Dunaföldvári Part-oldalak, 2008 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2008-03-01 / 3. szám

Ш [UNK] [UNK]^и [UNK]и0%1 ­ PART-OLDALAK Takart­os káposzta földváriasan A március 2-i Főtér című műsor sugár­zása után sok telefon érkezett Gallai Sándorhoz és a Tourinform irodába. A kritikák és gratulációk mellett legtöb­ben a Takartos káposzta receptje iránt érdeklődtek, melyet ezúton is közzéte­­szünk. A recept a Kócsy-féle Nagy­vendéglőből való, az 1850. évi disznóto­ros vacsora egyik fogása volt. Hozzávalók: 8 szelet karaj, 60 dkg darált sertéshús, füstölt kolbász, 1 kg szálas savanyú ká­poszta, 8 db. nagyobb savanyított káposz­talevél, 10 dkg rizs, 2 egész tojás, 4 dl tej­föl, 2 dl jó minőségű fehérbor. Fűszerek: só, bors, majoránna, őrölt sze­recsendió, őrölt piros paprika Elkészítés: A karaj szeleteket nem túl vékonyra ki­verjük, sózzuk, majd kevés zsiradékon ki­fehéredésig hirtelen kisütjük, ezután ki­vesszük. A pecsenyezsírban a darált húst állandó keverés mellett átsütjük (sózni nem kell), amikor megpirult, félretesszük. A rizst húsleveskockával félpuhára főz­zük, ízlés szerint borsot, majoránnát te­szünk hozzá, kézzel jól összedolgozzuk. Egy közepes tepsit zsírral jól kikenünk, beleterítjük a szálas káposztát. A káposztalevelek vastag, torzsás részét eltávolítjuk, majd minden levélre elhelye­zünk egy-egy szelet húst, erre pedig a da­rált húsos töltelékből kanállal halmokat ra­kunk, a tetejére 1-2 karika füstölt kolbász kerül. A húsos tölteléket a levéllel jól betakar­juk, becsomagoljuk, a két végét benyom­kodva batyut formálunk és a tepsiben szo­rosan egymás mellé helyezzük úgy, hogy a batyu összezárt része kerüljön alulra. Alá­öntjük a fehérbort, kevés vizet, a tepsit le­fedjük és előmelegített sütőben kb. másfél óráig pároljuk. 3 dl tejfölt kevés vízzel habverővel folyékonyra keverünk, hozzá­adunk két púpos evőkanál lisztet, simára keverjük, szerecsendióval ízesítjük, majd a tepsiben a batyukra öntjük és fedés nélkül sütjük tovább, amíg a tetején a tejföl meg­pirul. A sütőből kivéve a batyukat meg­szórjuk ízlés szerint petrezselyemmel vagy kaporral, lehet metélőhagyma is. Tálalás: A maradék 1 dl tejfölt kevés szerecsendióval simára keverjük. A tányér egyik felébe 1 vagy 2 batyut teszünk, tej­föllel meglocsoljuk, piros paprikával meg­szórjuk, mellé szála káposztát halmozunk. A tányér szélére is csurgatunk tejfölt meg­szórva petrezselyem zölddel. A tányér má­sik felére uborka, paradicsom lila hagyma kerülhet salátalevélen. Jó étvágyat! A Tourinform iroda az alábbi szemé­lyeknek mond köszönetet a műsor elkészí­téséhez nyújtott segítségükért: Jákli Mári­ának, Bognár Zoltánnak, Szabados Sámu­elnek, Révész Dénesnek, Nagy Lászlónak, Németh Józsefnének, Kiss Évának, Kovics Sándornak, Szabó Józsefnek, Oszoli Piros­kának, a Vár Étterem dolgozóinak és a sok jó ötletért Gallai Sándornak, n Képek, ereklyék, ízek Prágából A cseh főváros érdekes hangulatát idé­zi az a kiállítás, amely március elsején nyílt meg a Templom utcai Eszkép Ga­lériában. Az ötletet egy baráti társaság prágai kirándulásai adták. Szigeti Sán­dor néhány barátjával többször meg­fordult a mesés városban. Ezen alkal­mak során rendszeresen kattogtak a fényképezőgépek, gyűltek a táskába az akkor jelentéktelennek tűnő aprósá­gok, mint emlékek. így született az öt­let, hogy mindezekből egy kiállítás va­lamilyen formában Földvárra vará­zsolná Prága hangulatát. n Szabados Sámuel Több mint 15.000 képből kellett kiválo­gatni azt a huszonötöt, mely hűen tükrözi a méreteiben nem nagy, de mégis értékei és ismeretsége által világvárosnak tekinthető település hangulatát. Az igazi kuriózum a városban Szigeti Sándor sze­rint a hétköznapok hangulata. A képeket is úgy igyekeztek összeállítani, hogy ez tükröződjön belőlük. A fotók készítésénél nem a művészi igényesség dominált, hi­szen amatőrök készítették azokat. Mégis van bennük valami megkapó, figyelem­felkeltő, kellemes érzést keltő. Az utcai zenész átéléstől eltorzult arca, a középko­ri kopott kőfal előtt elhaladó alak és ár­nyéka, a modern üvegépület naptól tükröződő ablakai kis mozaikokként vil­lantják fel a város mindennapi életét. A múlt és a jelen harmonikus együttélése életszerűen jön át a képekből. A terem egyik sarkában egy kopott utazóbőröndben találhatók azok a relikvi­ák, melyek a köznapok apró kellékei. Sör­alátétek, villamosjegy, kiskocsmai szám­lák, belépőjegyek közt böngészhet az érdeklődő, amelyek használóik számára megannyi apró emléket jelentenek. Asz­talon nyitott könyvek. Hasek, Kundera művei, ha a látogató beleolvas pár sorba, melyre a kiállítók is biztatják, rájön, hogy nem véletlenül azon az oldalon nyílt meg az írás. A sorok ódon sörözők vidám tár­saságáról, a szűk utcák öreg házai előtt ácsorgó öreg emberek egyszerű, de mégis érdekes életéről szólnak. És Svejk mindenhol. A képeslapokon, söröskorsón, házfalak domborzatán. A derék katona minden gondon, problémán felülemelkedő életszemlélete és figurája szimbólummá vált. A városlakók menta­litásának megtestesítője ő. A megnyitó résztvevőit az a kellemes meglepetés fogadta, hogy a szervezők jó­voltából eredeti cseh söröket kóstolhat­tak, s megismerkedhettek egy ételkülön­legességgel. A cseh nyelven „utopenác“­­nak nevezett helyi specialitás, mely ece­tes- hagymás krinolin szelet barna kenyér darabkára tűzve. A sörözőkben az ital mellé szolgálják fel. A megnyitó vendé­gei érdekes történeteket hallhattak a vá­rosról s lakóiról, akik kissé nehezen nyíl­nak meg az idegen előtt, de a tisztességes szándékú, érdeklődő vendéget szeretettel fogadják. „Tisztább, mint Budapest“­­mondták a fiúk. „Nincs annyi bóvli árus.“ A magyarokkal beszélgetve Puskás mel­lett már Talmácsi nevét is emlegetik, nem véletlenül, hiszen nagy ellenfele épp egy cseh motorversenyző, akit sikerült legyőznie. Emlékezetes megnyitó volt. Akik később tekintik meg, lemaradtak a sörről, a sztorikról és az utopenácról. A kiállítás mindezek nélkül is élvezetes. Érdemes megnézni. Hétvégeken, március végéig van nyitva, a 10.

Next