Dunántúl, 1912. október (2. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-01 / 222. szám
Október 1. Kedd. DUNÁNTÚL (Bírósági kinevezés.) A király Jorgits Béla bonyhádi járásbírósági jegyzőt a devecseri járásbírósághoz albíróvá nevezte ki. (Magyar nemesség adományozás.) A király Lovas Sándor miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott földmivelésügyi minisztériumi osztálytanácsosnak, valamint törvényes utódainak, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet „Igazfalvai“ előnévvel díjmentesen adományozta. (Plébánosi eskü.) Dióssy József, az újonnan kinevezett vajszlói plébános ma délelőtt tette le Walter Antal püspöki helytartó kezeibe a plébánosi esküt. Az Egyházi Közlöny dr. Wurster Józsefről.) Az Egyházi Közlöny legújabb száma hozza dr. Wurster József pécsi prelátus kanonok sikerült arcképét s a kiváló tudós és nagy áldozatokra kész főpap példát mutató, munkára serkentő ideális életéből közöl szemelvényeket, amelyeket az alábbiakban adunk vissza: A közelmúlt napokban a pécsi Venerabile Capitulum egy értékes s kitűnő tagja, dr. Wurster József prelátus, apátkanonok, vált meg a papnevelő intézettől, hol eddig kis megszakítással negyven évig működött. Ma alig van az egyházmegyében pap, kire tanítói és nevelői hatása ki nem terjedt volna, mert az egyházmegye papságának túlnyomó része (eheu, fugaces labuntur anni!) e negyven év alatt tanítványa, illetve növendéke volt. Huszonkét évig tanította a hittani főiskolán az egyházjogot és történetet, huzamos időn át tanulmányi felügyelő volt és 12 évig állott a papnevelőintézet élén, mint rektor; a rokonszenv, tisztelet, elismerés érzetétől környezve, melyre szerencsés összetételű egyénisége gazdagon rászolgált. Mert lelkülete csendes, szenvedélytől ment, sőt szinte gyermeteg. A papnevelő-intézet elöljárói ebédlője alatta valóságos köztársaság volt, de joghatóságát, felsőbbségét velük szemben nem éreztette. A népes asztaltársaság minden tagjának névünnepére tartogatott valami kedves mondanivalót; egy-egy felszólalása valóságos kis szónoklati bijou volt. A papnevelő épülete az ő buzgó építkezési kedvének és tehetségének számos és praktikus bizonyítékával szolgálhat. Bevezette a villanyt, kényelmes és szép tanulóasztalokat állíttatott be, két házat vetta szeminárium részére, hasznavehetetlen fekvőség helyébe pompás szőlőkertet vett, hol a fiúk a kertészetet és gyümölcstermelést figyelhetik és amely kitűnő üdülőhely. Az intézet mecsekháti apró fekvőségeit parcellázta, ezzel a kisgazdák is jól jártak, az intézet is. A gyermekszeminárium épületét gyökeresen tataroztatta és a növendékeknek a főépületből ez intézetbe való átköltözése után üresen maradt helyen szép tanári lakásokat készíttetett. A kápolnát bővíttette, restauráltatta, szép kertészutat készíttetett. Az uradalomban való átalakítási és épittetési eseteknek egész sorozata volna. Mindenütt szervező, alakitó kezének nyoma maradt. A papnevelőintézet történetírója működésének akár külön fejezetet szentelhet. Mint kanonoknak legnagyobb alapítása a Mária leánynevelő internátus, mely a pécsi klérus-vagyonnak és nevelői működésnek egyik apológia-fejezete. Néhány évvel ezelőtt két pesti úr nézelődött egy pécsi tanár kalauzolása mellett a pécsi káptalan során és csöndesen szekularizációs közhelyeket mormoltak. A pécsi tanár közben figyelmesekké tette őket Wurster kanonok ez alapítására. A két urat alig lehetett tartóztatni, hogy azonnal ne tisztelegjenek és hódoljanak az alapítónál. Ez intézetben oly olcsó volt az ellátás díja a meginduláskor, hogy egy világlátott jezsuita úgy nyilatkozott, hogy egyetlenegy olcsóbb leányinternátust látott csak életében, de abban vacsorára csak levest és szentjánoskenyeret kaptak; a pécsi Mária-intézetben pedig pecsenye is akad és pedig elég gyakran; a káptalani természetbeni járulékok bizony sokszor veszik útjukat a Máriaintézet felé. Az intézetnek nemcsak alapítója és gyámolítója, hanem házi lelkésze is, nem műkelvelésből, hanem áldozatosan és fáradhatatlanul. A növendékek csaknem mindnyájan a Notre Dame nőzárda által vezetett polgári iskola tanulói (néhány felső kereskedelmi és elemi iskolai tanuló is van köztük). Néhány tanítónő vezetése alatt úri leányok számára női munkatanfolyamot (varrás, hímzés etc.) is nyitott. Az idén háztartási tanfolyam is nyílott az intézetben. Alkotásai azonban még nem értek véget. A pécsi kultúrállapotok fejlődésének történetírója még sok feljegyezni való dolgot fog találni az ő működéséről. Életrajzi adatai a következők: Született 1846. febr. 13. Pécsett, jómódú polgári családból. Középiskoláit Pécsett végezte, a hittudományi tanfolyamot pedig Bécsben, mint az ottani Pázmány-papnevelő növendéke. Pappá 1870- ben szentelte Girk György püspök. Kápláni minőségben Mosgón, Pakson és Berkesden működött; 1872-ben papnöveldei tanulmányi felügyelő és az egyházjog és történelem helyettes, 1874 óta pedig rendes tanára lett. Az 1880. évtől szentszéki tanácsos és szegények ügyvédje, 1883 óta zsinati vizsgáló, 1885 óta a püspöki könyvtár őre, 1891-ben székesegyházi tb. kanonok és szentszéki ügyész. Az 1898. év elején megvált tanszékétől (utódja Hanuy dr. lett) és az egyházmegyei iroda vezetését vette át; azután székesegyházi kanonok lett 1899 tavaszán (i. e. Zsinkó kanonok örökébe lépett) és 1900 őszén a papnevelőintézet igazgatását vette át 1912-ig, egyúttal a hittani intézet prodirectora lett, amely tisztségben jelenleg is megmaradt. Az 1904. évben a pécsi püspöki jogakadémiánál (dr. Szeredy utódjaként) püspöki biztos. 1912. május hónapban az Országos Kath. Szövetség római zarándoklata alkalmából a gondos és elismerő megyéspüspök neki a Szentatya ajándéka gyanánt a prelátusi méltóságot hozta meg. Mindezek csak kikapott szemelvények Wurster József dr. gazdag életéből. Nehéz és nagy munka volna hűen leírni ezt a produktiv életet s kötetszmára való anyagot kellene feldolgozni, ha Wurster József dr. nemes alakját a maga nagyságában akarnók visszaadni. (Frey János dr. beszámolója.) A pécsváradi választókerület egyik legnagyobb községében, Véménden vasárnap tartotta beszámolóját Frey János néppárti képviselő. A gyűlést, amelyen az egész kerület papsága, tanítósága és polgársága részt vett, a templom előtti téren tartották meg. A megnyitó beszédet Reisz Antal plébános mondotta, utána Huszár Károly (sárvári) országgyűlési képviselő beszélt a véderő és a választói jog reformjáról, a parlamentben történt törvénytiprásokról. Kritika tárgyává tette, hogy a rendőrségi kitüntetések révén a király személyét is belevonják a napi politikába. Beszéde második részében a néppárt gazdasági és keresztény programmját ismertette. Frey János oszággyűlési képviselő mondotta el ezután beszámolóját, amelyben a parlamenti helyzetről szólott és a néppárt állásfoglalását okolta meg. A közönség mind a két beszédet nagy tetszéssel fogadta és végül bizalmatlanságot szavazott a kormánynak és a munkapártnak és tiltakozott a házelnök eljárása ellen. (Kinevezés.) A pécsi kir. törvényszék elnöke Molnár Ignác pécsi kir. törvényszéki napibéres hivatalszolgát a dárdai kir. járásbírósághoz hivatalszolgává nevezte ki. (Főispáni installáció Szekszádon.) Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága ma iktatta be hivatalába Simonsics Elemér főispánt. A rendkívüli közgyűlést Forster Zoltán főjegyző, helyettes alispán nyitotta meg. A kir. kinevezési okmány felolvasása után az új főispán letette a hivatali esküt. Ezután a bizottsági tagok a róm. kath. templomba mentek, ahol dr. Fent Ferenc apátplébános fényes segédlettel ünnepi nagymisét celebrált. A templomból a bizottsági tagok visszamentek a vármegye közgyűlési termébe, ahol Simontsics főispán székfoglalót mondott, majd a vármegye közönsége nevében dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti ügyész üdvözölte. Közgyűlés után tisztelgések voltak. Az egyesült ellenzékhez tartozó megyebizottsági tagok passzív rezisztenciát tanúsítottak és sem az ünnepies beiktatáson, sem a tisztelgésen nem vettek részt. Délben a pazarul feldíszített selyemgyárban banker volt, este pedig a főispán tiszteletére táncmulatságot rendeztek. A főispáni installáción Pécsről, Visy László dr. főispán és titkára, Piatsek Emil dr. Reéh György városi tanácsos és Horváth István mérnök vettek részt. (Ellenzéki népgyülés Sásdon.) A baranya megyei egyesült ellenzék vasárnap szervezkedő népgyülést tartott Sásdon, a munkapárti Kenedi Géza választókerületében. A népgyülés a nagyvendéglő udvarán folyt le, ahova a kerületből körülbelül 2000 ember sereglett össze, akik nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatták az elhangzott beszédeket. A népgyűlés elnöke Kerese György dr. sásdi ügyvéd volt, akit a jelenlegi alkotmányellenes helyzet ismét a harc terére szólított. Beszédeket tartottak: gróf Benyovszky Móric országgyűlési képviselő, dr. Toldy Béla, Beck Lajos dr. mohácsi ügyvéd, Végh Lajos nyugalmazott posta és távirdafelügyelő és Rátkay István a Mohácsi Hírlap szerkesztője. A népgyűlés után egy küldöttség arra kérte a szónokokat, hogy Mágocson is tartsanak szervezkedő népgyűlést. A szónokok ezt megígérték s igy a közeli hetekben Mágocson és Szászváron is lesznek népgyülések. (Halálozás.) Súlyos csapás érte Heverde Géza jónevü pécsi könyvkereskedőt és nejét, született Demján Ilonát. Leánykájuk Ilonka, szeptember 30-án, hajnali 2 órakor, 6 éves korában meghalt. Temetése október 1-én délután 3 órakor lesz a központi temető ravatalos házából. (A pécsi szállók idegenforgalma.) A rendőri bejelentőhivatal közlése szerint a pécsi szállodákban augusztus hóban 450 idegen szállott meg. (Új telefonállomás.) A pécsi postaigazgatóság közli, hogy a kereskedelemügyi miniszternek április 12-én kelt rendelete alapján létesített és a kaposvári környékbeli hálózatba kapcsolt kadarkúti új távbeszélő központ a belföldi helyközi forgalomba bevonva szeptember 25-én megnyílt (Dalárda értekezlet.) A Keresztény Szociális Egyesület szépen fejlődő dalárdája szombaton este nagy érdeklődéssel kísért értekezletet tartott, melynek tárgya az alapszabálytervezet tárgyalása és a tisztikar megválasztása volt. Liebhardt Jenő lelkes beszéd kíséretében ismertette a dalárda alapszabályait, melyeket az értekezlet némi módosítással helyeslőleg elfogadott. Komócsy István a dal lelket nemesítő célját ismertető lelkes beszéde után a tisztikar megválasztása következett. Egyhangúlag elnökké Liebhardt Jenőt, pénztárossá Czick Pált, ellenőrökké Reisz Józsefet és Hipp Jánost, jegyzővé Krámer Józsefet, katarendezővé Pozsegovics Károlyt választották. Stefán Arthur, a dalárda fáradhatatlan művész karmestere frenetikus tapsokkal kísért beszéde után az értekezlet véget ért. Itt említjük meg, hogy a szép jövő elé néző dalárda első fellépése október 17-én, a csütörtöki estélyek jubileumi ünnepén lesz. (Életunt pécsi boltiszolga.) A pécsi közkórházba tegnap éjjel egy eszméletlen állapotban levő fiatalembert szállítottak be, akién az orvosi vizsgálat mérgezést állapított meg. A fiatalember ma reggelre jobban érezte magát, úgy, hogy a rendőrség kihallgathatta. A kihallgatás során a rendőrség megállapította, hogy a fiatalember Krámmer Ádám 17 éves boltiszolga, Petrezselyem utca 46. sz. alatt levő lakos. Krämmer Ádámot — saját vallomása szerint — családtagjai folyton üldözték, úgy, hogy végre is megunta az életet s öngyilkosságra határozta el magát. Vasárnap délután lement a Dohánygyár mellé, ott beléndeket szedett s azt megette. Az arra járókelők vették észre és szállították lakására. Az orvosok véleménye szerint Krümmer állapota nem életveszélyes. 3. oldal.