Dunántúl, 1923. június (13. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

oni évfolyam. 127. szám. Ara 30 korom Pécs, 1923. június 8. Péntek felétizelési ár hazhoz szállítva vagy postán. Egy bóra . . 650 K­egyes szám ára 4 oldalas 30. 8 oldalas 50, ha ennél több 6O korona. Kéziratokat nem adunk vissza. *- r Szerkesztőség, Lyceum­ utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja 650, anim, .Kiadt bitital, Lyceum­ utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja, 222. száns. hirdetés díjszabás szerint. A fixfizetésűeken lehet segíteni, csak akarni kell Szilágyi beszéde a nemzetgyűlésen Budapest, jan. ,7. — Szcitov­szky Béla, elnök , negyed 12-kor nyitotta meg az ülést. A bejelen­­tések után Usetty Ferenc beter­jeszti ,a gazdasági bizottság jelen­­tését ,a képviselők jelenlegi díjá­nak felemeléséről. , Szilágyi Lajos megokolja a tiszt­viselők ügyében beadott indítvá­­nyát. Nem ,a tisztviselőkről, hanem­­általában a fixfizetésűekről beszé­l és a hadirokkantakat, özvegyeket árvákat is ide sorozza. Normáik parlamenti úton törekszik a ba­j­ok megelőzésére, ezért tárgyalt elő­zőleg Bethlennel is. Politikai tőkét nem akar kovácsolni belőle. (He­­­lyeslés a kormányzópárton.) A nyomor enyhítésére nem lehet pártkérdés. Indítványa .3 részbe áll:, , Ki akarja mondatni a kor­mánnyal azt, hogy a fix fizetésnek nyomorát ja­ lehető legsürgősebben meg kell szüntetni. Megjelöli azo­­kat a­ reformokat, amelyek a kér­dés megoldásánál szükségesek az átmeneti intézkedésekkel együtt. Az átmeneti intézkedéseiket ki kell terjeszteni ,az elbocsátottak­ra, aggokra ,és a­­nyugdíjasokra is. A törzsfizetés ,ma, említésre sem érdemes, mert nem felel meg a­­munkás napi, vagy órabérének sem. A törzsfizetést rendezni kell ,a mai viszonyoknak megfelelően. A­­kormány az úgynevezett rend­kívüli segélyekkel operál, de ezek nem állanak arányban a régi törzsfizetéssel. Csak sürgősebbé teszi a segélyek rendezését, hogy a kormány már hónapokkal előre publikálja a segélyeket, de csak későn ka­pják­ meg a tisztviselők azokat. Ilyen rendszer csak húzás­­vonása a megoldásnak. A kor­mányzattal való­­tárgyaláskor rá­mutat­ta­k erre. , , — A pénzügyminiszter maga sem­­merné kijelenteni, hogy biz­tos-e abban, hogy a márciusb­an el­rendelt segélyeket kifizették. A ’létminimumot adják meg. Egész ■sereg javaslattal tudna szolgálni a kormánynak. A postások azt aján­lották,­­hogy­­a zsír napi árát ve­gyék tekintetbe a, létminimum meg­állapításánál és ehhez alkalmaz­kodjanak a havi fizetéseknél. A­­másik megoldási metódus, hogy egy korona békebeli törzsfizetés u­tán 2 kg. búza naptárát utalják a harmadik megoldási mód, hogy a békebeli fizetés 800-szorosát utalják ki, továbbá a búzaparítást vegyék alapul és végül ,az ar­any­­itaszítást ajánlják, amely azonban­­véleménye szerint nem helyes, hi­szen a legkisebb fizetéseknél ma is meg­van ez és mégsem segít a helyzeten. Az aranyparitás a kis­embereknél egyenesen visszafejlő­dést jelentene. A családi pótlékok­nak a megélhetési viszonyokhoz kell aránylaniuk.­Ezeket pontosan és bőkezűen kell szabályozni. Az érdekeltek egyik kategóriája a­­mostani összegnek 50-szeresére kéri felemelni a családi pótlékot. — Azután, a , lakásrendezések "kérdésével foglalkozik. A lakás- rendelet elhibázott. A lakáspénz­­­rendeletnek egyik igazságtalansá­ga, amelyet a­ férjes női alkalma­zottakkal szemben gyakorolnak, hogy megszüntetik azon női alkal­mazottaknak lakáspénzét, akik­­nek férjük van, nem tekintve azt, hogy ez keresetképes-e vagy sem, Vagy milyen állásban va­n. A kor­mánynak kötelessége ezt hatályon­­kívül helyezni. 1 . — A természetbeni ellátással kapcsolatban rámutat arra, hogy a kormány a vidéken már a szava­zást is elrendelte e kérdésben, de "balkezű intézkedés folytán az őszinte akarat megnyilvánulását "lehetetlenné tették. Kéri a pénz­ügyminisztert, hogy amíg a tisztvi­selők végleges fizetésrendezése meg ne­m történik, ne vonja meg tőlük a kedvezményes­­ellátást. — Külön akar szólni a vasúti kedvezmények megvonásáról, a­mely mérhetetlen elkeseredést szül. A kedvezményes utazási je­gyek helyett ,havi bérletjegyeket adnak ki- Nagy elkeseredést szült az az intézkedés is, hogy a nem állami tanerőktől és a díjnokoktól megvonták a vasúti kedvezményt. Javasolja, hogy­­állítsák vissza ren­deleti után az 1922. évben­­meglé­vő állapotokat. — A kiküldetési­­díjak igen cse­kélyek, úgy hogy még a költsége­­ket se­m tudják fedezni. A­­ mull nemzetgyűlés kimondotta, hogy ,a hadviseltek az itthonmaradottak­­­kal előnyben részesítendők. Újból törvényhozási úton kellene ren­dezni a hadviseltek ügyét és pe­dig, hogy a Harctéren voltak össz- fizetése mindig magasabb legyen az ugyanolyan rangban lévő, de itthon maradt tisztviselőkénél. Az ügyészi és bírói díjak nevetségesen csekélyek ,és alig tesznek ki két­­három ezer koronát. Az álla­mnak az érdeke, hogy­­ezeket az embe­reket felelősségteljes munkájuk­nak megfelelően honorálják. A betegsegélyezési járulékoknál­­ugyanez a hiba áll fenn. Az ál­lamrendőrségi tisztviselők sérel­meit is orvosolni kell. — A magántisztviselők súlyos helyzetét teszi ezután szóvá. Ezek kívánságait abban , óhajtja össze­foglalni, hogy mielőbb terjessze­nek be törvényjavaslatot viszto­­rnyaik rendezéséről. A kereskedel­mi minisztériumban kidolgozás alatt áll ilyen törvényjavaslat, de még az utolsó simítások szüksége­sek rajta. Azért is sürgős ,ez, mert vannak magántisztviselői kategó­riák, milyenek a biztosítási intéze­tek, a pénzintézeti központ, ame­lyek alkalmazottai a szociáldemo­kraták keretébe tartoznak és on­nan irányítják őket. Ismerteti a k­ereszté­ny szocialist­a ma­gántiszt­­viselők egyesületének kívánságait. E tekintetben a munkaidő és a munkaszünet rendezéséről szóló törvényjavaslat mielőbbi beter­jesztését sürgeti,­­valamint a bal­esetbiztosításnak törvényhozási úton való behozatalát. , N AB, listások revíziója határ­idejének december 31-ig­­való ki­tolását kéri. Követeli­k az összes el­bocsátott hadirokkantak és özve­gyek visszavételét. Az elbocsá­tott tisztviselők elhelyezéséről gondoskodni kell. Az elbocsátott­­tisztviselők felemelt ,fővel távoz­hassanak, mint áldozataik eme időknek és ne legyenek megbé­lyegzett emberek. Ugyanabból a családból csak­ egy egyént lehes­sen elbocsátani.­­ A nyugdíjasok nem is része­sülnek rendkívüli segélyekbe­n a mai adminisztráció miatt. A mene­kült tisztviselők sorsa szintén or­voslásra vár. Még egyszer figyel­mezteti a kormányt, hogy köteles­ségét teljesíti, amikor jobb­­megél­hetést biztosít a tisztviselőknek. Az elkeseredést, amely ezekben a tisztviselőkben él, nem szabad­­fokozni. Csak hódolattal lehet ben­szélni a tisztviselőkről, akik meg­teszik kötelességüket és nyugod­tan tűrik a nyomort. Az elkesere­dés okát nem lehet csak a forra­dalomban keresni. A múlt napok­ban nagy erővel nyilvánult m mig az elkeseredés és ugyanakkor a kor­mány részéről az erős hang. Az elkeseredés inkább érthető, mert hiszen a mas helyzetet ,ré­sz­ben ,a­­kormány mulasztása idézte elő. Külön módolat és elismerés illeti meg azok feleségét és leányait, a­kik példás önfeláldozással viselik a rájuk rótt nélkülözéseket és szenvedést. Bámulatos, hogy mi­lyen néma türelemmel mondanak lela, kényelemről és elvégzik a leg­nehezebb testi munkákat is. A Ház minden oldalán éljenzik a magyar asszonyokat. — Nem áll, hogy­ nem lehet se­gíteni, csak akarni kell. Ebben a tekintetben a kormánynak , nem lesz ellenzéke. A létszámapasztás nem sok megtakarítást jelent. A kedvezményes ellátás megye semmi eredménnyel nem az elkeseredést fokozza, kell teremteni bárhonnan. Hogy „nem tehetjük" és hogy „nincs mi­ből", nem fogadhatjuk el válaszul, a 48-as idők törvényalkotása órák alatt korszakalkotó törvényeket hozott. Törvényeket kell hozni. Erre intjük a kormányt az össze­omlás küszöbén utoljára! A legközelebbi ülést holnap­­tartják­ .Napirendjén először hatá­rozathozatalként szerepel Szilágyi Lajosnak a közalkalmazottak­­ügyében bejegyzett indítványa, na­pirendre tűzése. Ezt megelőzően Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszol a ma elhangzott megoko­­lásra. A holnapi ülés napirendjére van kitűzve a magyar ch­aer hasz­nálatáról és a clearing-egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat. Az ülés fél 3 órakor véget ért. Pécs, jun. 7. — Ma délelőtt választották meg a pécsi egyetem­­ kiküldött tanárai az egyetem­­ 1923—24. évi .Rektor Magnifikam 1 szát. , I Rektorv­ála­sztók voltak a jogi­­i kar részéről: F a I c­s i­k Dezső dr., . 'V­asviry Ferenc dr., Irk Al­ '] kert dr. ,és Faluhelyi Ferenc dr., az orv­osi kar részéről: Heim­­ Bál dr., Scipiades Elemér dr.,­­ F­enyvessy Béla dr. és Beck­i Soma dr., a bölcsészeti kar részé- ’­­ről­­pedig: C­sá­s­z­á­r Elemér dr.,­­ W­e­s­z­e­l­y Ödön dr., B­i­r­k­á­s­­ Géza ,dr. és Thindmann Tiva­­j­­dar dr. ,­­ K­é­r­é­s­z­y Zoltán dr., az egye- 's­tem­ez idei rektora 9 .órakor nyi­­­ totta meg az ülést, amelyen titkos ,. .szavazással határoztak, hogy az­­1 1923—24. tanévben ki töltse be a­­ Rektor Margnifikusz tisztséget. Az­­ ülés egyhangúlag Nagy József­­ dr.-t, a filozófia tanárát választot­­t­­a meg. A választás eredményét a Kérészy, Falcsik, Scipiades és We­­­­szély tanárok közölték Nagy Jó­­­zsef dr.-ral,­­aki a megválasztást i­s el is fogadta. Az új rektort Kéré­­szy Zoltán dr. üdvözölte meleg ■szavakkal.­­ Ugyancsak­­most volt­­az orvosi kar dékánvála­sztása is. A dékán ismét Pekár Mihály dr. lett, míg a predékáni tisztet ismét Entz Béla dr.-ra bízták. Az egyetem szeptemberben Pé­csett kezdi meg működését. Hogy ez minél simábban, minden zava­rástól mentesen, történhessék, az egyetemi építési bizottságnak nagy munkát kell végezni. Az egyetemi építési bizottság Buda­pesten­­tartózkodó tagjai (holnap, pénteken délben ismét Pécsre ér­keznek, hogy a teendőket megbe­széljék. Holnap délben érkezik Pécsre Tóth Lajos államtitkár, a­­bizottság elnöke. A kultuszminisz­térium részéről, tudomásunk sze­rint, Nagy Árpád miniszteri taná­csos, Jeszenszky Sándor osz­tálytanácsos és Molnár Andor m­. titkár, a pénzügyminiszteri­­m­ részéröl pedig J­a­k­a­b b­usz­­ár oszt. tanácsos érkeznek Pécsi­t a bizottság ülésére, . i 0 ' ■■■ ,tm .^1 ■■ ..fc ** 1 fi tat Rek­torválasztás a pécsi egyetemen - /*Nagy József dr. lett az új Rektor Magnifikusz Hírek néhány sorban Kormányfőtanácsosi címet ka­p­ott Fa­yer Sándor kenderipari fő igazgató. — Egyetemi magánta­nárok lettek Bíró Vencel dr. böl­csészeti és történelemtudományi karon. Jordán Károly dr. a köz­gazdaságtudományi karon. — Lip­csében a szoc.­demokraták meg­támadták és le akarták fegyverez­ni a rendőrséget. A rendet sike­rült helyreállítani, 6 ember meg­halt, 23 megsebesült. — Károly király vagyonkezelőjét, Steiner bárót, mert egy millió svájci fran­kot érő ékszert eltulajdonított, Pá­­risban letartóztatták. — Jójárt Il­lés dr. bpesti ügyvéd 46 éves korá­ban meghalt. — A piszkei állomá­son Götz Lipótka tanítónőnek egy tolató szerelvény lábát levágta, az esztergomi kórházba szállítás köz­ben meghalt. — Kölnben elkészült a világ legnagyobb harangja, súlya 27 tonna, hangját az egész Ruhr­­vidéken hallani fogják, máris a rajnai német harang a neve. — A német birodalmi bankból elloptak ‘fél milliárd értékű 50.000 márkás­­bankjegyet. — Viscount Chaplin, az angol felsőház régi tagja, 81 éves korában meghalt, 59 évig vett aktív részt a politikában. — A bpesti lapkiadók , elha­t­ár­ozták,­­hogy lezárt újságokat hoznak for­galomba és a felnyitottakat nem veszik vissza. — A Dunja Pozsony s Belgrád közt árad, máshol apad, Baja—Újvidék közt közepes, má­sutt alacsony vízállásu. .— Rubi­nez István lett az eleki választó­­kerület hivatalos kormánypárti je­löltje. A zürichi esti zárlat Budapest, jan. 7. — (Esti zárlat.) Budapest 0.10, Berlin 00071

Next