Dunántúl, 1922. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
ma kezdik újra nyivábbs működésüket. Úgy érezzük, hogy határnap ez a város és a nemzet életében ! Minden pártnak szerves részének kell lennie a nemzetnek és ma, amikor annyi nehézség előtt j!r ez a nemzet, kétszeresen fontos, hogy polgárainak szervezetttömegei segítségére sietnek-e,vagy azt a kis Ható erőt, amelyetTrianon, a nagy antant és asan- Tant meghagyott, meggátolják-e. Tudjuk, hogy ez a működés,amely a nyilvánosság előtt fog lefolyni, nem kezdet. Az elmúlt néthez hónapokban, a felszabadulás óta bezárt falak mellett folyt le Szervezett életük. i ! is * ^Határnap ez a dátum ésezen a határ kövön a nemzetnek egy aggoldó kérdése vibrál ma: a munkásság Pécsett megértette-e az elmúlt Szomorú idők tanulságait? Beírta-e, hogy a nemzet nagy tragédiájának legszomorubb jeleneteit Szakszervezetekben készítették felő? Felismerte-e, Hogy • neki is I része volt a nemzet tengernél Szenvedéseinek előidézésében?*^ séretrack révén, Nem őket vádoljuk ezzel — jól _ mi értsétek meg — a mi vádjaink mindenkor a munkás vezéreknek Szóltak, mert sohasem vesztettük fel hitünket a népben, amely egyaránt hajló a jóra és a rosszra és Sohasem felejtettük el, hogy minden felelősség a vezéreket terheli. De ezt nem a vezéreknek kell megérteniük, mert azok sohasem fogják ezt megérteni. Nagy lélek kellene ahhoz, hogy önmagukra kimondják az ítéletet s mi tudjukévtizedek tapasztalatából, Hogy m ekkora nagylelkűség nincsen bennük. 1 , „ , Ezt a munkásoknak kell meg-érteniök. őket terheli annak felelőssége, hogy milyen vezérek után indul. A pécsi munkásság, különösen a bányászok,Pécs felszabadulása óta jó szolgálatot tettek anemzetnek. Szívesen és jól dolgoztak s lelkükben felébredt megsejtése annak, hogy helytelen utakon jártak a múltban. S megadták nekünk a reményt arra, hogy Helyes utakon indulnak meg egy jobbjövő felé. Elismerjük ezt s szeretnénk, ha ez az elismerés folytatást találna a jövőben. Ezt váltjuk és kisérjnk figyelő szemmel. Dr. T.l. A miniszterelnök Budapesten ! Budapest, jan. 14. — A miniszterelnök ma reggel bécsiárnyalásairól visszaérkezett Budapestre és a Várba hajtatott. A miniszterelnök tárgyalásairól úgy nyilatkozott, hogy sikerült Ausztriával a jó szomszédi viszonyt Helyreállítani. Lapiták mai száma a faerzékleti««JLG »dal. ■ Mándi Samu felszólalása — Budapest, jan. 14. — A mai ülést 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az indemnitás vitájának tartamára megszavazták a 8 órás üléseket. A képviselőknek drágasági pótlékul egyszer s mindenkorra 10.000 koronát szavaznak meg. Az indemnitáshoz elnőnek Czeglédy szólal fel, aki a kormány támogató pártjából való kilépését indokolja. A kormány iránt bizalmatlan, az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Mándy Samu a következő felszólaló. A pénzügyminiszter nem foglalkozhat az egész megcsonkított, kirabolt államháztartás rendjével és avval, hogy a valutát egy év alatt megjavítsa. Helyesli, hogy a pénzügyminiszter nem akar új adótörvényekkel előállni. Az adótörvények közül különösen egyre akar rámutatni a mezőgazdasági az első és a második vagyonváltsági törvényre. A második váltságtörvényt. Ha szembeállítjuk az első váltságtörvénnyel, amely a nagytőkére vonatkozik, azt látjuk, hogy a pénzügyi kibontakozás szempontjából égbekiáltó igazságtalanság történt a mezgazdasági érdekeltségek rovására. A jövőben összeülő nemzetgyűléstől el kell várni, hogy e tekintetben megvalósítsa az egyenlő elbánást.. Felhívja a figyelmet, hogy hassanak oda, hogy helyreálljon az adómorál. Foglalkozik azután a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a békebeli árakat kell alapul venni. Kéri a pénzügyminisztert, vegye revízió alá a végrehajtási utasításoknak ezt a tételét. Utal arra, hogy a baranyai megszállás folytán sokan kárt szenvedtek és ezért lehetetlen ott a vagyonadó alapjául a százszoros kataszteri tiszta jövedelmet venni. A pénzügyminiszter mégis ragaszkodik ehhez, kívánja, hogy Baranyára nézve tegyen kivételt. A vagyonváltságnál meg kell gondolni, hogy ez a kérdés a törvényhozás elé nem kerül és így a birtokostól elvett földet egyedül arra a célra fordítsák, amelyre a törvény előírja. Ezután a földhaszonbérlettel foglalkozik. Tudjuk, hogy a földbirtokos osztálynak ma sincsen tervezett testülete. Az OMGE az egyetemes gazdaközönség érdekét képviseli. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a meghozandó új rendeletiekben kifejezetten mondják ki, hogy a földhaszonbér emelkedésénél a béreket a búza árának megfelelőiig állapítsák meg Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy vigye dűlőre a határátlépések ügyét. A nemzetgyűlés meg érett a feloszlatásra. Az indemnitást hat hónapra elfogadja. Szünet után Andrássy Gyula szólal fel. Nézete szerint irodákból és titkos parancsokkal vezetni a nemzetgyűlést nem lehet Itt a Házban tegyen a miniszterelnök politikai hitvallást és innen irányítsa a pártját. Ezután Bethlen István gróf kisgazdapárt vacsoráján tartott beszédével foglalkozik. Áttér Kovács J. István beszédének azon részére, amelyben azt mondja, hogy 1918-ban a két grófnak Andrássynak és Tiszának párviadalát láttuk és most ugyan azt látjuk Andrássy és Bethlen között. Andrássy kifejti, hogy közte és Tisza között nem volt ellentét. Most az a párviadal oka, hogy Bethlen lövetett a királyra és én a király mellett maradtam. Gaál Gaszton: a törvény a főNagy zaj.)" Andrássy: A személyi okok kikapcsolását kivárnia, ő minden erejét megfeszítette. Hogy őfelsége visszatérését megakadályozza, mindig a visszatérés ellen volt. Mindhárman t. i. a kormányzó úr, a miniszterelnök és Andrássy mindenben megegyeztek a célra vonatkozólag. És az volt a gondolat, hogy az egységes pártot legitimista alapon állítsuk fel. Gaal Gaszton: Ez is legitimizmus! Jár. Erre a Balközépen óriási vihar tört ki. Bottlik elnök percekig nem tudja helyreállítani a rendet. Andrássy: A Helyzet ma egészen más vol mint húsvétkor. Ha alaposan meggondoljuk a modolizáció a csehek és a jugoszlávok részéről nem volt olyan könnyen keresztülvihető. Hiszen ezt legjobban a nyugatmagyarországi események bzonyították be, a király bejövetelekor. A miniszterelnök azt is mondotta, hogy nem lövetett a királyra. Hanem csak arra a határmenti közlekedésről január 16-án délelőtt 10 órakor lesz, melyen folytatják az indemnitási vitát. , Temesváry Imre a gazdasági bizottság jelentését terjeszti be a gazdasági munkáspénztárak díja felemeléséről. Rubinek István pedig igazságügyi bizottság jelentését a Pécsett megjelenő Munkás, című lapnak a nemzetgyűlés ellen elkövetett sértése miatt megindítandó bűnvádi eljárás tárgyában tesz előterjesztést. Bánffy Miklós külügyminiszter Perlaky György, valamint Bedő János régebbi interpellációjára válaszol és előadja, hogy az 1921 októberében a magyar kormány és az SESZ kormánya között megegyezés jött létre, amely szerint a határmenti mindkét részen 5—10 kilométeres távolságon belül lehet átmenni a határon. Csupán bizonyítványt kell szerezni, amelyet a ki szolgabíró állít ki és a jugoszláv hatóság és a katonai hatóság láttamoznak. Ez igazolvány alapján nem csak ők maguk, hanem családtagjaik is és munkásaik is szabadon járhatnak, kelhetnek át a határon, sőt gazdasági eszközöket, felszereléseket, élelmiszert vihetnek és hozhatnak magukkal. A külügyminisztérium több ízben felszólalt a jugoszláv kormánynál, hogy a szerb helyi hatóságok az egyezmény dacára nehézségeket gördítenek a magyar gazdák átkelése elé, de remény van arra, hogy ezek hamarosan megszűnnek. Sajnálatos, hogy a megegyezés csak a földek megmunkálására vonatkozik és nem terjed ki azokra a munkásokra, akiknek nincsen földjük, de a demarkációs vonalon túl munkát találnak. A kormány lépéseket tett, hogy az egyezmény azokra is kiterjesztessék. Perlaki György bejelenti, hogy Baranyában nem tartják meg az egyezményt és kéri a külügyminisztert, hogy az antant és a határmegállapító bizottságok közbenjárásával igyekezzék a bajon segíteni. A külügyimniszter válaszát tudomásul vesz. Bodó János interpelációjában kéri, hogy a vagyonváltság 84-ik szakaszában megállapított ama kedvezmény, amelyet azon gazdáknak nyújtottak, akiktől gazdasági felszerelésüket a román és szerb hatóságok elvették, azokra is terjesszék ki, akiknek nem volt a csapatokra és a környezetére. Ez kedves meg birtokuk, hanem csak gazdasági állapításból tudhatta, Hogy aljal felszerelésükén , király tanácsadói vannak ott van , király is. Az indemnitást csak három hónapra szavzza meg. Hassay Károly és Berky Gytla személyes kérdésben való felszólalása után ez elnök napirendi indítványt tesz, amelyet a Ház elfogni. Eszerint a legközelebbi ülés, Kerekes Mihály, Bodó János Helyi vonatkozású interpellációja után Bodó János a hadiözvegyek, árvák, rokkantak és volt hadifoglyok illetményeinek sürgős kiutalása miatt interpellál. Sigray Aktás gróf kérdi a Honvédelmi minisztert hajlandó-e 11 1922. Január 15. Vasárnap Szerkesztőség: Lyceum, utca 4. szám Szerkesztőség telefonja ’ 650. szám. , Kiadóhivatal, Lyceum utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja; 262. szám. ája 4 kwoBp.