Dunántúl, 1937. július (27. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Csütörtök, 1937 július 1 DUNANTÓC ÍJUSOK 19—81.PARKMOZI TELEFON 19—81. Csütörtök-péntek, július 1­2 Csak 16 éven felülieknek! A VOLGA HAJÓSA Érdekfeszítően izgalmas filmdráma. Főszerepben­­ SHRISCHOFF, Pierre Blanchar, Charles Vanel, Vera Koréne. Az Északi tenger partjain. Ismeretterjesztő. Előadások:- 8­, 7 és 9 órakor. Kedvező időben a 9 órás előadás a kertben. Százötvenezer pengő elsikkasztásával vádolják az eltűnt Surgoth Jenőt Budapest, június 30. A debreceni törvényszék vizsgáló­­bírája hivatali sikkasztás bűntettének gyanúja miatt elfogatási paran­csot adott ki az eltűnt Surgoth Jenő gazdasági főfelügyelő ellen, a debreceni ügyészség pedig el­rendelte körözését. A körözőlevél szerint alaposan gya­núsítható azzal, hogy a debreceni gazdasági kísérleti állomás pénztárá­ból a földművelésügyi minisztérium terhére sikkasztott. A hiány állítólag 150.000 pengő körül van. T­o­r­d­a­y Lászlót ma délelőtt is­mét kihallgatták és a minisztérium két főfelügyelőjével, Cvetkovics Ferenc miniszteri tanácsossal és J­ó­­z­s­a Béla miniszteri osztálytanácsos­sal szembesítették. Torday vagyo­nára még hétfőn elrendelték a bűn­ügyi zárlatot. Cvetkovicsot és Józsát a minisz­térium elnöki osztályának veze­tőit felmentették a szolgálat alól. Ú­ja­b­b árleszállítás Ilii a következő cikkekben a kiárusító LANG H. FIA cégnél. Wínpassing esőkabátok, gyermek trikók és soknik, férfi selyemingek egyes nagyságokban, férfi-női és gyermekfeesztyük, baby-cikkek. k­­­cr.i 35 éves iskolatársi találkozó Pécsett Pécs, jún. 30. — A pécsi állami reál­iskolában 1902-ben érettségizettek június 26-án, szombaton tartották 35 éves érett­ségi találkozójukat a Corso éttermében. Az öreg fiúk közül jelen voltak: Faze­kas Ferenc gyáros Nagyatád, Fleischer Ferenc dr. ügyvéd Siklós, Fonyó Vilmos dr. ügyvéd Sásd, Mazaly József gazdál­kodó Gyulapuszta, Sellő Miksa ny. máv. főmérnök Budapest, Tóth Kálmán fő­jegyző Magyarmecske, Varga László máv. főmérnök Budapest — és családtagjaik. A ma is még nagyszámu gárdából töb­ben elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg s volt, aki már csak elhunyt férje nevében jött annak barátait üdvözölni. A meleg hangulatban eltöltött vacsora u­tán a társaság a mecseki üdülőszálló­ba autózott fel, ahol Tóth Kálmán fő­jegyző üdvözölte társait, megemlékezvén régi tanáraikról, elhunyt társaikról, régi diákéletükről. Majd közösen elhatároz­ták, hogy ezután évenként találkoznak, jövőre például Fazekas Ferenc nagy­atádi birtokán, akinek meghívását mind­annyian örömmel fogadták. Június 27-én részt vettek az öregek a reáliskolások összejövetelén, majd az üdülőben tartott ebéden. BLOMBERG Kenderesre utazott a kormányzóhoz Budapest, jún. 30. — Blomberg tábornagy, német birodalmi had­ügyminiszter tegnap reggel megkoszorúzta a Hősök Emlékművét, majd , hivatalos látogatást tett József kir. hercegnél, Darányi Kálmán minisz­terelnöknél, Kánya Kálmán külügyminiszternél, Rácz Jenő altábornagy­­nál és Lanyi Hugó gyalogsági tábornoknál, a honvédség főparancsno­kánál. Délben Darányi Kálmán ebédjén vett részt, este pedig Rőder Vilmos honvédelmi miniszter rendezett az előkelő vendég tiszteletére estebédet. Blomberg tábornagy ma reggel gépkocsin Hajmáskérre utazott, ahol a honvédség gyakorlatát tekintette meg. A tábornagyot elkísérte Rőder honvédelmi és Kánya külügyminiszter is. Délután fé 1 5 óra­kor Blomberg leányával együtt Kenderesre utazott, ahol kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kor­mányzónál. A német hadügyminiszterrel együtt Kenderesre utazott Röder Vilmos honvédelmi miniszter és felesége is, Blomberg csak csü­törtökön érkezik vissza Budapestre. Ultimátumot adott át a japán nagykövet Moszkvában Tokió, június 30. A japán sajtó bejelenti, hogy Sigemicu moszkvai japán nagy­követ ultimátumot adott át a szovjet kormánynak és ebben huszonnégy óra alatt követeli a szovjet részéről június 19-én meg­szállt két Amur-sziget kiürítését. Ezzel szemben jólértesült körök­ben kijelentik, hogy bár a japán jegyzék eléggé határozott, határ­időt nem jelöl meg a válaszra. A Havas Iroda tudósítója előtt ka­tonai részről is kijelentették, hogy téves az a hír, hogy Japán erőszakkal is visszafoglalja a fo­lyami szigeteket. Mindamellett a szigetek kiürítése Japán szá­mára tekintélyi kérdés és így a helyzet nagyon fenyegető. A képviselőház közjogi bizottsága elfogadta a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot Budapest, június 30. A képviselőház közjogi bizottsága ma délelőtt megkezdte a kormány­zói jogkör kiterjesztéséről és a kor­­mányzóválasztásról szóló javaslat tárgyalását. Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot, majd R­alsay Károly szólalt fel. Hangoztatta, hogy elfogadja a javaslatot azért, mert a legfőbb alkotmányjogi szem­pontokat megvédi és figyelembe veszi, mivel ezt a dekórumot a kormányzó személye iránt, amely a nemzeti köz­érzésben gyökerezik, kifejezésre jut­tatja és mivel a jelenlegi helyzetben nem tesz semmi olyat, ami prejudi­­kálhatna a nemzet végleges elhatá­rozásának az államfői hatalom mi­kénti gyakorlásának végleges rende­zése tekintetében. Györki Imre időszerűnek tar­taná, hogy most, amikor ezt a javas­latot a képviselőház elé terjesztik, az államfői hatalom kérdését ne ideiglenesen rendezzék, hanem tér­jenek rá a végleges rendezésre. A törvényjavaslat hibájának tartja, hogy nincs meghatározva az államfői ha­talom gyakorlásának ideje. Helyes volna ezt 10 évben megállapítani. A törvényjavaslatot nem fogadta el. A vita következő szónoka Eck­hardt Tibor volt, aki a javaslatot elfogadta. Örül annak, hogy közjogi rendszerünkben lévő komoly veszé­lyeket és igazságtalanságokat küszö­bölnek ki ezzel a javaslattal. Az az álláspontja, hogyha a képviselőházat és a felsőházat megerősítik és ha az államfő hatalmát is kiterjesztik, akkor az egész nemzet és a nemzet törvényhozása nyer súlyban, erő­ben és jelentőségben. Örömmel látja, hogy a javaslat meg­szerkesztésénél érvényesült az az egyedül helyes parlamentáris felfo­gás, amely arra törekszik, hogy a nemzet nagy, sorsdöntő kérdéseiben lehetőleg közmegegyezéssel és egész­séges közvélemény kialakításával iparkodunk kölcsönös megállapo­dásra jutni. Örömmel mond tehát ezért köszö­netet a kormánynak és a kormány­pártnak. Az ellenzék maga is át­­érezte ennek a javaslatnak a fontos­ságát és nem mint ellenzék, hanem mint magyar emberek ültek le, ami­kor tanácskoztak erről a kérdésről. (Helyeslés.) Györki Imre beszédében felmerült az a kérdés, hogy nem volna-e szük­séges véglegesen rendezni az állam­fői hatalom ügyét. Ezt semmiképpen sem tartaná megfelelőnek. Eckhardt Tibor: A királyság intézményét változatlanul fenn kell tartani és helyre kell állítani . A diktatúrának nincs hatásosabb ellenszere, mint az alkotmányos ki-­­rályság és nemcsak, hogy nem áll szemben a királyság és a demokrá­cia, hanem a mai idők gyakorlati példái szerint a királyság bizonyult sokkal ellenállóbbnak a diktatúrá­val szemben, mint bármiféle más forma. Eckhardt Tibor a királyság intéz­ményét változatlanul fenntartana­dónak véli, sőt nemcsak, hogy fenntartandónak, hanem minden körülmények között helyreállí­­tandónak a maga idejében. A törvényjavaslat tulajdonképpen két kérdést szabályoz, az egyik a kormányzói jogkör kiterjesztése, a másik a kormányzó felelősségrevo­­násának megszüntetése. Beszélnie kell még az országtanács megszervezéséről. Az országtanács­ ­ oldal esmzmmmmmmmuasmmmm­m nak, ennek az intézménynek hiányát régtől fogva érezte az ország és érezték sokan ebben az országban. A javaslatot örömmel elfogadja. E­r­n­s­z­t Sándor, a következő szónok bejelentette, hogy pártja ne­vében elfogadja a javaslatot. Amikor, ezt teszi, egyszersmind tiszteletének ad kifejezést a többségi párt lojali­tása iránt. A többségi párt annak a szellem­nek megfelelően viselkedett, amelyet a magyar közjog és a magyar államfejlődés hoz ma­gával. C­s­o­ó­r Lajos szólalt fel ezután a bizottság hozzájárulásával. Azt fej­tegette, hogy a kormányzói méltóság ideiglenes jellegű. Az ajánlási rend­szert, valamint az országtanács fel­állítását helyesnek, alkotmányosnak és célszerűnek tartja. R­u­p­p­e­r­t Rezső kijelentette, hogy álláspontja csak egykét kér­désben tér el a kormányétól. Az or­szágtanácsra nincs szükség és nem fér össze a parlamentáris rendszerrel. Ruppert Rezső felszólalása után Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Beszéde elején a legőszintébb köszönetét fejezte ki azért a lojalitásért, amely a javaslat előkészítése során meg­nyilvánult az országgyűlés min­den pártjában. Az igazságügyminiszter válasza a felszólalásokra kijelenti, hogy nincsen kapcsolat a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslat, valamint a felsőházi és választójogi reform között. Hang­súlyozta, hogy az 1921:XLVII. tc. után, amikor az országgyűlés kijelen­tette, hogy a királyság ősi államfor­máját változatlanul fenntartja, már nem lehet az államforma és az államfői hatalom végleges ren­dezéséről beszélni, mert annak formáját az 1921 XXLVII. tc. vég­legesen eldöntötte. Az igazságügyminiszter ezután megállapította, hogy az egész javas­latnak a legnehezebb, szabályozásra váró pontja az volt, hogy mi történ­jék az országgyűlés feloszlatása ese­tén. A törvényjavaslat arra a meg­oldásra jutott, hogy amennyiben csak a megalakulással kapcsolatos terminusbeli akadályai vannak an­nak, hogy az új országgyűlés válasz­­sza meg a kormányzót, a gyors meg­választás érdeke revakeál a nemzeti szempontjából és ebben az esetben a régi országgyűlés végzi e funkciót. Teljesen osztja Ernszt Sándornak azt a véleményét, hogy a nemzetnek nem az imponál ami új, hanem az, ami megfelel a nemzet alkotmányos érzékének és örül annak, hogy a ja­vaslatban kontemplált megoldást Ernszt Sándor alkotmányos érzéke is helyesnek tartja. Végül hangoztatta, a nemzet nagyon helyesen cselekszik, ha azt, akit a legfőbb hatalomra választ, olyan te­kintéllyel ruház fel, hogy amellett nem érvényesül a fele­­lősségrevonás primitív módja. A felelősség kérdésének az ideigle­nesség kérdésével semmiféle kap­csolata nincs. A bizottság ezután a javaslatot általánosságban elfogadta, majd rövid szünet után megkezdte részletes tárgyalását, amelynek so­rán a bizottság elfogadott több stilá­­ris módosítást. A szovjet bezáratja az összes templomokat Varsó, június 30. Moszkvai jelentés szerint a szovjet a) döntő hadjáratra készül a vallás ellen. A belügyi népbiztosság elhatározta, hogy a harmadik ötéves terv keretében a még meglévő templomokat mind bezáratja. A templomépületek nagy részét lebontják, kisebb részét pedig világi célokra, klu­bok, mozgóképi h­ázak stb. részére hasz­nálják fel. A templomok bezárását „biz­tonsági" szempontokkal indokolják.

Next