Fried Dezső: Mohammed a régebbi zsidóság megítélésében. Bölcsészdoktori értekezés (Budapest, 1939)
ELŐSZÓ „Wir wissen zu viel von Mohammed, um ihn zu idealisieren, zu wenig, um ihm ganz gerecht werden zu können“.*) Ezekkel a szavakkal tárja fel Becker a kutató kételyét, aki a próféta életének és általa teremtett hitének mélységeiben járva bár, nem tud igaz választ adni azokra a kérdésekre, amelyek megoldásáért a kutatást vállalta. De addig is, amíg valahonnan megkapjuk a feleletet azokra a problémákra, amelyeket Mohammed személye és a világtörténelemben oly nagy jelentőséget nyerő vallása dobott a felszínre, keresnünk kell a vizsgálódás újabb ösvényeit. Mohammed alakjának és jellemének képe hullámzik a történelemben. Jelen dolgozat nem vállalkozhatik arra, hogy a vallástudománynak ezt a jelentős vitás kérdését eldöntse. Az értekezés csak arra szorítkozik, hogy feltüntesse, miként tükröződik Mohammed képe a zsidóságnak ítéletében, hitvita-irodalmában és alkalmi ítélkezéseiben. Ez a feladat talán már azért is figyelemreméltó, mert Mohammed maga azt hirdette, hogy az ő tanítása voltakép csak megújítja a „din Ibrahim“-ot, Ábrahám vallását, tehát, szerinte, az igaz zsidóságot. Az az alak azonban, amely olyan emberek szava után fog megéledni előttünk, akik a Mohammed által megkínzott és üldözött arab zsidók vértestvérei, akik a próféta által csak politikumból elismert, de valóságban háttérbe szorított zsidó monotheizmus lelkes rajongói, csak egyoldalú beállítás eredménye. Ez a tény azonban nem gátol abban, hogy az elfogult megnyilatkozásokból is kiválaszthassuk azokat az adatokat, amelyek hiteles tényekre lát B C. H. Broker: Christentum und Islam. Religionsgeschichtliche Volksbücher II. Reihe 8. Heft.