Dunántúl, 1924. június (14. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-01 / 125. szám
y i- Egyházi zenetörténeti hangverseny a lyceumi templomban , Pécs, máj. 31. ,— A június hó felső hetében tartandó egyházi zenetörténeti hangverseny, melynekpontos dátumát valamelyik legközelebbi számunkban közöljük,városunk mélyen járó zenei életeinek egészen speciális érdekességük megnyilatkozása lesz. A bő programm túlnyomó részben visszavisz bennünket a polifónia virágzásának korába (1560— 11650) s az akkori kor csodás fenséggel megnyilatkozó, mély lelki intelligenciájáról ad képet. A szinte reveláció számba menő léleki hullámzásoknak zenei megrögzítését kapjuk az előadásra kerülőszámok mindegyikében, amelyekének patinás nevű szerzői biztosítékai annak, hogy amit hallani fogunk nemcsak műtörténeti, haneművészi szempontból is elsőrendű érmékei az alig ismert középkorizenei termelésnek. Az előadandó művek a XVI. és XVII. század legértékesebb s ma is a szenzációerejével ható kompozíciók sorából ialók, melyeket minden hivő, kereszténynek ismernie kell. Egykét számban ízelítőt kapunk a legújabb idők (1900—1922) egyházizeneszerzeményeiből is, melyekből az egyházi zeneköltészet új irányokba való orientálódásárólszerezhetünk magunknak képet. Ít két ősi choral mellett szerepel egy WB Vasárnap, 1924. jtinTn* JJDUHXKTUE He? §22K8 jádés csoko. Jsök cincogó nótával köszöntötték az ■áprilisi nap fényében tündöklő Balatont s a tó, mintha csak megértette volna lelkesedésüket, gyönyörű, csillogó hullámköröket küldött felénk j köszönetül. S negyszercsak finom női hang vegyült a hegedűk hangjai közé: az öreg Hótai néni jött nótaszóval. Köténye tele a tavasz virágaival, pompásan illatozó jácinttal. Mindegyikünk kapott belőle. És az a jó öreg Hótai néni fiatalos kedvteléssel maradt közöttünk, csevegett, nótázott, »kérdezősködőt. Szép fehér hajávalpajkosan játszadozott a parti, szellő, íkét keze boszorkányos gyorsasággal forgatta a kötőtűket. S így múlott el a játszi fcenvben a gyönyörű délelőtt. Délután, pontosan a kitűzött időben útrakeltünk s 6 órabelé Badacsonytomajba érkeztünk, itt is az iskola egyik termét kaptuk szállásul. Lerakva szerelvényeinket egy kissé kitisztálkodtunk, hogy aztán szétnézhessünk a községben. Amint kiléptünk az iskolából, önkéntelenül a nyakunkba húztuk a febünket, mert felettünk csikorogva indultak meg a kifeszített dróton futócsiléi, melyek mindegyike egy-egy ízománcarabot hord le a Badacsonyesi patinájából. A csilék útját közvetve elérjük a zúzótelepet, ahol a zúzógépek hatalmas fogai között lelik halálukat azok az ősi bazaldarabok. affle’xik JaUO-^Led«ni«o.„41 fürödtek odafenn az éltető nap sugártengerében. A zúzótelep őrült dübörgéséből kikerülve egy darabig még elsétálgatunk a tó partján, de a parthoz verődő habok muzsikáját elnyomja az emberi kultúra gépeinek dübörgése. Korán fekszünk, mert jókor akarunk indulni, hogy egy egész napot tölthessünk fenn a magyar Olympuson a hit, mondás és reges, a legenda és poézis övezte Badacsonyon, amelynek múltjából ábrándos romantikát, bűbájos költészetet, hazafias lelkesedést akarunk meríteni. Mert a Badacsony nem közönséges hegy, nem pusztán turista célpont, melyről szép kilátás nyílik, hanem a Badacsonynak történeti múltja van, aranyos költészete, kedves regevilága és fontos nemzeti jelentősége. És mégis a lerohanó csilék azt csikorogják, hogy ime üzletté lett a magyar tenger őrszeme, mert oldalát az emberi nyeregségvágy dinamittal pusztítja. Másnap épen ebbe a bazaltbányába vitt az utunk. A bányavezető mérnök szives kalauzolása mellett teljes képet nyerhettünk arról a pusztításról, melyet az ember végez az Alkotó remekművén. Ott zakatolnak az ember gépei az ős Badacsony két oldalán, bömbölnek a mélységbe rejtett álnok robbanószerek, fúrják, faragják, tépik, robbantják a felséges hegy nemes üstökét. És aztán, mint üldözött tolvajok futnak le a dollól.A sok elrabolt ékességgel, melyet odalenn kímélet nélkül az utca mocskos porába taposnak. Most is négy aknában bőg a beléjük rejtett 300 kg. dinamit kimondhatatlan erővel feszíti szét a sziklát, az lehull a mélybe, de ott sincs nyugta, mert élesre kovácsolt kalapácsokkal jön az ember, hogy kocka és cyclopsz köveket faragjon belőle. Tovább menve a bányából két kápolnára akadunk, melyeket még Szt. István királyunk alapított. Közelükben az ősi pálos kolostor romjai düledeznek és ringatnak mélabús hangulatba. Úgy elgondolom, hogy ime még ebben a tekintetben is különleges helyet foglal el a Badacsony. Mert amíg a tözsi Szentgyörgy hegy a festői Szigliget, a regényes Csobánc, a szerény Tátika ormán lovagvárak, rablóvárak emelkedtek, amelyekben tivornya, gőg és zsarnokság uralkodott, addig a komoly, méltóságos Badacsony jámbor barátok csendes tanyája volt, akik elmélázó szemlélődés, ájtatos imádság és szorgalmas tanulmányokba merülve élték le szenvedély nélküli, csendes életüket. És ezt a csendes, szent hellyé avatott helyet ma félelmetes robbanások ereje rázkódtatja; bűbájos romantikájának rózsaszínű ködét széjjel űzte a modern kultúra haladásának kíméletlen, vad rohama. Mélabús hangulatban kappaszkodunk tovább a törmelékes lejtőn s Slwiik-**, unpols váromladókhoz hasonló Kőkaput, melyet minta ha óriáskezek raktak volna egymásta tonnányi súlyú bazaltlapokból. Le-t szerelünk, pár perc múlva ég a tűz, sistereg a zsír, pirul a hagyma, készül a finom birkagulyás. .Vas Jóska már készíti a sajkában a „nokedli“-hoz való tésztát. Mindenki szorgoskodik, nincs pihenő, mert kell fa, kell vizi Jómagam óvatosan megmászom a nyugati oszlopok legmagasabbikát Gyönyörű kilátás! Smaragdzöld mezőkből kulisszaszerben emelkednek kii a Nemesgulács, Szt. György hegy,’ Csobáncz, Tátika, Haláp és más kurpok, a horizontot pedig a kéklő Bakony zárja le. Eszembe jutnak Kisfái ludy sorai: *' Ülj mellém a kandaléhoz, Fel van szítva melege, Csobánc várról édes-kedvesem halljad egy agg rege... Mindegyik egy rege, mindegyik egy darab történet, egy darab romantikus bűbájos kötészet . . . M Kész az ebéd — kiált a szakács s az erdő, a sziklák, a szemben állói hegyek százszorosán visszhangozzák. Ebéd után végig megyünk az ellipsszis alakú tetőperemén, gyönyörköfdünk az elénk táruló körkép pomppájában s a másik oldalon leereszkedjve a tó partjáral esti Ave Máriáéi érástk haza: §jtáin£ 1900-ból is, melyet Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére rendelt officium keretéből vettek a hangversenyrendezők. A jó átérthetőséget akarja szolgálni az a nyomtatott műsor, mely az éneklendő latin szövegeket magyar nyelven is adja, valamint a kisérő jegyzetek, melyek a szerzők korát jelölik meg. Itt jegyezzük meg, hogy a lyceu .aeaassBanaBBim&sBaEisas mi templom eddig bizony nagyon leromlott orgonáját átjavították, úgy hogy e szempontból is zavartalan zenei élvezetre van kilátásnak. Egyben tolmácsoljuk a hangverseny rendezőinek az érdeklődő hívő közönséghez intézett azon kérelmét, hogy a hely szentségére való tekintettel a templomi hangulatot mindenképen igyekezzenek megőrizni. BB&nalsa&SHSBnsiBBaisEiSB A vihar pusztításai a szigetvári járásban (Pécs, május 31. — ’A Dunántúl adott elsőnek hírt arról a borzalmas viharról, amely e hét elején pusztított a szigetvári járásban. Most az alábbi részleteket kaptuk az okozott károkról: A zápor vízáradása a 27. és 28. számú vasúti k őrházaknál Nemeske és Kisdobsza állomás között átszakította a vasúti pályatestet és a töltést 40 cm, mélyen elhordta a sínek alól. A barcsi vonat csak Darányig közlekedhetett. A forgalmat még átszállással sem lehetett lebonyolítani. A szigetvári polgári iskola kiránduló növendékei tanáraik vezetésével Darányban a vasúti kocsiban töltötték az éjszakát. Szerdán reggel 6 órakor Takács Lajos szigetvári állomásfőnök és a pécsi osztálymérnökség vezetésével 9 kocsi kaviccsal és munkásokkal külön vonaton mentek Nemeskéig, hogy helyreállítsák a megrongált pályát. Mozsgó és Csertő között 1 és fél kilométerre öntötte el az ár a vasutat. A vonat Mozsgón rekedt és csak délelőtt 10 óra után érkezett Szigetvárra. A kedden este Pécsről jövő vonat csak Szigetvárig közlekedett és ismét visszafordult. Szerdán délután a Pécsről fél 3 órakor érkező vonat elmaradt Legádázabban dühöngött a vitai Molvány, Kistamási, Tótszentgyörgyi Somogyapáti, Mozsgó stb. faluk határrában. Molványban galambtojásnál nagyobb jegek estek s volt oly helyt hol fél méter magasságban állt a régi Grubanovich Ákos molványhidi földbirtokos birtokát a jég tisztára el- verte, sertéseket és malacokat sodort el az ár. A tehenek nyakig vizben állottak a mélyebben fekvő legelőkön, úgyszintén Hovány Aladár, sőt megyapáti bérletén is rengeteg a kár. De nemcsak az uradalmaknak, hanem a községek területein is irtózatos a jégvihar pusztítása a vetésekben, szőlőben és gyümölcsösökben is, úgy, hogy a rengeteg kár ma még meg sem állapítható. Úgy Szigetváron, mint a vidéken a patakok kiöntötték, a szántóföldek és rétek víz alatt vannak. Egyes helyeken a házakba is behatolt a víz. A szegény károsult nép kétségbeesve tekint a jövőbe, mert az idén sem szüretje, sem aratása, sem kukoricája, sem takarmánya nem lesi a jószág tartására, de még minden napi kenyere is elveszett. A bukaresti lőszerraktár felrobbanása Páris, máj. 31, ■— (Orient Rádió)1. A bukaresti lőszerraktár felrobbanására vonatkozó első hírek igen túlzottak voltak. A vizsgálat megál lapította, hogy jórészt csak régi lősszerkészletek robbantak fel, melyeket amúgy is hasznavehetetlenekké akar-ttak tenni. Az áldozatok száma mind-össze 3. Ezen kívül néhány sebesülés történt. A hadügyminiszter tegnapi megnyugtató felvilágosításokat tett a parlamentben. Közölte, hogy régi lódszerekről volt szó, amelyeket amúgy is meg akartak semmisíteni, mert a raktár túlságosan közel esett a városhoz. Trico-selymek minden színben, ágygarnítúrák, zefírek, férfi- és női szövetek, chillonok, vásznak, perzsaszőnyegek a legnagyobb választékban, a legfitányosabban kaphatók a „B É K A** - B OL TBAN. örlősgazdák figyelmébe fojtókések, ReSihoftei,ojtógummi, Estópamut nagybani eladás Schwarz Benő, Ferencziek-u. 8. Telefon 497. Telefon 497. Kaposvári «Hasai Malomipar R.-Ts is e®a _ m neti képviselet« és bizományi feradata »sei» József kereskedőnél, Szigeti országul 36. Állandóan raktárról kaphatók a kiváló nehéz somogyi búzából őrölt nagy sikér tartalmú búzalisztek. M Fi Telefon 911 3. oldal/ iii I, i ............ - j. ■ ’ Pusztító szállodai tűz ( ■, Newyork, máj. 31. Az Egyesült Államok A. New, ’Jersey államában Newark városban az elmúlt éjszaka a szál Indában tűz támadt. A vendégek közül 1 20 bennégett. A többiek az ablakokon átt menekültek. . (