Dunaföldvár, 1990 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1990 / 1. szám
2 OUHAfOtOVAR 1. EVF 1. SZ. 1930. KÖZÉLETI LAP ÁRA: 9.50 FT Tisztelt Olvasó! Dunaföldvár polgárai, mi valamennyien! Merész vállalkozás újság kiadására vállalkozni manapság, amikor gombamódra szaporodnak havi, heti, napilapok, politikaiak, közéletiek, kulturálisak... Merész vállalkozás, mert szaporodó gondjaink között kevesebb jut olvasásra időben, kevesebb könyvre, újságra a soványodó pénztárcában. Joggal támad a kérdés: akkor minek? A világ, az ország eseményeit, gondjait elmondja a rádió, a televízió. Naponta információkat kapunk országos lapokból. Mindent tudunk. Valamit talán mégsem. Mi történt a Ságvári utcában. A Gumiipari Szövetkezetben. A termelőszövetkezetben. Itt, Dunaföldvárott. Mi a dunaföldvári honpolgár véleménye településének helyzetéről. Az ellátásról, közlekedésről. Mit gondol a már megfogalmazott, vagy születendő elképzelésekről, amelyek őt, gyermekeit, unokáit közvetlenül érintik ma és holnap. A vajúdva születendő demokrácia elvont fogalom marad csupán, ha mi, az egész alkotó egyedei, hallgatva és lapítva elveszünk az általánosságokban, ha házunk tája ismeretlenül megbúvik a névtelen házak tengerében. Dunaföldvári újság kiadására vállalkoztunk, közösen. Közösen, mert szeretnénk közösen szerkeszteni településünk polgárainak egyéni, kis és nagyobb közösségek gondjainak feltárásával, bemutatásával. Legyünk valamennyien szerkesztők és olvasók egyszemélyben. Alakítsuk körülményeinket, életünket összefogva, vitatkozva, megértéssel és BEKÖSZÖNTŐ kritikával. Segítsük egymást gondjaink megoldásában, örüljünk együtt megoldott problémáinknak. A most megjelenő lappal hagyományt is folytatunk egyben. Bizonyára sokan ismerik a századelőn megjelent "Dunaföldvár és Vidéké"-t, amelynek első számában Rátkai László, kire jogos büszkeséggel emlékezhetünk, köszöntötte olvasóit. Mi, utódok előd-lapunkra is jogos büszkeséggel tekinthetünk és vallhatjuk magunkat örököseinek. Kezedbe veszed az újságot, vedd kezedbe a tollát, ceruzát. Kérd barátod, ismerősöd segítségét. Légy munkatársunk ma is, holnap is. Szerkesszünk közösen ezt is, jövendőnket is. Götzinger Károly Cyránski Mária "Madonna"