Dunántúl, 1928. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

Szerda, 1928. február 1. DUNÁNTÚL APOLLO, £ISSÉZIK$2£SE3SiESE2l3!E5aHE£| Szerda, lehr, í. Utolj­ára ! Milliók regénye! Milliók filmje! ES­T ARANY­OROSZUN. Izgalmas filmregény a dsungel mélyéből Előadások: fél 5 é és fél 8 és 9 órakor. A hat utolsó előadás teljes zenekark­isérettel PARKMOZI asBBBBisBSBaBBinsiBBae: Szerda-csütörtök, február hó 1­2. Nagyszabású kettős műsor ZORO és HURU a két csirkefogó legújabb bohózata SZERENCSEKERÉK Bohózat hét felvonásban. Főszerepben­ Zoro és Hunt G'Wry Ezt követi: Szilveszter és­­ álom Filmregény Newyork éjszakai életéből Főszerepben:MONTE BLUE és PATSYRUTH MILLER BBBBBSBBBJBfb­BBBBaB Előadások: szerdán: V2 5, 6, Vi 8 és V/a 10 órakor csütörtökön: 6,3|4 8 és V0 órakor. A csütörtök 3 órait kivéve valamennyi előadás teljes zenekarkísérettel. Az újságíróbál új védnökei A szépségverseny győzteseinek arcképét több fővárosi képes­lap is közölni fogja • P­é­c­s, jan. 31. — Az újságíró­bál védnöki karának díszes sora mára Baranyvármegye két előkelőségével kibővül. B­e­­nyovszky Móric gróf a siklósi vár ura és Biedermann Elek báró földbirtokos eddig távollétük miatt csak ma értesíthették a bál rendezőségét, hogy a védnöksé­get a legnagyobb készséggel el­vállalják. A rendezőség mindent úgy inté­zett, hogy a bálról mindenki a leg­kedvesebb emlékekkel távozzék. A szépségverseny első győztesé­ről D­­­a­s­z­y Sándor festőművész olajképet fest, a többi négy díj egy-egy művészi fényképfelvétel, azonkívül mind az öt nyertes arc­képét, több fővárosi napilap képes melléklete fogja közölni. A ren­dezőség felhívja a közönség fi­gyelmét, hogy a bálra jegyet kizárólag a meghívó felmutatása mellett lehet váltani, mert a bál szi­gorúan zártkörű. A tombola­jegyek árusítását este 9 órakor megkezdik. Egy tombolaszám ára egy pengő és minden szám nyerni fog. Alább folytatjuk a beérkezett tombola-tárgyak közlését: Párisi Áruház: (Kétyi Dezsői egy női ruhára való anyag. Vágó csemege üzlet; egy nagy üveg francia likőr; Princz és Kutina: egy rózsa­­szín-selyem ruhára való anyag; Hablícsek cég: 30 üveg; Reisner Ferenc cég: két szék; Skergula Ferenc: 3 butélia bor; Schneider János: pipere cikkek; Rózsa Sándor cég: korábban felajánlott tombolatárgyai mellé még egy gobelin szövettel behú­zott díván és 12 rézvitrázs; Bencenleiter Viktor: egy ezüst karkötő, díszes tokban; Jeszenszky dohánytőzsde: 3 dohánytárca; Berkes János borbély: egy se­lyem női hajháló és egy havi bér­letjegy;­ Szabó Gallusz: 4 tejes kalács; Frankfurter Ármin: egy szövet nadrág; Molnár Artúr: egy írógép tisz­tító teljes felszerelés; Egyed Vince: egy kiló keksz. Mezőgazdasági szakoktatás Pécs, jan. 31.— Egy közép­fokú tanintézet felállítását sürget­te Baranya vármegye erre leghi­­vatottabb szerve a Baranya Vár­megyei Gazdasági Egyesület. Örömmel ragadom meg az al­kalmat, hogy ezen nagy hordere­jű s ennek 3 százaléka részesül optimisztikus számítás mellett me­zőgazdasági szakoktatásban. Ha mást nem, csak ezen rideg számo­kat tekintjük, laikus gondolkodás­sal is megállapíthatjuk, hogy egy magát földmivelő államnak neve­ző ország súlyos mulasztást követ el, amikor termelő és gazdaere­jének ekkora tömegét hagyja par­lagon heverni, jóllehet ez biztosít­ja jövedelmének gerincét és ké­pezi létének egyedüli és biztos alapját. Lehet-e komolyan beszélni me­zőgazdasági haladásról, ahol olyan mostohán bánik a közérdeklődés és az állásfoglalásra hivatott fó­rumok jórésze a szakoktatás ügyével? Lehet-e megvívni a ha­ladás és verseny bástyáit olyan hadsereggel, melynek jelentékeny része önhibáján kívül nélkülözi a haladással szorosan összeforrt szaktudást? Határozottan ,, nem". Ma a gazdasági élet átszerve­zési és evolúciós századát éljük. Körülöttünk a nem földmivelő ál­lamok is úgy igyekeznek beren­dezkedni, hogy saját igényeiket kielégítsék s felkészülnek a már kopogtató világversenyre. Mi pe­dig szegény gazdasági szaktudás­sal, felkészületlenül, nélkülözzük, az új kor gazdasági organizációs szellemét. Amikor a világ mező­­gazdasági problémái ily amerikai tempóban nyernek megoldást, a tizenkettedik órában mi sem ma­radhatunk tétlenül, bele kell il­leszkednünk ebbe a készülő nagy hangversenybe, mert különben el­nyom irtó lármája mindörökre. Hogy mi teremtené meg nálunk az organizációs szellemet? Azt hi­szem a nevelésnek a gazdasági szaknevelésre való átszervezése. A világ gazdasága egy nagy re­­volució előtt áll s ebben a forra­dalmi haladásban mi 25 évvel hátra vagyunk. A mi nevelő po­litikánk nincs egyensúlyban sem a mezőgazdasági, sem a kereske­delmi, sem az ipari élet szükség­leteivel. Az angol nevelés, a gazdasági értékek kifinomodását a speku­lációt és kalkulációt fejleszti. Nálunk ellenben még a családi élet sem nevel az életre. Ezért van az, hogy mi munkaerőt és diplomás embert exportálunk, ahelyett, hogy sertést, gyümöl­csöt, baromfit s jó lisztet, vajat, túrót, vinnénk ki. Lehet-e Pécs városának, Bara­nyának szerepe az átorganizálás­­ban? Lehet, sőt hivatása van erre. Az ország mezőgazdasági munka­­feladatainak számottevő része esik a Dunántúlra s különösen a gazdag Baranyára. A mi problémánk abban áll, hogy hogyan tudunk a helyi és mennyiben tudunk a külföldi pi­acra termelni. Az Alsó Dunántúl termelési trendszerének irányát a jövőben a kivitel lehetősége szab­ja meg, ennek kiépítésére csak nagyszerű szaktudás, kellő­s kor­szerű megértésre való nevelés vezethet, luxus nevelés semmi­esetre. Ezért kell Pécsett — he­lyesen állapította meg a Gazda­sági Egyesület illusztris vezetősé­ge — egy középfokú Mezőgazda­­sági Intézetet létesíteni, amilyen Hatvanban, Gyöngyösön, Szarvason, Orosházán, sőt újab­ban már Budapesten is van. Ha ott van rendeltetése, százszoro­san van nálunk, hol mindenkor megtalálható volt a haladni akaró gazdaközönség. Nem szabad a he­­gemónát kiragadni engedni ke­zünkből, mert sok aspiráns lesz arra. Polgári iskolánkra, a zene­iskola méltó kitelepítésével köny­­nyen lehetne reáépíteni fokozato­san a felső tagozatot, ennek fel­szerelése pedig biztosítaná a zök­kenés nélkül való átmenetet. A város haladásra mindenkor kész­séges vezetősége — lelkes „Me­cénásokkal" társulva — szívesen nyújt segítséget egy új kulturális intézménynek kiépítésére, Bara­nyának haladásra vágyó gazdatár­sadalma pedig sok jobbra törekvő ifjúságot küldene az intézet falai közé. A pécsi polgári iskolának van már némi felszerelése egy ily intézet részére, van már ne­mes adakozó is ki földterületet ajánlott fel ezen célra, sőt a város agilis polgármestere sem zárkó­zott el egy tangazdaság felállítása elől. E kérdés megoldása nélkül hiábavaló minden kísérletezés, mely e kis országban a gazdasági szervezkedés kérdését s ezzel tőkeerőssé tételünket meg akarja oldani, Rothermere lord nemes akcióját csakis olyan gazdaságpo­litika tudná kiegészíteni, mely párhuzamosan halad a revíziós gondolattal. Ennek sikere­s mi­előbbi megvalósulása reményében szorítunk melegen kezet a nagy­ multú Baranya Vármegyei Gazda­sági Egyesülettel. Sauerwein Bála. Haas Jimkermann, Willy Fritsch, Olga Csehova pompás együttese: MINDENKI BENNE VAN! és AMA­Z 0 N a folyamok királya ! az APOLLO legközelebbi újdonságáról mindenki beszélni fog. | 3. oldal. í~'ii' i i.... in inw ■■imiiwniii A felrobbant töltény súlyosan megsebesített egy kaposvári kocsist és a húgát Kaposvár, jan. 31. — A Ka­posvárhoz tartozó Cseri-majorban robbanás történt. A közelben posztoló rendőr a robbanás szín­helyére rohant, ahol az egyik szo­bában súlyos sérülésekkel vére­sen találta Balogh István 23 éves kocsist és húgát, Balogh Terézt. A sebesülteket a mentők beszállították a kórházba. B­al­­­o­g­h István kihallgatásakor el­mondotta, hogy a kis unokaöccsé­­től egy töltényt vett el és hogy az esetleges szerencsétlenséget meg­akadályozza, egy fejszével ketté akarta vágni. Eközben történt a robbanás.

Next