Dunántúl, 1939. június (29. évfolyam, 124-147. szám)
1939-06-08 / 130. szám
Csütörtök, 1939 június 8. dunántúl* mmsmmm telefonAPOLLO 20 46 Csütörtök, június 8. Utoljára Közkívánatra! Felújítás! DEANNA DURBIN első filmje ! Énekben, zenében, kiállításban a legremekebb : A három kis ördög Három elragadó, huncut, vidám kislány szívderítően mozgalmas „ rendcsináló tevékenysége “ szárazon, vizen, összetört bútorokon át. — Főszerepben: DEANNA DURBIN a bűvös hangú kis,Sziker csalogánya . Partnerei: Nan Grey, Barbara Read. Világhíradó. Előadások : 3, 5, 7 és 9 órakor. Egyhangú választás A rektorválasztásra 10 órára gyülekeztek összes az egyes karok által delegált elektorok a központi egyetem rektori tanácstermében. A soproni evangélikus hittudományi kar részéről Pröhe Károly dr., Kiss Jenő dr., Deák János dr. és Sólyom Jenő dr., a jogtudományi kar képviseletében Schaurek Ráfael dr., Faluhelyi Ferenc dr., Krisztics Sándor dr. és Dambrovszky Imre dr., az orvoskar kiküldötteiként Entz Béla dr., Gorka URdaMI(TELEFON 28-00) PARKMOZI(TEL 19-81) Csütörtök, június 8. APOLLO Péntek - szombat—vasárnap, június 9—10-10. Álomszép színek, káprázatos látványosságok pazar pompája ! Könnyezésig kacagtató paródiák! Teljes kiállítású Traviata előadás ! FORR AVER, FORR A DAL Adolf Menjou, 3 Fits Brothers, Vera Barna, csős szépségű színes filmje. Világhíradó. Előadások : Urániában csütörtökön t lbo3, V35, V37t Vs®, Parkmoziban csütörtökön: 3, S, 7 és 9 órakor Apóikban hétköznap : S, 7 és 3 órakor Apollóban vasárnap : 3, S, 7 és 9 órakor. Winkler János dr-t egyhangúlag választották a pécsi egyetem új rektorává Isten és emberszeretet, szociális gondolkodás és annak megfelelő élet — ez az új rektor programja Piles, jún. 7. — Ünnepe volt szerdán a zászlódíszes pécsi egyetemnek. Az Alma Mater négy karának kiküldött rektorelektorai délelőtt 10 órakor ültek össze Birkás Géza dr. lelépő rektor elnökletével, hogy titkos szavazással megválasszák az 1939 40. tanév új Rector Magnificusát. Az új rektort az idén a jogi kar adta és az egyetemi körökben már a választás előtt a jogtudományi kar egyik legkiválóbb és legnépszerűbb professzorát emlegették legesélyesebb jelöltként, mint olyan férfiút, akiben teljes mértékben összpontosul a professzori kar bizalma. Ez a férfiú Vinker János dr., a magyar polgári perjog tudós professzora ,akit a rektorelektorok 16 szavazattal, vagyis egyhangúlag választottak meg. A választás eredménye nemcsak az egyetemen, hanem az ifjúság és a város társadalmának széles rétegeiben is általános örömet és lelkesedést váltott ki. Az új rektort a választás után elhalmozták gratulációkkal és városszerte megelégedést keltett a választás eredménye, hogy olyan férfiú került a legmagasabb egyetemi méltóság élére, akit az egész város nagyrabecsüléssel vesz körül, aki évtizedek óta él Pécsett és a város szellemi és társadalmi életében, mindig vezető szerepet töltött be. A rektorválasztásról a Dunántúl munkatársa az alábbiakban már be:sza Sándor dr., Berde Károly dr. és Császár Elemér dr. s végül a bölcsészeti, nyelv és történettudományi kar képviseletében Halasy-Nagy József dr., Vargha Damján dr., Klemm Antal dr. és Paulovics dr. egyetemi tanárok jelentek meg. A rektorválasztó ülésen Birkás Géza dr. lelépő rektor elnökölt, aki az ülés megnyitása után ismertette a választásra vonatkozó szabályokat, bejelentette, hogy az új rektort a jogi kar adja, majd felolvasta a választható jogtudományi professzorok névsorát. Ezután került sor a titkos szavazásra. A szavazatok összeszámlálása után a rektor kihirdette, hogy a jövő tanévre Winkler János dr. egyetemi tanárt, a magyar polgári perjog professzorát választották meg. Az új rektorért Pröhe Károly, Schaurek Ráfael, Entz Béla és Halasy-Nagy József küldöttségileg ment a jogi karra, hogy Vink-er Jánost meghívják az eredmény kihirdetésére. Erre az időre az elnök az ülést felfüggesztette. A tanácsterembe lépő új rektort az elektorok lelkes éljenzése közben Birkás Géza dr. köszöntötte meleg szavakkal, majd az új rektor válaszolt az alábbi klasszikus beszéddel: ■ Odaadó lelkiismeretességgel kell gondoskodnunk az ifjúság szellemi és fizikai szükségleteiről . Nem kis elfogódottsággal jöttem az egyetem minden karának képviseletében összegyűlt rector-választók tisztes gyülekezete elé. Tudományos pályán a rektori méltóság a legmagasabb hely, amely részünkről elérhető. Méltóztassanak azért megengedni hogy első szavam a hála legyen a Mimicr.hallóval szemben,aki ezt nekem elérni megengedte és Méltósságtokkal szemben, akiknek a bizalmából most itt állok. — Az egyetemi tanárt a maga kutatásaiban csak a végtelen Egy és legmagasabb közösség, Isten és a haza, érinthetetlenségére vonatkozó parancs köti. Ez a kötöttség ugyan csupán negatívum, mégis olyan keret, amelyen belül a konstruktív kutató erő gátlás nélkül érvényesülhet. De Legyen szabad ezt a kettős keretet vonatkozásban jelölnöm: a haza szent talaján minden tudománykörben az igazság keresés Istenszolgálat. — Halljuk és érezzük, hogy a magyar nemzet történelme sorsforduló előtt áll. Az értelemnek és az érzelemnek mindannyiunkban egy vonalra kell állania, mert ilyenkor az értékelés a szellemet egyetlen kérdés elé állítja: létprobléma elé. Ez azt jelenti, hogy az élet leglényeget kell megélnünk, az ellentétek harcában a legmélyebb harmóniát. Ebben a tevékenységben nem mellőz-"hető a végtelen erő segítsége. Ha pedig ennek a felismerésére eljutunk, az Istenben szeretjük az embert és az emberben az őt teremtő Istent. És Uraim, csak így érthető, ha létkérdés előtt elsősorban a nemes érzelem világát kell önmagunkban kialakítanunk, mert ebben elhamvad minden nemtelen érzelem s egész érzés világunk a szellemnek azt az akaratát fogja szolgálni, hogy szent a haza. — Isten és emberszeretet, szociális gondolkodás és annak megfelelő élet. Ez az élet Ia is mindenkor program minden magyarnak, minden magyar intézménynek és az egyetemnek illetve az egyetem minden tagjának. — Ez a program az egyetem életében súlyos kötelességet jelent. Mert a szeretetnek a szociális gondolat szolgálatában olyan erősnek kell lennie, hogy egymással szemben a legtökéletesebb bizalmat hívja életre. Ez a nagy egységben a legtökéletesebb egységesítő erő, nemzeti érték, amely követeli tőlünk, hogy elsősorban az ifjúság fizikai és szellemi szükségleteiről odaadó lelkiismeretességgel gondoskodjunk. Be kell fejeznünk a tornacsarnok megfelelő üzembehelyezését, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a diákház gondolatát, és minden egyes intézetünkben az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteit. A bizalom egymással szemben nyíltságot, a szükségletek kielégítésére irányuló tevékenységben egyöntetű erőkifejtést von maga után, végeredményben olyan egységeit, amely a létkérdés ellőtt álló nemzetre nézve tiszteletreméltó erő és minden más hatóság által megbecsült barát. — A rektor arra van hivatva, hogy ennek az erőnek az életét szeretettel biztosítsa. Abban a reményben, hogy ezirányú törekvésem nem lesz eredménytelen, a választást hálás köszönettel elfogadom. A rektorválasztás eredményeinek kihirdetése alatt megkondultak az egyetemi templom baranyai, hirdetve, hogy az Alma Mater új rector magnifícust kapott. Vinkler János dr. a tudós és az ember Vinker János dr. Királydarócon, Szatmár vármegyében 1886 szeptember 13-án született. Középiskolai tanulmányait a szatmári királyi kát. főgimnáziumban (1898— 1905), egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen (1905—1909) végezte. 1909 júniusában jogtudományi, 1909 október havában államtudományi doktorátust szerzett .1909 július 1-től budapesti kír. törvényszéki joggyakornok, 1912 májusában bírói vizsgákt tett, 1912 június 10-én pécsi jogakadémiai tanár, 1916 júniusában a magyar polgári perjogból a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. 1922 augusztus 24-től az Erzsébet tudományegyetem nye r. tanára, 1928 májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Megjelent munkái: 1. Peregyezség (Pécs, 1915, 364 oldal). 2. A királyi ítélőtábla fejlődése (1925, Jogászegyleti értekezés). 3. Az itélőmesteri joghatóság kialakulása (1926, Klebelsberg emlékkönyv). 4. A magyar bírósági szervezet és polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig (Pécs, I—II. kötet, a Magyar Jogászegylet Deák Ferenc irodalmi bizottságának kiadása). 5. Az igazság a polgári perben (Akadémiai székfoglaló, 1929). 6. Az igazság érvényesülésének a feltételei a polgári perben (1933). 7. Jog, jogviszony, perjogviszony (Jogászegyleti értekezés). Vinker János dr. egyéniségét a tudós, a nevelő és az ember hármas síkjából tekintve, minden jellemvonása harmonikus egészbe olvad össze. Mint tudós, nagy területének úgy a perjogtörténeti, mint a tételes jogi részében kitűnőt és mindez ideig felül nem múlt alkotásokat produkált. Lelkiismeretes levéltári kutatásokkal hordta össze anyagát és átszőtte a filozófiailag érdekelt tudós vonatkozásaival. Perjog történeti munkássága, amellyel folytatta Hajnik Imre megkezdett nagy művét, nemcsak akadémiai tagságot szerzett neki, de legnagyobb élő perjogászaink egyikévé avatta. A tételes perjog területén különösen az egyes kérdések felvetésében és tárgyalásában mutatta meg alapos erudícióját, eredeti látását és filozófiai elmélyülését. Tudományos munkássága egyike a legértékesebbeknek, nemcsak pécsi, hanem országos vonatkozásban is. A tudós lelki vonásait plasztikusan egészíti ki a tanár Winkler János dr. néhány megkapó tulajdonsága. A szó szoros értelmében inkább nevelő, mint tanár, illetőleg mindkettőnek a legszerencsésebb szintézise. Nemcsak