Benedikt Márk: A szabadkőművesség és czélja - Hungária páholy (Budapest, 1897)

azonosak; — a felekezeti ügy mindezek daczára válaszfalat állít fel az emberek között. Eme válaszfalak bizonyos irányban ellentéteket szülnek, mely ellentétek örökké fognak mutatkozni az emberi életben. A szabadkőművesség soha sem törekedett arra, de nem is szabad arra törekednie, hogy a „vallást“ kiölje az emberek lel­kéből, sőt inkább kötelessége oda hatni, hogy kibékítse a vallások­ különfélesége folytán az emberi életben mutatkozó el­téréseket. Hogy e békítés szerepét annál sikeresebben végezhessük, szükséges, hogy a szabadkőművesek között minden vallás­felekezet képviseltetést találjon, mert csak így létesíthető a lehetőségig az összhang. Ez­által a békés megtérésnek mutatjuk meg egyrészt követendő példáját, más­részről csak így valósítható meg egy álta­lános, az egész emberiségre kiterjedő sike­res együttműködés. Ugyancsak a különféle életérdekek kép­­viseltetése lebeg szemünk előtt, a­midőn tárt karokkal fogadunk minden rendű és rangú műveit embert testvéri lánczunkba a társadalom minden rétegéből. Mert nem­csak a vallás, hanem maga a társadalom is állít fel bizonyos válaszfalakat az em­berek között. Az egyoldalúság hibájába esnék a szabadkőművesség, ha hívőit egy rendből, kasztból, vagy csupán egyforma élethivatást űzők sorából venné. Ha ez megtörténhetnék nem volna mód arra, hogy az összemberiség javára dolgozzék a

Next