Dunaferr, 1993 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1993-01-07 / 1. szám

k DUNAFERR XXXIX/1. 1993. január 7."­­­ . ■ 26 Ft 5,8. oldal HETILAP - Az APEH-elnök optimista - így kezdtek a társaságok 4. oldal - A Lajos-kövek nyomában 29. oldal Igen a kormány döntésére Törvényjavaslatot terjesz­tett elő Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter de­cember 29-én, kedden a Du­naferr Részvénytársaság já­radékfizetési kötelezettségé­nek részbeni elengedéséről és átütemezéséről. E szerint a vállalatnak ötmilliárd fo­rint összegben engedték el a járadékfizetést. Indokként a miniszter elmondta, hogy a Dunaferr a korábbi hibás nagyberuházások miatt ke­rült a fizetésképtelenség kö­zelébe. Tehát a fizetések el­engedése, illetve átütemezé­se nemzetgazdasági szem­pontból sokkal kedvezőbb, mint a vállalat felszámolása. Tegnap délután Horváth István, a Dunaferr Rt elnök-vezérigazgatója ün­nepélyes keretek között megnyitotta a Kereskedőház Kft beruházásá­ban 2,5 hónap alatt megépült, 620 négyzetméter alapterületű DUNA­FERR Shopping Áruházlánc első üzletét. A 35 millió forint beruházási költségű és a hazai viszonylatban rekord idő alatt megépült, diszkont jellegű áruház kivitelezési munkálatait az Átrium Építőipari és Szolgál­tató Rt végezte. A 6-os főút Papírgyár úti leágazásánál, a Szélkakas fogadó mellett található áruházban 15 millió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat, s a húskészítményektől a háztartási vegyiárukig be­zárólag, a termelőktől közvetlenül vásárolt, korszerű termékek közül válogathatnak itt az érdeklődők. A Dunaferr vállalatcsoport eredménye: 300 millió A Dunaferr Dunai Vasmű életében 1992-ben sokak szerint annyi minden történt, és oly je­lentős események, mint a korábbi években sosem. Sokak szerint a fordulat éve volt a vállalatcsoport számára az elmúlt esztendő. Miként vélekedik erről Horváth István elnök-vezérigazgató, és miként látja a vál­lalatcsoport idei esélyeit? Az óesztendő utolsó napjaiban erről kértünk interjút. — Ön szerint is a fordulat éve volt 1992? — Bizonyos szempontok­ból igen, például­ azt hiszem 1992-ben elértük a termelés mélypontját. Ha komolyra fordítom a szót, akkor is meg kell állapítanom, hogy olyan jelentős események történtek a vállalatcsoport történeté­ben, amelyek hosszú távon meghatározóak lesznek. 1992. július 1-jével a válla­latcsoport központja rész­vénytársasággá alakult. Az elmúlt esztendőben radikális és jelentős változások történ­tek a világpiacon. A bennün­ket érintő legfontosabbakat had említsem: Jugoszláv pol­gárháború, a Bős-Nagymaros körüli viták és szállítási prob­lémák, az acél szakmában so­ha nem cesszió... tapasztalható re­és sorolhatnám. Mégis arról számolhatok be, hogy a vállalatcsoportunk pozitív eredménnyel fogja zár­ni az 1992-es évet, és ez is egy nagyon jelentős forduló­pont. (Folytatás a 2. oldalon.) / • : ^ Boldogabb új évet! Bizonyára nem vagyok egyedül, akinek úgy tűnik, hogy a hagyomá­nyos köszöntő „boldog új évet" mó­dosult az idén. Majd’ mindenki, aki­vel találkoztam boldogabb új évet kí­vánt. Tudom, hogy a sok-sok keserű pillanat, a sok-sok csalódás, a sok­sok mérgelődés és sok-sok egyéb húzódik meg a parányi módosítás mögött. Dőreség lenne ezek bárme­lyikét is megkérdőjelezni. Annál is in­kább, mert a sok-sok nehézség elle­nére a módosulásban a bizakodás is kifejeződik. Legalábbis szerintem. És talán ez a fontosabb. Bizakodás, hogy jobb lesz. Annál is inkább, mert valamennyien tudjuk, nagyon sokan a tűrőképesség hatá­rán élik mindennapjaikat. Bizako­dás, hogy nem lesz rosszabb. Mert minden politikai felhang nélkül azt hi­szem ez mindennél fontosabb. Boldogabb újévet! Tiszta szívből! \___________ Stessek

Next