Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

DN­M4 MTI TI­T ^ 'S A MAI SZAMBAN: Aa »yaM AMwnok «• m európai kolektív MMouá« (2. o.) — Rövid kútföldű hírek (2. a) — A szent kút (3. o.) — Vesetnék új győzelmekre DISZ-tervezeteink • megye fiataljait (3. o.) — Szilárd bérfegyelmet! (3. o.) — Tegyük gazdaggá, virágzóvá * gyengébb termelő­­«■üvetkeEeteket! (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4.0.) — Javult a fSzmftveaszövetkezeti boltok áruellátása (4. o.) AZ MDP BARAMYAMEGYEI PA­­RTBI­Z­OTTSÁGÁN­A­K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1854 ÁPRILIS 13 Hála­dos erő a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásában Január végétől február közepéig népes, éjtsza­kába nyúló gazdagyűlé­­sekeől választották meg termelési bi­zottságaikat a községek dolgozó pa­rasztjai. Az, hogy a gyűléseken is Baranyában is több, mint huszonöt­­ezren jelente­k meg, szólaltak fel, ja­vasoltak és ostorozták a mezőgazda­sági munka fennálló akadélyait, mu­tatja, mennyire nagy szükség volt a termelési bizottságok létrehozására. A termelési bizottság a falu legjobb földművelőit egyesíti magában, akik, mint saját tenyerüket, ismerik ha­tárukat, tudják, melyik dűlőben mi­lyen növény, milyen fajta termelhe­tő sikerrel. Most, hogy az ő vélemé­nyük is meghallgatásra talál, sőt, mint a termelési bizottság tagjai irá­nyíthatják is a mezőgazdasági mű­velést, községük szántóterületein­n­­olyan erő, állítottunk a mezőgazda­ság fellendítése szolgálatába, melyet a kormányprogramm megjelenése előtti években sokat emlegettünk és hozzátehetjük, sokat elhanyagoltunk, a legjobb gazdák évtizedeken át le­szűrő tapasztalatait. Itt Baranyában a­­600 megválasztott termelési bi­zottsági tagnak háromnegyed része át holdon felüli középparaszt . Kétségtelenül a megye legjobban ter­melő és ezért messze környéken leg­megbecsültebb egyéni gazdái. A termelési bizottságok megalakí­tásától alig két hónap telt el. Ez a hatvan nap rövid idő, de máris ele­gendő annak megállapítására, hogy ahol kikérik véleményüket, ahol fel­adatokat szabnak neki­k, ott a terme­lési bizottságok hatalmas előremoz­­dítói a mezőgazdasági munkáknak. Az újonnan választott termelési bizott­ságok már a tél végén bekapcsolód­tak a falu termelési élete irányításá­ba: személyes példájukkal és gazda­­társaik meggyőzésével meggy­orsitot­­t­ ak a trágyakihordást, elsőnek kéz­­re^H^pyeztek a gyenge őszi vetések {'.„.‘tatán istállótrágyával történő fe­­lultragyazását. A szigetvári járás :er­­­bdlési bizottságai a hó eltakarodása u­an nyomban megkezdték kiterjedt ege­leik és rétjeik esztendők óta el­hanyagolt ápolási munkáit: Szolimán ,, n. TM Rózsafán, az egész szigetvári járásban a vetések előtt már javá­­an folyt a tüskék kiirtása, a talaj nyengetése, a vadvizek levezeté- Terror'le­ési bizottságaink többsége ;x,", ‘a t'a tennivalóit és, teljes ere­ivel neki is látott megoldásukhoz. k-J*8 * télvégi mezőgazdasági mun­­kevezetői voltak, úgy a ta­kar,* • 8 s zánlás-vetés igazi erőpróbá­ja!;1 í£!en,t’keze*t a termelési bizo­ t­­h_„ !°tt. Mindjárt hozzátehetjük, ab. kmr,Á , 8 g^'bonák elvetésében, a tókLiA°k munkáiban a legutóbbi év­­köz«.+ sz­erint országosan az elsők v­r„J. vagyunk tizenkilenc megye ink ^yeben — termelési bizottsága­­rrlunká^a •* tükröződik. Itt, a a lit?” k0'ül is meglátszik, hogy az alL„ ? elsö ” akár tavaszi szántás ganvr,§tr?n^Vetés vagy a bur­ü­tetése folyik,­­ ahol a já-rentshurk'zottságok és a tanácsok a foglalkoznak a termelési bi­o­l egokkal és ezért tevékenyen él­­ek és működnek. A hetek óta a já­rt? 1Verseny élén járó segyei és sás­­járásokban, valamint a sziget- a , járásiban dolgoznak !»„Víg?“é®eBebben * dolgozó pá­kái, ,­ választott szervei és mun­ajuk az időben elvetett holdak szá­­lban- ezreiben tükröződik vissza. Emelési bizottságok legfőbb mozgósztó ereje tagjai tekintélyében « 8^melyi Példamutatásában rejlik , a község elismerten legjobb aká TM nekivágnak valaminek, legyen a r­­avaszbúza vetés, vagy a tenger j­egyzetes ültetése — érdemesnek és méltónak találják szám- , 82 egész község lakossága . ■ ^ Mohácson például mindaddig nem aladt előre a kenyérgabona vetési egy teljesítése, míg a termelési bi­­zottság negyvenét tagja maga is nem vetette el előirányzatát. Ezért és mzert utána másuik öt-hat gazdát meg­győztek arról, hogy a vetésterv tel­jesítése állampolgári kötelesség­e napok alatt többszáz holddal ugrott a napkácsi és­ Arban a tavaszbúzáral bevetett terület. A személyes példamutatásból azon­ban nem merül ki a termelési bi­zottságok tagjainak munkája. A leg­több helyen, ahol nem működik elég­gé tevékenyen, tétlenségének leg­főbb oka éppen ott található, hogy nem látva jelentőségét és szerepét, egyedül erre korlátozzák. A terme­lési bizottságoknak sokrétű, gazdag mozgósító munkát kell végezniük a falu gazdálkodása minden terüle­tén. Ők azok, akik nem maradhat­nak el a vetőmagcsereakció lebo­nyolításából, a talajvizsgálatok meg­indításából vagy a növényvédősze­rek, műtrágyák helyszínre irányítá­sából, megrendeléséből sem. A ki­rályegyházai termelési bizottság pél­dául eddig a következő munkákat végezte: a tél végén megvizsgálta a vetéseket, — hová, mennyi fejtrágus szükséges, azután a tanáccsal együtt­működve megállapították, kinek hány hold kenyérgabona-vetés tár­ozása van. Ezután sorra járták a gazdákat —­ elég-e a tavaszi vető­magja, vagy felhasználja az állam csereakciót? Mire a Terményforgal­mi Vállalat a helyszínre szállította a tavaszbúzát, már minden gazda adta a teendőjét: gyorsan lebonyo­­ódott a csere. Arról sem feledkez­­tek meg a királyegyházaiak, hogy dején gondoskodjanak a tavaszi magvak letisztításáról is. Nagyhaj­máson és Gödreszentmártonban pe­­dig személyesen vizsgálták meg az egyes dűlők földjeit és ők maguk al­­apítotték meg melyik földön mi­­yen talajjavítási munkát kell elvé­gezni az idén. Termelési bizottságaink jórésze derekasan kiveszi részét a kormány programja falun történő végrehajtá­sából és a mezőgazdasági termelés, fellendítéséről hozott nagyszerű páro­­s kormányhatározat végrehajtásá­ból. Vannak még azonban községek ahol lebecsülik erejüket és úgy ke­zelik őket, mint a kocsiban az ötö­di­k kereket. Egy bizottsággal több — gondolják itt a tanácselnökök és párttitkárok, természetesen aztán úgy is foglalkoznak a termelési bi­­zottságokkal. Most, hogy a kapások vetése idején járunk és pár hét múlva beköszöntenek a növényápo­lási munkák is — elérkezett az ide­je, hogy minden községben megte­remtsék a termelési bizottságok munkájának feltételeit. Nem kisebb feladatok várnak megoldásra, mint az őszi gabonák éveik óta nem vég­zett acatolási, gyomirtási munkáinak végrehajtása, a szerződéses növé­nyek gondos ápolásának irányítása a mezőgazdaság haladó módszerei­nek falvainkban történő bevezetése Egy percig sem kétséges, hogy sike­rünk a termelési bizottság derekas munkáján is múlik, éppen ezért a községi pártszervezetek és a taná­csok vonják be őket valamenny mezőgazdasággal foglalkozó ügy meg­tárgyalásába és elintézésébe. Ha ma­gára hagyják a termelési bizottsá­got, ha nem segítenek tagjainak sokszor téves helytelen nézetek ütik fel a fejüket, amelyek ellen azután kétannyit kell harcolni, mintha annak idején rendesen megmagya­rázták volna tagjainak egy-egy kér­désben a helyes álláspontot. Csány­oszlón például a termelési bizott­ság egyes tagjai helytelenül azt kö­vetelik, hogy eresszék a bikákat szabadon a gulya közé. A község-­ T anácselnök elvtárs, ahelyett, hogy megmagyarázná, mennyire helytelen l enne — személyi ellentéteik miatt inkább el sem jár a termelési bi­zottság megbeszéléseire. Magukra hagyja őket egy-két ferde nézettel melyeket pár szóval kijavítva be­kapcsolhatná őket a falu gazdasági életének irányításába. Termelési bizottságaink tagjainak tapasztalata, a mezőgazdaság fellen­dítéséért érzett közös akarata — hatalmas erő. Most, a kapások el­vetésekor és a növényápolási mun­kák megindulása előtt fokozottan se­gítsék őket falusi pártszervezeteink , tanácsaink hogy ez a sokhelyütt kihasználatlan erő is bekapcsolód­hasson a nenünk jólétéért, a gazdag termésért folyó munkába. A kongresszusi versenyben pótoljuk az első negyedévi lemaradást! Iparunk dolgozóihoz, műszaki értelmiség­éhez nagyon komoly kérés­sel fordíl pártunk és kormányunk. Azt kéri, tegyenek meg mindent, hogy üzemeink megadják az országnak mindazt, amivel adósai maradtak az első negyedévben. Nem lehet méltóbban készülni most pártunk kongresszusára, mint az elmaradás meg­szüntetésével. Tettekre van most szükség, olyanokra, amelyek mögött nem lobbanékony, hanem reális elhatáro­zás van. Az elmaradás pótlásával teszik most dolgozóink a legtöbbet önmaguknak, az epése dolgozó népnek. PÉCSÚJHEGYI ERŐMŰ Meze­ Béla igazgató: Még csa­k néhány hete, hogy meg­bíztak a Pécsújhegyi Erőmű irányí­tásával. Mikor ide kerültem, adós­sága volt az üzemnek, s ezzel zárult az első negyedév is. Áramtermelési tervünnket mindössze 57,2 százalékra teljesítettük. Első találkozásom az erőművel erőt és bátorságot adott a munká­hoz. Több olyan dolgozó van itt, aki már az erőmű bölcsőjénél i­s itt dol­gozott, tapasztalt, kipróbált szak­emberek, akik­ben talán sosam­ me­rült fel az, hogy megváljanak az üzemtől. Tudom, hogy rájuk min­dig számíthatok, csak úgy mint a pártszervezet támogatására. Több kazánunk ment tönkre az utóbbi időben, mert lejárt üzemi idejük. Ezek felújításán dolgozunk most. A 8-as kazán dobjait a budapesti Tárig Gépgyár készíti. Kezdetben lassan haladtak vele, de már ők is igyekeznek. A napokban kérték ép­pen a méreteket. Még a második negyedévben gőzt a­karunk vele termelni. Gondoltunk arra is, hogy még jobb munkám serkentsük dolgo­zóinkat. A karbantartók vállára igen sok munka hárult az utóbbi időben. Most kiegészítjük a műhely létszámát. Szociális és munka­védel­mi téren még megtalálni az üzem­­ben a múlt káros maradékát. Ezen is változtatunk. Mintegy 600 ezer forintos beruházással egy 1© méteres ebédlőt építőink. Fel­újítjuk a mosdókat és mellékhelyi­ségeket is. A pécsi Építőiipari Szö­vetkezet végzi ezt a munkát. Csak az a kérésünk, hogy még jobban érezzenek velünk, mint eddig. Gyorsabban dolgozzanak, mint a­­la­boratórium átépítésén. Már javulás mutatkozik április első dekádjában. Teljesítettük a 10,5 MW-ot, ami jelenleg az üzem kötelezettsége. Minden törekvésünk az, hogy mielőbb felfejlődjünk, s teljesíthessük azokat a feladatokat, melyet jogal elvár tőlünk az ország. Addig, míg több kazán üzemkép­telen,­­úgy irányítjuk a termelést, hogy lehetőleg a jobb hatásfokkal működő, egységek termeljenek, így nemcsak a tervkövetelményeknek tudunk majd eleget tenni, de csök­kentjük az egy kilowatt előállítá­sára fordított hőenergiát is. Még az év folyamán tervszerűen kijavítjuk a hibás kazánegységeket. Két hónap múlva a 2-est, később a 12-est és a 5-ast is visszaadjuk a termelésnek. Jelentős javulást várunk attól i­s, hogy új ellenőrző műszerekkel lát­juk el a kazánokat. Ezek eddig hiá­nyoztak az üzemben. Huzat, gőz­­teljesítmény, tán víz, és fü­staázelem­­ző mérőkészülékeket szerelünk fel. Kezdetben sokat kell majd foglal­kozni a ka­zá­n szem­él­y­z­et oidta­ságá­val. Meg kel szerettetni velük ezt a munkát is, de tudjuk, hogy hama­rosan meghozza e fáradozás a gyü­mölcsét. Az új műszerek felszere­lése a veszteségcsökkentésiben­­jelent­kezik majd, így akarjuk törleszteni az erőmű régi tartozását Vécsei József harmadvezető, Moticeka Alfonz főmérnök. Sokáig gondolta­k rászólóan üze­münkre. Nem is véletlen ez. Ami­kor a téli estéken legjobban kel­lett volna az áram, mi vesztegel­tünk, javítottuk a gépeket, s nem­hogy áramot termeltünk volna, in­kább még mi is az országos veze­téken élősködtünk. Az új negyed­évben már nem ér bennünket ilyen szégyen. Megtermeljük azt az árammennyiséget, amit jogosan vár­nak tőlünk. Én mint harmadvezető egy mű­szakban az egész termelés bizton­ságáért felelek. Mindkét üzemrész­nek kapcsolódik a munkája, mint egyik lemeszem a másikba. Nagyon sok múlik az ellenőrzésen. Ezután még többször körülnézek az üzem­ben műszakonként, hogy az eset­leges hibákat megszüntethessük. Több új dolgozó került most az üzembe. Nekik még szokatlan a nagy gépek között. Ezen is segí­tünk A régi munkások mellé oszt­juk be őket. Biztosan számíthatunk itt Tóth István turbókezelőre, Schef­fer János főfűtőre, de több régi dol­gozónkra is. Ők tanítják majd be a fiatal munkásokat 15-ször PÉCSI CENEKTÁRUIPARI vállalat U­pass­u Sándor főmérnök: Nagyon megviselte üzemünket az erős tél s nagyrészben ennek tud­ható be, hogy első negyedévi ter­vünket csak 78,1 százalékra teljesí­tettük. Mintegy 250 ezer cementlap-­­pal maradtunk adósai az építkezé­seknek, a vásárlóknak-Semmi okunk arra, hogy megnyu­godjunk, hanem fokozott mértékben ■hozzá kell látni a munkához. Máris cselekedtünk. 27 új dolgozóval egé­szítettük ki az üzem létszámát. A fiatal munkásokat az idősebbek möl­­é osztottuk be, hogy mielőbb bele­tanuljanak a szakmába. Egyedül a pécsi üzem nem lenne képes a el­maradás pótlására. Ezért a dombó ■■ári üzemegységünkben ismét meg­­ndítjuk a mozaiklap-gyártó gépe­ket, amelyeket ideiglenesen leállítot­­tunk. Azzal is javítjuk ennek az üzemnek a termelékenységét, hogy korszerű gépekkel szereljük fel, myagőrlőkkel, korongozókkal stb. Mire összeül a pártkongresszus, már 50.000 cementlapot behozunk az elmaradásból. Úgy dolgozunk, hogy a fennmaradó 200.000-et is minél előbb pótoljuk, hogy segítsük a kor­mányprogramja megvalósítását. Pataki Zsigmond művezető: Mint ahogy senkit sem hagy nyug­ton üzemünkben az elmaradás, úgy engem­ talán kétszeresen sem. Nap, mint nap ott válik a szemem előtt cementlappá a kavics, homok stb. Meg is indítottuk a harcot a 230.000 napért ami ez év elején keletkezett, mint adósság. Huszonhét új dolgozó került az üzembe s most azon fára­dozunk, hogy minél előbb megtanít­suk őket a szakmára. A legjobb dol­gozókat felkértük arra, hogy adják át tapasztalataikat. Kálmán Jánosné töm­ító, Fischer Erzsébet préselő és a korongozóknál Németh Júlia se­gíti leginkább az új munkásokat. Teljesítményük máris szépen emelkedik, egyesek már megközelí­tik a száz százalékot is. Az a célunk hogy a pártkongresszus napjáig min­den eddig normán alul teljesítő el­érje a száz százalékot. Könnyebben menne most a dolgunk ezen a téren, ha a trösztünk nem tenne önkényes lépéseket. Télen több dolgozót is kellett engedni az üzemből s ilyen­kor új munkásokat kell toborozni. Ezen a téren tenni kellene valamit, mert az új munkások tanítása min­dig időbe kerül. Németh Júlia korongos: Kicsit bajlódni kell még a koron­gozásnál, mert még a téli időben összeépított alapanyagot dolgozzuk fel. Két hetet kell érnie a lap alap­anyagának, de az erős hidegek miatt ez­ az idő nem volt elég. A megma­radt mennyiséget most dolgozzuk fel és a korongozó nehezen koptat­­ja a kemény anyagot. 1100 darabot kell elkészíteni egy nap, hogy telje­sítsem a normámat. Ha megjavul az anyag két—háromszázzal is többet tudok készíteni egy nap, így azt hi­szem, sokat tudom majd segíteni az üzemet is. Ünnepélyesen felavatták megyénk értelmiségének klubhelyiségét Szombaton este 8 óra­kor a Magyar-Szovjet Társaság székházában fel­avatták megyénk értel­miségének százezer forin­­tos költséggel berendezett klubhelyiségét. Az avató ünnepségen nagy szám­ban megjelentek Bara­nya és Pécs város értel­miségi dolgozói, egyetemi és középiskolai tanárok, festőművészek, ének- és zeneművészek, írók, szí­nészek, orvosok, ügyvé­dek, tudományos kutatók. Pécs város és Baranya megye értelmiségének ne­vében Raus Károly Kos­­suth-díjas egyetemi tanár üdvözölte a megjelente­ket. A megnyitóbeszéd el­hangzása után az MSZT- székház nagytermében színvonalas műsor követ­kezett, amelynek kereté­ben fellépett Borsay Pál, Lippenszky István, Szö­­rényi Olga, Sass Dezső, Hajnal Ernő, a Benecs vonósnégyes és Szabó Sa­mu Kossuth-díjas. A mű­sor után Onódi Miklós, a TTIT központi szerve­ző titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Többek között a következőket mondotta: — Pécs város és Bara­nya megye kulturális éle­te új színnel, új intéz­ménnyel gazdagodott: a Társadalom és Természet­tudományi Ismerettel,­ "-sz­tő Társulat új klubhelyi­ségével.­­ A baranyamegyei szervezet az­ elmúlt év júliusában alakult meg a megye élenjáró értelmi­­ségi dolgozóiból. A szerve­zet azóta erősödött, izmo­sodott és egyre szélesebb körben terjesztette a tu­dományos ismereteket, népünk, hazánk történe­tét, művészetét, haladó hagyományait. A társulat megyei szervezetének jó munkáját bizonyítja, hogy már ebben az évben az első negyedév során több mint hatszáz előadást tartott 40.000 főnyi hall­gatóság előtt, a szakosz­tályok 85 előadást dol­goztak ki és a szakosztá­lyok tagjainak tollából 70 ismeretterjesztő cikk je­lent meg.­­ Ezek azonban csak kezdeti eredmények. A társulat tagságának to­vább kell mennie azon az úton, amelyen szerveze­tei megtalálják a kapcso­latot Baranya megye for­radalmi múltú munkás­­osztályához. Ennek előfel­tétele, hogy a társulat a megyei értelmiség­­szelle­mi és társadalmi jélét­é­nek központjává váljék. — Ma, különösen ti új kormány­programm óta kormányzatunk nagy lé­péseket tesz vidéki váro­saink, falvaink kulturális színvonalának emeléséért. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyújthat a társulatba tömörült ha­ladó értelmiség. A klubavatáson megje­lent értelmiségiek ezután megtekintették a csino­san berendezett klubhe­lyiséget. A legkorszerűbb bútorok, piros, zöld, bar­na színű fotelek, művészi festmények, szőnyegek, megvilágítható akvárium, szobanövények teszik ba­rátságossá, meleggé a baranyamegyei értelmisé­giek klubhelyiségét

Next