Dunaföldvári Part-oldalak, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1. szám

Közéleti lap Szabados Sámuel: Búcsú a huszadik századtól Emlékszel? Születésed a boldog békei­dők évei voltak. Hosszú idő óta sehol egy háború. A monarchia és benne mi ma­gyarok európai nagyhatalom. Dunaföldvár pedig 13 ezres község a századfordulón, virágkorát éli. A dunai kikötő, közel Budapest, sok gőzhajó a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig töménytelen mennyiségű árut, állatot, embert szállított itt a Kálvária tövében. Bajorok, osztrákok, szerbek, ománok vetettek pillantást hajóikról az­­ Öreg-toronyra. Hallottad Rátkay László képviselő úr ünnepi beszédét, mikor 1905. július 29-én felavatta az új községházat. Láttad, hogy szépül a belváros, nőnek ma­gasra a polgárházak. A ferences barátok békésen sétálnak a piactéren. És jött az első nagy háború. Te nem szenvedtél, de özve­gyek, árvák, fiukat vesztett anyák kön­­nyeztek itt Földváron. Háborús bukás után ögtön jött a forradalom. Tizenkilenc ápri­­isában a munkás-katona és földműves anácstagok választásán a községben­­ Kelovszky József elvtárs kapta a legtöbb zavazatot. A forradalom megbukott. A tri­anoni tragédia akaratlanul is bizonyos lényt jelentett nekünk. A csonka kis ország közlekedés-földrajzi középpontja ettünk. Ezt az akkori politikai vezetés is­­ elismerte. Nemsokára jött a nagy ünnep,­­áttad, amikor 1927. június 19-én vitéz aggbányai Horthy Miklós kormányzó úr a Duna-parton felavatta a Hősök szobrát, hosszasan elbeszélgetett az ünnepségen Huther Ferenc főjegyző úrral. Az akkori önnfentesek tudni vélték, hogy az emlék­került a községnek. Rögtön utána megkezdődött a hídépítés. Sok embernek adott munkát. És eljött a felejthetetlen pil­lanat, 1932-ben száraz lábon, a hídon lehetett átkelni Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe. Huszadik század! Ezután jött aztán a jó világ. Vasút, betonút a hídon, sok üzlet, bank, kereskedés. A harmincas évektől villanyvilágítás, mozi a Kossuth utcán. A vigadók pezsgő élete. Színjátszóegylet, és a közönség Sárdy János megkapó hangját hallgatta. A csodálatos Duna-part, a gesztenyesor, az Erzsébet tér, a Stefánia kerthe­lyiség halk cigányzenéjével nyáresténként sok szerelmes pár­nak jelentett felejthetetlen élményt. Sajnos volt akkor is szegénység. A főtéren reggelente sok férfi álldogált napszámra várva a mindennapi kenyérért, de legalább béke, nyugalom volt. Nem sokáig. A második nagy háború már nem került el bennün­ket. Jöttek a behívók, elesett katonákról szóló jelentések, kön­­­nyek és a gazdasági megszorítások. 44 márciusában már német katonai őrség állt a hídon. A nyár még nyugodtan telt, a megszálló katonák barátságosak voltak. Az amerikai Liberátorok tompa zúgása viszont már borzalmas dolgok közeledtét jelezte. Huszadik század, te is ott áltál a mozi előtt azon a június végi napon, mikor a Kálmán, Borovitz, Spitzer család és a többiek vagy háromszázan, ismerősök, barátok, szom­szédok néma menete vonult csendőrök kíséretében a vasútállomásra. A haláltábor­ból csak néhányan tértek vissza. Néhány hónap múlva jött az igazi borzalom. Ágyúzás, menekülők, halottak, német, orosz katonák rablása, fosztogatása és az erőszak. A híd halála. A község büszkesége a Dunában hevert. Tolbuhin marsall és vezérkara a győztes magabiztosságával sétált végig a Templom utcán. Az életerő az örök optimizmus és az ifjú lelkesedés vi­szont elpusztíthatatlan. Huszadik század, tudom, te is ott sétáltál azon a bizonyos 45- ös augusztus 20-ai nyárestén a Duna-parton kéz a kézben kedveseddel. Beültetek a kerthelyiségbe, egy kisfröccsre és a borzal­makat feledve elkezdtétek tervezni a jövőt. о _ 1 j _ 1 IV. évfolyam 1. szám, 2000. január Egyről a kettőre A­z évszám jutott. Ráadásul a legnagyobb helyi értéken, az ezresen. Vajon hogyan alakulnak Földvár kisebb-nagyobb helyi értékei 2000-ben? Jutunk-e mi is egyről a kettőre? Az új esz­tendő kilátásairól beszélgettünk Nagy Gáborné polgármester as­­­szonnyal. Hányan vagyunk földváriak az ezredfor­dulón? Dunaföldvár lakosainak száma az elmúlt év adatai szerint 8855 fő. Ez némi növekedést jelent az utóbbi egy-két esz­tendőt tekintve. Mennyi pénzből gazdálkodott a város tavaly? Költségvetésünk végösszege megha­ladta az egymilliárd forintot. Ebben az összegben a városi szennyvízcsatornára betervezett 245 millió forint is benne van, melyet azonban 2000-re át kellett üte­mezni. A fennmaradó összeg mintegy kétharmada az állam által juttatott külön­féle fejkvótákból, támogatásokból folyt be, egyharmad pedig pályázatokból illetve a helyi adóbevételekből, ingat­laneladásokból származott. Kölcsön? A kölcsön mértéke - melyet '99 decem­beréig vettünk fel a számlavezető pénzin­tézetünktől, a Takarékszövetkezettől - nem haladta meg a képviselő-testület által jóváhagyott tízmilliós keretet. Sikerült azonban több mint 17 millió forintot nyernünk az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeket támogató pályázaton, amiből teljes mértékben visszafizettük a hitelt. Tartalom Gazdát cserélt a Duna­­part Mestersége címere: György Ábel Influenza járvány? “Tán csodállak...”

Next