Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-01 / 146. szám

L AZ ÚJJÁÉPÍTÉS ALAPJAI BARANYÁBAN Az újjáépítés lázában ég az ország. Szakszervezetek, gyárak, pártok, gazdasági intézmények, hivatalok vezetői és munkásai mind-mind összefognak, hogy a fasiszták által rombadöntött hazát fölépítsék és utat nyissanak az új demokratikus Magyarország fejlődésének. Minél hamarabb építjük újjá az országot, annál hamarabb esünk túl a nélkülözés, a nyomor korszakán, annál hamarabb nyílik meg a remény arra, hogy új, boldogabb magyar életet kezdhetünk. Az újjáépítés bennünket közelebbről Baranyában érdekelt Mai számunkban a szakemberek és pártok vezetőinek nyilatkozatait közöljük, miben látják ők itt a baranyai földön az újjáépítés legfontosabb feladatait. Az újjáépítés gazdaságföldtani szempontjai Az újjáépítéssel kapcsolatban vegyük Kémügyre, hogy Baranya megye milyen gazdaságföldtani kincseket tud nyújtani. Ezek kétfélék, az első csoportba tartoz­nak, melyek már ismeretesek és csak fo­kozottabb mérteikben való kitermelésük szükséges. Ide tartozik a kiás­­szén vonu­lat. Hatezer kalóriás kokszolható kőszén, melynek messze földön nincsen párja. A villányi bauxit hasonlókép nagy lehető­­ségeket rejt magában. A megye egyik legkevésbbé kiaknázott kincse az égethető m­észkő. Erre leginkább a Nyugati Me­csek triász­ mészköve alkalmas. Jelentősé­gét növeli, hogy kéznél van a fa és a szén, mellyel helyben kiégethető s mint értékes könnyebb súlyú áru szállítható tovább. Reászorul a fél Alföld és a fél Dunántúl. Kitűnő útburkoló anyagaink is vannak. Ilyen az amfibalandezit, me­lyet Komló határában bányásznak, továb­bá a fonolit, ezt a kövesdi állami kőfejtő és a hirdi zúzó adja át a forgalomnak. Mindkettő bányászásához még másutt is vannak lehetőségek. Kisebb értékű útbur­koló anyag a tracidolerit, mely a Keleti Mecsekben van bőségben. Ugyanitt előfor­dul a gránit is, de igen másott és durva­szemű, nem jelent különösebb értéket. Országútjaink azért oly nagyon porosak, mert a legkönnyebben hozzáférhető mész­követ fejtik erre a célra. Igazi márvá­nyunk nincs, ipari célokra legmegfelelőbb a siklósi vöröses, kalcit­erezetű, tarka mészkő. A kantavári „fekete márvány" sem márvány, hanem színét vesztő, lágy mészkő. Az alsól­ász agyagmárgija és a Pannóniás rétegek mészmárgája kitűnő a cementgyártás szempontjából. Csak Be­­remenden van cementgyárunk, a villányi bauxitból kitűnő speciális cement lenne készíthető. Az építkezéshez szükséges terméskő, homok és a tégla­égetéshez kellő agyagok bőségesek. Vannak vörös, barna és szürke homokköveink, melyekből lép­csők, lábazatok és firkőlapok faraghatók. A székesegyház budafai homokkőből épült, a fehér faragványok szarmáciai mészkőből valók. Ezekre nem annyira az újjáépítésnek, mint inkább az újjászü­lető művészetnek lesz szüksége. A második csoportba tartoznak azok az anyagok, melyek még nem ismeretesek, de fellelésük reményekre jogosít, vagy melyek a használat számára mondhatók ismeretlennek. Ilyen a kitűnő bükkösei fehér kvarchomok, mely az ország legjobb fehér­ üveg anyaga. A Zsolnay-gyár is jól tudja használni. A porcellángyártás többi kelléke hiányzik. Tűzálló agyag nyomok­ban van. Kutatásra érdemes. A földpár fellelése eddig nem sikerült, de feltalá­lása nem lehetetlen. A feltételei megvan­nak. A megye határán azbeszt-nyomokat is találtam. A régi rendszerben politikai­lag is beharangozott vas, „a magyar Ruhr­­vidék" ellenben reménytelenül szétosz­lott. Bár ennek kutatását sem adhatjuk fel, de egészen más helyen kell keresni, mint ahol azt tették A megyén kívül több helyen kutathatunk még barnaszén és bauxit után is. Egyik legnagyobb érté­künk a hévvizek. Ebben a legjelentősebb a Harkánytól Beremendig húzódó termá­­lis vonal. Itt fúrások által a hévforrások egész sorát lehetne fakasztani. Felhasz­nálásuk nemcsak gyógyforrásokként le­hetséges, hanem a források hőjével sok­ezernyi üvegházat lehetne fűteni és ezek­ben a koratavasz termékeit remekelhetné kertészetünk, így még a citrom is termel­hető lenne. Szűkreszabott összefoglaláso­mat azzal fejezem be, hogy gazdaságföld­­tani termékeink szállításához olcsó vízi­­útra lenne szükségünk. Ehhez a „Pécsi­­csatorna" megépítése kell. E csatorna hidrogeológiai feltételei gondos vízgazdál­kodással megoldhatók. A Mecsek köre, szene, fája így szállítható majd olcsón és versenyképpen, nagy távolságon is. Dr. Szabó Pál Zoltán : Dunéntán Tudományos látásét igéegetése. A pécsi üzletvezetőség vasutasainak rohammunkája Az egész ország szeme a MÁV-ra néz. A pécsi fszletvesetilalg vasutasai ezideig­­ csak olyan munkát végeztek, hogy büszkék lehetnek: a tasakéstoma és a végzett teljesítményre. A pécsi ürsetvesetőség veit az országban en ered, neh a versenyt megindító ,a és most, amikor az egész ország bekapcsolódott ebbe a vsoáas vemraryareakába, mi már az első menet vége felé járnak. Most már elhnon­ihst érrie, hogy a verseny­ben kitűzött feladatokat jóval túlhaladtuk és a megszabott határidőig elérjük azt, hogy az üzletvezetőség összes vonalain — kivéve a Rétszilas—Pincehely hősei vonal­szakaszt — mindenhol felvehetjük a rendes személyforgalmat. Eddig 92 felrobbantott hidat állítottunk helyre, 41 mozdonyt ma mintegy 120 vasúti kocsit építettünk újjá a roncsokból, ezen kívül a birtoetta- és jelzőberende­zések, telefon és távíróvonalak, a különböző tönkrement a magasépítémények igen nagy hányadának helyreállítása is megtörtént. Már kidolgoztuk a legközelebbi jövő programját is. Júnus végére meg akar­juk nyitani a közvetlen budapesti vonalat , Úrdombóváron kereszt® és addig körülbelül az üzletvezetőség területén lévő összes, általunk megjavítható mozdony- és kocsironcsokat üzembe helyezzük. Nincs megállás. Tudjuk, hogy a mi munkánktól n­agy részben függ a demokra­tikus Magyarország mielőbbi talpraállítása. A pécsi üzletvezetőség volt az első, amely bevezette a poggyász-, darabárt­ás gyorsárú forgalmat. A teherforgalmat tovább fejlesztjük, szeretné­nk a személy­forgalmat is nagy mértékben megjavítani Már ma is feb. 350.006 pengő a napi bevételünk, reméljük, hogy a közeljövőben a folyó kiadásainkat (természetesen a rekonstrukciós kiadásokat nem beleértve) napi bevételünkből fedezhetjük. Megkértük igazgatóságunkat, hogy küldjön részünkre javításra szoruló további száműveket, hogy ezzel elősegítsük a MÁV kitűzött programjának végrehajtását. Hogy tudjuk ezt elérni — kérdezheti a kívülálló? Könnyű rá a felelet A vasúti munkásság, fizikai és szellemi egyaránt, minden lelkesedését és tudását beleadta a munkájába. És mivel látjuk ezt hogy a vezetésbe nmet már a dolgo­zók minden kategóriája beleszólást nyer, ez biztosíték ara, hogy a jövőben ha lehet még csak fokozni fogjuk akarásunkat, hogy gyom, biztos és nagy teljesítő képességű vasúti forgalom biztosításával megteremtsük a gazdasági újjáépítés előfeltételét Csatos György. Üzemek az újjáépítés szolgálatában A vasút gördülő anyagának, a mozdo­nyoknak, vagonoknak kijavítása a pécsi üzletvezetőség területén, a legnagyobb ütemben folyik. Ezt a munkát a pécsi vasipari üzemek a legmesszebbremenő mó­don támogathatják vas-, bronzöntvények, csavarok, préselt és kovácsolt alkatrészek készítésével. A vasút szerves kiegészítő része, a posta, szintén foglalkoztatja üzemeinket. Gyártás alatt állanak a legszükségesebb kézi szerszámok: huzalcsiptetők, csiga­­sorok, fúrók, vésők, kalapácsok. A mezőgazdaság újjáépítése már sok­kal nehezebb és elágazóbb feladat. Helyi mezőgazdasági gépiparunk, cséplőgépek, traktorok, elevátorok, tehát a nehezebb gépek előállítására nem alkalmas. Annál teljesítőképesebb helyi iparunk, ezek ja­vítását illetően. De folyamatos gyártás alatt állanak szecskavágók, répavágók, morzsolók és darálók. Nem mulaszthatom el ennél a pontnál megemlíteni a hasz­­nálaton kívüli gépek, törött öntvény-dara­bok összegyűjtésének feltétlen szükség­szerűségét és ezek vasöntödéink részére való rendelkezésre bocsátását. A mezőgazdasági gépek javításához, új gépek építéséhez azonban nemcsak önt­vényekre, hanem hengerelt vasárukra és acélokra van szükségünk. Ezek beszer­zése ma a legnagyobb nehézségekbe üt­közik, mert salgótarjáni és ózdi vasmű­veink teljesítőképessége a jóvátételi szál­lításokkal túlontúl is igénybe vannak véve. A főváros nagykereskedőinél tárolt húzott és hengerelt vasanyagok pedig a város újjáépítésének céljára zároltak. Itt egy kompenzációs megoldást kell ta­lálnunk, mert ezek az anyagok üzemeink foglalkoztatása szempontjából is­ első­rangú fontosságúak. Általános újjáépítési szempontból nem mulaszthatom el megemlíteni üzemeink modern szerszámgépekkel történő ellátá­sának szükségességét. Ebben a tekintet­ben nem vagyunk teljesen behozatalra utalva. Már gyártás alatt állanak egyik helyi gépgyárunkban esztergapadok. Dr ugyspas­ss tzess készíthet fúrógépeket, gyalugépeket chapingeket stb. Ezekhez a Szükséges nyersanyag részben máris ren­delkezésre áll, részben pedig beszerez­hető. Az újjáépítés harmadik igen sürgős feladata az épületkárok helyrehozatala, az elpusztult, épületek pótlása még a tél beállta előtt. A szükséges bertonvasak, vasgerendák pótlása építőiparunk legne­hezebb feladata, mert ebben a tekintet­ben helyi üzemeink nem állanak rendel­kezésre. De épületvasalások és bútor­vasa­lások városunkban is készülnek. Gyártá­sukhoz részben hulladékanyagok is fel­­használhatók, melyekkel az üzemek ez­­időszerint rendelkeznek még. A ma feladatain felül előttünk állanak városunk iparosodásának rendkívüli le­hetőségei. Szenünk a villamosítás, a ve­gyi ipar, a kokszgyártás hosszú ideig ki­meríthetetlen anyaga. Van bauxitunnk, ce­mentünk, erdőségünk. Egy hajlított bútor­­gyár létesítése, mely kivitelre is dolgozni képes lesz, már a közeljövőben megvaló­sítást nyerhet. A feladatok, a lehetőségek hatalmas területét cs­ak pár pontban érinthettem. De a szavakon felül már megindult az alkotó munka, lendületbe jönnek a gé­pek. Rajtunk múlik, hogy ütemünk most már le ne lassuljon. Pécs, 1945 június 27. Sebők István o­b­. gépészmérnök •'•■'ti ÉPI1T© KEDVVEL Vedd hát kezedbe végre ezt a fegyvert, Honszerző kardod, jó szerszámodat, Forgasd örömmel, villantsd meg a fényét, Építsd hazád és építsd házadat. Mozdulj nemzetem nagy mozgósításra, Végre magadért inditsd a csatát, Tiéd a hon, mit tőled bitoroltak, S kezedbe csak romokban adtak át Tiéd a hon, a romjaiban is szent, Teremts belőle jó, szabad hazát, Épitsed kedvvel, most magadnak építsz, S magad küzdjed ki magad igazát. Fusson a mozdony újra sisteregve, Téglát téglára, emelj házakat, Villanjon ekéd, ásod, kaszád, vésőd, ömleszd beléjük szent nagy lázadat. Cicka Zoltán Amiért vérzett, meghalt annyi ősöd. Most, ha akarod, a tiéd lehet. Villantsd hát kedvvel a világ szemilis szírszám­má szépeit, ősi fegyvered. Az újjáépítés szervezetéről A mérnökök és technikusok szabad szakszervezete életrehívta szervezetén belül az ú. n. újjáépítő bizottságot mely­ben minden mérnöki szakma képvisele­tet nyert Ezt ki kell úgy bővíteni, hogy a Szabad Szakszervezetek minden tagozata létrehoz egy újjáépítőbi­­zottságot, mely egyes bizottságoknak vezetői helyet kapnak a már a mér­nökök és technikusok által létre­hozott bizottságokban, így ez a szerv a Szabad Szak­­szervezetek egyesített újjáépítő bizott­ságává szélesedne ki és közvetlenül venné fel a kapcsolatokat az összes üzemi bizottságokkal, ipartestületekkel, iparkamarákkal. Ezeken keresztül be­vonná a munkaadókat és a tőkét az újjá­építésbe. Kapcsolatot teremt a Nemzeti Bizotsággal, város és vármegye közigaz­gatási szerveivel. Bevonja munkakö­rébe a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségét, a Demokratikus Ifjúsági Szö­vetséget, minden fiatalt, aki itt él és élni akar. A szervezésnek nem egyedüli feladata a széles síkon mozgó irányítószerv létre­hozása, hanem a szoros kapcsolat meg­teremtése a város és falu dolgozói kö­zött, a szükségletek adatszerű felkuta­tása és üzemeiknek ezekhez mért és szükséges átállítása. A szervezésen mú­lik felkutatni minden lehetőségét annak, hogy a rendelkezésre álló anyagokból mit és milyen gyorsan tudunk előállí­tani a vasút, az építőipar, a mezőgazda­ság részére. Tudni kell, hogy az egész vármegye területén az új föld tulajdonosoknak mire van szükségük ásóban, kapá­ban, gépekben, téglákban, cserépben, fában, hogy ezeket a városi dolgo­zók részükre elkészítsék és ellen­értékűi földjeik term­el­vényeit adják. Így megerősödik a kapcsolat a dolgozók két tömege között és vele erősödik demokráciánk is. A szervezésnek a ma gyors segítsé­gére vetett figyelmét a jövőt* 1* ki kell terjesztenie. Falvainknak, városainknak vannak olyan kérdései, melyek nem old­hatók meg azonnal, hanem előzőleg sok termékenyítő vitát igényelnek. Ezeket is fel kell majd vetni, hogy mikor az idő eljön, azonnal cselekedni tudjunk. Ez pedig az új falusi települések kér­dése, városaink rendezési terve. A szervezés feladata tol rázni az em­bereket közönyükből és tudatossá tenni velük az újjáépítésnek szá­mukra is sorsdöntő fontosságo. Ettől függ egyéni útjait járó létük vagy nem létük. Egyben felveszi a harcot a reakció ellen és gyengíti annak sorait, mert az így életrehívott és ilyen irány­ban dolgozó szerv figyelme mindenre kiterjedő lesz és munkájának bizonysá­gául szolgál az, hogy vasutunk működ­ni fog, az embereket hajlékokhoz jut­tatja, az új földtulajdonosokat birtokuk­ban megerősíti. Célját fogja szolgálni az, hogy ver­senyre hív minden üzemet, minden vál­lalatot, minden dolgozót, megmutatni a világnak: itt egy élet, egy új Magyar­ország születik, Sch­waheek Dénes építészmérnök. ÚJ OUMÁNTÓL

Next