Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

DUNÁNTÚLI­­ NAPLÓ IX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM VILÁG­PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK« A MAI SZÁMBAN« „Az 1945 május­­­án szétzúzott német imperializmusnak sohasem szabad feltámadnia.“ (2. o.) — A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az 1952. évi népgazdaság, fejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról. (2. o.) — A ju­goszláv nép harca a Tito klikk ellen. (2. o.) István­­i­knál a szakszervezeti bizottság segítse jobban a mun­kaverseny kiszélesítését. (3. o.) — Harcban az újért. (3. o.) — A szovjet újságíró tolla a békét szolgálja. (3. o.) — Levelezőink — kultúrf­orrad­almunkról. (4. o.) AZ M­DP BAR­ANYA MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁGÁNAK LAPJ­A ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1952 MÁJUS 7 Teljesítsük I. félévi sertésbeadási kötelezettségünket Hatalmas ütemben épülő szocia­lista országunk dolgozóinak egy­re több élelemre, egyre több nyersanyagra van szükségük. Hős munkásosztályunk, ipari üzeme­ink napról-napra tesznek jelentést arról, hogy az ötéves terv rájuk eső szakaszán feladataikat, tervü­ket határidő előtt teljesítették. Ugyanígy harcolnak a szocializ­mus építéséért mezőgazdaságunk­ban az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezeti csoportok tag­jai, dolgozó parasztságunk tízez­rei. Megyénk begyűjtő munkája, ami szoros függvénye a mezőgazdasági termelő munkának, ami fokmérő­je az osztályharcnak, a szocializ­mus építésének, s az utóbbi hó­­napokban visszaesést mutatott. Augusztus 20-i, november 7-i, d­ecember 21-i begyűjtési eredmé­nyek mutatták, hogy megyénk élenjár a békéért folyó harcban, így a begyűjtésben is. Ma azon­ban a hízott sertésbegyűjtésben erősen visszaesett, de visszaesés van a tejbegyűjtésben is. Mi, akik itt élünk az imperializmus legalja­sabb bérencének, Titonak és ban­dájának a szomszédságában, a bé­kéért folyó harc kell, hogy jobb munkára serkentsen. Feladatunk az, hogy még szilárdabban őrköd­jünk a békefront ránk eső szaka­szán, még nagyobb erővel dolgoz­unk, még harcosabbak legyünk. Dolgozó parasztságunk élenjárói fokozott lendülettel küzdenek azért, hogy minden becsületes dolgozó paraszt a beadást, köz­tük a hízottsertésbeadást teljesítse, m­int Andrejevics Rádó­sombereki békeharcos, élenjáró délszláv dol­gozó paraszt írta: A hízottsertés­­beadással mérjünk újabb csapást 41 háborús gyújtogatókra, a pestis és a kolera cinkosaira." Április hóban némileg javult a sertésbegyűjtés munkája, de még mindig messze vagyunk attól, hogy elmondhassuk: jó eredmé­nyekkel bástyázzuk körül pártunk fő kormányunk december 2-i ha­tározatát. Még mindig hatalmas, s az eddiginél nagyobb erőfeszítése­it kell tennünk, legelsősorban sertés- és tejbegyűjtési terveink tejesítéséért. . Vannak komoly eredmények is, különösen a siklósi járás községei­nek tanácselnökei, állandó bizott­­ságai, békebizottságai, a járási Pártbizottság és a községi alap­­tervezetek mindvégig hathatós támogatásával az Állatforgalmi vállalat dolgozóinak mozgósításá­ul, termelőszövetkezeti csoport­ainknak jó munkájával, az eddi­­ütemtervüket csaknem száz­­sázalékban teljesítették és ko­­m­oly, öntudatos erőfeszítésük eredményeként lehagyták a mohá- el járást. Drávaszerdahely a ma­­?? 210 százalékos sertésbegyűjtés­­ eredményével az ország negye­­d* legjobb begyűjtő községe, de Zetti kíméli erőit, hogy az első ÚRYen. Községeink közül eddig már az egész I. félévi tervét "'Uesttette, Málom, Bisse, Babard­­­ollós, Kistapolca, Drávapalkonya s még több község, kiérdemelték '.szabadpiacot és ezekben a köz­ösekben ma már a hízottsertés forgalm­a a megadott rendeletek k­er­etei között szabad. A siklósi ihús termelőszövetkezeti csoport­éi,.­ összességükben az ütemtervet százalékkal túlteljesítették és odát mutatnak az egyénileg dol­fiozó­ parasztoknak. Ahhoz, hogy ^ egyénk a munka megjavításával (j. .ulp­njáró megyék közé kerüljön, ser?- tokban kell fokozni a hízott- stp,! ^begyűjtést. Élő valósággá el tenni azt a jelszót: „Határidő teljesítsük az I. félévi kötele* ^tséget, kell értetni minden beadás­­** •kötelezett dolgozó paraszttal, begyűjtést végző funkcionáriusok­kal, amit Rákosi elvtárs, dolgozó népünk szeretett vezére mondott: ,,A jó beszolgáltatás az egész nép­re kiható fontos politikai ténye­ző." Ehhez támogatást, irányítást, tanácsot kell adni, de szervezetten és minden kérdést felölelő legyen. Pártunk azt tanítja, nem lehet vezetni, irányítani, ellenőrizni a tömegek aktív részvétele nélkül. Tanácsaink akkor tudják a be­gyűjtést, mint a legszélesebb tö­megekre kiható harci, politikai fel­adatot maradéktalanul elvégezni, ha bátran tanítják a tömegeket, ha maguk is tanulnak a tömegektől, ha a tömeget bevonják a saját ér­deküket is jelentő szocialista be­gyűjtés munkájába. Ezt a célt szolgálja a begyűjtési állandó bi­­zottság, amely már számos köz­ségünkben, így például Mágocson, Hagynyárádon, Dunaszekcsőn, ki­tűnően tölti be feladatát. Ezek az állandó bizottságok éber szemmel figyelik, hogy nincs-e lemaradás. Felosztották maguk között utcák szerint a gazdákat, ellenőrzik a hí­zóba állítást betart­ják a határidőket, de még azt is elmondják a gazdák­nak, hogyan hizlaljanak, megma­gyarázzák, hogyan termeljenek és megértetik, hogy szabadpiacon azok a dolgozó parasztok adhat­nak el, akik beadási kötelezettsé­güknek eleget tettek. De a be­gyűjtési állandó bizottságok tag­jai maguk is példát mutatnak. Ta­gadhatatlanul eluralkodott a ser­­tésbegyűjtéssel kapcsolatban egyes községeinkben az opportunizmus. Teret engedtek a kulák agitáció­­jának. Ezekben a községekben nem harcolnak élesen a Tito-ügynökök, a klerikális reakció suttogó pro­pagandája ellen. Ez elsősorban azért következhet be, mert ezek­ben a községekben, például Ki­rályegyházán, Kovácsszénáján, maguk a funkcionáriusok nem je­lölték magukat elsőnek, a beadás­ra és így nem ragadták maguk­kal a becsületes dolgozó parasz­tokat. Meg kell szilárdítani az állami fegyelmet és alkalmazni kell az 5—10 százalékos felemelést, a pénzbeni kártérítés kiszabását azokkal a spekulánsokkal szem­ben, akik az államnak folyton adó­sai, akik lemaradásukkal hátrál­tatják a szocializmus építését. De a kártérítések kiszabását alkalmaz­ni kell az olyan tszk-nél is, ahol a vezetők vagy tagság nem érti meg, hogy példamutatóan kell élenjárniok az állam iránti köte­lezettség teljesítésében. A kulákok elleni harc nem éles és határozott, így lehetséges az, hogy megyénkben 211 kuláknak még mindig 400 darab sertésbe­adási hátraléka van, amelyből Mo­hács város kulákjai egyedül 30 darabbal adósai az államnak. Kemény kézzel biztosítani kell ezeknek a hátralékoknak is, de a dolgozó parasztok hátralékának is a legrövidebb időn belül való beadatását. Nagy hiba az, hogy a jutalma­zás eszközeit, a prémiumok kifi­zetését nem egy községi taná­csunk elhanyagolja, így Bicsérden egy sor gazdának, elmulasztották kifizetni a nekik járó prémiumot. Nem veszik észre ezekben a köz­ségekben, hogy lebecsülik a be­adásukat jól teljesítő gazdákat ez­zel a magatartással, ami súlyos hiba. Baranya megye békeharcos dol­gozó parasztsága, községi taná­csai, tömegszervezetei, állandó bi­zottságai megmutatták, hogy tud­nak és akarnak a békéért harcol­ni. Feladatunk most az, hogy a begyűjtés pontos teljesítésével öt­éves tervünk sikerét előmozdítsuk, erősítsük népgazdaságunkat.­­ Vámos Gyula Megyénk bányászainak hétfői eredményei Megyénk bányaüzemei közül hétfőn egyedül csak a szászvári bányászok teljesítették 100 százalék felett, 100.5 százalékra tervüket. Súlyos lemaradás mutatkozik a komlói bányaüzemnél, ahol az I.ea üzem csupán 57.7, a ki­es üzem 68.5, a vállalat pedig 63,1 százalékra teljesítette a napi tervét. Ez az eredmény nem méltó a komlói bányászokhoz, ők, akik o­rszágunk szemefényének, a Sztálin Vasművek fogják szállítani a szenet, nem elégedhetnek meg ilyen eredménnyel. Arra kell törekedniök, hogy mindennapi tervüket teljesítsék és ez elsősorban a műszaki vezetők­­től függ. Számolják már fel végre a komlói bánya vezetői azt a cem­tőrö­römséget, amely a terv teljesítésével­ kapcsolatban megnyilvánul és vonják felelősségre a hibák elkövetőit. A nagymányoki­­szénbányavállalat ezen a napon 97,9 százalékos eredményt ért el. A mázai bányaüzem 84,7, a hidasi bányaüzem 82.1 százalékra teljesítette napi tervét. Mindkét üzemben súlyos az elmaradás és különösen a hidasi bányászoktól vár mindig több szenet az ország. Harcoljanak nagyobb lel­kesedéssel a hidasi bányászok, de a házaink is lemaradásuk mielőbbi megszüntetéséért. A MESZHART bányaüzem ered­ménye 90 százalék, Pécsbányatelep 84, István-akna 91.3, Ferenc-akna 88.6, Petőfi-akna 96.1 százalékos eredményt ért el. A MESZ­HART bányaüzemeknél a napi tervek maradéktalan teljesítésének egyik leg­főbb feltétele a munkafegyelem mi­előbbi megszilárdítása. Az igazolatlan mulasztók számának növekedése az egyik legfőbb okozója annak, hogy a szombati 100 százalék feletti ered­ményről hétfőre a MESZHART-aknák már 100 alá estek le. A párosverseny­­eredményeként csökkent a selejt­ a Porcelángyárban A Pécsi Porcelángyárban egyik leg­fontosabb feladat a selejt csökkentése. Ez üzemi viszonylatban azt jelenti, ha csak egy százalékkal sikerül a selejtet lecsökkenteni, úgy havi 50 ezer forint értéket mentünk meg nép­­gazdaságunknak. Az elmúlt május­­ és az idei május elseje közti időben a 4 -s számú nagyalagút gázskemerece ,bizonytalan termelése volt a legfőbb selejtokozó. Az itt dolgozó elvtársak mindent megteltek annak érdekében, hogy a tavalyi 30 százalékos selejtet 10 százalék alá szorítsák, amely ipa­runkban már jó eredményt jelent. A gázkemence dolgozói közül az égetők részeredményeiket elérték. Jelenleg a gázkemence 8 százalé­kos selejttel dolgozik, de igen sok hiba munkahiba volt. Ez vonatkozott a rakó csoportokra. A rakók hibáit a minőségellenőrző csoport megvizsgálta és naponta kö­zölte. Hiba volt, hogy egészséges ver­­­­seny nem alakulhatott ki, mert két­­ csoport dolgozott, egy délelőttös és egy délutános, akiknek a m­unkahibá­­ból eredő selejtjét egy tételben mu­tatta ki a minőségellenőrző osztály. Május elsejére megindult munkaver­­senyszakaszra kidolgozták, hogy a szigetelővizs­gáló állomás mindkét cso­port rakási hibáit elkülönítve közölte az eredményeket, ez meghozta az eredményét Horváth István és Varga István csoportjainak párosversenyé­­ben. Sokszor négy-tít százalékot mu­­tató zakó­selejtet, kettő százalék­ra, sőt kettő százalék alá csökken­tették. A párosverseny eredményeként mind­két brigádvezető sztahanovista okleve­let nyert. A versenyben nagy szerepet játszott Horváth István brigádvezető négy újítása is, melynek évi megta­karítása közel 20 ezer forint. Kurucz Sándor versenyfelelős. Takarékoskodjunk az anyaggal A Szerelőipari Vállalat kökönyösi munkahelyén, e­z épülő lakóházaknál és más munkahelyeken is nagy l­ehe­tőségek vannak az anyagtakarékosság­ra. Erről számol be levelében Ko­­vács László István sztahanovista fő­­szerelő. Az anyaggal való fokozott takaré­­kossággal és a munkaidő kihaszná­lá­sával el lehet érni, hogy 1962-ben 99.069,45 forint összeget, órában pe­dig 1971 órát tudunk megtakarítani. Ezeket az eredményeket észszerűsítés­­sel és helyes munkaszervezéssel tud­juk elérni. Épületenként 45 folyómé­­ter háromnegyedes horganyzott vas­vezetéket tudunk megtakarítani a hozzávaló idomdarabokkal és a nyo­máspróba ötven százalékkal va­n csökkentésén keresztül. Így ez évben 18.220 forintot takarítunk meg a jó anyaggazdálkodással és anyagszállí­tással. A helyes anyagigénylés havi 20 szállítást tesz feleslegessé A kökö­nyösi vízvezetékszerelő brigád tagjai is fokozott figyelemmel gyűjtik a hul­ladékanyagot és legutóbb beszállítót­­tak a kökönyösi posta felöl 348 fo­lyóméter eternit nyomócsövet 32 da­­rab tűzcsapot, 16 radam közkutat, 4­­6 szárat és főbb öntöttvas idomot. — Ezeknek nagyobb része már a föld alá volt temetve. Úgy látom, ha Komlón a munkave­zetők és művezetők nem közprédáinak, hanem kincsnek és a nép vagyoná­nak tekintenék az építőanyagokat és szerszámokat, akkor a föld és ho­mokrakások alól nagyon sok fa és vasanyag kerülne elő. Éppen ezért versenyre hívom a trösztön belül a vállalatok vezetőit, főmérnökeit, mű­vezetőit, építésvezetőit, hogy minél több eltemetett anyagot kutassunk fel, hogy azokat felhasználhassuk építke­zéseinken. Kovács László István sztahanovista főszerelő. Termelőszövetkezeteink példát mutatnak a növényápolási munkákban A majsi Táncsics termelőszövetkezet tagjai, ahogy végeztek a vetéssel, azonnal a növényápolási munkákhoz kezd­tek. A 25 holdas kertészetben m­ár­ van olyan növény, amelyet két­szer is megkapáltak, megkapálták már a 21 hold napraforgót is és most a gyapotot lekapázzák. Tavaly ilyenkor még el sem kezdték a kapálást, mert Szentkirályi Lajos, horthysta őrmester volt a csoport el­nöke, aki bizony nem azon igyeke­Példamutatóan dolgozik a palota­­bozsoki egyes típusú tszcs tagsága. Az ősszel még nem haladt jól a kö­zös munka, mert azon a véleményen voltak, hogy „mindenki végezze úgy a munkát, mind azelőtt“. Azután mégis változott a véleményük, mert amikor egy napon közösen végezték a szán­tást, sokkal jobban haladt a munka és könnyebb volt. Összefogták a lova­kat és igénybe vették a gépállomás segítségét is, így győződtek meg arról, hogy sokkal előnyösebb a közös mun­ka. Többet tudnak termelni és alkal­na a legkevesebbet számítjuk, úgy 8— 10 mázsával több lesz a termésük, mint akkor, amikor egyénileg gaz­dálkodtunk! — mondta a csoportel­­nök elvtárs, aki élen halad vala­mennyi munkában. Azonban hátrahúzzák a pécsváradi járás jó eredményét Püspöklak és Maráza községek dolgozó parasztjai. Ezekben a községekben m­ég a kuko­rica vetését sem­ fejezték be akkor, amikor másutt már kapálják. Ez a súlyos mulasztás főként a te­tt, hogy minden munkát határidő előtt befejezzenek, hanem minden módon akadályozta a csoport mun­káját. Most azonban mióta Kuszi Ká­rolynál állították a csoport élére, pél­dás munkát végez a majsi Táncsics tsz. Minden tag alaposan kiveszi ré­szét a munkából úgy, hogy a mező­­gazdasági munkák mellett m­ár végez­tek egy 300 köbméteres silógödör ásá­sával és most építenek két kacsa, alal­­mazni tudják az új módszereket. Ezért most tavasszal megszervezték a brigádokat, beosztották a fogatokat, így érték el, hogy elsőnek végezték a tavaszt vetés­sel a járás egyes típusú csoport­jai között. Már elvégezték a kukorica sarabolását és kapálását is. Nagyon örülnek a csoport tagjai, hogy ilyan bátran al­kalmazták az új módszert és négyze­tesen vetettek, mert így könny elit­ a kapálás­ tanács hibájából ered. Püspöklakon Perleczki József a tanács elnöke is azt hangoztatja, amit a ku­lákok, hogy „nincs vetőmag“, így történhetett, hogy a kulákok nem vetették el a magot és lebeszéltek több dolgozót is a vetés időben való elvégzéséről. A tanács feladata köte­lezni a kulákokat, ha nincs vetőmag­juk, akkor szerezzék be, hiszen van a községben elegendő. Mert ne­m le­het azt tűrni, hogy 10—15 hanyag miatt szégyenkezzék az egész járás dolgozó parasztsága. Máriáként én a dolgozói iz élenjár­nak a növényápolási munkában. Két hármas típusú csoport van a köz­­ségben, a Rákóczi és Petőfi tszcs. A cso­portagok élenjárnak a növényápo­lásban. Versenyben végzik a munká­kat. Eddig még nem dőlt el, hogy me­lyik csoport vezet a versenyben. A védési munkákkal a Rákóczi csoport tagjai végeztek előbb, de ekkor meg­fogadták a Petőfi tszcs-tagok, hogy a növényápolásban ők szerzik meg az első helyet. Halad is a munka mind­két csoportban. A Petőfi tszcs tagjai már végeztek a napraforgó kapálá­sával és különösen szép eredményt ért el a kertészeti brigád, amely asz­­szonyokból és lányokból áll. Teleró­­zisa Mihályné, Nagy Vendelé már el­érték a 100 munkaegységet és csatla­koztak a 200 munkaegység eléréséért folyó versenyhez a brigád többi nő tagjával együtt. A Petőfi csoport az­­zal hozta be lemaradását, hogy bevonták a munkába az asszonyokat. A Rákóczi tszcs-ben azonban eddig még nem vonták be a munkába a nő­­ket és a férfiak nehezen gyürkőznek meg a munkával. Azonkívül, hogy is­maradnak a versenyben, kevesebb lesz így a jövedelme is a csoportnak, mert ha munkaerőhiánnyal küzködnek, nem tudják megvalósítani az ötszöri kapálást, amit a jobb termés elérésé­ért terveztek. Pedig a Rákóczi lszrs.ból dolgozó asszonyok is megmutattak eddig, hogy megállják a helyüket Ruzsits Ferencné például lehagyta * munkában a csoport férfi tagjait is. A munkában a termel ön kö­vetkezetek 6s csoportok fárnak élen. Ilyen kukoricát még nem termett a palotabozsoki határ.

Next