Dunántúli napló, 1958. június (15. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-10 / 135. szám

IW*. JUNIUS 19. NAPLÓ Igen, „verekedjünk"! minap egy bányász­— község veze­kövel a haladásban. Az „egy­ jen ő. A hivatalban, ahol szerű", a mindennapos, szürke emberek ügyét néha aktaként s azt mondta: tettek is ebbe az irányba hat* — Nézze elvtárs, az ember­nak. Hiszen minden ember Stözer megunja az örökös tele van „hétköznapi'“ igények­­•l­ erekedést’“. Belefásul és így kel, mindig többre, szebbre indolkozik: hát ha nekik jó, és jobbra vágyik, iparkodik *iyen úgy ... Pedig bennünk megteremteni önmagának a szükséges javakat. Az élet tör­vénye ez, s így van jól, a jószándék vezet, amikor ,a'amit szóváteszün­k. A bolt •^ellátásáról három jegyző­­knyvet küldtünk a központ­és azt hiszi, válaszoltak rá? "f°gy az ember türelme .. s A „verekedés“’ nem ok nél­­került idézőjelbe. Hiszen J­­s és mások is, jó értelem­ét használják. Mindegyik ki­­^’h-nagyobb tisztséget visel: úttitkár, tanácselnök, szak­­érvezeti vezető, stb. Munka­­ellátása közben a moz­gás, a változó élettel van­­kapcsolatban. Látják, a boltban kevés a zöld­­féleség, az autóbusz rendre hagyja az utasokat, nem kül­­,­s el idejében az ígért gépe­ A mindennapi élet ezer­­­ezer apró vagy jelentősebb “ídía kerül útjukba a legki­­községben, üzemben is. S ft súlya elsősorban rájuk­­hezedik, hát hogyne tüzelné, ft adná őket, önmaguk sem­­. e se mennének, meghalad- S hatáskörüket. Ezért szólnak, íinek, hogy valami nincs ■fidben. Egyszer, kétszer... *szor. Többek között ez is a ínségükkel jár. Ha úgy tet­­t „verekedni““ az ósdiság, ,r°ssz ellen, amely visszahúz, szatart, akadályt gördít­ik az útra, egynémelyikük fásultan. Nem lehet a sem­miség­-------------------- be meredve, tétlenül nézni ezt az általános rohanást, mások iparkodását. Nem lehet méltóságteljes nyu­galommal szemlélni a kor for­­ró áramlatát s behúnyni sze­münket, elmélázni arról, hogy milyen szép­­is mindez, mily nagyszerű korszakban élünk mi... S közben mások izzad­va gürcölnek. Igen, a közöm­bösség, a tunyaság ellen kell nekünk engesztelhetetlen har­cot folytatni, hogy mindenki feloldódjon a haladás forró légkörében. A közömbösség el­len, amely a letűnt társadalom maradványa, amelyben senki se törődött a másikkal, nagy nyugalommal végezte a maga dolgát. A közömbösség ellen, amely hínárként fonja körül az alkotó embert, gúzsba köti kezét, agyát s tehetetlenül szemlélteti vele a világ dol­gait, megbékélve mindazzal, ami ma még gond, rossz és el­söpörni való. Él, el az útból! Ismerjük, gyakorta találko­zunk vele a termelés, a társa­dalmi együttélés különböző területein. A boltban, amikor a jobbik esetben így válaszolnak a vásárlók panaszára: „örül-v- * -------­sajára.­ lsem mázhatnám már mind­azt, ami Gádor Emil festőmű­vész június 8-án, a Janus Pannonius Mú­zeumban meg­nyílt kiállítá­sát elsősorban tologatják, mert „holnap is­­ tisztán lesz egy nap".­­ Olyan ez, mint a vízbe dő­', fény szintézist bott kő: gyűrűzik. Előbb csak »— így fogal­­egy ember kerül hatása alá. ̋ aztán már szélesedik a kör, te­ , meg egy men­yét, helyet követel magának­­,hatban Eleinte még szól, „verekedik"­­ a'f «*" ha rosszat lát, ha úgy véli hogy lehetne azt jobban is csi­nálni, nem is kellene hozzá más, mint csupán gondosság kötelességtudat. Ám, amikor a közömbösség, a nemtörődöm­ség fala tornyosul eléje, elfá­sul, elcsügged s ő is átveszi , jellemzi. Egy elfogy a türelme. Kiég belőle (» mély embersze­­az a nemes szándék, hogy é­­­retettől állva­küzd­jön, lépést tartson a kor- i­­tott, derűs ral, irtson minden hibát, ami,­­szemlélet vetü­­környezetében s talán önmú­lt le­te, melynek gában is fellel. S gondolko-11 főmotívuma a­dásmódjával, tetteivel már kedv­es szülő­maga is terjeszti a közömbös­ség szellemét: „Ahogy lesz, úgy lesz“’..­­ Nem, nem nézhetjük, nem tűrhetjük ezt. A mi korunk fiaiban a tettvágynak kell lo­bogni: mindig előbbre, mindig magasabb csúcsok felé. Ebben a haladásban mindenkinek megvan a kijelölt helye­s dol­ga. Mindenkinek kötelessége'. 3 Kiállítási jegyzetek (fádo). SztrakofikiátUtána vész azonban felfigyel­met komponál a kopott házak, öreg kerítéskövek, esős törzsű barackosok kő­falú gör­szá­lája. Gyermek arcképek köz­vetlen iskolai környezeté­ről, emberek színházban, munká­ban és az emberi tevékenység gazdag változásaiban, mind a mélyen érző és a témában a mélységet, az eszmei mondani­feleljen helyének, elvégezze , hangulatos szépségüket. A mű­ állított festménye egy-egy álló- valót kutató művészt mutatják, munkáját. A mi politikai mun­kánknak kell fel­rázni a közöm­böseket és megmondani nekik, hogy a tökéletesebbre, a jobb­ra való törekvés a szocializmus i imunkra megszokott motívumai követelése, annak a szellem-1­á ból, és mi, szemlélve a ragyogó nek a parancsa, amelyik az . -------------- —------- - - - - . A­ ember igényeinek magasszin-'t rájövünk, hogy milyen sok­ból, mert ez egy lényeges jó a finom változásokat csak a­­randaán legyint: nincs ér­ jem hogy ilyen is van Az el- VOI fain kielégítését tűzte zás­- szépség, derű, szín, fény veszi tulajdonságát tárja fel a mű- szakértő szeme veszi észre: a ne irr.őrrel, aki szénen felina fii- i-: di ._______. ..a______. ,—... _ :*..*-* — ■fte.i jobban persze nincs semmi .J;­nös, hogy valamilyen meg­újításon, észrevételen vitat- íjjak. Nem lehet mindent ^Pénznek venni. De, hogy iyakran szóra sem méltatják J:4. az enyhén szólva tűrhe­­tlent, mert az ilyen magatar­­t nem való a mi társadalmi bünkbe, mi korunk a lázas, roha­kr­őrrel, aki szépen felírja fü­zetébe a látottakat, s egy szal­maszálat sem tesz keresztbe, hogy változtasson rajta. Sőt, amikor legközelebb emlékez­tetik rá, azt mondja: „Igen, valami rémlik’*. A művezetőt, aki unott arccal lép odább, nehogy észrevegye beosztottja fusizását. Dehogy is szól neki, nem akar ő rossz viszonyba kerülni vele, miért idegesked­­­i körül az életünket, amelyeket vesznek; azt, hogy a sokk­a­ kiállított művek leheletfinom f­il­m­­­­,csak a művész lát és mutat nyú, nemegyszer szétszórt és stílusváltozásokat mutatnak és verekedjünk“ (­ meg nekünk. Igaz, helyenként éppen ezért helyenként felüle- a természethű ábrázolástól — ——-------,----------., hozzá is ad a ragyogáshoz; fo­­tes szemlélet és ezzel össze- az impresszionizmuson keresz-Mindenütt hadakozzunk, Pusz-^^ozza a fényhatásokat, tüze- függően, ábrázolás helyett, túl — elvezetnek egészen az i­tsuk a silányt, a rosszat ,síti a színeket, úgy ahogy nem most a dolgok mélyére hatol és absztraktig. Szinte! — mert ez segítsük terjeszteni az újat, a­z is látja, hanem érzi, vagy jó­ a felületi csillogás,­a felületi az absztrakció még szorosan tökéletesebbet. Ez elöl senki­b Én csak mi nem látjuk, hét­ ragyogó színek mellett valóság­köznapok egyszerű emberei?!o­gal a lelkét, a lényegét adja Nem tudom, hiszen a művész egy-egy festői utcarészletnek szeme érzékenyebb és felfog és ezen túlmenően a szülővá­olyan finom reflexiókat is,­rosnak, Pécsnek. Igen — és elől sem térhet ki, ha önmagának is jobbat, többet és elismerést, tiszteletet kíván. B. J. tempó a gyors előrehaladás amelyeket — miként a szesz­ éppen ez az értéke ennek a kt­'•”a. Minden perc hoz val­j dmográf — csak egészen érte­ állításnak — minden egyes­­ újat, valami nagyobbat,! * * '!kény műszerekkel lehet mérni, városrészlet «a m­aga téradta ***-m­ml „ma.' IrOOCSlSKlI ©St lehet felfogni, mint amilyen az szűk korlátai kozött is Pécset ,r. egyre-masra »zuiemeli az a “nY*“ ,analizáló és adja’ Pécset tükrözi’ miként a ' - • a­­ A pécsi ünnepi hetek kereté- dól, Pákolitz István, Pál József« szintetizáló lelkisége, am­iben a városi tanács művelődési és Szőllősy Kálmán. A bevezetőt^ Gádor Emil Pécs­ fc’1 vji^^nyai ámulatba ,-, ‘miyai amulatoa ejtik a.iicu a »»iwi n—ia ..----—** ------ tiaaor jc.mn r­ecs szuiotc, s.it. A mi korunk, a szput-,i osztálya, 13-án, pénteken fél 8 dr. Kolta Ferenc mondja. Köz-f élete itt élte le ^ életcé, a kok kora, amidőn az em- (i órai kezdettel a városi műve- reműködik Simor Erzsi, a Pé-11 nek ez a szakasza alkotások­ból indul, hogy meghódítsa,fjlődési házban pécsi írók mű- és a Nemzeti Színház művész-iban gazdag. Az elmúlt évek­­(M)ismerje a világmindenség,iveiből irodalmi estet rendez, nője és Székely Júlia zongora-­­ben érdeklődése annyira late- Ám, tévhiedelem azt gon-,»Az esten szerepel Bárdosi­né- művésznő. Jegyek elővételben' . . ?ni. hogy csak a technikai Teth János, Borsos József, kaphatók a városi művelődési? ’ , J­ái hajtják előre a világot, Csorba Győző József Attila-di- ház irodájában és a magyar ,sem tudta, hogy hol kötelezze Mentenek egy-egy mérföld­íjas, Gyenis József, Kende Sán- írók könyvesboltjában. Jel magát, melyik útján halad­ragaszkodik a tárgyi valóság­hoz és a legmesszemenőkig tiszteletben tartja a tartalmi vonatkozásokat. Az absztrakció ebben az esetben inkább som­­mázást jelent, bizonyos deko­­rativitást, egyszerűségre való tudatos törekvést jelent a mon­danivaló érdekében. Köszönet Gádor Emil festő­művésznek ezért a szép, színes, életet szerető és szerettető vi­rágcsokorért, melyet legfőbb ihlető múzsájának, a szülővá­rosnak nyújt néhány nappal távozása előtt ragyogó, csengő és a város, ahol két­ezer év illesz­tette egymásra a város köveit és kétezer év patinája hirdeti az alkotó em­ jén tovább a festészetnek, gra­­ber nyertes és vesztes csatáit fikának?! Mintegy két-három a természettel. Régi máló kő- éve azonban, a már férfi kor­­vek, időkoptatta, öreg sárgá­ba érett művész, úgy érzem, falak, naponta eljárunk mel- megtalálta önmagát és éppen lettük és a megszokás nem én- ezért megtalálta töretlen útját megfeszíteni erejét, hogy mege i­gedi, hogy észre­vegyük finom, is, melynek minden egyes ki­színekben fogant alkotásokat, mása, amelyeket — miként a vasút vonalát — egy célirányo­san végtelenbe futó sínpár köt össze: mélységes emberiesség, igényes, kultúrált formanyelv. Ez a legnagyobb tanulság eb­ből a most megnyílt kiállítás­ Érdemes formanyelvéről, a „hogyan” kérdéséről is szólani, hiszen érett, kiművelt festő­kultúrával rendelkező művész esetében finomabb jelenségek­ről van szó, mint a kezdő, út­kereső fiatal esetében és ezeket szülötte, rész az egészet, bármilyen pa­­rány is az. Ezt a mélység felé való tö­rekvést, mely a művész emberi adottsága, még jobban tükrö­zik alakos kompozíciói, arcké­pei. Mondanivalója gazdag ská­ f­é.Látogatás a lakosság bankjában M tw tiarkanyiuraon rövidesen­­­­megnyílik a bárhelyiség a régi egyéni fa­ , bányász kisvendéglő helyén. /»/7/1-1 n iC \ A 1 f 1 m város egyik «abb útvonalán, a ^°* utca 11. számú házban, legforgal-Kossuth Oh^ödik a lakosság bankja, az Szopos Takarékpénztár. Ke­­s­olyan ember van a város­i !Dl­oki valamilyen ügyes-ba-Az Országos Takarékpénz­tár azonban nemcsak betét­­gyűjtéssel foglalkozik. Nagy a forgalom a hitelügyi csoport szobájában is. Amikor bele­imben ne fordult volna pünk, egy idős férfi éppen te- 9 falai között. Mégis keves­ek iránt érdeklődik. Helyrajzi térképet teregetnek eleje és tetszés szerint választhat a házhelyek között. A megyei Takarékpénztár mun­ fiók eddig több mint 600 tel­ket kapott értékesítésre a taná­csoktól. Ezek közül hetvenhe­tet már el is adtak. A házhe­lyeket helyi forgalmi áron ér­tékesítik, s a vásárlók hosszú­Sfdl akik elmond i '^ok a száma, iJ^k, hogy Ismerik az Or­­&­* ig !- Látogassunk el egy nap­ Dljal Pécsi fiókba, nézzük meg, foglalkoznak itt, ismer­­'meg az OTP életét! A Hat­száz telek értékesítésre 0l'(‘hszik a takarék- lejáratú törlesztőes fizetést is betét-állomány kérhetnek. Megkezdik az első OTP-ház építését ífjon­­ belépünk a bankhe­­lyybe- a hosszú pultasztalok szorgalmas tevékenysége nálunk. ‘Gépelnek, kartono- A lakosság bankját sűrűn íil vezetnek, pénzt számolnak, keresik fel az építkezni aka­­r felekkel tárgyalnak, felvi­ rók, mert tudják, hogy az Or­­­vitásokat adnak vagy ép­­szagos Takarékpénztár épit-ke- Itt betétkönyveket állítanak rési kölcsönnel is segíti azokat 'oj betétkezelők és a pénz­tá-­­ dolgozókat, akik az építkezés­be,.®1*® győzik elfogadni asok költségeinek nagyobb részét -­át- A Takarékpénztár egy- m­ár összegyűjtötték. A köl­­nyövekvő forgalma, de a csönigények kielégítésének ter­­hi adatok is azt bizonyítják, mészetesen határt szabnak a hol­t megye lakosságának „keretek". De a fiók tavaly is örvendetes módon tér- 510 családi ház felépítéséhez, fél­/1 takarékoskodás, a taka- vagy helyreállításához nyújtott Cistétműjtés A megye ta- segítséget. Az idén is több száz év­­betét-állománya csak ez családi ház épül fel építkezési left négy és fél hónapja­ kölcsönnel. Az Országos Taka-Itás 1 millió forinttal nőve­­rékpénztár azonban nemcsak Hu/1 és jelenleg már megköt ily módon igyekszik a 1 millió forintot. lakáshelyzeten ily módon igyekszik segíteni a - hanem örök-ház évben kívánnak átadni a vöknek. Fortuna főhadiszállása A OTP-fiókban van Fortuna főhadiszállása. Ugyanis innen kerül forgalomba a megye te­rületén eladásra kerülő sok tízezer totó- és lottószelvény. Havonta több mint félmillió lottószelvény és mintegy 200 ezer totószelvény kerül innen a vásárlókhoz. És aki Fortuna szekerén ügyesen ül, jól tippel, az gyakran százezer forinttal, boldogan hagyja el az OTP he­lyiségét. Itt intézik a népszerű Köl­csönös Segítő Takarékpénztár ügyeit, szervezik a diákok ked­velt iskola-bélyeggyűjtési ak­cióját, beváltják a kisorsolt államkölcsön-kötvényeket és többféle hitellel állnak az ügyfelek rendelkezésére. Nyitvatartás: este hatig lakás építésével is. A József vertebbé tegyük az Attila utcában rövidesen meg­­karékoskodást. Ezt eddig is ra­­bárhelyiséget a Harkányi kezdik az első 15 lakásos OTP- igyekeztünk megvalósítani, de a Szálló- és Fürdővállalat közeli Aáton létesítenek építését, amelyet még ez most számos új intézkedést()majd és az fővárosi színvona-CÍLt^^h? ,,10 lesz- Ipacsfa tanácsa tervbe vette, Mitui€ii€fó6íoíí meghosszaod­ , | « 120ft ^''lM#torba!es() méter betonjárdát épít 63 000 jet. Ügyfeleink most már hét- (1 vörös Gyula 25 éves fiatal- forintos költséggel. A beton­­hoz naponként este 6­­ember­­lakik. Magyarmecske járda építéséhez a község la­szombaton délután 3 óráig.^*-(­52. szám) ittas állapotban fel­­kossága 20 000 forintos tánsa-Néhfav Vn^tikóta ült a motorkerékpárra, a hátsó halmi munkával járul hozzá: betétjeiket. Néhány nap 0*1* mUn pedig ugyancsak ma­mi is forgalomba hozzuk odgyarznecskei Wolfart Istvánt Ismét lesz „előnevelt” csibe helyközi takarékbetét-könyvet.,­­ szállította Elindulásuk után A Baranya megyei Mezögazdafiá­­amelyre betétet elhelyezni (»_„_ ttü,«. ^,,„z- j.7. gl Vállalat pécsi telepe a kellete­„„„„ „ulai nem sokkal varos Gyula fel seiből eddig 750000 naposcsibét, a­vagy abból pénzt kivenni a.» 0 motorjával és az ütés senyei telep 60000 naposcsibét és ország bármelyik takarék­tkeztében apyrázkódást 2300 naposkacsát, a boldogasszony­­pénztári fiókjában, vagy kije-, a fal tele. 8 termelőszövetkezetek mit nostahiimtalában lehet­n­ni,Ulpett- Utasanak bal térdén 5700 előnevelt csibét, reagá­lóit postaniimtalaban lehet, pedig 7 cm-es hosszúságú to­­nosok részére pedig 1300 darabot lakosság kényelmesebb kiszol-,’ ni. . adott el. Ezenkívül piaci forgalom­gálása érdekében szeretnénk itt '­ba hoztak még 2300 rántanivaló Doktor Sándor utca elején új i1 Jelentkezés a mestervizsgára csibét­ a boldogasszonyfai tele­takarékpénztári fiókot nyitni. A tanács segít bennünket,­­ azonban egyelőre helyiség­hiány akadályozza tervünk megvalósítását. Reméljük nem sokáig. Bejelentem még azt is, hogy üzembehelyeztük a „széf­szolgálat"-unkat a magáno­sok közületek értékes okmá­­sé­r­t érdekelt mester nyart, megfelelő díj ellenében e­v­fizete­tt ivarosokat, tűzbiztos páncélszekrényben megőrizzük — fejezte be nyi­latkozatát Tegzes József me­gyei fiókvezetőhelyettes. Rövid látogatás után nem lehet teljes képet adni az Or­szágos Takarékpénztár munká­járól. Annyit azonban megálla­píthatunk, hogy az OTP-fiók dolgozói sokrétű munkát vé­geznek a megye és a város la­kosságának érdekében. Látogatásunk végén Tegzes József megyei fiókvezető he­lyettessel beszélgetünk az Or­szágos Takarékpénztár munká­járól, újabb intézkedéseiről és terveiről. — Kormányunk azt a felada­tot adta­ nekünk — mondja, — hogy még kényelmesebbé, ked­ (PUSZTAI) HU újság­ Baranyában? 1' Bartv.lyinB.1 létesítenek­­ Harkányban ' Harkányfürdőn rövidesen Művelődési otthont kap Bisse Bissén ez évben művelődési otthont létesítenek. Erre 115 000 forintot fordítanak. A község­fejlesztési alapból 81 000 forin­tot használnak fel. Autógyár főmérnöke „25 000 kilo­méter Kínában” és „A kínai ope­ra” címmel tart előadást. Az él­ménybeszámolót Kínában készí­tet felvételek bemutatásával, a ze­nei előadást pedig eredeti kínai hanglemezekkel kíséri. Útépítés miatt az is­tenkút úton az abal­­reti út elágazá­sától az istenkúli iskola körö­zötti szakaszom 1938 június 1—♦ 22-ig a forgalom szünetel. pen kiosztásra vár még körülbelül Az új ipartörvény végrehaj- 100 tenyészkakas a mintaközségek Ebből előreláthatólag a magánosok is vásárolhatnak majd. A vállalat júniustól kezdve a ter­melőszövetkezetek és magánosok részére mintegy 3—4000 darab újabb­­,előnevelt’­ csibét hoz majd forgalomba. tolsi utasítása értelmében mes­tervizsgát kell tennie a képesí­téshez kötött iparokban annak a kisiparosnak, akinek 1956 január 1-e után állították ki iparengedélyét. Ezzel kapcso­latban a KIOSZ pécsi vezető­i 2 000 kilométer Kínában A TIT földrajzi, műszaki és mű­vészeti szakosztálya június 21-én, este 7 órakor előadást rendez vizsgára kötelezett iparosokat, s­­hogy három napon belü­l jelent­ Bartók Béla Klubban. Ez alkalom­­kerdének a KIOSZ pécsi helyi 1,181 Szendrődi Valér, a Csepel 1. csoportján, Rákóczi út 24. sz.­­­­alatt. Pécsre jön a Budapesti Nagy­cirkusz A Budapesti Nagycirkusz 6 napi vendégszereplésre június lső felében Pécsre látogat el. A cirkusz június 13-án este 8 órakor tartja megnyitó előadá­sát a Balokány-ligetben.

Next