Csápori Gyula: Ámítás és valóság, I. Adatok a szabadkőművesség leálczázásához (Esztergom, 1888)
I. Mult év utolsó napjaiban egy körlevelet hoztam magyar nyelven nyilvánosságra, melyet az olasz szabadkőművesség legfőbb hatósága, a római Nagy Oriens 1886-ban az olasz páholyokhoz intézett s melyben a szabadkőművesség törekvései majdnem teljesen leplezetlenül tárgyaltatnak s a testvérek határozottan kereszténységellenes célok megvalósítására buzdíttatnak. Én e körlevelet a „Civiltà Cattolica“ című olasz folyóirat után közöltem, közöltem pedig annál bátrabban és biztosabban, mert meg voltam győződve, hogy ezen világhírű folyóirat hamis okmány közlésével nem teszi kockára jó hírnevét különösen oly téren, amelyen mint első rangú tekintély áll, de közöltem azért is, mert a körlevélben rögtön ráismertem a páholy stílusára s mert mindaz, ami benne foglaltatik, a szabadkőművességről szerzett ismereteimmel ,teljesen megegyezett. — A körlevél szövege ime a következő: „Az olaszországi páholyok TT.*. TT.'.-nek. Addig is mig Olaszország erőit egy általános Nagy Oriens legfőbb vezetése alatt egyesíteni sikerült, a N.\ 0.\ hogy úgy az egyedekben, mint a TT.\ egyesületeiben szétszórt tetterőt tömörítse, ezennel oly ügyben fordul Olaszország testvéreihez és páholyaihoz, amely az igazságnak — az emberek között — diadalára nézve rendkívül fontos. Mi azonban azt az igazságot tartjuk . Az olasz szabadkőművesség a múlt év végén csakugyan egyesült úgy, hogy ma már Olaszországban csak egy Nagy Oriens létezik, melynek újonnan megválasztott nagymestere Lemmi bankár.