Dózsa Népe, 1947 (3. évfolyam, 1-49. szám)
1947-01-01 / 1. szám
2 DÓZSA NÉPE falwarkban a munka. Minden megbeszélést _ falakon, faliújságban, ▼««7 más egyéb módon tudatni azokkal is, akik nem voltak jelen. A faluban mindig, mindenki tudja, hogy a közös nagy tervben ki, mit ajánlott, hogy fogtak hozzá, mit értek el eddig, ki tűnt ki a munkában, ki maradt el. Ha így lesz, akkor meg fog nőni a jó munkás és jó munka becsülete és az elsők után meg fognak indulni a többiek is. Minél több szorgalmas, szakképzett paraszt műveli a földet egy faluban, annál több fog teremni abban a határban. Már tőlem rengeteg dolgot kell elvégezni. A falu színe, szinte a megítélése elé kell hozni már most a munkákra való előzetes elszerződéseket. Esry egész falu legyen a bírája annak, hogy ki milyen szerződést köt és bíró lesz majd akkor, is, amikor a szerződések megtartásán lesz a sor,. De ezen keresztül lehet már most biztosítani, hogy mindenki egyenlően jusson munkához és minden föld az alkalmas időben legyen majd megművelve. Már ilyenkor meg kell közösen tárgyalni azt is, hogy mennyi munkaidőt lehet követelni, hogy mennyi szabadságot kell adni. Most van rá idő, hogy a Földmíves Szövetkezetet úgy megsegítsük munkával, hogy majd a gazdasági évben ő tudjon bennünket segíteni, termelésben, értékesítésben, de az iparcikkek juttatásával is. Az egész falu erejét, kell felhívni és megmozgatni. Ünnep az és ünnepi külsőségeket is kíván, ha együit dolgozói öntudatos munkáinkkal, rohammunkaként helyreállítják szövetkezeti magtárat. _ De ugyan agy van alkalom, minden olyan rombold« helyreállítására, vagy munka elvégzésére, amire közös munka kell és csak most várat rá idő ie (kis hidak helyreállítáaai, talajelőkészítés). A munkanélküliség kérdését sem lehet a falu teljes részvétele nélkül rendezni. Közösen kell megállapodni abban, hogy mikor lehet valakit munkanélkülinek tekinteni. A földdel, házzal bírókat is rá lehet ébreszteni, hogy ha ínségmunka után valló szaladgálás helyett az időt felhasználják a házuk kijavítgatására, a szerszámok előkészítésére, takselőkészítésre, ezek a munkák a föld termésében sokkal jobban fognak fizetni, mint a közmunkánál adott órabér. Az egész falunak döntő kérdése a tvaszi vetőmag- Már most meg kell egyezni az egész faluval, hogy mek hogyan jusson, nehogy az utolsó percben majd a szemesnek díjon a világ, a szegény meg megint üres marokkal maradjon. Ha skerült megállapítani, hogy az egész falura mennyi vetőmag kell is milyen megosztásban, mindjárt is kell intézni a hatóságoknál, hogy tényleg meg is kapja a fámi vetőmagot. Ha ezt a sok tennivaót egy ember akarná csinálni, jogra agyoncsapnák az ilyen okvetetenkedői Ez az egész falu ügye, tehát úgy kell megcsinálni, hogy az egész falu tárgyalja meg és úgy jöjjön létre döntés. Ugyanígy kell már most megtárgyalni és gondoskodni a gyümölcsök és szőlők permet- és egyéb aoányvédőszerszükségletéről. Állatállományunkat takarmányirány veszélyezteti. Ügyes vezető itt is az egész falut hívja segítségüb Az egész falu hamarabb kideríti, hogy hol rejtőzik még fölösen takarmány és arról is gondoskodni fog, hogy azt a közösség tudja hasznosítani. De könnyebben médiát fogja találni annak is, hogy a határban hagyott kukoricaszárat lazahordják, vagy hogy a szecska- rágót az is használni tudja, akinek még sajátja nincs. Most van az ideje, hogy az egész fain vizsgálódása elé vigyük a kisbuszon bérleteket, feles és részes bérleteket Jó ír, ha egy egész falu előtt kell megbeszélni, hogy oly magas a bér, hogy már nem te igen marad befektetni való pénz, és ezért a bérlő ott is búzát termel, ahol nem kellene- De látszani fog is, ha valaki többet vállalt részibe, mint amit maga megbíz s már előre tudni lehet, hogy nem is lesz jól megdolgozva az a föld. Különösen jó előre fel kell készülni azon ipari növények termelési szerződéseire, ahol közös szerződést szokás kötni valamilyen országos szervezettel. Ajánlatos megvizsgálni, hogy a tavalyi szerződés jó volt-e, vagy hol csaptak be, mit kellene változtatni. Amikor a szerződés megkötésére kerülne a sor, már mindenki nyíltan tudja, hogy mit nem szabad aláírni, de már az egész ország is idejében megmozdítható legyen, hogy ne tudjanak még egyszer sarcot venni a cukorrépai termelőn, dohánytermelőm, vagy egyéb ipari növényátvételnél. De az ilyen ipari növényeknél a mag beszerzése még külön lehetőség a föld dolgozójának megnyomorítására. Ha egy falu előre való megbeszélés alapján, együtt csinálja a beszerzést, bizonyára nehezebb lesz megkárosítani, mint az egyes gazdát. n « Amelyik««faluban közösen intézik a közös ügyeiket, ott a közellátásban sem lesznek zavarok. Persze, határozottnak kell lenni. Ha az egész falu lakói mondják el a véleményüket a malomról, akkor pontosan ki fog derülni, hogy hol húzza meg a molnár a parasztembert. Az ilyen tárgyalás már magától megmondta azt is, hogy mi az orvosság- ha mindnyájan »"viltt vegyünk, akkor a feladatnélküliekről is tudunk gondoskodni- Az elvermelt termények hamar kitudódnak, közös határozat alapján udvarias kérésre b’somiyári eladásra bocsátja a tulajdonos. Ha pedig ísrv mégsem megy, akkor a rejteg tetőt le kell, leplezni és átadni a törvénynek. Nehezen történhet félkézmunka az iparcikkek szétosztásánál is, ha az egész falu előtt nyíltan kell csinálni. Semmiesetre sem lesz mód az oly gyakori dugott juttatásra, amelyik mindig azoknak juttat, akik buzgó támogatói az uraknak, vagy akikből ilyet akarnak csinálni. A földosztás terén is elég munka van minden községben. A bizottságok megszűnnek, utána kell tehát nézni, hogy már készen álljon az Új Földhözjuttatottak Helyi Szövetsége, amelyiken keresztül a helyi újgazdák kézbe tudták venni a saját ügyüket, elvégezni a telekkönyvezés előkészítését és véget vetni a kiosztott földek körüli folytonos vitáknak. Ha megmozdul egy falu, sok mindent elérhet. És rajtunk, szervezett földmunkásokon a feladat, hogy megindítsuk ezt a folyamatot. Vigyázni kell- Ez nem urak antentja. Itt a dolgozó népnek magának kell határoznia a maga ügyeiben. Ügyes az a szaktársunk, aki ennek minél szabadabb futást tud hagyni Feladata csak annyi, hogy mindig vezesse az eseményeket, hogy ne hagyja ellankadni a megindult mozgást, hogy ébren tartsa a falu érdeklődését. Arról is beszélni kell, hogy a termelés előbbrevitelét ki hátráltatja, ki áll a dolgozók és az egész ország érdekei ellen. Az ilyen — a falu köztudatába átvitt és közösen irányított — erőfeszítés összehozza a különböző dolgozó rétegeket a falun, komoly cél érdekében egész szoros együttműködést kovácsol. Amit a mezőgazdasági termelés emelésével el lehet érni az egész falu mozgósításával, az a széles dolgozó nép közvetlen javára szolgál. Ez az a tény, amitől azonnali javulás következik be a mi nehéz paraszti sorsunkban és általában a dolgozóik sorsában is. A feladat tehát — ha nehéz te ’— feltétlen érdemes.Az 1946-os évben komoly látszata volt annak, hogy mi, magyar dolgozó parasztok, a városi dolgozók és a munkáspártok segítségével kezünkbe vettük a sorsunkat. Zengjen és zúgjon hát az ország az 1947. évben a mi építő, országot újrateremtő lázas munkánktól. Most a parasztság is csatasorba áll, és a város ipari és szellemi munkássággal egyetemben építi az országot, termeli a javakat, mert tudja, hogy most már, ahogy a nagy közös munka erősíti a demokráciát, úgy javul az ő és általában a dolgozók életszínvonala. Rajtunk áll, hogy valóra tudjuk-e váltani minden szándékunkat. Ha nemcsak vezetni akarunk, hanem tanítjuk is a falut, hogy maga vegye kezébe a sorsát, akkor biztos eredményt fogunk elérni. Ha a FelséSz minden faluban megindítja a munkát, ha minden szombaton összehívja a falut, lökést ad a kérdések megbeszélésének, a hozott határozatokat falakon, írásban, minden módon tudatja az egész faluval, akkor megszületik az érdeklődés és a munka láza viszi tovább az egész falut. Ez az összefogás sorra félre fog állítani minden népellenséget, igazában vezetőt fog csinálni a dolgozó parasztságból, amelyik ma a maga községét holnap a megyét és az országot is kormányozni fogja tudni és dolgozó öntudatával feljén az ipari dolgozó mellé. Csak így juthatunk közelebb a népi demokráciához, ti .dolgozó parasztságnak és a többi dolgozóknak a hazájához. De ezzel tesszük lehetségessé aat is, hogy a háborús pusztulások eltakarítása után országunk most már a pontos gazdasági tervek szerinti felemelkedés útjára lépjen. Ha most megteremtjük a lehetőséget ezen tervek végrehajtásához a mezőgazdaságban is, azok minden évben növekvő jóléttel fognak visszafizetni. Nagy emelkedő útra kerülünk, amely nemcsak a dolgozó parasztságot, de vele a gyárak, a bányák, a hivatalok becsületes dolgozóit jobb jövőbe vezeti. Falusi leveíek Kinek mit hozzon az Újesztendő! A feketézőknek kötelet a nyakukra. A Kisgazdapártnak községi választást, csak nem olyat, aminőt ők gondolnak, hanem olyat, aminőt mi akarunk. A Parasztszövetségnek sót, csodakecskét, olcsó munkabért, de nem a legkisebbet, repülőgépet, amin a búzát szállítják az eldugott búzás vermekbe. Az OTI vezérigazgatójának sok forintot, hogy április 1-re a mezőgazdasági munkások társadalombiztosítása megvalósuljon. A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének jó munkabért, amiből tisztességesen megélhetnek, társadalombiztosítást, jó munkahelyeket. Az újonnan földhözjuttatottaknak igavonó állatot, ekét, boronát, kocsit, telekkönyvezést és olcsó hitelt. A falusi szegény parasztságnak bakkancsot és ruhát. A szegény paraszt gyerekeinek cipőt és ruhát, hogy iskolába járhassanak. A főjegyző urunknak poharat, amivel a hatósági cukrot méri. .Tóth József jár. titkár, Varsány. í IFJÚSÁG! Oh, boldog ifjúsági Dússzirmú rózsaág. Könnytiszta gyöngyharmat. Lángoló tűzpatak. Oh, boldog ifjúsági Szent erős szép virág, Virágos új tavasz, ’kökké napsugarat. Oh, boldog ifjúság/ Száz tiszta, forró vágy, Vidám dal, szerelem. Magas kedv, könnyes szem. Oh, boldog ifjúsági Fennséges új világ. Szívben, szemben fény. Aranysugár, remény. Oh, boldog ifjúsági Gyümölcstermő dúság. Legdrágább s legszebb kor. Bennem élet dalol. Oh, boldog ifjúság! Fehér álom, valóság. Szememben tűz ragyogj Oh, boldog ifjúság! Én is benned vagyok! Horváth Ferenc Szekszárd « Alakulnak a Dózsa kultúrcsoportok Mezőkövesden 1946. december 1-én megalakult az FÉKOSZ. kebelén belül az ifjúsági önképző kultúrcsoport, amely mikulás estén mintegy 400 főből álló néző előtt, tapsorkán mellett, nagy kabarészámokat mutatott be. Megalakult a Matyó Dózsa bokréta is, amely f. hó 13-án nagysikerű négyes magyar tánccal mutatkozott be. A siker olyan nagy volt, hogy azt többször meg kellett ismételni. Az ifjúság száma napról napra emelkedik úgy, hogy ma már 100- nál több az ifjúság száma 20-án újból megismételjük a kultúrestet új számokkal és új szereplőkkel. Szilveszter estre nagy zártkörű mulatság van tervbe véve a tagok részére és akkor minden táncszünetben kabaré számokkal fogja szórakoztatni az ifjúság a táncoló közönséget, éjfélkor tombola és a szereplők többszöri sikeres fellépése lesz díjazva, majd éjfélkor az Ó év temetése és az új év feltámasztása lesz. A mulatság reggelig tart. * Bóta Pál titkár Kaposváron is a FEKOSz helyi csoportja a mezőgazdasági ifjakból megalakította a Dózsa Ifjúságot. Tanfolyamunk sikere Alig, hogy az Iskola megkezdődött mit láttok, hogy mennyire nagy fontosságú lesz a tanulásunknak az eredménye. Ahogy múltak a napok úgy világosodtunk fel abból a sötétségből mely bennünket elhomályosított, de ezt köszön*hetjük az előadóink nagy jóságának akik fáradságot nem ismerve és a saját munkájuktól elmaradva dolgoztak érettünk, hogy bennüinket felszabadítsanak a régi kapitalista elnyomás alól. A napos tanfolyamnak ideje gyorsan elrohant, de úgy érezzük, hogy mégis e rövid idő alat sokat tanultunk. Igyekezünk ezt a kevés tudásunkat a többi munkástársaink között tovább adni. Köszönetet mondunk előadóinknak, és a vármegyei titkárunknak, Sepsi Jánosnak az ő, értékes előadásáét. Mezőkövesdi tanfolyam hallgatói