Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-13 / 87. szám
DNM4 MTI TIT ^ 'S A MAI SZAMBAN: Aa »yaM AMwnok «• m európai kolektív MMouá« (2. o.) — Rövid kútföldű hírek (2. a) — A szent kút (3. o.) — Vesetnék új győzelmekre DISZ-tervezeteink • megye fiataljait (3. o.) — Szilárd bérfegyelmet! (3. o.) — Tegyük gazdaggá, virágzóvá * gyengébb termelő«■üvetkeEeteket! (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4.0.) — Javult a fSzmftveaszövetkezeti boltok áruellátása (4. o.) AZ MDP BARAMYAMEGYEI PARTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1854 ÁPRILIS 13 Hálados erő a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásában Január végétől február közepéig népes, éjtszakába nyúló gazdagyűlésekeől választották meg termelési bizottságaikat a községek dolgozó parasztjai. Az, hogy a gyűléseken is Baranyában is több, mint huszonötezren jelentek meg, szólaltak fel, javasoltak és ostorozták a mezőgazdasági munka fennálló akadélyait, mutatja, mennyire nagy szükség volt a termelési bizottságok létrehozására. A termelési bizottság a falu legjobb földművelőit egyesíti magában, akik, mint saját tenyerüket, ismerik határukat, tudják, melyik dűlőben milyen növény, milyen fajta termelhető sikerrel. Most, hogy az ő véleményük is meghallgatásra talál, sőt, mint a termelési bizottság tagjai irányíthatják is a mezőgazdasági művelést, községük szántóterületeinnolyan erő, állítottunk a mezőgazdaság fellendítése szolgálatába, melyet a kormányprogramm megjelenése előtti években sokat emlegettünk és hozzátehetjük, sokat elhanyagoltunk, a legjobb gazdák évtizedeken át leszűrő tapasztalatait. Itt Baranyában a600 megválasztott termelési bizottsági tagnak háromnegyed része át holdon felüli középparaszt . Kétségtelenül a megye legjobban termelő és ezért messze környéken legmegbecsültebb egyéni gazdái. A termelési bizottságok megalakításától alig két hónap telt el. Ez a hatvan nap rövid idő, de máris elegendő annak megállapítására, hogy ahol kikérik véleményüket, ahol feladatokat szabnak nekik, ott a termelési bizottságok hatalmas előremozdítói a mezőgazdasági munkáknak. Az újonnan választott termelési bizottságok már a tél végén bekapcsolódtak a falu termelési élete irányításába: személyes példájukkal és gazdatársaik meggyőzésével meggyorsitott ak a trágyakihordást, elsőnek kézre^H^pyeztek a gyenge őszi vetések {'.„.‘tatán istállótrágyával történő felultragyazását. A szigetvári járás :erbdlési bizottságai a hó eltakarodása uan nyomban megkezdték kiterjedt egeleik és rétjeik esztendők óta elhanyagolt ápolási munkáit: Szolimán ,, n. TM Rózsafán, az egész szigetvári járásban a vetések előtt már javáan folyt a tüskék kiirtása, a talaj nyengetése, a vadvizek levezeté- Terror'leési bizottságaink többsége ;x,", ‘a t'a tennivalóit és, teljes ereivel neki is látott megoldásukhoz. k-J*8 * télvégi mezőgazdasági munkevezetői voltak, úgy a takar,* • 8 s zánlás-vetés igazi erőpróbája!;1 í£!en,t’keze*t a termelési bizo th_„ !°tt. Mindjárt hozzátehetjük, ab. kmr,Á , 8 g^'bonák elvetésében, a tókLiA°k munkáiban a legutóbbi évköz«.+ szerint országosan az elsők vr„J. vagyunk tizenkilenc megye ink ^yeben — termelési bizottságarrlunká^a •* tükröződik. Itt, a a lit?” k0'ül is meglátszik, hogy az alL„ ? elsö ” akár tavaszi szántás ganvr,§tr?n^Vetés vagy a burütetése folyik, ahol a já-rentshurk'zottságok és a tanácsok a foglalkoznak a termelési biol egokkal és ezért tevékenyen élek és működnek. A hetek óta a járt? 1Verseny élén járó segyei és sásjárásokban, valamint a sziget- a , járásiban dolgoznak !»„Víg?“é®eBebben * dolgozó pákái, , választott szervei és munajuk az időben elvetett holdak szálban- ezreiben tükröződik vissza. Emelési bizottságok legfőbb mozgósztó ereje tagjai tekintélyében « 8^melyi Példamutatásában rejlik , a község elismerten legjobb aká TM nekivágnak valaminek, legyen a ravaszbúza vetés, vagy a tenger jegyzetes ültetése — érdemesnek és méltónak találják szám- , 82 egész község lakossága . ■ ^ Mohácson például mindaddig nem aladt előre a kenyérgabona vetési egy teljesítése, míg a termelési bizottság negyvenét tagja maga is nem vetette el előirányzatát. Ezért és mzert utána másuik öt-hat gazdát meggyőztek arról, hogy a vetésterv teljesítése állampolgári kötelessége napok alatt többszáz holddal ugrott a napkácsi és Arban a tavaszbúzáral bevetett terület. A személyes példamutatásból azonban nem merül ki a termelési bizottságok tagjainak munkája. A legtöbb helyen, ahol nem működik eléggé tevékenyen, tétlenségének legfőbb oka éppen ott található, hogy nem látva jelentőségét és szerepét, egyedül erre korlátozzák. A termelési bizottságoknak sokrétű, gazdag mozgósító munkát kell végezniük a falu gazdálkodása minden területén. Ők azok, akik nem maradhatnak el a vetőmagcsereakció lebonyolításából, a talajvizsgálatok megindításából vagy a növényvédőszerek, műtrágyák helyszínre irányításából, megrendeléséből sem. A királyegyházai termelési bizottság például eddig a következő munkákat végezte: a tél végén megvizsgálta a vetéseket, — hová, mennyi fejtrágus szükséges, azután a tanáccsal együttműködve megállapították, kinek hány hold kenyérgabona-vetés tározása van. Ezután sorra járták a gazdákat — elég-e a tavaszi vetőmagja, vagy felhasználja az állam csereakciót? Mire a Terményforgalmi Vállalat a helyszínre szállította a tavaszbúzát, már minden gazda adta a teendőjét: gyorsan lebonyoódott a csere. Arról sem feledkeztek meg a királyegyházaiak, hogy dején gondoskodjanak a tavaszi magvak letisztításáról is. Nagyhajmáson és Gödreszentmártonban pedig személyesen vizsgálták meg az egyes dűlők földjeit és ők maguk alapítotték meg melyik földön miyen talajjavítási munkát kell elvégezni az idén. Termelési bizottságaink jórésze derekasan kiveszi részét a kormány programja falun történő végrehajtásából és a mezőgazdasági termelés, fellendítéséről hozott nagyszerű páros kormányhatározat végrehajtásából. Vannak még azonban községek ahol lebecsülik erejüket és úgy kezelik őket, mint a kocsiban az ötödik kereket. Egy bizottsággal több — gondolják itt a tanácselnökök és párttitkárok, természetesen aztán úgy is foglalkoznak a termelési bizottságokkal. Most, hogy a kapások vetése idején járunk és pár hét múlva beköszöntenek a növényápolási munkák is — elérkezett az ideje, hogy minden községben megteremtsék a termelési bizottságok munkájának feltételeit. Nem kisebb feladatok várnak megoldásra, mint az őszi gabonák éveik óta nem végzett acatolási, gyomirtási munkáinak végrehajtása, a szerződéses növények gondos ápolásának irányítása a mezőgazdaság haladó módszereinek falvainkban történő bevezetése Egy percig sem kétséges, hogy sikerünk a termelési bizottság derekas munkáján is múlik, éppen ezért a községi pártszervezetek és a tanácsok vonják be őket valamenny mezőgazdasággal foglalkozó ügy megtárgyalásába és elintézésébe. Ha magára hagyják a termelési bizottságot, ha nem segítenek tagjainak sokszor téves helytelen nézetek ütik fel a fejüket, amelyek ellen azután kétannyit kell harcolni, mintha annak idején rendesen megmagyarázták volna tagjainak egy-egy kérdésben a helyes álláspontot. Csányoszlón például a termelési bizottság egyes tagjai helytelenül azt követelik, hogy eresszék a bikákat szabadon a gulya közé. A község- T anácselnök elvtárs, ahelyett, hogy megmagyarázná, mennyire helytelen l enne — személyi ellentéteik miatt inkább el sem jár a termelési bizottság megbeszéléseire. Magukra hagyja őket egy-két ferde nézettel melyeket pár szóval kijavítva bekapcsolhatná őket a falu gazdasági életének irányításába. Termelési bizottságaink tagjainak tapasztalata, a mezőgazdaság fellendítéséért érzett közös akarata — hatalmas erő. Most, a kapások elvetésekor és a növényápolási munkák megindulása előtt fokozottan segítsék őket falusi pártszervezeteink , tanácsaink hogy ez a sokhelyütt kihasználatlan erő is bekapcsolódhasson a nenünk jólétéért, a gazdag termésért folyó munkába. A kongresszusi versenyben pótoljuk az első negyedévi lemaradást! Iparunk dolgozóihoz, műszaki értelmiségéhez nagyon komoly kéréssel fordíl pártunk és kormányunk. Azt kéri, tegyenek meg mindent, hogy üzemeink megadják az országnak mindazt, amivel adósai maradtak az első negyedévben. Nem lehet méltóbban készülni most pártunk kongresszusára, mint az elmaradás megszüntetésével. Tettekre van most szükség, olyanokra, amelyek mögött nem lobbanékony, hanem reális elhatározás van. Az elmaradás pótlásával teszik most dolgozóink a legtöbbet önmaguknak, az epése dolgozó népnek. PÉCSÚJHEGYI ERŐMŰ Meze Béla igazgató: Még csak néhány hete, hogy megbíztak a Pécsújhegyi Erőmű irányításával. Mikor ide kerültem, adóssága volt az üzemnek, s ezzel zárult az első negyedév is. Áramtermelési tervünnket mindössze 57,2 százalékra teljesítettük. Első találkozásom az erőművel erőt és bátorságot adott a munkához. Több olyan dolgozó van itt, aki már az erőmű bölcsőjénél is itt dolgozott, tapasztalt, kipróbált szakemberek, akikben talán sosam merült fel az, hogy megváljanak az üzemtől. Tudom, hogy rájuk mindig számíthatok, csak úgy mint a pártszervezet támogatására. Több kazánunk ment tönkre az utóbbi időben, mert lejárt üzemi idejük. Ezek felújításán dolgozunk most. A 8-as kazán dobjait a budapesti Tárig Gépgyár készíti. Kezdetben lassan haladtak vele, de már ők is igyekeznek. A napokban kérték éppen a méreteket. Még a második negyedévben gőzt akarunk vele termelni. Gondoltunk arra is, hogy még jobb munkám serkentsük dolgozóinkat. A karbantartók vállára igen sok munka hárult az utóbbi időben. Most kiegészítjük a műhely létszámát. Szociális és munkavédelmi téren még megtalálni az üzemben a múlt káros maradékát. Ezen is változtatunk. Mintegy 600 ezer forintos beruházással egy 1© méteres ebédlőt építőink. Felújítjuk a mosdókat és mellékhelyiségeket is. A pécsi Építőiipari Szövetkezet végzi ezt a munkát. Csak az a kérésünk, hogy még jobban érezzenek velünk, mint eddig. Gyorsabban dolgozzanak, mint alaboratórium átépítésén. Már javulás mutatkozik április első dekádjában. Teljesítettük a 10,5 MW-ot, ami jelenleg az üzem kötelezettsége. Minden törekvésünk az, hogy mielőbb felfejlődjünk, s teljesíthessük azokat a feladatokat, melyet jogal elvár tőlünk az ország. Addig, míg több kazán üzemképtelen,úgy irányítjuk a termelést, hogy lehetőleg a jobb hatásfokkal működő, egységek termeljenek, így nemcsak a tervkövetelményeknek tudunk majd eleget tenni, de csökkentjük az egy kilowatt előállítására fordított hőenergiát is. Még az év folyamán tervszerűen kijavítjuk a hibás kazánegységeket. Két hónap múlva a 2-est, később a 12-est és a 5-ast is visszaadjuk a termelésnek. Jelentős javulást várunk attól is, hogy új ellenőrző műszerekkel látjuk el a kazánokat. Ezek eddig hiányoztak az üzemben. Huzat, gőzteljesítmény, tán víz, és füstaázelemző mérőkészülékeket szerelünk fel. Kezdetben sokat kell majd foglalkozni a kazán személyzet oidtaságával. Meg kel szerettetni velük ezt a munkát is, de tudjuk, hogy hamarosan meghozza e fáradozás a gyümölcsét. Az új műszerek felszerelése a veszteségcsökkentésibenjelentkezik majd, így akarjuk törleszteni az erőmű régi tartozását Vécsei József harmadvezető, Moticeka Alfonz főmérnök. Sokáig gondoltak rászólóan üzemünkre. Nem is véletlen ez. Amikor a téli estéken legjobban kellett volna az áram, mi vesztegeltünk, javítottuk a gépeket, s nemhogy áramot termeltünk volna, inkább még mi is az országos vezetéken élősködtünk. Az új negyedévben már nem ér bennünket ilyen szégyen. Megtermeljük azt az árammennyiséget, amit jogosan várnak tőlünk. Én mint harmadvezető egy műszakban az egész termelés biztonságáért felelek. Mindkét üzemrésznek kapcsolódik a munkája, mint egyik lemeszem a másikba. Nagyon sok múlik az ellenőrzésen. Ezután még többször körülnézek az üzemben műszakonként, hogy az esetleges hibákat megszüntethessük. Több új dolgozó került most az üzembe. Nekik még szokatlan a nagy gépek között. Ezen is segítünk A régi munkások mellé osztjuk be őket. Biztosan számíthatunk itt Tóth István turbókezelőre, Scheffer János főfűtőre, de több régi dolgozónkra is. Ők tanítják majd be a fiatal munkásokat 15-ször PÉCSI CENEKTÁRUIPARI vállalat Upassu Sándor főmérnök: Nagyon megviselte üzemünket az erős tél s nagyrészben ennek tudható be, hogy első negyedévi tervünket csak 78,1 százalékra teljesítettük. Mintegy 250 ezer cementlap-pal maradtunk adósai az építkezéseknek, a vásárlóknak-Semmi okunk arra, hogy megnyugodjunk, hanem fokozott mértékben ■hozzá kell látni a munkához. Máris cselekedtünk. 27 új dolgozóval egészítettük ki az üzem létszámát. A fiatal munkásokat az idősebbek mölé osztottuk be, hogy mielőbb beletanuljanak a szakmába. Egyedül a pécsi üzem nem lenne képes a elmaradás pótlására. Ezért a dombó ■■ári üzemegységünkben ismét megndítjuk a mozaiklap-gyártó gépeket, amelyeket ideiglenesen leállítottunk. Azzal is javítjuk ennek az üzemnek a termelékenységét, hogy korszerű gépekkel szereljük fel, myagőrlőkkel, korongozókkal stb. Mire összeül a pártkongresszus, már 50.000 cementlapot behozunk az elmaradásból. Úgy dolgozunk, hogy a fennmaradó 200.000-et is minél előbb pótoljuk, hogy segítsük a kormányprogramja megvalósítását. Pataki Zsigmond művezető: Mint ahogy senkit sem hagy nyugton üzemünkben az elmaradás, úgy engem talán kétszeresen sem. Nap, mint nap ott válik a szemem előtt cementlappá a kavics, homok stb. Meg is indítottuk a harcot a 230.000 napért ami ez év elején keletkezett, mint adósság. Huszonhét új dolgozó került az üzembe s most azon fáradozunk, hogy minél előbb megtanítsuk őket a szakmára. A legjobb dolgozókat felkértük arra, hogy adják át tapasztalataikat. Kálmán Jánosné tömító, Fischer Erzsébet préselő és a korongozóknál Németh Júlia segíti leginkább az új munkásokat. Teljesítményük máris szépen emelkedik, egyesek már megközelítik a száz százalékot is. Az a célunk hogy a pártkongresszus napjáig minden eddig normán alul teljesítő elérje a száz százalékot. Könnyebben menne most a dolgunk ezen a téren, ha a trösztünk nem tenne önkényes lépéseket. Télen több dolgozót is kellett engedni az üzemből s ilyenkor új munkásokat kell toborozni. Ezen a téren tenni kellene valamit, mert az új munkások tanítása mindig időbe kerül. Németh Júlia korongos: Kicsit bajlódni kell még a korongozásnál, mert még a téli időben összeépított alapanyagot dolgozzuk fel. Két hetet kell érnie a lap alapanyagának, de az erős hidegek miatt ez az idő nem volt elég. A megmaradt mennyiséget most dolgozzuk fel és a korongozó nehezen koptatja a kemény anyagot. 1100 darabot kell elkészíteni egy nap, hogy teljesítsem a normámat. Ha megjavul az anyag két—háromszázzal is többet tudok készíteni egy nap, így azt hiszem, sokat tudom majd segíteni az üzemet is. Ünnepélyesen felavatták megyénk értelmiségének klubhelyiségét Szombaton este 8 órakor a Magyar-Szovjet Társaság székházában felavatták megyénk értelmiségének százezer forintos költséggel berendezett klubhelyiségét. Az avató ünnepségen nagy számban megjelentek Baranya és Pécs város értelmiségi dolgozói, egyetemi és középiskolai tanárok, festőművészek, ének- és zeneművészek, írók, színészek, orvosok, ügyvédek, tudományos kutatók. Pécs város és Baranya megye értelmiségének nevében Raus Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár üdvözölte a megjelenteket. A megnyitóbeszéd elhangzása után az MSZT- székház nagytermében színvonalas műsor következett, amelynek keretében fellépett Borsay Pál, Lippenszky István, Szörényi Olga, Sass Dezső, Hajnal Ernő, a Benecs vonósnégyes és Szabó Samu Kossuth-díjas. A műsor után Onódi Miklós, a TTIT központi szervező titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Többek között a következőket mondotta: — Pécs város és Baranya megye kulturális élete új színnel, új intézménnyel gazdagodott: a Társadalom és Természettudományi Ismerettel, "-sztő Társulat új klubhelyiségével. A baranyamegyei szervezet az elmúlt év júliusában alakult meg a megye élenjáró értelmiségi dolgozóiból. A szervezet azóta erősödött, izmosodott és egyre szélesebb körben terjesztette a tudományos ismereteket, népünk, hazánk történetét, művészetét, haladó hagyományait. A társulat megyei szervezetének jó munkáját bizonyítja, hogy már ebben az évben az első negyedév során több mint hatszáz előadást tartott 40.000 főnyi hallgatóság előtt, a szakosztályok 85 előadást dolgoztak ki és a szakosztályok tagjainak tollából 70 ismeretterjesztő cikk jelent meg. Ezek azonban csak kezdeti eredmények. A társulat tagságának tovább kell mennie azon az úton, amelyen szervezetei megtalálják a kapcsolatot Baranya megye forradalmi múltú munkásosztályához. Ennek előfeltétele, hogy a társulat a megyei értelmiségszellemi és társadalmi jélétének központjává váljék. — Ma, különösen ti új kormányprogramm óta kormányzatunk nagy lépéseket tesz vidéki városaink, falvaink kulturális színvonalának emeléséért. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyújthat a társulatba tömörült haladó értelmiség. A klubavatáson megjelent értelmiségiek ezután megtekintették a csinosan berendezett klubhelyiséget. A legkorszerűbb bútorok, piros, zöld, barna színű fotelek, művészi festmények, szőnyegek, megvilágítható akvárium, szobanövények teszik barátságossá, meleggé a baranyamegyei értelmiségiek klubhelyiségét