Dunaföldvári Part-oldalak, 2001 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
k elvégzése a lakosság segítsége nélkül nem sikerülhet, hiszen a házak előtti árkok, az esővíz elvezetők karbantartása elsősorban a tulajdonosok feladata. Egyéb fejlesztéseket pedig fedezet hiányában nem vállalhattunk fel. A szennyvízcsatorna-hálózat munkálatainak megindítása mindenképpen nagy lépés lett volna. A 2001-es évnek még mindig nagyon komoly feladata lehet. Sajnos azonban a környezetvédelmi alap céltámogatásáról biztosat még mindig nem tudunk. Az tény, hogy már a harmadik miniszter van a környezetvédelem élén, de mindez nem lehet megfelelő mentség arra, hogy tavaly február óta nem sikerült meghozni egy a 4 település számára rendkívül fontos döntést. Ez már szerintem felelőtlenség. Hiszen itt az önkormányzatok, a kivitelezők fel vannak készülve, a belügyminisztériumi céltámogatás rendelkezésre áll. Mégsem tudjuk a beruházást elindítani, mert 740 millió forintra, amelynek fele Dunaföldvárt érinti, az önkormányzatok nem adósíthatják el magukat. És mindez már 1998 óta húzódik. Novemberben itt volt a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet főigazgatója, néhány dologra magyarázatot kért a pályázattal, tervekkel kapcsolatban. Ígérte, hogy még abban a hónapban a tárcaközi bizottságban nekünk kedvező döntést hoznak, hiszen a szakmai indokoltság mellett a politikai támogatottság is megvan. Közben azonban Ligetvári Ferencet leváltották, az új miniszter pedig, mielőtt a támogatást aláírná, részletesen meg akar ismerkedni a tervekkel. Decemberben ugyan megint volt egy tárcaközi bizottsági ülés, de a mi ügyünket nem tárgyalták, erről egyedileg dönt majd a miniszter úr. Az pedig, hogy Székely Zoltán lobbizott a kistérségünk szennyvízcsatornahálózatának építésért, inkább ártott, minthogy jó irányba befolyásolta volna a döntést. Várható más kiemelt fontosságú beruházás a településen? Az elkerülő út megépítése lesz az. Most, hogy a hídon csak súlykorlátozással, félpályán közlekedhetnek járművek, érezzük mindannyian, hogy milyen iszonyú forgalmat is kellett korábban elviselnünk. Ha majd minden korlátozás nélkül ismét átkelhetnek itt a teherautók, akkor a városközpontban a forgalom és mindaz, amivel jár, elviselhetetlen lesz. A településnek éppen ezért erre az útra égetően szüksége van. Tavaly már sikerült annyit elérnünk, hogy a tervek elkészüljenek. Mára a telektulajdonosokkal a kisajátítással kapcsolatos egyeztetések is megkezdődtek. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy ha minderre a kormányzattól pénzt szánnak, akkor meg is akarják valósítani a terveket. A kormányzati képviselőkkel való tárgyalásokkor mindig azt próbáltam erősíteni, hogy ezt az elkerülő utat takarékos, költségkímélő módon, 1,2 milliárd forintért meg lehetne építeni. Hiszen a terület az államé, kevés kisajátításra van szükség, és egy már meglévő töltésen kezdődhetne meg a munka. Azt gondolom, hogy ezekben a pénzszűke időkben nem lenne szerencsés, ha a helyi kereskedők és vendéglátósok tényleg elkezdenének aláírásokat gyűjteni annak érdekében, hogy ne épüljön meg az elkerülő út. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egy belső egyet nem értés miatt ez a beruházás elmaradjon. Ráadásul egy megfelelő forgalomszervezéssel, táblák segítségével be lehetne vezetni a városba a személyautókat, turistákat. Mindenképpen azt kell azonban szem előtt tartani, hogy a többség érdeke azt kívánja, hogy a korábban megtapasztalt teherforgalom elkerülje a várost. Mennyiben érintette az önkormányzatot a kormányzat azon döntése, hogy a minimálbért 40 ezer forintra emeli? Nagyon jelentősen. Nem csak a vállalkozók számára jelent ez terhet, hanem az önkormányzatoknak is. Amennyiben nem kapunk kiegészítést állami támogatásból, akkor rákényszerülünk arra, hogy vagy részmunkaidőben foglalkoztassunk dolgozókat, vagy létszámot építsünk le. Ugyanis a hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazotti létszám esetében ez 24 százalékos béremelést jelent. A testület a költségvetési koncepciójában 15 százalékos bérfejlesztést tervezett. A kormányzati költségvetésből 2001-re 8,75 százalékos bérfejlesztésre kapunk forrást, úgy, hogy 2 százalékos létszámleépítést kellene végrehajtanunk. Ebből is látható, hogy már a költségvetésben tervezett bérfejlesztésnek sincs meg a fedezete. Az előzetes tájékoztatás szerint pedig szeptemberben a pedagógusok újabb bérfejlesztésére is sor kerül majd. Az önkormányzatnak tehát céltartalékot kell képeznie, hogy az ehhez szükséges forrást biztosítani tudja valamilyen módon, hiszen nem tudjuk, hogy magunknak kell kigazdálkodnunk a szükséges a fedezetet, vagy központilag kapjuk majd meg. Az önkormányzatokra nehezedő terheket tehát idén is növelték. Pedig azt reméltem, hogy a kormányzat részéről egy kicsit könnyítenek a helyzetünkön. Nagyon jó dolognak tartom, hogy kiemelten kezelik például az oktatás ágazatát. De ez akkor lenne számunkra is elfogadható, ha az emelések külső forrásból vagy egyéb többletbevételből kerülnének az oktatásba. Ehelyett azonban az önkormányzati támogatást csoportosítják át, aminek következtében egyik területen ugyan megnövelik a fejkvótát, a másikon azonban lecsökkentik. Ez azt eredményezi, hogy most már sehonnan nem tudunk lecsipegetni, átcsoportosítani. Ugyanakkor az intézmények étvágya, teljesen érthetően, nő. Szeretnének jobbat, színvonalasabbat nyújtani. De ha nekünk nagyon korlátozottak a bevételeink, akkor nem tudjunk miből emelni a szintet. Úgy gondolom, az semmi esetre sem lehet megoldás, hogy egyik-másik intézmény úgy gazdálkodik, hogy év végén kiderül, hiánya van. Ha minden intézmény ezt a gyakorlatot követi, akkor előbb-utóbb eljutunk oda, hogy arra a hitelfelvételre, amit eddig nagyon szigorú és következetes odafigyeléssel sikerült elkerülnünk, sor kerül majd. Ezzel azonban belekerülhetünk egy olyan ördögi csapdába, amiből képtelenség kikeveredni. Hiszen a következő évben ahhoz, hogy működni tudjunk legalább az előző évi nagyságú hitelt fel kell venni, s akkor még mindig nincs fedezet a már felvett kölcsön törlesztésére. Nagyon nem szeretném azt megélni, hogy Dunaföldvár önkormányzata eladósodjon, illetve csődhelyzetbe kerüljön. Ezért hangsúlyozom mindig, most a költségvetés készítésének idején pedig kiemelten, az egyes intézményvezetők gazdálkodási felelősségének súlyát. Mikor ismerheti meg a lakosság a tavalyi év mérlegét illetve az idei esztendővel kapcsolatos koncepciót? A lakossági fórum február 15-én lesz. Azt gondolom, hogy az idei évben is elég nagy lesz az érdeklődés, bár abban bízom, hogy nem lesz annyira viharos, mint azt némely esetben tapasztaltuk. Nem az a probléma, hogy bírálatot kapunk, hiszen akkor tudunk dolgokon változtatni, ha megmondják, mivel nem értenek egyet. Csak azt ne rosszindulattal, hanem építő szándékkal tegyék, hiszen nekünk is segítség, ha tudjuk, mit szeretnének az általunk képviselt lakosok. Balogh Emese