Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-01 / 146. szám
L AZ ÚJJÁÉPÍTÉS ALAPJAI BARANYÁBAN Az újjáépítés lázában ég az ország. Szakszervezetek, gyárak, pártok, gazdasági intézmények, hivatalok vezetői és munkásai mind-mind összefognak, hogy a fasiszták által rombadöntött hazát fölépítsék és utat nyissanak az új demokratikus Magyarország fejlődésének. Minél hamarabb építjük újjá az országot, annál hamarabb esünk túl a nélkülözés, a nyomor korszakán, annál hamarabb nyílik meg a remény arra, hogy új, boldogabb magyar életet kezdhetünk. Az újjáépítés bennünket közelebbről Baranyában érdekelt Mai számunkban a szakemberek és pártok vezetőinek nyilatkozatait közöljük, miben látják ők itt a baranyai földön az újjáépítés legfontosabb feladatait. Az újjáépítés gazdaságföldtani szempontjai Az újjáépítéssel kapcsolatban vegyük Kémügyre, hogy Baranya megye milyen gazdaságföldtani kincseket tud nyújtani. Ezek kétfélék, az első csoportba tartoznak, melyek már ismeretesek és csak fokozottabb mérteikben való kitermelésük szükséges. Ide tartozik a kiásszén vonulat. Hatezer kalóriás kokszolható kőszén, melynek messze földön nincsen párja. A villányi bauxit hasonlókép nagy lehetőségeket rejt magában. A megye egyik legkevésbbé kiaknázott kincse az égethető mészkő. Erre leginkább a Nyugati Mecsek triász mészköve alkalmas. Jelentőségét növeli, hogy kéznél van a fa és a szén, mellyel helyben kiégethető s mint értékes könnyebb súlyú áru szállítható tovább. Reászorul a fél Alföld és a fél Dunántúl. Kitűnő útburkoló anyagaink is vannak. Ilyen az amfibalandezit, melyet Komló határában bányásznak, továbbá a fonolit, ezt a kövesdi állami kőfejtő és a hirdi zúzó adja át a forgalomnak. Mindkettő bányászásához még másutt is vannak lehetőségek. Kisebb értékű útburkoló anyag a tracidolerit, mely a Keleti Mecsekben van bőségben. Ugyanitt előfordul a gránit is, de igen másott és durvaszemű, nem jelent különösebb értéket. Országútjaink azért oly nagyon porosak, mert a legkönnyebben hozzáférhető mészkövet fejtik erre a célra. Igazi márványunk nincs, ipari célokra legmegfelelőbb a siklósi vöröses, kalciterezetű, tarka mészkő. A kantavári „fekete márvány" sem márvány, hanem színét vesztő, lágy mészkő. Az alsólász agyagmárgija és a Pannóniás rétegek mészmárgája kitűnő a cementgyártás szempontjából. Csak Beremenden van cementgyárunk, a villányi bauxitból kitűnő speciális cement lenne készíthető. Az építkezéshez szükséges terméskő, homok és a téglaégetéshez kellő agyagok bőségesek. Vannak vörös, barna és szürke homokköveink, melyekből lépcsők, lábazatok és firkőlapok faraghatók. A székesegyház budafai homokkőből épült, a fehér faragványok szarmáciai mészkőből valók. Ezekre nem annyira az újjáépítésnek, mint inkább az újjászülető művészetnek lesz szüksége. A második csoportba tartoznak azok az anyagok, melyek még nem ismeretesek, de fellelésük reményekre jogosít, vagy melyek a használat számára mondhatók ismeretlennek. Ilyen a kitűnő bükkösei fehér kvarchomok, mely az ország legjobb fehér üveg anyaga. A Zsolnay-gyár is jól tudja használni. A porcellángyártás többi kelléke hiányzik. Tűzálló agyag nyomokban van. Kutatásra érdemes. A földpár fellelése eddig nem sikerült, de feltalálása nem lehetetlen. A feltételei megvannak. A megye határán azbeszt-nyomokat is találtam. A régi rendszerben politikailag is beharangozott vas, „a magyar Ruhrvidék" ellenben reménytelenül szétoszlott. Bár ennek kutatását sem adhatjuk fel, de egészen más helyen kell keresni, mint ahol azt tették A megyén kívül több helyen kutathatunk még barnaszén és bauxit után is. Egyik legnagyobb értékünk a hévvizek. Ebben a legjelentősebb a Harkánytól Beremendig húzódó termális vonal. Itt fúrások által a hévforrások egész sorát lehetne fakasztani. Felhasználásuk nemcsak gyógyforrásokként lehetséges, hanem a források hőjével sokezernyi üvegházat lehetne fűteni és ezekben a koratavasz termékeit remekelhetné kertészetünk, így még a citrom is termelhető lenne. Szűkreszabott összefoglalásomat azzal fejezem be, hogy gazdaságföldtani termékeink szállításához olcsó víziútra lenne szükségünk. Ehhez a „Pécsicsatorna" megépítése kell. E csatorna hidrogeológiai feltételei gondos vízgazdálkodással megoldhatók. A Mecsek köre, szene, fája így szállítható majd olcsón és versenyképpen, nagy távolságon is. Dr. Szabó Pál Zoltán : Dunéntán Tudományos látásét igéegetése. A pécsi üzletvezetőség vasutasainak rohammunkája Az egész ország szeme a MÁV-ra néz. A pécsi fszletvesetilalg vasutasai ezideig csak olyan munkát végeztek, hogy büszkék lehetnek: a tasakéstoma és a végzett teljesítményre. A pécsi ürsetvesetőség veit az országban en ered, neh a versenyt megindító ,a és most, amikor az egész ország bekapcsolódott ebbe a vsoáas vemraryareakába, mi már az első menet vége felé járnak. Most már elhnonihst érrie, hogy a versenyben kitűzött feladatokat jóval túlhaladtuk és a megszabott határidőig elérjük azt, hogy az üzletvezetőség összes vonalain — kivéve a Rétszilas—Pincehely hősei vonalszakaszt — mindenhol felvehetjük a rendes személyforgalmat. Eddig 92 felrobbantott hidat állítottunk helyre, 41 mozdonyt ma mintegy 120 vasúti kocsit építettünk újjá a roncsokból, ezen kívül a birtoetta- és jelzőberendezések, telefon és távíróvonalak, a különböző tönkrement a magasépítémények igen nagy hányadának helyreállítása is megtörtént. Már kidolgoztuk a legközelebbi jövő programját is. Júnus végére meg akarjuk nyitani a közvetlen budapesti vonalat , Úrdombóváron kereszt® és addig körülbelül az üzletvezetőség területén lévő összes, általunk megjavítható mozdony- és kocsironcsokat üzembe helyezzük. Nincs megállás. Tudjuk, hogy a mi munkánktól nagy részben függ a demokratikus Magyarország mielőbbi talpraállítása. A pécsi üzletvezetőség volt az első, amely bevezette a poggyász-, darabártás gyorsárú forgalmat. A teherforgalmat tovább fejlesztjük, szeretnénk a személyforgalmat is nagy mértékben megjavítani Már ma is feb. 350.006 pengő a napi bevételünk, reméljük, hogy a közeljövőben a folyó kiadásainkat (természetesen a rekonstrukciós kiadásokat nem beleértve) napi bevételünkből fedezhetjük. Megkértük igazgatóságunkat, hogy küldjön részünkre javításra szoruló további száműveket, hogy ezzel elősegítsük a MÁV kitűzött programjának végrehajtását. Hogy tudjuk ezt elérni — kérdezheti a kívülálló? Könnyű rá a felelet A vasúti munkásság, fizikai és szellemi egyaránt, minden lelkesedését és tudását beleadta a munkájába. És mivel látjuk ezt hogy a vezetésbe nmet már a dolgozók minden kategóriája beleszólást nyer, ez biztosíték ara, hogy a jövőben ha lehet még csak fokozni fogjuk akarásunkat, hogy gyom, biztos és nagy teljesítő képességű vasúti forgalom biztosításával megteremtsük a gazdasági újjáépítés előfeltételét Csatos György. Üzemek az újjáépítés szolgálatában A vasút gördülő anyagának, a mozdonyoknak, vagonoknak kijavítása a pécsi üzletvezetőség területén, a legnagyobb ütemben folyik. Ezt a munkát a pécsi vasipari üzemek a legmesszebbremenő módon támogathatják vas-, bronzöntvények, csavarok, préselt és kovácsolt alkatrészek készítésével. A vasút szerves kiegészítő része, a posta, szintén foglalkoztatja üzemeinket. Gyártás alatt állanak a legszükségesebb kézi szerszámok: huzalcsiptetők, csigasorok, fúrók, vésők, kalapácsok. A mezőgazdaság újjáépítése már sokkal nehezebb és elágazóbb feladat. Helyi mezőgazdasági gépiparunk, cséplőgépek, traktorok, elevátorok, tehát a nehezebb gépek előállítására nem alkalmas. Annál teljesítőképesebb helyi iparunk, ezek javítását illetően. De folyamatos gyártás alatt állanak szecskavágók, répavágók, morzsolók és darálók. Nem mulaszthatom el ennél a pontnál megemlíteni a használaton kívüli gépek, törött öntvény-darabok összegyűjtésének feltétlen szükségszerűségét és ezek vasöntödéink részére való rendelkezésre bocsátását. A mezőgazdasági gépek javításához, új gépek építéséhez azonban nemcsak öntvényekre, hanem hengerelt vasárukra és acélokra van szükségünk. Ezek beszerzése ma a legnagyobb nehézségekbe ütközik, mert salgótarjáni és ózdi vasműveink teljesítőképessége a jóvátételi szállításokkal túlontúl is igénybe vannak véve. A főváros nagykereskedőinél tárolt húzott és hengerelt vasanyagok pedig a város újjáépítésének céljára zároltak. Itt egy kompenzációs megoldást kell találnunk, mert ezek az anyagok üzemeink foglalkoztatása szempontjából is elsőrangú fontosságúak. Általános újjáépítési szempontból nem mulaszthatom el megemlíteni üzemeink modern szerszámgépekkel történő ellátásának szükségességét. Ebben a tekintetben nem vagyunk teljesen behozatalra utalva. Már gyártás alatt állanak egyik helyi gépgyárunkban esztergapadok. Dr ugyspasss tzess készíthet fúrógépeket, gyalugépeket chapingeket stb. Ezekhez a Szükséges nyersanyag részben máris rendelkezésre áll, részben pedig beszerezhető. Az újjáépítés harmadik igen sürgős feladata az épületkárok helyrehozatala, az elpusztult, épületek pótlása még a tél beállta előtt. A szükséges bertonvasak, vasgerendák pótlása építőiparunk legnehezebb feladata, mert ebben a tekintetben helyi üzemeink nem állanak rendelkezésre. De épületvasalások és bútorvasalások városunkban is készülnek. Gyártásukhoz részben hulladékanyagok is felhasználhatók, melyekkel az üzemek ezidőszerint rendelkeznek még. A ma feladatain felül előttünk állanak városunk iparosodásának rendkívüli lehetőségei. Szenünk a villamosítás, a vegyi ipar, a kokszgyártás hosszú ideig kimeríthetetlen anyaga. Van bauxitunnk, cementünk, erdőségünk. Egy hajlított bútorgyár létesítése, mely kivitelre is dolgozni képes lesz, már a közeljövőben megvalósítást nyerhet. A feladatok, a lehetőségek hatalmas területét csak pár pontban érinthettem. De a szavakon felül már megindult az alkotó munka, lendületbe jönnek a gépek. Rajtunk múlik, hogy ütemünk most már le ne lassuljon. Pécs, 1945 június 27. Sebők István ob. gépészmérnök •'•■'ti ÉPI1T© KEDVVEL Vedd hát kezedbe végre ezt a fegyvert, Honszerző kardod, jó szerszámodat, Forgasd örömmel, villantsd meg a fényét, Építsd hazád és építsd házadat. Mozdulj nemzetem nagy mozgósításra, Végre magadért inditsd a csatát, Tiéd a hon, mit tőled bitoroltak, S kezedbe csak romokban adtak át Tiéd a hon, a romjaiban is szent, Teremts belőle jó, szabad hazát, Épitsed kedvvel, most magadnak építsz, S magad küzdjed ki magad igazát. Fusson a mozdony újra sisteregve, Téglát téglára, emelj házakat, Villanjon ekéd, ásod, kaszád, vésőd, ömleszd beléjük szent nagy lázadat. Cicka Zoltán Amiért vérzett, meghalt annyi ősöd. Most, ha akarod, a tiéd lehet. Villantsd hát kedvvel a világ szemilis szírszámmá szépeit, ősi fegyvered. Az újjáépítés szervezetéről A mérnökök és technikusok szabad szakszervezete életrehívta szervezetén belül az ú. n. újjáépítő bizottságot melyben minden mérnöki szakma képviseletet nyert Ezt ki kell úgy bővíteni, hogy a Szabad Szakszervezetek minden tagozata létrehoz egy újjáépítőbizottságot, mely egyes bizottságoknak vezetői helyet kapnak a már a mérnökök és technikusok által létrehozott bizottságokban, így ez a szerv a Szabad Szakszervezetek egyesített újjáépítő bizottságává szélesedne ki és közvetlenül venné fel a kapcsolatokat az összes üzemi bizottságokkal, ipartestületekkel, iparkamarákkal. Ezeken keresztül bevonná a munkaadókat és a tőkét az újjáépítésbe. Kapcsolatot teremt a Nemzeti Bizotsággal, város és vármegye közigazgatási szerveivel. Bevonja munkakörébe a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget, minden fiatalt, aki itt él és élni akar. A szervezésnek nem egyedüli feladata a széles síkon mozgó irányítószerv létrehozása, hanem a szoros kapcsolat megteremtése a város és falu dolgozói között, a szükségletek adatszerű felkutatása és üzemeiknek ezekhez mért és szükséges átállítása. A szervezésen múlik felkutatni minden lehetőségét annak, hogy a rendelkezésre álló anyagokból mit és milyen gyorsan tudunk előállítani a vasút, az építőipar, a mezőgazdaság részére. Tudni kell, hogy az egész vármegye területén az új föld tulajdonosoknak mire van szükségük ásóban, kapában, gépekben, téglákban, cserépben, fában, hogy ezeket a városi dolgozók részükre elkészítsék és ellenértékűi földjeik termelvényeit adják. Így megerősödik a kapcsolat a dolgozók két tömege között és vele erősödik demokráciánk is. A szervezésnek a ma gyors segítségére vetett figyelmét a jövőt* 1* ki kell terjesztenie. Falvainknak, városainknak vannak olyan kérdései, melyek nem oldhatók meg azonnal, hanem előzőleg sok termékenyítő vitát igényelnek. Ezeket is fel kell majd vetni, hogy mikor az idő eljön, azonnal cselekedni tudjunk. Ez pedig az új falusi települések kérdése, városaink rendezési terve. A szervezés feladata tol rázni az embereket közönyükből és tudatossá tenni velük az újjáépítésnek számukra is sorsdöntő fontosságo. Ettől függ egyéni útjait járó létük vagy nem létük. Egyben felveszi a harcot a reakció ellen és gyengíti annak sorait, mert az így életrehívott és ilyen irányban dolgozó szerv figyelme mindenre kiterjedő lesz és munkájának bizonyságául szolgál az, hogy vasutunk működni fog, az embereket hajlékokhoz juttatja, az új földtulajdonosokat birtokukban megerősíti. Célját fogja szolgálni az, hogy versenyre hív minden üzemet, minden vállalatot, minden dolgozót, megmutatni a világnak: itt egy élet, egy új Magyarország születik, Schwaheek Dénes építészmérnök. ÚJ OUMÁNTÓL