Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
E PécsU ÉVFOLYAM 126 SZÁM IPLO A szovjet küldöttség elutasította a nyugati hatalmak javaslatát Készítik Pécs város költségvetését Megérkezett az engedélyokirat az illocskai termelőcsoporthoz SZERDA 19. JÚNIUUS 1. ARA 60 FILLÉR Vezetjük tovább népünket új sikerek, új győzelmek felé Rákosi Mátyás beszámolója a Központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Kfsz*»o¡j ■Vezetősége keddi ülésén Rátai Mátyás főtitkár elvtárs tartott •»Számolót. ~~ Beszámolóm — kezdte Rákosi Mátyás — a május 15-i választási türdelemmel és vele kapcsolatos próbákkal foglalkozik. A választásról kimondta a párisi rádió, hogy a la - ,(i sság „temetési menetben“ vonult az urnákhoz és lényegében hajlóképpen írt róla az egész reak- W* Bajtó. Ebben az esetben ismét nyugodtan elmondhatjuk: A kutya Vett a karaván halad. A májusi választás a magyar demmtokrácia és benne Pártunk egyik igényesebb győzelme volt, arraisyet felszabadulásunk ótavívtunk. — Győzelmünk külpolitikai összegei közt első helyen kell megemelnem a Szovjetuniót, amelynek halmas eredményei a háború utáni — A választási sikerek belső összesíti között elsőnek eddigi politikai eedményeinket kell említenem. A lakásosztály vezette dolgozó nép kelmét, a "reakció vereségét s azt, az erőviszonyok e gyökeres kitotása lassan, de biztosan átment a dolgozó nép tudatába. Is nemcsak azt jelenti, hogy a riasztások megszilárdították a tankás-paraszt szövetséget és Párunk vezető szerepét, hanem azt is, hogy a munkás-paraszt szövetségen felül megszilárdult a munkásosztály vezetése.A merg, széles dolgozó tömegek ígye nem szorulnak magyarázatra az munkásság elévülhetetlen érdek , melyekkel a felszabadulás óta időben száz és száz alkalom,^ igazolta, hogy — Pártunkkal az ea — kiérdemli a vezetést. Ebből a /^pontból a választás még külön a 'Pari munkásságnak és Pártunknak győzelme s újabb tényezője név demokráciánk megerősödésének. E politikai eredmények gyűraöla munkás-paraszt szövetség megteltén* volt Megerősítette ezt a felséget az a helyes politika, amen*t a dolgozó parasztság megnyerév*ft & felszabadulás óta folytattunk. Jbhvezetőségünk éppen a választás előtti hónapokban vetette fel kfla közép parasztságunk megnyeré- A* Irányuló politikánk kérdéseit. Jutottunk azokra a gyakorlati JjT^nnkánkban mutatkozó hibákra, j *'yek egyrészt taszították tőlünk K^deépparasztságot a kulákság felé, ii|Srészt a kulákságnak — mint oszu^ak — korlátozása helyett a ku.^■á? megszüntetésének vonalára C**t*k le. Központi vezetőségünk i^erkezetesen alkalmazta azt a Cj®-Sztálini Jelszót, hogy támasz^djünk a szegényparaszt* ágra. Z^czfunk meg a középparaszttal és C* pillanatra se szüntessük meg a fe°t a kulik ellen. * dolgozó parasztság zöme megér***« ezt a helyes politikát és ennek eredménye aztán megmutatkozott a szavazásnál is. I^kosi elvtárs felsorolta a győzelM belső okát: a dolgozók be I^ksit az államhatalomba, a nők II/* egyenjogúsítását, gazdasági idősünket, ötéves tervünk impogazdasági újjáépítésben — csak úgy, mint következetes békepolitikája — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó tömegek a Népfront és pártunk felé fordultak. Minél jobban elmélyülnek a magyar demokrácia gyökerei, annál inkább tudatosodik a széles tömegekben az összefüggés a Szovjetunió sikerei és a mi eredményeink között. A Szovjetunió minden sikere egyheti a miénk is és ez megmutatkozott most a választások alkalmával. — A kínai kommunisták felszabadító harcának nagyszerű eredményei — melyek éppen a választást megelőző hetekben bontakoztak ki s melyekből az ingadozók is megérthették, hogy a békefront és az emberi haladás tábora világszerte erősödik -, szintén jelentékeny mértékben hozzájárultak győzelmünkhöz.náló arányait, a Pártijuk tekintélyét növelő tagfelülvizsgálatot, de az egyházi reakció elleni sikeres harcot. A választás elsöprő győzelme tehát sok kis siker mennyiségének minőséggé alakulásából keletkezett. A sok kicsi újra sokra mentés eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt Pártunknak, de egész népi demokráciánknak ereje. Ennek a növekedésnek a választáson sok példáját láttuk. Számunkra legfontosabb az a tér— Végül megnyiatkozott a demokrácia győzelme a lerkészkedő papság magaartásában, mely püspökeinek ellenséges vagy legjobb esetben várakozó magaartásival szemben — követve a dolgozó nép állásfoglalását és saját meggyőződését — csatlakozott népi demokráciához. A külföldi imperialisták azt próbálgatják utólag magyarázni, hogy vállaszos sikereinket püspöki kar vontatott és nem is egyértelmű állásfoglalása döntötte volna el. Az igazság ennek éppen az ellenkezője. A püspököket állásfoglalásra bírta az a gátszakadás, amelyet alsópapságunk egy részénél — és hozzátehetjük: az egész dolgozó népnél — az ő régi álláspontjukkal szemben kénytelenek voltak megállapítani. — A demokrácia sétarét külön aláhúzta még a tehetetlenség és tanácstalanság, amely a reakciót itthon és külföldön a választásokkal kapcsolatban jellemezte. Annyira mellettünk volt ezekben a napokban a dolgozó nép, hogy ellenségesek a szó szoros értelmészetes és önkéntes elismerés, mellyel nemcsak szövetségeseink, — a többi politikai pártok —, de az egész dolgozó néppártunk vezetését elfogadta. — A demokrácia elmélyülését és kiszélesedésé legjobban a parasztoknál és a nőknél lehetet tapasztalni. Szerte az országban látható volt, hogy a házi agitáció és a kisgyűlések régente anynyira megszokó panasznap jellege ezáltal gyorsan elmúlt. A tanyai parasztokat színte egyformán érdekelte a traktorállomás és a mohácsi acélmű kérdése. Kiszélesült a sárha áruk, méltatták és megértették az összefüggést egyéni sorsuk javulása és a nemzet felemelkedése között. Hasonló volt tapasztalható a nőknél, városban és falun egyaránt a béke és a demokratikus honvédség kérdésével kapcsolatban. — A nők nagyon jól megértetik, hogy a béke védelme nem valami ellen pacifizmus, hanem aktív, cselekvő védekmn, melynek egyik fontos tényezője a jó hadsereg. — Megmutatkozott a demokrácia vedményeivkxusmense és helyeslése az ariimisigné is, melynek jelentékeny része azért is tanult ott tartózkodó magatartást a demokráciával szemben, mert az hitte, hogy a szocializmus visszaesést jelent a kapializmussal szemben, az intelligencia megbecsülésének és munkalehetőségének csökkenését jelenti. Az elmúlt két esztendő meggyőzte őket az ellenkezőjéről. Ezért csatlakozott hozzánk a választáson az értelmiség, mében semmi komoly akadályt nem tudtak győzelmünk elé gördíteni. A győzelemhez a párt és a demokrácia már említett, általános gazdasági és politikai eredményein kívül elsősorban népnevelőink jó munkája járult hozzá. 250.000 népnevelőt mozgósítottunk, akik rövid, de jól előkészített iskolázás után fogtak munkához. Azt a szándékukat, hogy minden szavazót legalább kétszer felkeressünk, lényegében megvalósítottuk. Pártunk népnevelőinek megnőtt politikai tudását dicséri a lelkes, ötletes, színes, gyakran humoros és eredeti agitációs munka. Ezúttal sikerült a Népfront többi pártjainak helyi erőit is bevonni a választási munkába, anélkül, hogy ezzel pártunk vezető szerepe elhomályosult volna. Minden oldalról halljuk, hogy a pártonkívüli népnevelők bevonása a munkába, felvételük az előkészítő iskolákba rendkívül jó eredménnyel járt. Ezek a pártonkívüliek úgy érezték, hogy külön bizalmat helyeznek beléjük és lelkesen igyekeztek ennek a bizalomnak megfelelni, a demokratikus honvédség jó szereplése a választásokon. Már szóltam arról, hogy a honvédség és a béke kérdésének összekapcsolása különösen a nők politikai fejlődésének egyik mutatója. A honvédség népszerűségének egyik titka az az ónási ellentét, amely Horthy hadserege és a nép között régente fennállott s amely természetesen ma egyáltalán nincs meg. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is nagyban hozzájárult a választások sikeréhez. A felszabadult nők megnövekedési aktivitását az MNDSz jó munkája is mutatja. Az MNDSz — mint a választások mutatták — városbam és falun egyaránt mindinkább a dolgozó nőik szervezetévé válik. Ennek megfelelőem most gondoskodni kell arról, hogy — az elmúlt gyakorlattal szemben — a vezetés most még itt is mindenütt a dolgozó nők kezébe menjen át. A SzIT működése is mutatta, azt a fejlődést, melyen Ifjúságunk az utolsó két esztendőben keresztülment. A SzIT fő választási munkájának eredménye, hogy az EPOSz-t országszerte sikerült talpraállítani és megerősíteni. — Természetesen rá kell mutatnunk a libákra is, amelyeket tapasztaltunk. Helyenként túlszervezték a választási munkát, egy-egy választót annyian kerestek fel, "hogy az már-már zaklatásnak volt mondható. — Feltűnő út, hogy ezen a választáson a szakszervezetek munkája nem volt annyira látható, mint mondjuk az MNDSz-é vagy a SzIT-é, a DEFOSz pedig messze elmaradt a hozzáfűzött várakozástól. Különösen érezhető volt, hogy a munkástagozat a mi erősségünk a falun, még mennyire nincsen a DEFOSz-ban kiépítve. Gyakran volt tapasztalható, hogy a Párt és a közigazgatás a falvakban még összefolyik, községháza jobb hijján a párthelyiség és gyülekező hely s hogy a pártutasítások a jegyzőin és nem a falusi titkáron keresztül jutnak el a tagokhoz. A választási munkában az is kiderült, hogy pártalapszerveink a városban és a falun egyaránt túl nagyok. Többszáz főből álló alapszervnél rendkívül nehéz az — .Jellemző tünete volt a választásoknak a dolgozó kispolgárok aktivitása. A kispolgárság érzi, hogy az egész dolgozó nép felemelkedéséből ő sem marad ki és megfelelő átalakulással be tud illeszkedni a népi demokrácia rendszerébe. Meg kell emlékezni a pedagógusk munkájáról, akiknek túlnyomó többsége most már lelkesen csatlakozott a demokráciához. Ennek eredménye mutatkozott a pompásan felődő úttörő mozgalom lelkes választási szereplésében is. Új szín volt ezúttal az állami mezőgazdasági gépállomások dolgozóinak választási észvétele. — Végül beszélnem kell a falusi katolikus papságról is. Általános tapasztalat, hogy a protestáns papok zöme lelkesedéssel támogatta a Népfront választási harcát. De amikor népnevelőink először kopogtattak be a választással kapcsolatban a falusi papiakba, kiderült, hogy a katolikus lellkészkedő papság között is szép számmal vannak olyanok, akik a falu népével együtt megértik és megbecsülik a népi demokrácia eredményeit. egyes párttag bevonása a munkába. A választás egyik tanulsága, hogy alapszerveinket sürgősen decentralizálni kell. Ezt természetesen csak gondos előkészítésutáin hajthatjuk végre. A választások tapasztalatai felhívják figyelmünket arra is, hogy pártunk gyengéje még falusi titkáraink egy részének fejletlensége. A választási harc megmutatta, hol jók és hol gyengék kádereink. A választási küzdelem egyébként megdöntötte azt a legendát, hogy a parasztság tavasszal nem hajlandó pártmunkát végezni és nem is tanul, ez a választás az ellenkezőjét bizonyította. Ezek a kétségtelenül meglévő hibák azonban nem vonnak le abból a megállapításból, hogy a választás Pártunknak és a népi dekoráciának elsöprő győzelme volt. Ennek a győzelemnek eredményeképpen most vonul be először a magyar országgyűlésbe a dolgozó nép erejének és jelentőségének megfelelő képviselete. Megszilárdult a munkásosztály vezetése A rekció tehetetlensége és tanácstalansága Eszmecserét folytattunk a dolgozók millióival a dolgoz® mit — A választási agitáció során 80 ezer kisgyűllést tartottunk, melyeken a szó szoros értelmében a magyar dolgozó nép minden problémájára válaszoltunk. Május 14-i rádióbeszédemben már rámutattam arra, hogy: ,,a választási harc ezúttal hatalmas politikai véleménycsere volt, valóságos d demokratikus iskola”. Eddigi agitációinkat főleg az jellemezte, hogy a szó szoros értelmében eszmecserét folytattunk Hókkal. Eőször közelítettük meg ezzel azt az agitációs módszert, amely annyira jóllemző nagy testvérpártunkra, a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának tömegmunkájára , kétségtelen hogy választási sikerük nem utolsó sorban ennek is köszönhető. — Külön óhajtok kiemelni néhány új tényezőt. Az első Rá kell mutatnunk a hibákra is Az új országgyűlés 73 százaléka munkás és paraszt Rákosi Mátyás ezután ismertette az új országgyűlés szociális összetételét: a 402 képviselő közül 176 munkás, 115 kisparaszt, a többi értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő és egyéb. A munkások aránya tehát majdnem 44 százalék, a parasztoké kishíjján 29, együttvéve a munkások és parasztok 73 százalékát teszik ki az új országgyűlésnek. A nők száma 71, kereken 18 százalék. A nők száma tehát az elmúlt országgyűléssel szemben szinte megnégyszereződött és ez is mutatja, hogy a nők egyenjogúsítása ezen a téren is folyik. A nők közül 41 munkás vagy paraszt. A nők közt tehát a munkások és parasztok aránya még jobb mint a férfiaknál és ez azt mutatja, hogy az egyenjogúsítás különösen a dolgozó nőket érinti. Az országgyűlés korszerinti összetétele: a képviselők fele 20 és 40 év közötti, szóval a fiatalabb évjárathoz tartozik, közülük 55 képviselő 30 évnél fiatalabb. Egyetlen országgyűlésen nem volt még ennyi dolgozó fiatal. — összefoglalva: az országgyűlés számszerűen is visszatükrözi a munkások és parasztok szövetségét és a munkások vezető szerepét. Visszatükrözi a nők és az ifjak növekvő jelentőségét a népi demokráciában. Ebből a szempontból sokkal inkább népképviselet az új országgyűlésünk, mint a megelőző kettő volt, nem is szólva a régi horthysta országgyűlésről, vagy mondjuk az olyan „demokratikus” voltára büszke képviseletről, mint amilyen az amerikai szenátus ahol tudvalevőleg egyetlen lőmunkás, vagy dolgozó ps. nem található.