Dunántúl, 1925. május (15. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

Péntek, 1925. május 1, DUNÁNTÚL ­ MOZI Péntek, május hó 1. APOLLO: 5, 7, és 9 órakor Kettős műsor? V­éres arany Amerikai kalandor történet 6 felvonásban. Megzavart esküvő Amerikai vígjáték 5 felvonásban. Főszerepben: Viola Dana. Szombat, május hó 2. V.5, 6, 1/s8 és 9 órakor Éjei©® Apásti (A vérpad árnyékában) Párisi regény 6 felvonásban !A két utolsó előadás zenekarkisérettel. PARKMOZI ! Szünet. EsSkftpenyek gummibe! . . • ■ • £"1?]’ szövet külsővel . . • Kovács *« MOS* uri-divatházaban bírálva*ca 11. Sz- Telefon 871. sz. m­c»^w»qiaR»gR»M­aMaBIBt HemawmaN Pécsett I«tenleS«Ryetf 01! szerződött már. pályaórás Jtffcai-fér 2. A legdúsabb raktár mindennemű órákban, ékszerekben, dísztárgyakban, optikai cikkekben. 5128 Részletfizetésre is szállít. Javítások olcsón és pontosan készülnek ! »«• sa o a ja w aim m m ts a a a a a n t* Utazd bőrünüett irtási választékban nagyon olcsón, Kovács és Nagy úri­ divatházában Király­ utca 11, Telefon 871. is könnyezett a meghatottságtól és többször megjelent a lámpák előtt, hogy megköszönje a határtalan ovációt. Utána, a gyűlés zárószámául, Haller István szónoklata követke­zett. Castelli Károly a nézőtérre­­ment, hogy ott bevárja a gyűlés befejezését. Castelli gyanútlanul­­állt és hallgatta Haller beszédét, mikor egy minden emberi érzés­ből kivetkőzött vad bolseviki, aki­nek sikerült még a nagy tömeg közt meghúzódnia, a művész háta mögé sompolygott és egy vendég talál a széket kirántva, azt teljes erejével vágta Castelli fejéhez. A művész jajszó nélkül, eszméletét­­vesztve esett össze. Erre irtóza­tos tumultus támadt. A közelben­­állók egy része a gaz pribéket fog­ata le, a másik része az eszmélet­lenül fekvő művész segítségére v­isített, akinek fejéből patakként­­­omlött a vér. Két­ rendőr a mű. .vészt elkülönítette és a pillanatok­­alatt ott termett mentők az első segély­nyújtás után, beszállítot­ták a Bellevue Hospitalba, ahol az­­ orvosok, a tátongó sebet, 12 öltés-­­ set azonnal összevarrták. Megál­­lapították, hogy koponyatörés nincsen, csak súlyos agyrázkó­dás és ha komplikáció nem áll be, akkor 4 hét alatt a beteg művész áb­ra áll. A­ newyorki magyarság, vallás különbség nélkül a legna­gyobb izgalommal tárgyalta az­ esetet és várta a nagybeteg mű­vész állapotáról érkező híreket. Szinte csodálatos az a figyelem, amelyben a Bellevue kórház, ez az óriási, 10.000 beteget befogadó intézmény, a beteg művész iránt volt. Az első napokban senkit sem engedtek be hozzá. Később, mikor a művész eszméletét vissza­nyerte, engedtek be ugyan látoga­tókat, de csak szigorú igazoltatás mellett. A newyorki magyarság szeretete szinte virágos mezővé varázsolta a művész betegágyát. Úgy a katolikus, mint a reformá­tus templomban, a vasárnapi is­tentiszteletkor, az istentisztelet vezető lelkész, imát mondott a hí­vőkkel egyetemben, Castelli mi­előbbi felgyógyulásáért. Peéri Bonaventura plébános je­lentést tett az esetről Hayes new­yorki bíboros érseknek, aki maga is több ízben érdeklődött a beteg művész állapota iránt. Továbbá az egész ügyet a katolikusság ügyévé tette és ő maga tétetett je­lentést az esetről az államügyész­­nek. A bíróság az orgyilkos me­rénylet tárgyalását április 16-ára tűzte ki, amikorra a művész is már annyira jobban lesz, hogy ki lehet őt is hallgatni. Newyork egész magyarsága, az angolokkal együtt, feszült érdeklődéssel várja az ügy letárgyalását, mert az már megtörtént, hogy valakit politikai nézete miatt­­ kütötteki, de Japsiv a művészi munka miatt valakit ilyen­­ gyilkos merénylet érjen, az szinte­­ páratlanul áll és a nagy angol la­pok is részletesen tárgyalják.­­ Engedélyt kértem az orvosoktól, hogy a művésznél egy rövid láto­gatást tegyek. Megindokoltam ezt azzal is, hogy Magyarországot rendkívül érdekli minden fiának a sorsa. Azzal is érveltem­, hogy­­ részletesen be akarok számolni­­ a hazai lapoknak az esetről. Az­­ engedélyt megkaptam és egy rende n kívül szimpatikus, szőke, angol­­ orvos kalauzolt a művész beteg­­i ágyához. A beteg ágyához lépve, s mondom a művésznek, hazai uj­­­­ságtudósító vágyai, és szeretném­­ részletessen megírni ezt a hallat­­­­lan gálád gaztettet.­­ — Szívesen állok rendelkezésé­­­­re, — mondá a művész, alig hall­ható hangon.­­ — Állapotom, hála a jó Isten-­ nek, örvendetesen javul és egy pár hét múlva , talán ismét fel­léphetek. Amerikát rendkívül meg­szerettem. Boldog vagyok, hogy itt lehetek és éleszthetem az ame­rikai magyarságban a vallás és a hazaszeretet legszentebb tüzét, mert ezáltal nem csak véreimnek, hanem Amerikának is szolgálatot teszek. Állandóan érdeklődött ál­lapotom iránt, ő­ Eminenciája, Ha­yes, a newyorki bíboros érsek, Peéri Bonaventura plébános, aki méig éjjel is bejött, hogy szenté­­lyesen győződjön meg hogylé­­temről, Takaró Géza dr., ref. espe­res, a Szt. Marges Home-i nővé­rek zárdája, a Mária Kongregáció leányai, A Mária , Nagyboldogas­­­­szony Betegsegélyrő­l, Egylet, a Szt. Imre Kör nevében Bock Béla elnök, az amerikai ifjúsági kör ne­vében Ádám Géza elnök és még számos egyesület és intézmény a magánosok fel nem sorolható számával. — Nem is tudom mi lett volna velem itt, mondá a művész, hiszen a jó Istenen kívül nincsen sen­kim ebben a nagy városban. ^ — Meddig marad még Ameri­kában, — kérdem a művészt? — Nem tudom, — felelte, — de egyelőre még nincsen szándékom­ban haza menni. Úgy szeretnek it­ten, és így nem tudok egykönnyen megválni itteni véreimtől, annyi­val is inkább, mivel tudom, hogy itt szükség van reám ... — Mit űzett haza művész úr ? • — Haza... haza — rebegő Cas­telli, a feléje nyújtott kezemet megszorítva — igen, van otthon egy szerető nővérem... meg nagyon, nagyon sok jó barátom, ismerősöm, tisztelem, írja meg... írja meg — mondá a művész, mi­közben két könnycsepp ült mélyen beesett, vértől aláfutott szemei­re, írja meg ,.hogy „Szép vágyj gyönyörű vagy Magyarország“*, ,) Rasztovszky Kálindn­­ki. 16,051 nemzetgyűlési választó­ja van Pécsnek Az 1926. évi névjegyzék május 16-tól lesz kiállítva Pécs, ápr. 30. — A városi köz­ponti választmány ma délután 5 óra­kor Pintér Ferenc helyettes polgár­­mester elnöklete alatt tartott ülésén tudomásul vette az 1925. évi nemzet­gyűlési képviselő­ választói névjegy­zéknek az 1926. évre történt kiigazí­tását. Pécs két kerületében 1925. évre összesen 15,870 választó volt felvéve. A névjegyzék 1926. évre történt ki­igazítása során a jelentkezések és hi­vatalos adatok alapján a választók száma eddig 16.051-re növekedett. Ezek közül az­ I. választó kerületre 5298, a II. kerületre 10,753 választó jut. Legtöbb szavazó van a XVIII. körzetben 1319, legkevesebb, 337 a választók szánta a­ XXL körzetben. Az L választó kerületben 12-vel, a II. kerületben 169,iel szaporodott a vá­lasztók száma. Meghalt összesen 200, politikai jogaitól megfosztatott 23, más szavazókörbe költözött 22, más városba távozott 56, új választó 494 jelentkezett. Ez adatok alapján a bizotság meg­állapította az 1926. évi ideiglenes nemzetgyűlési választói névjegyzéket, egyben intézkedett az annak köz­szemlére tételére vonatkozó hirdet­mény kibocsátásáról A hirdetmény így rendelkezik: A város központi választmánya a nemzetgyűlési képviselő választók névjegyzékének kiigazítására alakí­tott összeíró-küldöttségek által ké­szített névjegyzék tervezeteket vizs­gálat alá vette és e tervezetekből továbbá a hivatalos, vagy egyébként tudomására jutott adatokból az ideig­lenes névjegyzéket egybeállíította­ Az elkészített ideiglenes névjegy­zékeket a város főjegyzői hivatalában (I. emelet 38. szám) május 16. napjá­tól június 14. napjáig bezárólag min­denkor reggel 8 órától déli 12 órá­ig közszemlére teszik ki és azok el­len május 16-tól 30-ig mindenki írás­ban előterjeszthető felszólamlással élhet. A felszólalásokat benyújtásuktól kezdődőleg június 14-ig ugyanott ugyancsak közszemlére teszik ki. E felszólalásokra mindazok, akiket a felszólalás joga megillet, ugyancsak május 16-tól június 14-ig írásban észrevételeket terjeszthetnek elő. Az ideiglenes névjegyzékek ellen saját személyét illetőleg mindenki fel­szólalhat. Ezenkívül annak, aki az ideiglenes névjegyzékbe fel van véve, jogában áll abban a választókerület­ben, amelynek választója, a névjegy­zékbe történt bármely felvétel, vagy kihagyás miatt felszólalni. A felszólaló köteles felszólalását in­dokolni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyítékokat, amelyek­nek megszervezése egyeseknek mód­jában állhat; azokra a bizonyítékokra pedig, melyek megszerzése egyesek­nek nem áll módjában, akként köte­les felszólalásában utalni, hogy azok minden nehézség nélkül feltalálhatók, illetve beszerezhetők legyenek. A felszólalóknak minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész nyilvános jellegű intézmény, alapít­vány és nyilvános számadásra köte­lezett vállalat köteles haladéktala­nul rendelkezésre bocsátani mindazo­kat az adatokat, amelyek a felszóla­lásban felhozottak bizonyítására szük­ségesek. A felszólalás olyan változásra is alapítható, mely a kiigazítás óta ál­lott elő. A felszólalásokban új bizo­nyítékokat is fel lehet hozni. A felszólalásokat a központi vá­lasztmányhoz kell intézni és a város polgármesterénél benyújtani. A felszólaló kívánságára­ a felszó­lalás átvételéről elismervényt kell adni. Az észrevételek megtételénél és benyújtásánál a felszólalásokra nézve előírt szabályok az irányadók." 3. oldal. - A legszebb bérmálási ajándék tárgyak, úgymint láncok, gyűrűk, függők, H- - csrk­véi­, cigaretta tárcák és kitűnő járású órák stb. a leg­jutányosabban beszerezhetők. F­o­rreuer Zsigmond ékszerész, tanórás és játszerésznéi, Pécs Jókai-tér 9. Telefon 8­52, 5­40 Ragadom madarat a Mecsekben Pécs, apr. 30.­­— Kedves vendé­ge volt szombaton és vasárnap­­S Mecseknek. Radetzky Dezső kiváló orníthologus és európai hírű polo­­­gus szojásismerő és gyűjtő­, a ha­zai m. kir. madártani intézet tagja jött Fehér megyéből Baranyába, hogy a Mecsek hegység ragadozó madarainak fészkelését figyelje és tojásaiból gyűjteményét gazda­gítsa.­­ • Bejárta Driest Lajos földbirtok­­ossal, Agárdi Ede körjegyzővel és két mászófiuval a­ péceváradi, zengővárkonyi és apátvarasdi er­dői, a Zengőtől Püspökim dat­dig. Tojással telt fészkeket azonban már nem találtak, mert az idei szokatlan korai meleg napok előbb fészkelésre indították a ragadozó madarakat. Átvizsgáltak 14 raga­dozó fészket, de eredemény­telele­­nül. A kirándulásról Agárdi Ede püspökszenterzsébeti körjegyző a­ madártani intézet okf. tagja a kö­vetkezőket írja a Dunántúlnak:­­ — Magam, mint a madártani intézet rendes megfigyelője és szenvedélyes tojásgyüjtő, évek óta lázasan bújom erdőinket a ragado­zók után. Ez évben több fészek egerész olyv (Buteo communis) tojást szedtem, más ragadozó tojá­st I­I ■■IMIIlii IMN­M

Next