Dunántúl, 1923. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
XIV. évfolyam 67 szám.ára 10 korona Pécs, 1923. március 23. Péntek Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán: Egész évre. . 3000 K. ...........................,1500 Negyedévre . . 750 33 Egy flora . . . 250 Egyes szám ára 4 oldalasnál 10. 8 oldalas vagy ha ennél ifibb 20 korona, Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség: Lyceum»utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám« Kiadóhivatal; Lyceum utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja; 322. szám. Hirdetés díjszabás szerint A képviselők ezer koronás megjelenési díja Budapest, márc. 22. — Scitovszky Béla elnök negyed 12-kor nyitotta meg az ülést. A mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló javaslatot a földmivelésügyi miniszter felszólalása után általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalásnál Csík József, Drózdi Győző, Farkas István, Szakács Andor, Ruppert Rezső, Bartos János, Zsilinszky Endre, Szabó Sándor előadó és a földmivelési miniszter szólaltak fel és másodszor iselfogadták. Usetti Ferenc beterjeszti az 1922 fs—23. évi tilkiadásokról szóló jelentést, ámenét tudomásul vesznek. A nemzetgyűlés vagy bizottságai ülésén résztvevő képviselők illetményeiken felül napi ezer korona megjelenési díjat kapnak, ha jelen voltukat igazolják. Az ülés 2 órakor végződött. Baranyai gazdák kitüntetett tenyészállatai Budapest, márc. 22.4 A magyar gazdák 32. tenyészállatkiállítá Bán Eizer János darózshalmai bérgazdasága és Mándy Sándor szentlőrinci uradalma vett részt Baranyából. EizerJános kiállított 5 drákossal és 20 anyabirkával III. díjat, Mándy Sándor uradalma bikakollekciójával elismerő oklevelet kapott. Mindkét gazda kiállított mintaállatai elkeltek.Az Eizer gazdaságból származó kiállított kosokból 3 darabot gróf Zichy Ágoston Kálózd belmajori uradalma, 2 darabot pedig a debreceni mezőgazdák törzsjuhászata részére vásároltak meg. Gyorssegélyt kérnek a köztisztviselők , Budapest, márc. 22. •—■ A Kaosz elnöki bizottsága ma délután tartott ülésén azt a határozatot hozta, hogy tekintettel a korona árfolyamának zuhanására és az áraknak 1óráról-órára való emelkedésére, olyan új gazdasági helyzet előtt látja a közalkalmazottakat, hogy a helyzetük javítására irányuló tárgyalásokat új alapokra fektessék. Amíg azonban ezek eredményre vezetnek, a közalkalmazottak megélhetésének lehetővé tétele végett megfelelő összegű gyorssegély kiutalása iránt tesz a kormányhoz felterjesztést. Iparengedély kell a banküzletekhez Budapest, márc. 22. — A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint ezután a bank és pénzváltó üzlet létesítéséhez iparengedély kell mindazoknak, aliknek 1920. január 1 előtt ilyen üzletük nem volt. A zürichi esti zárlat Zürich, márc. 22. — (Esti zárlat.) Berlin 0,0261. Budapest 0.11. Az általános kereseti adó bevallása A munkaadók és az önálló foglalkozásúak április 20-ig kötetetek adójukat bevallani Pécs, márc. 22. — Az általános kereseti adóról szóló törvény rendelkezése alapján az általános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallásokat folyó év március 21-től április 20-ig be kell adni. Bevallást kell beadni a következő jövedelemforrásokról minden önálló ipari és kereskedelmi üzletről, bányaművelésről, bárminő szellemi foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos, bármilyen más haszonhajtó foglalkozásról, amely az előző foglalkozások közé nem sorozható, az ország területéről származó járadékokról. A külföldről származó járadékokról csak abban az esetben kell bevallást adni, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi. A találmányok és találmányi szabadalmak használatáért valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott jogért fizetett díjakról, mindazokról a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói életen, vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul, bevallást kell adni a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb föld- vagy házadó alá nem tartozó tárgyak vagy jogok használatáért járó haszonbérekről, vagy más szolgáltatásokról, a bányaműveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről. Be kell vallani azt a jövedelmet, amely az örökbérből, a zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból illetve megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az efféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből származik. Be kell vallani azt a jövedelmet, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1820: XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik. Bevallást kell adni a külföldi munkaadótól élvezett szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetve a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki. A felsorolt jövedelmekről bevallást kötelesek adni azok a természetes személyek, akik ezt a jövedelmet nem mint valamely kereskedelmi társaságnak vagy alkalmi egyesülésnek a tagjai élvezik, továbbá bevallást kötelesek beadni a jogi személyek is. Nem kötelesek azonban bevallást beadni a társulati adó alá tartozó kereskedelmi társaságok és alkalmi egyesülések, valamint az államnak, a törvényhatóságoknak és a községeknek (városoknak) a magángazdaság körébe tartozó és ugyancsak társulati adó alá eső vállalatai. A kereskedelmi társaságok ezek: a közkereseti-, a betéti- és részvénytársaságok, a szövetkezetek, részvényekre alakult betéti társaságok, végül a korlátolt felelősségű társaságok. A bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: Az ipari, kereskedelmi, szellemi, bányászati és bármilyen más haszonhajtó foglalkozásból az 1922. évben tényleg elért tiszta nyereséget, a tényleg elért nyersjövedelmet és a vállalattal vagy foglalkozással járó kiadásokat elkülönítve kell bevallani. Mindenkor azt a valóságos üzleti nyereséget kell bevallani, amely az adózó által vezetett rendes üzleti könyvek szerint mutatkozik. Nem szabad tehát sem a tiszta nyereséget, sem a nyers jövedelmet, sem a kiadásokat becsléssel megállapítani. Ezt csakis azoknak az adózóknak van joga megtenni, akiket a pénzügyigazgatóság fölmentett a könyvvezetés kötelessége alól. A bevallást az erre a célra szolgáló és a városi adóhivatalnál az előállítási költség megtérítése ellenében beszerezhető hivatalos nyomtatványon kell kiállítani. Minden adózó köteles a nyomtatványnak reá vonatkozó részét pontosan kitölteni, azután a bevallást keltezni és aláírni. Az aláírás elengedehetetlen kelléke a bevallásnak. A bevallást abban a községben vagy városban kell beadni, amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Ilyen telep az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb. A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik. A bányavállalkozó abban a községben vagy városban kötels a bevallását beadni, amelyben a bányavállalat vagy üzem van. Ha a bányaterület több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszínberendezésének főrésze fekszik. Az építési és közlekedési vállalatról a központi roda helyén, ilyennek hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni. A bevallásra kötelezve van: 1. Nem önjogú, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. 2. Bányavállalatnál a bánya művelőié. 1. Minden más esetben az a személy, akit a jövedelem megillet. 4. A csőd tartama alatt keletkezett jövedelemre nézve pedig a csődtömeggondnak. Minden biztosítási intézet és mind,den más vállalat vagy vállalkozó köteles a székhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságnak kimutatni azokat az ügynöki díjakat, amelyeket a megelőző évben a nála szolgálati viszonyban nem álló ügynököknek kifiizetett. A kimutatásnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, lakóhelyének pontos megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóvávirt ügynöki díj összegét-Aki a bevallást az előirt ,a határidőben nem adja be, vagy a bevallási, ból adóköteles foglalkozásit, illetve jövedelmet kihagy, az a be nem valólőtt haszonhajtó foglalkozás, illetve jövedelem után a kivetés során megállapított adónak 25%-át, ha pedig a hozzá intézett felhívásnak sem felel meg, akkor az elsőfokúlag megállapított kereseti adónak 50%-át fizeti bírság fejében Adócsalást követ el, aki az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásban vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvosi latinak indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre írás nyúló nyilatkozatot tesz, amely a£ adó megrövidítésére alkalmas, illetve adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat, végül ha az adókivetés alapjául szolgáló könyvekbe hamis adatokat vezet be. "■* ,g«aoeewaaa«wafteeaaeaji!WitartBe. Hitek néhány sorban , Zita királyné memoárokat ir. A középiskolai tanárok létszámában nincs tultengés és így egy tanárt sem bocsátanak el. — Moltke Kuno gróf tábornok, Vilmos császár egykori szárnysegéde meghalt Berlinben, és A Bimbó-utca 15. számú bérpalota teteje teljesen leégett. — Kelemen Andort a Szegedi Uj Nemzedék felelős szerkesztőjét detektivekkel távoitották el Szegedről intranzigens volta miatt. — Hellai Sándor Észtország külügyminisztere Budapestre érkezett. — Heinemann Gusztáv 24 éves miskolci főiskolai hallgatót Budapesten betörésen érve, letartóztattál ; Magyarországot felvették a nemzetközi kereskedelmi kamara kötelékébe. — Újhelyi Imre a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója meghalt. — Politikai népgyűléseken külföldi állampolgár csak a belügyminisztter előzetes engedélyével szólalhat fel. — Szilnémetiben Varga Mihály kocsist megrugta egy ló úgy, hogy belehalt. — Sárbogárdon márc. 11. óta nem működik a posta a nagy, sára miatt. — Csermendi Sándor volt urassági inast tojásért 3 és fél évi fegyházra ítélték, az ítélet kihirdetése után felkapta a bírák asztaláról a tini