Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

r~"x*m$!tfc~ ¥04# p**Ut4ifai egyett&K­UU! ÚJ DUNHMNUL A magyar nép jövese, a reakció veszte a hároméves terv! A MAGYAR­ KOM M L­ N­I­S­T­A PA­RT D­É­LDUNÁNTULI LA­PJA 1 IV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 ÁPRIUS 1. KEDD ,,Sulyokék lényegében a nyilasok vonalát követik Rákosi Mátyás nagy beszéde a Szabadságpárt mód­szereiről, a szabad vallásoktatásról és a Kisgazda­párban mutatkozó jelenségekről Rákosi Mátyás miniszterelnökbe. Ivettes vasárnap választókerületé­­be, Zala megyébe utazott, ahol a Magyar Kommunista Párt sümegi nagygyűlésén tízezres tömeg előtt tartott nagy beszédet. Rákosi Mátyás bevezetőben a Magyar Kommunista Párt három­éves tervét ismertette és hangsú­lyozta, hogy e terv megvalósítása. — Felvetődik a kérdés, — foly­tatta Rákosi —, hogy miután fel­fedezték az összeesküvést és a bű­nösök egy részét törvény elé állí­tották, nyugodtan élhet-e magyar dolgozó nép. Ezt még­­nem lehet mondani, mert a régi rend embe­rei nem nyugosznak. És most már pártjuk is van, a Szabadságpárt, amely azonban nem szabadságot, hanem rabságot akar hozni a magyar népnek. A magyar demokrácia azonban tanult a múltból, résen van és nem téveszti meg az elnevezés. Természetesen ők is tanultak a múltból és ma nem követelnek olyan dolgokat, mint a nyilasok, de végeredményben ugyanazt a von­dlat követik. Megpróbálják összeugratni a munkásokat veze­tőikkel, agitálnak az államosítás ellen. Folytonosan felhánytorgat­­ják és felnagyítják a bajokat, amelyek­­nek túlnyomó többségét az ő barátaiktól kapták örökségül. Ez most a fasiszta módszer. Ha ez­zel sikerülne tömegeket állítani maguk mögé, egy lépéssel tovább mennének. Szerencsére a demokra­ták is tanultak a múltból. A továbbiakban Rákosi Mátyás rámutatott arra, hogy a Kisgazda­­pártot nem a Kommunista­ Párt veszélyezteti, hanem ez az új fa­siszta Sulyok-párt. A Kisgazdapártnak érdeke, hogy megalkuvás nélkül vegye fel a harcot a Sulyok-párttal. Nem állítja, hogy a Kisgazdapárt nem látja ezt a veszélyt, de vala­hogyan tétlen ezzel szemben. Rákosi Mátyás ismertette a Kis­gazdapárttal létrejött megállapodás előzményeit. A Baloldali Blokk re­mélte és reméli, hogy a Kisgazda­párt vezetői az összeesküvés szo­morú tapasztalataiból okulni fog­nak és éberebbek lesznek. Nem hallgathatja el azonban, hogy ebben a várakozásban he­­lyenként máris kételkedni kell. Újra olyan jelek mutatkoznak a megegyezés után, amelyekből az tűnik ki, mintha baj lenne a Kis­gazdapárt egyes részeiben a kréta körül. Az utóbbi időkben a par­lamentben a Kisgazdapárt egy ré­sze ismételten Sulyokékkal sza­vazott. A Kis Újságban a nyom­dászoknak Sulyok ellen történt fellépésével kapcsolatban olyan ér­veket lehetett olvasni, amelyeket ugyanakkor, szinte ugyanabban az órában a parlamentben, Sulyok is használt. Ezekre a jelenségekre mindenesetre fel kell figyelni, hoz béke, nyugalom és rend kell. Az összeesküvés bebizonyította, hogy a régi úri rend hívei nem akarják sem a békét, sem a ren­det. Véres felkelést készítettek elő és miközben a demokrácia azon töri a fejét, hogyan termelhet töb­bet, ők állandó politikai válságot idéztek elő. Részletesen foglalkozott Rákosi Mátyás az amerikai jegyzékkel és megállapította, hogy az kétségtele­nül bátorítást nyújtott a régi rend híveinek. Megállapította, hogy az amerikai jegyzék megítélésében a demokrácia balszárnya egységes álláspontot foglalt el. Csak a Kis­gazdapárt nem adott ilyen félre­érthetetlen nyilatkozatot. A Kis­gazdapártnak is világosan le kel­. Legutóbb a parlamentben Nagy Ferenc miniszterelnök visszautasí­totta azt a demagógiát, amely el­ferdítve igyekszik a szabad hit­oktatás ügyét elterjeszteni. Rámu­tatott arra, hogy a Magyar Kom­munista Párt több ízben bebizo­nyította, hogy egészséges, demokratikus vi­szonyt akar fenntartani az egyházakkal és nem célja el­törölni a vallást. Most a reakciós propaganda mégis úgy igyekszik beállítani, mintha a fakultatív hitoktatással a kommu­nisták a vallás ellen törnének. Éppen a Kommunista Párt van az, amely a földreform során bevetette a javaslatba azt a paragrafust, amely szerint a falvakban, hol sze­rett volna szögeznie álláspontját, mert különben a régi rend hívei és az összeesküvés barátai ebből a hallgatásból, vagy tétovázásból bátorságot merítenek. — A reakció minden eszközt felhasznál céljai érdekében. Most azért támadja a demokráciát, mert az a fakultatív hitoktatás beveze­tésével foglalkozik.­­ Rákosi Má­tyás rámutatott arra, hogy a fakultatív hitoktatás a val­lás és a hitoktatás szabadságát jelenti. Ezt a kérdést a Kisgazdapárt fe­dezte fel az egyik pártközi érte­kezleten és amikor a Kisgazdapárt politikai bizottsága vizsgálta ezt a kérdést, azon jelen volt két ak­tív római katolikus pap, Varga Béla és Balogh István is, akik természetesen helyeseltek. Tény az egyház, ki kell hasítani megfelelő földdarabot a pap eltar­tására. Rohammunkások és kommunista dolgozók templomokat állítanak helyre. — Mi azt mondjuk, ha ez így folytatódik, ha nem lehet biztosí­­tani a régi rend híveinek á­skáló­­dása miatt a munkához szükséges nyugalmat, békét és rendet, akkor menjünk újra a nép elé, kérjünk új választásokat és kérjük a ma­gyar népet, hogy demokratikus választás útján maga csináljon rendet és ne küldjön többé a par­lamentbe olyan embereket, akik a nép ügyét nem előre, hanem hátra akarják vinni. — fejezte be Rá­kosi Mátyás nagyjelentőségű be­szédét. Sulyokék és a Kisgazdapárt A szabad hitoktatás kérdése . Illetékes hely nyilatkozata a pécsi gyorsvonat­párat megindulásáról Tegnapelőtt az egyik pécsi napilapban — valószínűleg téves információ alapján — olyan hí­resztelés látott napvilágot, mint­ha a közeljövőben Pécs—Buda-­­pest között meginduló gyorsvonat pár beállítása intervencióra történt volna. Úgy állítják be, mintha ez a nem kis fontosságú intéz­kedés egyes személyek közben­járásának lenne köszönhető, mint­ha az a közlekedésügyi miniszté­rium, amelynek kiváló munkáját maga Nagy Ferenc is kénytelen volt külön dicsérettel kiemelni, szeméyi közbenjárásokra adna csak helyt az ilyen fontos intéz­kedéseknek, ha annak megvaló­sítására mód van. Ezzel kapcsoltban felkerestük az ügyben illetékeseket, akiktől a következő felvilágosítást kap­tuk. Ez a gyorsvonat járat nem új­donság, mert a háború előtt már megvolt. A felszabadulás után a MÁV-ot ért hatalmas veszteség miatt nem volt lehetőség, hogy ismét menetrendszerűvé tegyék. A pécsi üzletvezetőség már két hónappal ezelőtt foglalkozott a gyorsvonat pár beállításának kér­­désév­el, miután értesült arról, hogy a nyugatra elhurcot mozdo­nyokból és kocsikból visszaka­punk. Ebben az ügyben ment fel Budapestre nemrégiben Csanádi üzletigazgató elvtárs is és a Köz­lekedésügyi Minisztérium meg­ígérte, hogy a mozdonyhiány megoldásával a Pécs és Budapest közötti gyorsvonat párt ismét menetrendszerűen beállítják.­­ Néhány nappal ezelőtt a MKP vasutas aktívan is be­jeentették a gyorsvonatpár beállítását mi­után a májusban érvénybe lépő menetrendbe is felvették, így kapott tehát Pécs gyors­vonatot, minden külső interven­ció nélkül. A gyorsvonat pár be­állítását a pécsi üzletvezetőség szorgalmazta és ennek végrehaj­tását az tette lehetővé, hogy nyugatról mozdonyokat és vas­úti kocsikat kaptunk vissza. *1 Jövő héten megindul a magyar­­csehszlovák lakosságcsere Pozsonyból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A csehszlovák-magyar lakosságcsere tárgyalásokon a poli­tikai bizottság néhány olyan kérdést tárgyal, amelyet a­ hét fo­lyamán még nem oldottak meg. A szállítási bizottság kidolgozta két napos tervét. A terv szerint április 8-tól kezdve naponta két vonat indul Csehszlovákiából magyarokkal és ugyanígy két vona­tot indítanak Magyarországról szlovákokkal. Jövő héten az ösz­­szes bizottságok folytatják munkájukat. Gerő Ernő a bányászok nagy munkájáról és feladatairól Vasárnap délben a rádióban az első bányászfélóra keretében Ge­rő Ernő miniszter „A hároméves terv és a széntermelés“ címmel előadást tartott. Rámutatott arra, hogy az újjáépítés és a dolgozók éleszínvonalának­­ emelése mind több és több szenet követel. A hároméves terv, amelyet a Ma­gyar Kommunista Párt kezdemé­nyezett és munkált ki, kellő­képpen figyelembe veszi azt a döntő szerepet, amelyet a szén játszik. A széntermelés gyors ütemben emelkedik. A márciusi egy nap­­ra eső széntermelés eléri a béke­beli termelét 85 százalékát ami azt jelenti, hogy a bányászok az ipar újjáépí­tésén az élen járnak. A széntermelést még tovább kell fokoznunk Több szénre lesz szükségünk, mert az új nyári menetrend élet­­beléptetésével sok új személy­gyors- és tehervonatpárt indítunk meg. Megindul tavasszal komo­lyan a magyar hajózás is. Vas­és kohóiparunk, valamint textil­iparunk mind többet és többet képes termelni és hasonl a hely­zet a legtöbb más iparban is. Ez mind erőteljesen fokozza a szén­­fogyasztást. A közlekedés és az ipar fejlesztése nemcsak a szén­­mennyiség fokozását, hanem a dol­gozók életszínvonalának emelését is jelenti. Mindezeket a szükségleteket szem előtt tartja a hároméves terv, amely az első évre 3280 vagonos, a második évre 3460 vagónos, a harmadik évre pedig 3800 vagonos napi széntermelési átlagot ír elő. Ezt a feladatot azonban csak úgy tudjuk végrehajtani, ha könnyebbé tesszük a bányász munkáját és lé­nyegesen megnöveljük keresetét. A terv 115 millió forintot irá­nyoz elő a technikai újítások beszerzésére, 90 millió forintot új bányászkolóniák építésére.­­ A demokratikus Magyarország minden tőle telhetőt megtesz a bá­nyászokért, tegyenek meg a bá­nyászok is mindent a demokratikus Magyarországért — fejezte be elő­adását Gerő Ernő miniszter. ,A népből lett honvédség a népért“ Hét aknaszedő honvéd hősi halált halt a békés építésért Feketekeretes gyászjelentés fek­szik előttünk. A 2. aknakutató század parancsnoka adta ki. Baj­társak búcsúznak bajtársaktól, ameyben a legmegrázóbb mondat: „A népből lett honvédség a népért!“ A katonaság elvérzett a hazá­ért, katonák hősi halált haltak a háborúban. És most a békében, amikor a háború romjain épí­tünk, a honvédségnek még min­dig vannak hősi halottai. A nép­ből lett honvédség a népért hó­ban, fagyban, szélben szorgalma­san dogozik a­z újjáépítés nagy csatájában vívja harcát. Ebben a harcban az aknakutató alakula­tok éppen olyan veszélyben van­nak, mint háborús támdáskor.­­ És folytatják a munkát, mert­­ úgy érzik, hogy az ő kötelességük, hogy a szántóföldiek újra béké­sen kenyeret adjanak. Védik a polgári lakosságot azzal, hogy fel­kutatják­ és ártalmatlanná teszik az aknákat. A demokratikus hon­védség nemcsak dolgozik, de a béke munkájában is védelmet nyújt. Tisztelettel hajlunk meg mi is a hősi halált halt bajtársiak előtt. Életükből, halálukból áldás fog­­ fakadni a magyar demokráciára.­­ Március 27-én 12 órakor a Szé­kesfehérvárott dolgozó második­­ honvédkerület önálló aknakutató századának egyik ó­raja robban­totta már az összegyűjtött ak­nákat és tüzérségi lövedékeket. Az egyik akna eddig még meg­­­­állapított módon felrobbant felgyújtotta a többi össze­gyűjtött aknákat is Hatalmas detonáció rázta meg az egész vá­rost, a robbanás megötte Nagy István hadnagyot, Orbán Elek őrmestert, Sostoljics Sándor őrmestert, Bárándi Szekeres Lász­ló szakas­zvezetőt. Molnár Sán­dor hadnagy és Andok István őrmester súlyos sérüléseket szen­vedtek és sajnos, az orvostudo­mány nem tudta őket megmen­teni. Március 28-án délelőtt fél 12 órakor egyik terület aknaszedési munkája alatt Székesfehérvár ha­tárában hősi halált halt Schmell­­ner Rudolf őrvezető. Két év alatt az aknakutaó szá­zadnak már sok hősi halott­ja volt, de ez a tömegszerencsét­lenség országszerte nagy részvé­tet keltett. A honvédség a bajtársaikat ka­tonai­­pompával Budapesten fog­ja elbúcsúztatok Április 2-án a l­udovikán lesz az ünnepélyes te­metés, ezután mindegyik hősi ha­lott bajtárs tetemét odaszállít­ják, ahová való. Seb­mellű­r Ru­dolf őrvezető bajtársat Pécsre hozzák mert­­ a mi halo­tunk. v-----------

Next