Dunántúl, 1933. július (23. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
2. oldal. Ahol komoly munkáról van szó, az ügyvédek mindenütt az élen járnak. Ki az, aki sokszor ellenérték nélkül is elvégzi a munka oroszlán részét? Mindig és mindenütt az ügyvéd. Az ügyvéd jogokért küzd és kötelességek teljesítéséért harcol. Kem a saját jogaiért küzd, hanem a mások jogaiért, ez a harc egész különös altruizmust vált ki benne. Munkája közben saját személye elvész, mindig a máisok jogaiért harcol. — Mindig annyit ér egy ember az arcadatomban, amennyit más embernek használ. Az ügyvéd spontán érzi, hogy neki kötelessége másnak használni. "Az élet küzdelmeiben megtisztult erkölcs a legmagasabb erkölcs, ilyen a magyar ügyvédtársadalom erkölcse. Az ügyvéd magasztosabb felfogása szerint az ügyvéd nem arra hivatott, hogy a rá bízott érdekeket minden módon győzelemre vigye, hanem csak abban a keretben, amely nem jut összeütközésbe a nemzet érdekeivel. Bajtársak voltunk a jogrend felépítésében és ma a világszerte pusztító gazdasági forradalom elleni küzdelemben is bajtársak akarunk maradni. Krisztics Sándor dr. a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi dékánja, az egyetem üdvözletét tolmácsolta, remekbe formált beszéddel, majd Pap József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke az ország ügyvédi kamaráinak nevében köszöntötte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a jogszolgáltatás tekintetében fontos kérdések várnak megoldásra. Erősen kell kopogtatni a törvényhozás, a kormány és a bíróságok kapuin, hogy a modern jogászeszmék utat nyerjenek. Tagadta, hogy ügyvédellenes hangulat volna az országban, figyelmeztette a kongresszust, hogy egyes körök saját érdekeik miatt le akarják járatni az ügyvédség nimbuszát. Szerencsés gondolatnak tartja a vándorgyűlés Pécsre helyezését, mert az itteni atmoszféra különösen alkalmas a sikeres munkára. Pécs mindenkor patrónusa volt az eszmei harcoknak és a tudományos fejlődésnek. Az Erzsébet tudományegyetem fennen lobogtatja a tudomány fáklyáját. Niamessay Mihály országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. — Az ügyvédi függetlenség kérdése, — mondotta — mint alkotmányjogi biztosíték egyenesen a bírói függetlenség mögé sorozandó. Ennek kiegészítő része a szólás és sajtószabadság, a nyilvánosság az ügyek pártatlan elintézésének éltető levegője. Az ügyvédi kar függetlenségének azonban gazdasági előfeltételei is vannak és ezen a téren az utolsó óra ütött, a túlzsúfoltság problémájával meg kell küzdeni. Király Ferenc dr. a kongresszus ügyvezető alelnöke az előző vándorgyűlés történetét ismertette, majd a tisztikar megválasztása után Fittter Dezső üdv. tanácsos, elnök indítványára a kongresszus táviratilag üdvözölte a kormányzót, a miniszterelnököt és a napilapokat. t Az igazság a legnagyobb erő a földön *•» Az ügyvéd jogokat, követel és kötelezettségek teljesítéséért harcol. E harcban a legnagyobb erő a földön az igazság, melyet bármely mélyre ásnak is el, kitör és diadalra jut. Ezért az igazságért küzd a magyar ügyvéd, aki soha nem felejtkezik meg arról, hogy mindenki csak annyi jogot követelhet, amennyi kötelességet maga is teljesít. Kijelentett® ezután a miniszter, hogy t6r alkalomma nem kíván a magyar ügyvédség problémáival foglalkozni, erre lesz még más alkalom. Hangsúlyozta, hogy a magyar ügyvédség nem kiszakított rész a nemzet testében, hanem kar és agy a magyar nemzet egészében. Mikor a test beteg, természetes, hogy a kar és agy is beteg. Az ügyvédek baja a nemzet baja is. Arról beszélt azután a miniszter, hogy Pécs történelmi levegőjének át kell hatni a tanácskozási termeket, a történelmi felelősség tudatára, apellált, majd így folytatta nagyhatású beszédét: — A vezérek egyedül nem tudnak csatát nyerni, hadseregre van szükség, olyan hadseregre melyet ugyanazok a gondolatok fűtnek, mint a vezéreket. Felelősségérzetet kért a tanácskozásokban és kifejezést adott abbeli reményének, hogy a kongresszuson elhangzott szavak nem pusztába vesző kiáltások lesznek. Lelkes éljenzés és taps fogadta Lázár miniszter ünnepi beszédét, majd Nendtvich Andor de, Pécs város polgármestere juttatta kifejezésre őszinte örömét, hogy az ügyvéd kongresszus Pércsett ülésezik. — Azzal a tiszteletteljes megbecsüléssel üdvözlöm a város nevében a magyar jogászvilág kitűnőségeit — mondotta, — amely a törvény és jog lelkes szószólóit, a közszabadságnak bátor védelmezőit és felszánt katonáit joggal megilleti. fi bírák és ügvédek lelki rokonok Szabó Lajos dr., a pécsi törvényszék elnöke a pécsi bíróság és ügyészség Üdvözletét tolmácsolta. — Mi bírák és ügyvédek lelkirokonok '»•igyunk — mondotta — pályánk célja, a földi igazság kutatása, szorosan összeforraszt bennünket. Nemcsak a lövészárokban volt hű bajtárs a bíró és az ügyvéd, hanem akkor is, amikor elhalrcult a fegyver zaja és a társadalmi forradalom ezeréves alkotmányunkat _elseni. " Szombat, 1933. július DUNÁNTÚL A Kossuth-szobor megkoszorúzása Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus tagjai a Kossuth szobor elé vonultak, ahol Szalay Zoltán dr. ügyvezető főtitkár megkoszorúzta a legnagyobb magyar ügyvéd szobrát. — Ma kétszeresen kell — mondotta — hazánk történelmének példátlanul gyászos napjaiban Kossuth Lajos ragyogó államférfiúi nagyságához fordulni és a világ urainak figyelmét az ő géniuszán keresztül ráterelni szerencsétlen hazánk sorsára. A magyar ügyvédség mélységes és meghatódottsággal hajt tisztelettel fejet Kossuth Lajos áldott emléke előtt Fájó szívvel beszélt ezután arról, hogy a mai ügyvédünnepségről hiányzanak a kolozsvári, kassai, aradi, temesvári, nagyváradi magyar ügyvédek. Díszebéd és garden party A Kossuth szobor megkoszorúzása után, díszebédre gyűlt össze a kongreszszus. Az első pohárköszöntőt vitéz Visy Imre dr. pécsi ügyvéd mondotta a magyar nemzet és a magyar ügyvédség jövőjére. — örök dicsőségünk — mondotta, —hogy a közszabadságok kivívása, a jogállam kiépítése ügyvédek munkája volt. Ellenségeink a múltban a jogászok és kanászok nemzetének gúnyolták hazánkat, mert felismerték, hogy a magyar nemzet gerincét az ügyvédség és az általa irányított, az alkotmány sáncaiba bevezetett földmivelő nép alkotta. Ellenségeink gúnyolódhattak, a Kossuth Lajosok, Deák Ferencek, Szilágyi Dezsők nemzete azonban szabad, megelégedett és boldog volt. Ostör József országgyűlési képviselő ürítette clausust Lázár igazságügyminiszterre poharát, és ügyvédi numerus sürgetett. Z . Lázár igazságügyminiszter bejelentette, hogy az ügyvédi nyugdíjintézeti hátralékok rendezése tárgyában törvénytervezetet küld szét. A délután folyamán a kongresszusi bizottságok megkezdték munkájukat, majd este 8 órakor Pécs város fényesen sikerült. garden partyt rendezett a Nemzeti Casinóban a kongresszusi vendégek tiszteletére. A kerti ünnepséget, amelyen a polgármester köszöntötte Pécs kedves vendégeit, az eső megzavarta, de a nagyterembe átvonult társaság hangulatát nem rontotta le a zápor és a kongreszszus még a hajnali órákban is táncolt a kaszinó fényes fémjeiben. Az ügyvédi numerus clausus és a zugirászat vitája Az országos ügyvédkongresszus bizottságában nagy érdeklődés mellett folyik a vita a legaktuálisabb ügyvédi és jogpolitikai kérdések felett. Bauner Mór dr., a budapesti kamara főtitkára a túlzsúfoltság megszüntetése céljából községi jogvédő irodák létesítését indítványozta. Öslör József dr. képviselő egyetlen orvosságnak a korlátolt létszám behozatalát ajánlotta. Láng Lajos dr. (Miskolc) az ügyvédi munkaterületek visszaszerzésével foglalkozott. Simonfay-Kremmer László dr. (Pécs) és Baksay Miklós dr. (Budapest) átmeneti időre a numerus clausus behozatalát ajánlották. Ifj. Virág Gyula dr. azt kívánta, hogy a volt köztisztviselő ügyvédek nyugdíja az ügyvédi nyugdíjintézetbe fizettessék be. Seska Ottó dr. és Steiner László dr. (Pécs) a numerus clausus azonnali behozatalát kívánta. A zugirászat nagy pusztításaira Krimmer Emil dr. (Budapest) mutatott rá, Vérfy Mátyás dr. (Budapest) kiemelte: sek van a falvakban jogvédelem nélkül Bognár László dr. (Budapest) a községi jegyzők államosítását kívánta. Akut problémája az ügyvédségnek az ügyvédi nyugdíjintézet kérdése. Itt Oppcr Emil dr. (Budapest) fejtette ki álláspontját az u. n. tőkefedezeti rendszer ellen. Menyhárdt Gyula dr. (Budapest) az igazságügyminiszter által megküldött új nyugdíjintézeti törvénytervezettel foglalkozott. Bücher Dávid dr. (Pécs) és Láng Lajos dr. (Miskolc) is az új tervezet jelentőségét fejtegették. Az egyik bizottság az Országos ügyvédszövetség fejlesztésének kérdésén foglalkozott. Nagy Emil dr. fejti a szövetség további erősítésének fontosságát. Groák László országos ügyvédi kamara bítványozta. Magyar récén) és Glückszdapest), Országh Kathely), Stein Lá Wágner György dr. (Budapest) s. hez. Király mfi működést tartja kívánatosnak a szellemi osztályokat érintő válság elhárítására. Az illetékügyi problémák kérdésénél Nyulászi János dr. mutatott rá arra, hogy illetékjogunknak számos rendelkezése korlátozza a jogok érvényesítését és forgalmát. Páyi Gyula dr. (Budapest) a törvénykezési illetékek leszállítását, Cziger István dr. újabb illetékamnesztiát sürgetett. Hupper Leó dr. (Budapest) az illetékegyenérték eltörlését követelte. Holló Dezső dr. (Balassagyarmat) a leletezésnél előforduló visszásságok orvoslását kívánta. Glücksthal Andor dr. (Budapest) számos illetéksérelmet sorolt fel. Schneller György dr. (Budapest) a törvénykezési illetékek jogorvoslati kiterjesztését kívánta. A mezőgazdasági hitel kérdése Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a mezőgazdasági hitel kérdésével foglalkozó bizottság működését. Itt Váyi Lajos dr. (Budapest) főelőadó a gazdaadósságok rendezésének megoldását sürgeti. A független bíróság előtt lefolytatandó kényszeregyezségi eljárást tartja kívánatosnak Kálnoki Bedő Sándor dr. országgyűlési képviselő, Sommer József dr., Klug Emil dr., Proszvimmel Béla dr. (Budapest), Pajor Rezső dr. (Budapest), Vészi Mátyás dr. (Budapest), Wahmann Lajos dr. (Kaposvár), Boros István dr. (Kaposvár), Neubauer Ferenc dr. (Kaposvár), Szivessy Lehel dr. (Szeged), Fusch Antal dr. (Budapest), Demmel Aladár dr. (Budapest), Nyulászy János Bíró Jenő dr. (Pécs), Grüner dr. (Szeged) szóltak hozzá a kérdést nagy alapossággal. Délben teljes ülést tartott a kongózus. Winkler János dr. pécsitemi tanár ,,A törvénykezési élet az igazság érvényesülésének alapjei" címmel adott elő. Délután a kongresszusi vendél lányfürdőre rándultak ki, órakor közös vacsorára a pécsi Tettye fensíkon. A Kerti teaeszakasz Jótékony Nőegylet rendezi meg az idei teadélutánját a Nemzed a tenest különösen mert a nőegylet vézetatt arra, hogy az még Pécsett lévő folyamatban lévő vevői is meg fogayitja a sikert a tg és házikisasszony Háziasszonyok Jenőné, Csák Lajosné, Gaál Jávné, Hameri Jzsefné, Höffiné, Jellaphic/ Mattyásorsa? Gyuláné, Voláné, Pile' Rhorer ! kány és Sánd Ágyend