Dunántúl, 1931. május (21. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

Péntek, 1931. május 14 DUNÁNTÚl. (TELEFON 20-46) APOLLO Péntek-szombat, május 1­2. AZ IDÉNY LEGHATÁSOSABB BESZÉLŐ FILMREMEKE! Sssk 16 énen időtélnek Ki­RAMASOFF TESTVÉREK! Dosztojevszki monumentális re­génye filmen. .::: Főszereplők : Dimitrij Karamasoff FRITZ KORTNER Szusenka................ANNA STEN Fedor Karamasoff az apa DR. MAX POHL (van Karamasoff. . Bernhard Minetti PARAMOUNT H1RA0Ú AKTUALITÁSOK. Előadások V15.3/47és 9 órakor­­ (TELEFON 19­81.) Parkmozi Péntek, május 1. SZÜNET. Szombat-vasárnap, május 2-3. Hangulatos felvételek a Semmeringrő!! TAVASZ A TÉLBEN Vajda László és Zsoldos Andor kitűnő vígjátéka, STAN A LÉGIÓBAN Kacagtató burleszk, fambián: V25,6, V,8 és 9 órakor .a.VsS, 6,­­ 8,9 órakor Szombaton a két utolsó előadás zenés, vasárnap a d­­u 3 órait kivéve vala­mennyi előad, teljes zenekarkisérettel BBBHBBBBBSSBSBBBBSSBBBBBIBBBBBBHBBBBSBai:* Közel háromezerrel több választó lesz jövőre Pécsett, mint az idén A városi központi választmány ülése Pécs, ápr. 30. — A Dunántúl egyik múltkori számában már megírta, hogy a népszámlálás ada­tai alapján több olyan egyén akadt Pécsett, akik eddig még nem sze­repeltek a választók névjegyzéké­ben, jóllehet bemondott személyi adat­aik alapján arra igényjogo­sultságuk van. A város hatósága körülbelül 4000 ilyen pécsi lakost idézett be, hogy hivatalosan is meggyőződjék af­felől, valóban meg van-e az illetőknek a válasz­tói joguk. A felek kihallgatásával csak a napokban készültek el,­­ úgy, hogy a tárgyalások eredmé­nyével csak ma foglalkozhatott a városi központi választmány. Az ülés déli 12 órakor kezdő­dött a városháza­­ tanácstermében ■és azon Nendtvich Andor dr. polgármester elnökölt. Az ügyet Schmidt Lajos dr. tb. főjegyző referálta, és mindjárt be is mutatta az 1932. évre összeállított válasz­tói névjegyzéket, amelybe már azokat is belevették, akiknek vá­lasztói jogosultsága a népszámlá­lás során derült ki. A választmány a névjegyzéket elfogadta és úgy határozott, hogy azt május 16*tól június 14-ig dél­­előtt 8—12-ig bárki betekint­heti a városházán. A névjegyzék ellen felszólalni má­jus 16-tól május 30-ig lehet a vá­rosi iktató hivatalban a hivatalos órák alatt. Az észrevételeket a névjegy­zék ellen május 16-tól június 14-ig lehet benyújtani ugyan­csak az iktató hivatalban. A város ez évre érvényesített választói névjegyzékébe közel 20 ezer szavazót vettek fel. A jövő évre az új adatok szerint közel há­romezerrel több lesz a szavazásra jogosult Pécsett. H©í.?fj£olr #r©## kormányozni London, ápr. 30. — Nagy fel­tűnést kelt a legkomolyabb sajtó­orgánumok egyikének, a Daily Express-nek mai vezércikke, amely nyilvánvalóan Franciaország ellen irányul. A vezércikk címe: Viharfelhők gyűlnek Európa láthatárán és azt fejtegeti, hogy Franciaország szi­lárdan ragaszkodik európai hege­móniájához és evégből minél szo­rosabban igyekszik magához fűzni a kisantant államait és Lengyelor­szágot. Ennek a politikának az eredmé­nye az, hogy minden körülmények között meg akarja akadályozni a né­met—osztrák vámuniót, amivel homlokegyenest ellentét­ben áll Hitleréknek az a követe­lése, hogy a vasalllepsi békeszer­ződést Németország ne respek­tálja. Páris Európa minden pontját fi­gyeli és bárhol dördülne is el egy ágyú, Parisban is megy volna ennek a visszhangba. Nyilvánvaló, — írja a nagyte­kintélyű angol lap — hogy ebből előbb-utóbb konfliktu­sok lesznek. Haladéktalanul szükséges tehát, hogy Anglia kilépjen a Népszövet­ségből, mert megtörténhetik, hogy egy ilyen módon felidézett konflikusba belekevernék Angliát is. ■ Angliának tehát vissza kell vonulnia Európától és inkább gyarmataival kellene törődnie. Az angol birodalmat — végzi a lap cikkét — Londonból és nem Génfből kell kormányozni! 3. oldal. A kairói express Matasztrófá­ja Kairó, ápr. 30. A robogó vonal­ban kitört tűz halálos áldozatainak száma 46-ra emelkedett. A megme­nekültek szivettépően írják le a sze­rencsétlenség lefolyását. A vasút­vonal mentén a halottak között na­gyon sok a gyermek holttest. A gyer­mekeket a rémülettől megőrült anyák dobták ki a vonat ablakain. A holttestek legnagyobb része any­nyira megszenesedett, hogy teljesen felismerhetetlenné váltak. Ugyanígy áll a helyzet tíz gyermekholttesttel is. A tűz oly heves volt, hogy az út mentén a távírópóznák is meggyul­ladtak, Kairóval az összeköttetés ke­reken egy óra tartamára megszakadt. A megsebesült európai nő egy Ardifi nevű spanyol asszony. Magyar pokol Braziliában Egy visszatért kivándorló megdöbbentő elbeszélése a Brazíliában élő magyarok nyomoráról — Harminc­­ötezer magyar család szenved Sao Paolóban Pécs, ápr. 30. — B­e­c­z­e Ist­vánnak hívják ezt a nyomorúság hajtotta magyart. Öles, vállas alak, de az arca millió ránc. A haja észbevegyülő. Harmincegyéves. Ácsmester volt és Zala megyéből vitte a kóbor láz Brazíliába, 1925- ben. A III. oszt. váróterem kopott padkáján elnyűtt testű asszony kuporog. Mellette három apróság. Az egyik már Sao Paolóban szüle­tett. Most ralndnégyen, a magyar állam költségén térnek haza a brazíliai pokolból. Az ember inkább vidámnak lát­szik, mint szomorúnak. Elgyötört testében újraszit minden energiát a régen érzett hazai levegő. A mosolyán a költő szavait érezni. ,,a világon­­ kívül nincsen szá­modra hely...“ Mert nincs sehol. Legkevésbbé Brazíliában, ahol még ma is a régi rabszolga­­rendszer dívik modernebb, de talán még rosszabb változatá­ban, mert­ most nem színesek, hanem fehérek a rabszolgák... B­e­c­z­e István spanyolul, ola­szul és portugálul is beszél. Most azonban csak magyarul kesereg. — Egy darabig még jól ment. A forradalmak azonban mindent tönkretettek. Megszűnt minden kereseti lehetőség és a kivándo­rolt magyarság olyan nyomorba sülyedt, amilyen itthoni viszony­latban teljesen elképzelhetetlen. Az emberek teljesen lerongyolód­tak és éhes falkákban jártak hul­ladékok után. A városból hiába menekültünk ki a fazendákra. Ott kisajtolják mindenkiből a munkaerőt a legrosszabb táp­lálékért, azután az útszélre teszik. — Védelem nincs sehol. A föld­birtokos korlátlan úr. Valóságos istállókban laknak a munkások. A klíma tűrhetetlenül forró, az éle­lem silány és a magyar gyomor­nak bevehetetlen. És szökni is alig lehet, mert nincs vasút, száz és száz kilométerre és ha van, fegyveresen őrzik. A legtűrhetőbb helyeken is alig 15—18 millieisz a napi kereset. (Hat pengő és né­hány fillér.) Aki nem tudja a spa­nyol, vagy a portugál nyelvet, leg­feljebb állati munkára alkalmaz­zák ... . A visszavándorló magyar mind keserűbb lesz emlékei hatása alatt. A szemeiben ottmaradt hon­fitársai iránt érzett őszinte rész­vét csillog, amikor elmondja: — Sao Paolóban kb. 35.000­ magyar család éhezik.­ Ezeket a lehetőség szerint a konzulá­tus élelmiszersegélyben ré­szesíti és most már megkezdte visszavándorolt áfájukat is.­­ Eg­y nagy olasz hajóstársaság kötött megállapodást erre nézve a magyar kormánnyal. Most egy­szerre tizennnyolc családot szállí­tottak haza államköltségen. B­e­c­z­e elmondotta még, hogy különösen utódállamokbeli magya­rokkal vannak tele a brazil váro­sok és haciendák. Majdnem vala­mennyien a legkétségbeejtőbb nyomorban élnek. Az utódállamok területén kormánytámogatással folyik a szerencsétlen magyar kiván­dorlók toborzása, akiket in­gyen szállítanak ki a brazíliai pokolba. Mindenesetre ez is egyik módja sürgősen kifejleszteni az utódálla­mok „nemzeti jellegét.­­ A ma­gyarság kivándorlása azonban mégis szüneteiben van, mert a künnjártak keserves tapasztalatai a többieket visszatartják ettől a kétségbeesett vállalkozástól. A kivándorlás legjobb ellenpros­i­­gandája minden egyes visszaván­dorló. Becze István is, aki arra a kérdésre, hogy kimenne-e még egyszer, szinte kétségbeesett fel­kiáltással válaszol: — Én? Többet soha életemben! És akinek csak elmondhatom, el­mondom, óvakodjék attól a pokol­tól ... Mert valamennyiünkre , igaz, sehol a világon másutt nincsen számunkra hely . . . (és) M­ü­sI a híres amatőr-fényképész minden kirándulásra elviszi a fényképezőgépét. Nagy­, szerű fényképei vannak és azt ajánlja, Önök is ugyanis vegyék a fényképezőgépet ahol O. C­hurA látszerész Pécsett, Városháza. rrf

Next