Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-29 / 98. szám

XIV. évfolyam 98. Ára 1200 korona Alkl Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán így hóra — — 24X00. Egyes szám ára 4 oldalas 800, b oldalas 1800, ha ennél több 1500 Kéziratokat nem adunk vissza. 1 924. április 29. Keddi Szerkesztőség, Lyceum utca 4. számg Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: lyceum utca 4. szánt] Kiadóhivatal telefonját: 122. szánt. Hirdetés díjszabás szerint Apponyi Magyarország külügyi vonatkozásairól A Magyar Külügyi Társaság díszülése ( Pécs, ápr. 28. — A Magyar Külügyi Társaság élén Európa egyik legnagyobb férfiával Apponyi Albert gróffal külsőségében előkelő és impozáns, tartalmában mélyen járó és értékesdíszülésével tette emlékezetesséPécs számára a vasárnapot. Annai pártoskodó, gondoktól felhős szomorú időkbe lelket emelő f Oázist varázsoltak és a tudásfáklyájával világították be a messziről kéklő elvesztett hegyeket, vizeket. Apponyi Albert gróf ihletett ajkáról a szavak nemcsak a mondatok gyönyörű formájábagördültek, hanem az érterem fényével csillogtak. A Csonkaország külföldi vonatkozásaival ismertette meg a hallgatóságot egy órás feszült figyelemmel kísért előadásában. Ludwigh Ernő volt amerikai főkonzul ugyancsak előkelő szónok, akinek érdekes fejtegetései nagy érdeklődéssel találkoztak. Eöttövényi Olivér ,dr. ny. főispán formás szép beszéddel tette népszerűvé a nagy hivatású külügyi társaságot, migNendtvích Andor polgármester a város háláját tolmácsolta elsősorban a város díszpolgárának Apponyi Albert grófnak. A pécsi Nemzeti Casinó nagyterme, sőt az oldalszobák is zsúfolásig megteltek. Az emelvényen az elnöki széket Apponyi Albert gróf foglalta el, tőle jobbra Ludwigh Ernő, balra Paykeart Alajos dr. min. tanácsos ültek, azután Eöttövényi Olivér dr. ny. főispán, Lutter János dr. Pázmány Zoltán dr. egyetemi tanárok, Fischer Ferenc dr. főispán, Nendtvich Andor polgármester, Visy László dr. a kaszinó elnöke. A közönség soraiban ott volt Zichy Gyula gróf megyéspüspök, Mosonyi Dénes dr. püspöki helynök, Wurster József dr. nagyprépost, Szívek Lajos drá gaz Béla dr., Romaisz Ferenc dr. Hanug Ferenc dr., Beck Lajos dr. és Komócsy István kanonokok, Pillepich Rezső ny. altábornagy, FélixAntal dr. táblaelnök, Szápár József dr. főügyész, Visnya Ernő kincstári főtanácsos, Szuly János az ügyv. kamara elnöke Mayer József dr. postafőigazgató, az egyetem tanári kara, az államrendőrség vezetői és a pécsi társadalom sok-sok kitűnősége. Minden szem a fehér szakállú zsakettben megjelent Apponyi felé fordul. Egy év és Apponyi SO-ik évébe lép. Az időnek nincs nyoma rugékony szervezetén. Friss és órákon át képes magasan szárnyason beszélni anélkül, hogy hangja vesztene zengzetességéből. Csodálat tárgya, szinte misztikus fény övezi, pedig testi és szellemi frisseségének titka nem más mint egy ideális vallásos élet lelki harmóniája. Mélységes csend támad a túlzsúfolt teremben, amikor felmagaslik Apponyi alakja. Apponyi beszéde Apponyi Albert grófot a terembe lépésekor hatalmas taps fogadta. A kiváló szónok hatalmas beszédben ismertette a külügyi társaság célját, a nemzetek szövetségét hibáival és előnyeivel és hogy miért kellett ide Magyarországnak belépnie. • A Magyar Külügyi Társaság — mondta — azért alakult, hogy a külpolitikának hazánkban meglehetősen elhanyagolt ismeretét terjessze, az érdeklődést felébressze és a hasonló külföldi egyesületekkel érintkezést tartson fenn. Az Angliából kapott felszólítás nyomán tagjai lettek a ma már minden ország értelmiségének körében megalakult uniónak és abban már befolyásos állást is sikerült kivívniok. A társaság célja, hogy a vidéki nagyobb városok értelmiségének támogatását is megnyerjék. Ezért jöttek Pécsre is. Bár a pécsi egyetem még mint pozsonyi egyetem áll előttem, de ezzel jelképezni akarom a tőlünk elszakadt egyetemeket, mint hozzánk tartozókat. Majd áttért a nemzetek szövetségének ismertetésére: — A nemzetek szövetségének célkitűzése gyönyörű szép és magasztos az emberiség fejlődésében, amennyiben az államegység fölé helyezi az egész emberiség egységét úgy azonban, hogy az állampolgári kötelességeket a tulajdon nemzetével szemben senkinél sem érintve arra az alapra helyezi, amely az állam határain belül az egyes polgárok közt megvan. Vannak azonban szervezeti hibái és eredendő fogyatkozásai. Elsősorban olyan fundamentumra épült,, amely át van itatva a nemzeti gyűlölettől. Megalapították a győztes államok, felvették később a semlegeseket, végül fokozatosan a legyőzötteket is. Tehát az alap elletétben áll a célkitűzéssel, mert nem valósítja meg a nemzetközi igazságosság feltételeit. Ezért kimaradt belőle Németország, Amerika és Oroszország. ■— Másik szervezeti hibája, hogy kizárólag a kormányok képviselőiből alakult j L a tanácsban, „pedig csak a győztes államok és négyet, esztendőnként változó ország vesznek részt. Nem a szövetség genfi parlamentjében alakul ki a vélemény, mert az államok kiküldöttei kormányaiktól kapott utasítások alapján járnak el. Továbbá minden érdemleges ügyben a határozathozatalhoz egyhangúságot követelnek. Egyetlen nagy eredménye eddig, hogy egyszer sikerült a háborút megszüntetni Szerbia és Albánia közt. A Ruhrvidék megszállását már nem tudták megakadályozni. A másik kérdés, amivel foglalkozni kívánok, miért lépett be Magyarország a nemzetek szövetségébe, mit keresünk mi ott, ahol jóformán csak velünk ellentétben állt államok és semlegesek vannak. Meg kell ismertetnünk velük, hogy a trianoni szerződésben megállapított határok fenn nem maradhatnak. A tagság bizonyos nemzetközi oltalmat is nyújt, amelyet eddig nélkülöztünk például Károly király utolsó bejövetelekor. Ekkor azzal fenyegettek meg bennünket, hogy bemasíroznak. De ha a népszövetségben benne vagyunk, ez nem következhetik be, mert gazdasági bojkottot léptettekvolna életbe az egyes államok ellen. Harmadszor bőséges alkalom nyílik arra, hogy más velünk rokonszenves vagy nem ismeretlen államokkal szorosabb kapcsolatba léphessünk. Nem adjuk fel a békeszerződés revíziójára vonatkozó törekvéseinket, mert a nemzetek szövetsége klasszikus alkalom arra, hogy iparkodjunk a művelt nemzetek közt a mi helyzetünk tarthatatlanságát beigazolni. (Zugó éljenzés.) Ezek azok az okok, amelyek miatt igen helyesen arra határozta el magát a kormány, hogy részt vesz a nemzetek szövetségében, amelynek két nagy feladata van. Az egyik az általános lefegyverzés, a másik az újonnan keletkezett vagy megnagyobbodott államokban a nemzeti kisebbségek védelmének keresztülvitele. Ezeken a területeken azonban eddig teljesen negatív volt a működése. A mi lefegyverzésünk alkalmával azt ígérték, hogy ez csak bevezetője az általános lefegyverzésnek, de másutt semmi sem történt. Ez tűrhetetlen és tarthatatlan állapot. Hadseregünk alig elég a benső rend fentartására, míg szomszédaink 90 millió arany frankot kaptak hadseregeik fejlesztésére és úgy a csehek, mint a románok azt mondták, hogy akkor szerelnek le, amikor akarnak. — A nemzeti kisebbségek ügye eddig belügy volt, most nemzetközi üggyé lett. De ezek közül is csak a rutének ügye nyert eddig elintézést A cseh kormánytfelszólították, hogy adjon a ruténeknek autonómiát, de azt felelték,, hogy majd valamikor. Ezt a kérdést is állandóan ébren kell tehát tartanunk és ezzel is be kell bizonyítanunk, hogy a szerződések fenn nem tarthatók. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Ehhez kérem szíves támogatásukat. "Ludwigh Ernő beszéde A közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a kiváló államférfi mindvégig élvezetes és meggyőző előadását. Utána Ludívich Ernő volt amerikai főkonzul a szövetség egyik alelnöke tartott igen élvezetes előadást Amerikai külpolitikájáról és a népszövetséghez való viszonyáról. — Amikor Magyarországot a népszövetségbe felvették, azt láttuk, ez fogja jóvátenni azokat a hibákat, amelyeket a békekonferencia elkövetett. Csúnyán rászedtek bennünket Wilson 14 pontjával. Hogy mennyire rászedtek bennünket vagy hogy őt magát is becsapták, ezt bizonyítja, hogy Wilson ékesszólásának egész pergőtüzére volt szükség a népszövetség ellenzői ellen és épen Amerika, a hivatalos keresztapa) nem tagja a népszövetségnek.) Ennek a műnek a legnagyobb hibája, hogy kiegészítője a párisi. békének, pedig ennek örök életűnek kell lennie, a békeszerződések pedig természetszerűen átmeneti jellegűek. Jellemzője, hogy ott bár az angolszászok dominálnak, Franciaország a kigántanttal együtt mindent leronthat, ami neki nem tetszik. Amerika legnagyobb pártjának a republikánusoknak most is az az elvük, hogy Amerika nem avatkozik az európai államok ügyeibe legfeljebb sajnálattal/ E mellett fenmarad a Monroedoktrina. Amerika ez elveit egyedidül Wilson szegte meg. A nemzetközi legfelsőbb bírósággal szemben azonban épen ellenkezőleg érez Amerika. Az ebben való részvételt feltétlenül szükségesnek tartják, mert ott tényleg teljes pártatlansággal intézik a nemzetek ügyeit. Elismerik, hogy a béke revíziója szükséges, csak a francia jogászok nem ismerik el ezt. Az angolszászok is elítélik a békeszerződéseket és ezeket tartják a gazdasági züllés okainak, de a trianoni béke revízió.■járpl nem beszélnek. Részben az hiszik, hogy az azonos az osztrák békével, részben azt hiszik, hogy a magyarok meg vannak vele elégedve, vagy legalább nem panaszkodnak eléggé. A magyar béke elsősorban nem gazdasági, hanem kultúrpolitikai kérdés. Ezért kell külföldön megteremteni azt a mentalitást, hogy előkészítsük a re-víziót. A körülöttünk levő államok nem nemzeti hanem nemzestiségi államok sokkal inkább.