Balogh Arthur: Liberalizmus és szabadkőművesség - Reform páholy (Budapest, 1899)
összefoglalható, de ez elvnek következményeit aztán meg kell vonni az emberi társas s nevezetesen állami együttlét minden vidékén ; a liberalizmus, épen, mivel a közületi élet egyik alapiránya, érvényesülést követel az élet összes nyilvánulásaiban s ha egyszer ez irányelvet elfogadjuk, lehetetlen annak a közületi élet egyik vidékén tért engedni, másutt ellenben, hol az véleményünk szerint kellemetlen következményekkel járna, érvényesülése elől elzárkóznunk, talán hangoztatva ennek daczára, hogy azért liberálisok vagyunk és maradunk. A szellem, mely a közületi élet rendjét áthatja, olyan mint a nap oly közönséges s mégis csodás hatalma. Vagy éjszaka van, sötétség s akkor sötétség van az emberiség egy bizonyos határán mindenütt. Vagy nappal van, éltető világosság s akkor világosság van ott mindenütt, mert a napsugár behatol a legszűkebb réseken is. A napfénytől is csak úgy tudunk valamit — mondjuk megkímélni, ha elsikkasztjuk előle. De azért a napsugár nem fog megszűnni ragyogón áradni se. Nem foglalkozom, mondom, a liberalizmussal magával, annak összes követelményeivel az emberi társasélet irá