Benedikt Márk: A szabadkőművesség és czélja - Hungária páholy (Budapest, 1897)
azonosak; — a felekezeti ügy mindezek daczára válaszfalat állít fel az emberek között. Eme válaszfalak bizonyos irányban ellentéteket szülnek, mely ellentétek örökké fognak mutatkozni az emberi életben. A szabadkőművesség soha sem törekedett arra, de nem is szabad arra törekednie, hogy a „vallást“ kiölje az emberek lelkéből, sőt inkább kötelessége oda hatni, hogy kibékítse a vallások különfélesége folytán az emberi életben mutatkozó eltéréseket. Hogy e békítés szerepét annál sikeresebben végezhessük, szükséges, hogy a szabadkőművesek között minden vallásfelekezet képviseltetést találjon, mert csak így létesíthető a lehetőségig az összhang. Ezáltal a békés megtérésnek mutatjuk meg egyrészt követendő példáját, másrészről csak így valósítható meg egy általános, az egész emberiségre kiterjedő sikeres együttműködés. Ugyancsak a különféle életérdekek képviseltetése lebeg szemünk előtt, amidőn tárt karokkal fogadunk minden rendű és rangú műveit embert testvéri lánczunkba a társadalom minden rétegéből. Mert nemcsak a vallás, hanem maga a társadalom is állít fel bizonyos válaszfalakat az emberek között. Az egyoldalúság hibájába esnék a szabadkőművesség, ha hívőit egy rendből, kasztból, vagy csupán egyforma élethivatást űzők sorából venné. Ha ez megtörténhetnék nem volna mód arra, hogy az összemberiség javára dolgozzék a