Dunaföldvár, 1990 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1990 / 1. szám

2 O­UHAfOtOVAR 1. EVF 1. SZ. 1930. KÖZÉLETI LAP ÁRA: 9.50 FT Tisztelt Olvasó! Dunaföldvár pol­gárai, mi valamennyien! Merész vállalkozás újság kiadására vállalkozni manapság, amikor gomba­­módra szaporodnak havi­, heti, na­pilapok, politikaiak, közéletiek, kulturálisak... Merész vállalkozás, mert szaporodó gondjaink között ke­vesebb jut olvasásra időben, keve­sebb könyvre, újságra a soványodó pénztárcában. Joggal támad a kérdés: akkor minek? A világ, az ország eseményeit, gondjait elmondja a rádió, a tele­vízió. Naponta információkat kapunk országos lapokból. Mindent tudunk. Valamit talán mégsem. Mi történt a Ságvári utcában. A Gumiipari Szö­vetkezetben. A termelőszövetkezet­ben. Itt, Dunaföldvárott. Mi a du­­naföldvári honpolgár véleménye te­lepülésének helyzetéről. Az ellá­tásról, közlekedésről. Mit gondol a már megfogalmazott, vagy születendő elképzelésekről, amelyek őt, gyer­mekeit, unokáit közvetlenül érintik ma és holnap. A vajúdva születendő demokrácia el­vont fogalom marad csupán, ha mi, az egész alkotó egyedei, hallgatva és lapítva elveszünk az általános­ságokban, ha házunk­ tája ismeretle­nül megbúvik a névtelen házak ten­gerében. Dunaföldvári újság kiadására vál­lalkoztunk, közösen. Közösen, mert szeretnénk közösen szerkeszteni te­lepülésünk polgárainak egyéni, kis és nagyobb közösségek gondjainak feltárásával, bemutatásával. Legyünk valamennyien szerkesztők és olvasók egyszemélyben. Alakítsuk körülményeinket, életünket össze­fogva, vitatkozva, megértéssel és BEKÖSZÖNTŐ kritikával. Segítsük egymást gond­jaink megoldásában, örüljünk együtt megoldott problémáinknak. A most megjelenő lappal hagyományt is folytatunk egyben. Bizonyára so­kan ismerik a századelőn megjelent "Dunaföldvár és Vidéké"-t, amelynek első számában Rátkai László, kire jogos büszkeséggel emlékezhetünk, köszöntötte olvasóit. Mi, utódok előd-lapunkra is jogos büszkeséggel tekinthetünk és vallhatjuk magunkat örököseinek. Kezedbe veszed az újságot, vedd ke­zedbe a tollát, ceruzát. Kérd bará­tod, ismerősöd segítségét. Légy munkatársunk ma is, holnap is. Szerkesszünk közösen ezt is, jöven­dőnket is. Götzinger Károly Cyránski Mária "Madonna"

Next