Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
10 Megkezdődtek a pécsi fiú- és leányközépiskolák kézilabda-bajnokságának mérkőzései. Eddigi erdemények: Fiúiskolák: Gépipari—Nagy Lajos Gimn. 14:8, Bányaipari—Közgazdasági Kér. 30:2, Építőipari—Széchenyi 16:6, Széchenyi —Nagy Lajos 7:4, Gépipari—Közgazdasági Kér. 23:6, Bányaipari— Építőipari 23:3. — Lányok: Leöwey Klára—Janus Pannonius 7:3, Közgazdasági Ipari—Közgazdasági Kereskedelmi 16:2.* A PVSK gyermek-vívó tanfolyamára jelentkezéseket szerdán és szombaton délelőtt fél 9-től 11 óráig és délután 3 órától 6 óráig fogadnák el a vasutas kultúrotthonban (Várad! Antal utca 10.). — Az edzéseket ugyanezen időben tartják.* A Baranya megyei Labdarúgó Edzők Tanácsahétfőn este hat órakor a Megyei TSB helyiségében ülést tart.* A PVSK baráti kör tagjai részére hétfőn este 7 órakor a Várad! Antal utca! vasutas otthonban Szabó László edző beszámolót tart. * A PVSK úszószakosztálya kedden, október 28-án este 7 órakor a Fed Főiskola fedett uszodájában szakosztályülést tart. Tüzér utcai Dózsa-pálya, október 26-án: Pécsi Dózsa— Székesfehérvári Vasas NB I. mérkőzés, fél 3. Előtte: Pécsi Dózsa II.—Helyőrség Városi I. o. mérkőzés, fél 1. NAPLÓ A vasárnap SPORTJA Sporthírek A számok beszélnek (0) A magyar sport értékes hagyománya, hogy versenyzőink az antwerpeni olimpiai játékok kivételével valamennyin megjelentek és többnyire sikeresen megállták helyüket. A magyar sportolók eredményei a felszabadulás után ugrásszerűen javultak. A felszabadulásig kilenc olimpián vettek részt a magyar sportolók és összesen 35 első, 26 második és 23 harmadik helyet szereztek. Ezzel szemben a felszabadulás után három olimpiai játékon: Londonban, Helsinkiben és Melbourneben SS első, 25 második és 36 harmadik helyezést értek el, tehát többet, mint a felszabadulást megelőző valamennyi olimpiai játékon. A nemzetek nemhivatalos pontversenyében hazánk Londonban és Helsinkiben egyaránt a harmadik helyre került és csupán Melbourneben volt kénytelen megelégedni az ötödik hellyel. Rendszeresen részt vesznek sportolóink a különböző sportágak világbajnokságain és Európa-bajnokságain. A felszabadulás óta a magyar sportolók 62 világbajnokságot és 31 Európa-bajnokságot nyertek. Nagyszerűen megállták helyüket olyan nagy nemzetközi sporteseményeken, mint a Nemzetközi Baráti Sportjátékok és főiskolai világbajnokságok. Labdarúgóink olyan sikerekkel büszkélkedhetnek, mint az 1952. évi Helsinki Olimpia megnyerése, aztán jött az angolok ellen aratott 6:3 arányú győzelem, majd ezt követően az 1954. évi világbajnokságom elért második hely. Sajnos, az ellenforradalom talán éppen a labdarúgást tépázta meg legjobban, így most ebben a sportágban igen sok pótolni valónk van. Tovább fejlődünk a vívásban, most már nem csak kardvívóink tartoznak világviszonylatban az élvonalba hanem a többi fegyvernem képviselői is. Úszásban és vízilabdában is komoly sikereket értünk el, de az ellenforradalom után ezek a sportágak nagyon visszaestek. — Asztaliteniszezőink világ- és Európa-bajnokságok egész sokaságával dicsekedhetnek. Olyan sportágakban is eredményesen szerepeltünk, melyekben a felszabadulás előtt a világ élvonalától messze elmaradtunk. Ezek közé sorolható elsősorban az atlétika. 1939-ben az atlétikai szövetség mindössze 1600 versenyzőt tartott nyilván. A nagyszabású tömegversenyek hatására 1955-ben a hivatalosan nyilvántartott atléták száma meghaladta a 40 000-et és bár az ellenforradalom során sok atlétikai szakosztályt megszüntettek az egész országban, még 1957-ben is majdnem 30 000 rendszeresen versenyző atlétát tartott számon a szövetség. Figyelemre méltó eredményeket értek el a kajakozók és kenusok is. Különösen emlékezetes az 1934. évi világbajnokság, ahol hat első helyet szereztek. Megnyerték a nemzetek díját is. A nemzetközi élvonalba került öttusa-sportunk is. A mostani legutóbbi világbajnokságon is második helyen végeztek öttusázóink csapatversenyben. Sok sikert arattak kosárlabdázóink, tornázóink, sportlövőink, műkorcsolyázóink és más sportágak versenyzői is. Versenysportunk fejlődését bizonyítják az egyes sportágakban évről évre felállított világ-, Európa- és országos csúcseredmények is. Sportolóink 1950-ben négy világcsúcsot, 4 Európa-csúcsot és 223 magyar csúcsot, 1952-ben 5 világcsúcsot és 201 országos csúcsot, 1954-ben 11 világcsúcsot és 9 Európa-csúcsot, 1955-ben 13 világcsúcsot, és 17 Európa-csúcsot, 1956- ban 4 világ- és 4 Európa-csúcsot és 177 országos csúcsot, 1937-ben pedig 2 világcsúcsot, 3 Európa-csúcsot és 186 országos csúcsot állítottak fel, igazolván testnevelési és sportmozgalmunk állandó fejlődését. Télen sem pihennek a pécsi úszók Lassan beköszönt a tél, de a pécsi úszók nem pihennek. A pedagógiai Főiskola és az Urán SC fedett uszodáiban nap nap után megtartják edzéseiket. A leglelkesebbek az Urán SC és a Dózsa úszószakosztályának tagjai, de a Spartacus és a PVSK versenyzői is készülnek a téli úszóversenyekre, mert ezek szép számmal szerepelnek. Az általános iskolások úszóversenyét a héten tartották. Közel 150 fiatal indult el a különböző számokban, jó eredményekben sem volt hiány. Ma az Urán SC rendez úszóversenyt, november 2- án pedig, a jövő vasárnap, november 7 tiszeletére kiírt vándorserlegért versenyeznek majd a pécsi úszók. November 9-én a Népfront Kupa-úszóversenyt rendezik, melyen a pécsi úszókon kívül a tatabányai úszók is elindulnak. A megyei Diák Sporttanács a középiskolás úszók foglalkoztatására november közepén rendezi meg a középiskolások úszóbajnokságait. Van tehát versenyzési alkalom bőven úszóinknak, ezért látogatják olyan szorgalmasan az edzéseket. " Négy évtized a futballpályán " a mohácsi országúttól kifelé csaknem minden pécsi ismeri. Az újhegyi erőmű telefonkezelője a dróton keresztül is pontosan leírja, melyik házban lakik: a sarki hentes tudja, hogy a rántott karaj a kedvenc falatai közé tartozik és a gyárvárosi srácoknak, akiknek csak egy kis közük is van a „focihoz”, felcsillan a szemük, ha a nevét meghallják. Wagner Sándor közel négy évtizedes sportműködése alatt sok barátot szerzett magának nemcsak a DVSC-pálya környékén, hanem szerte az országban, ahova néhány tízesztendőn keresztül mint egy ízig-vérig munkáscsapat intézője kísérte el játékosait. A mostani újhegyi ifi labdarúgóknak még a papájuk is hátulgombolós nadrágot viselt, amikor Wagner Sándor már mint szertáros őrködött a DVSC nehezen szerzett felszerelésein. 1921-et írtak akkor. Az első világháború gyászos emléke még ott rezgett a levegőben, de az újhegyi bányász ifjúság az élethez ragaszkodott. Futballcsapatuk tagjai a pályát tekintették második otthonuknak, játékostársaikat a legjobb barátoknak és a hétközi „tréningeket”, meg az izgalmas vasárnapi meccseket a legelső szórakozásnak. Sanyi bácsi hamarosan a második, majd néhány hónap múlva az első csapat intézője lett. Talán nincs is Pécsett rajta kívül valaki, aki elmondhatja magáról, hogy 22 évig egyfolytában intézősködött ugyanannál a csapatnál. Maga életében még egy gólt sem lőtt, talán futballcipő sem volt még a lábán, de kevés ember tud olyan mérhetetlen szeretettel beszélni a labdarúgásról, csapatáról, mint éppen ő. — Sok emléket gyűjt össze az ember ennyi év alatt ilyen régi munkáscsapatnál. Bizony sokszor veszem elő a példákat a mostani Pécsi Bányász ifik és úttörők játékosértenkezletein. Klubszeretet, a sport iránti rajongás, a kenyér, a munka megbecsülése. Hej de sokat tanulhatnának a régiektől ezek a mai fiatalok, akiknek szinte a „tálcán” kínálják a biztos, boldog jövőt. A volt DGT idejében éppen csak annyi támogatást kapott az egyesület, hogy egyik héttől a másikig tengette magát.. Ennek ellenére ki meri kétségbe vonni azt, hogy az én akkori játékosaim sokszorosan nagyobb szívvel küzdöttek a bajnoki pontokért, mint a mai fiatalok nagyobb része, — így mondotta Sanyi bácsi és ezek a szavak meleg szeretettel simogatták a volt dévacista játékosokat, és a megbecsülést méltán megérdemelték azok a sportolók, akiktől a KGT-„vezérek” sajnálták a jobb pesti szállodákat, akik még csak hírből sem ismerték a most oly természetesnek vett „munkahelyi kedvezményeket”, de akik csákányt és lapátot ragadtak, amikor az öreg téglaház udvarában megkezdhették a jelenlegi újhegyi pálya építését. És vajon mit áldozott a vállalat a bányászgyerekek sportolása, szórakozása érdekében?* Kölcsönöket folyósított s»ahogyan Wagner Sanyi bácsi viszszaemlékezik ezekre az időkre — mert hát nem volt elég a játékosok és a szurkolók lelkes munkája. Kerítés kellen belül és kívül, azonkívül sok-sok kubikosmunka a talajegyengetéshez és az ülőhelyek elkészítéséhez. Jöttek a vállalati kubikosok, sokszor segítettek ingyen is, de azért csak kellett fizetni is a munkáért, anyagért. A vállalat ilyenkor adott kölcsönöket, amiket nekünk egy-másfél év múlva vissza kellett fizetnünk. A pálya mégis felépült, a kölcsönt becsülettel visszafizettük és ha tulajdonjogilag nem is volt a miénk a pálya, a fiúk mégis magukénak tekintették. Sok-sok emlék jön elő az emberből, ha visszatekint a közel negyven esztendőre. Keserűek is, örömteliek is. Sanyi bácsi is sokszor büszkén húzhatta ki magát, mint a SVÁC intézője. Különösen nagy csaták után, amikor a pirosmezes fiúk összeölelkezve jöttek le a pályáról. Hogy is volt annak idején Győrben? — Jól szerepeltünk az NB 11-ben és Győrben az ETO-t 3 :1-re legyőztük. A meccs után az ETO szakosztályvezetője megkérdezte tőlem, hogy mi mit fizetünk a játékosoknak? Azt feleltem: „Szivet!” Úgy nézett rám, mintha megkergüttem volna. Bizony sokan még akkor sem igen tudták elképzelni, mit tartunk mi a munkásfiúk igazi sportnak, — vélekedett Wagner Sándor. Sanyi bácsi két év múlva nyugdíjba megy. De csak a munkahelyén. A pályán azután is ott lesz, hetenként legalább kétszer, hogy a fiataloknak sokat beszélhessen az igazi szocialista sportról! A szeretetet DÓZSA: Danka — Csupak, Kocsis, Hegyi — Lovig, Kresz — Kamondi, Schwara, Opova, Kakuszi, Kovács. KOMLÓI BÁNYÁSZ: Krausz — Mesgyán, Komlói, Balázs, Kohlmann, Molnár II. — Róth, Cziráki, Perényi, Molnár I., Tóth. PÉCSI BÁNYÁSZ: Kovács — Sértő I., Vámos, Szőke — Mező, Varga — Gyurkó, Pintér, Kása, Keszler, Sértő II. PVSK: Nyári — Lendvai, Tamási, Baka — Kutas, Laczkó — Freppán, Vincze, Mohácsi, Göncz, Hámori II. PÉCSI VASAS: Szili — Kaszás, Becsei, Berki — Rákóczi, Szommer — Danajka, Somogyvári, Szopka, Angyal, Karácsonyi. PÉCSI BTC: Beck — Fazekas, Konti, Györfi — Danyi, Horváth — Krausz, Katics, Letpán, Hauschl, Dara. Asztali labdarúgás A pécsi gombfocizók újabb mérkőzéseket játszottak. A Pécs— Baja találkozó után Budapesten tizenhat pécsi gombfocizó mérkőzött budapesti játékossal. Majd négy tagú csapattal Kecskemétre utaztak az első Kecskemét—Pécs városok közötti mérkőzésre, melyen ugyancsak sikeresen szerepeltek. A technikailag jól felkészült pécsi gombozók 31:13 arányban győzték le a négy pedagógusból álló kecskeméti csapatot. A pécsiek közül Balogh László 14, Gutengeber György 10, Rosta Péter 4, Katlcs János pedig 3 pontot szerzett. A kétnapos verseny értékes tapasztalatokat hozott, amit a következő versenyeken hasznosítani szeretnének, mert legközelebb Pécsett a nagy nyilvánosság előtt játszanak. A megfelelő helyiséget már biztosították, úgyhogy az érdeklődők végig nézhetik a mérkőzéseket. A legnagyobb probléma a gombfocizóknál a szabálykérdés. Mindenütt más más szabályokkal játszanak. Balogh László, a pécsi gombfocizók vezetője elvállalta, az egységes szabálykönyv megírását. Előzetesen budapesti, bajai, kecskeméti és más városok gombfocizóival tartottak megbeszélést, egymás véleményének kicserélése után adják ki most az új szabálykönyvet. Új nevet is adtak a gombfocinak. A budapestiek javaslatára asztali labdarúgásnak nevezték el és a jövőben ilyen néven rendezik versenyeiket. Holmifivelörink szélaU&xxunk A Magyar Rádió PÉCSI adójának 1938. október 26-i, vasárnapi műsora a 223,8 méteres középhullámon 16.39. Szerb—horvát nyelvű műsor. Hull az eső, megérett a szőlő . . — Még zörögnek a szekerek a határban . . . Jegyzet. — Falcaink dolgozóinak küldünk zenés üdvözletét. — Szív küldi szívnek szívesen. — Népszerű melódiák 11.00: Német nyelvű műsor. Indulók Varsóból. — V. I. Micsurin. Megemlékezés születésének 103. évfordulóján. — Bajai séta. Riport. — Kívánságuk szerint! — Vidám zenés összeállításunk. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Hangképek a pécsi választási nagygyűlésről. Közlőén: 18.30: Carmen és szerzője. 120 éve született Bizet. 18.50: A vasárnap sportja. 19.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Bob Herceg (délután 3 és este 7 órakor) Kamaraszínház: Tavaszi keringő (délután fél 4 és este fél 8 órakor) MOZI Park: Csempészek (5, 7 és 6 órakor). Kisérő film címe: Tizennyolc éven felülieknek. A matiné elmarad. Kossuth: Ott a végállomásnál (fél 5, fél 7 és fél 6 órakor). A matiné elmarad. Petőfi: Matiné elmarad. (A Filmművészeti Kör előadása) délután fél 3 órakor. (Belépés csak klubigazolvánnyal). Csempészek (fél 3, fél 7 és fél 9 órakor). Kisérőfilm címe: Tizennyolc éven felülieknek. Fekete Gyémánt (Pécsgyárváros): A sas fia (délelőtt 10 órakor). Trapéz (5 és 7 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Építők Kultúrotthona.: Északi Robinsonok (délelőtt 10 órakor) — Első szerelem (5 és 7 órakor) Ifjúsági filmszínház: Csendes Don (I. rész.) (4 és 6 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Kis karmester (délelőtt 10 órakor). Sóbálvány (fél 4, fél 6 és fél 8 órakor) Rákóczi (Mecsekalja): Folyón túl (délelőtt 10 órakor). Ég és föld között (3, 5 és 7 órakor) Május X. (Vasas II.): Nem igaz (délelőtt 10 órakor). Éjfélkor (3, 5 és 7 órakor) Kossuth (Mohács): Kis Muck története (délelőtt 10 órakor). Fekete szem éjszakája (4, 6 és 8 órakor) Zrínyi (Szigetvár): Modern kalózok (délelőtt 10 órakor). Világos ablak (fél 4, fél 6 és 8 órakor) Táncsics (Siklós): Kék sirály (de. 10 órakor). Sóbálvány (6 és 8 órakor) HÉTFŐ: A Magyar Rádió pécsi adójának 1958. október 27-i, hétfői napsora a 223,8 méteres középhullámon 5.30. Szerb—horvát nyelvű műsor. Sumadiai kóló. — Naplós-iLapir. Hírek és tudósítások. — Érdekességek szomszédaink életébe . — Édesanyáknak — a gyermek beszédének ápolásáról. — Népdal-szólók és duettek. Tambur,zene. .r.O: Német nyelvű műsor. Vidám dalegyveleg. — Gazdák öt perce: a gazdasági szakkönyvek. — Hírek, tudósítások. . — Asszonyoknak: a legújabb süteményreceptekről. — Német népzene. 11.30: Magyar nyelvű műsor. 17.40: Munka utáni. . . Nagy tánczenekarok műsorából. 18.05: Jogi tanácsadó. — Dr. Stadtrucker Péter előadása. 18.10: Dél-dunántúli híradó. 18.25: Pécsi művészek hangversenye. Közreműködik: Ivánka Irén, Szörényi Olga, Sassy Fringó, Laky György, Pallusz Elemér, Vági István. 19.45: Közérdekű válaszok közérdekű kérdésekre. A megyei pártbizottságon tartott sajtótájékoztatón elhangzottak ismertetése. I. rész. 19.00: Műsorzárás. A takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Szünnap. Kamaraszínház: Szünnap. MOZI Park: Talpalatnyi föld (5, 7 és 9 órakor). Kísérőfilm címe: Tizennyolc éven felülieknek. Kossuth: Dani (fél 5, fél 7 és fél 9 óraikor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth Híradó: Szünnap. Petőfi: Csempészek (fél 3, fél 7 és fél 9 órakor). Kisérőfilm címe: Tizennyolc éven felülieknek. Fekete Gyémánt (Pécsgyárváros): Gázolás (5 és 7 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Sóbálvány (fél 6 és fél 8 órakor) DIÁK-ÖSSZTÁNC ma délután 4 órától este 10 óráig a Tavasz Étterem tánctermében. Vezeti: Hermann Ferenc tánctanár. Rendezi az Urán KISZ és a TIT. KOSZORÚCSKA ma, vasárnap este 7 órától a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. DIÁK-ÖSSZTÁNC ma és minden vasárnap délután 3 órától a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Testnevelés és sport A testnevelés és sport fogalomának és viszonyának tisztázása előfeltétele annak, hogy társadalmi szerepüket, az egyén és a közösség formálásában rájuk háruló feladatokat és azok megoldásának útját, módját vizsgálat alá vehessük. A testnevelés — mint azt két héttel ezelőtt írott cikkemben kifejtettem — különböző gyakorlatok felhasználásával végzett, szervezett formában történő, tervszerű és rendszeres nevelői tevékenységet jelent. Nem véletlenül emeltem ki a „nevelői tevékenység” kifejezést. A testnevelést ugyanis éppen fontos egészségügyi feladatokat megoldó szerepe következtében hajlamosak sokan kizárólagosan egészségügyi tevékenységnek tekinteni. Ez azonban hibás felfogás, mert a testnevelés alapvetően nevelési tevékenység, amely végső soron — egyes részfeladatok sajátos eszközökkel történő megoldásán keresztül — az ember mindenoldalú nevelését szolgálja. A mindenoldalú nevelés szolgálata pedig azt jelenti, hogy a testnevelés ugyanakkor, amikor sajátos eszközei segítségével olyan feladatok megoldására képes, amelyeket a nevelés más területe nem oldhat meg, ■*- szint az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek és mozgáskészségek fejlesztése — ugyanakkor ezen feladatok megoldásától elválaszthatatlanul, ezekkel szerves egységben és egyidejűleg elősegíti a szocialista erkölcs kialakítását, az értelmi fejlődést és az esztétikai nevelés céljainak megvalósítását is. A testnevelés tehát a maga közvetlen, sajátos feladatát csakis a szocialista nevelés egészének szolgálata keretében oldhatja meg eredményesen, ami azt jelenti, hogy sajátos céljait alá kell rendelnie a szocialista nevelés egyetemes célkitűzéseinek. ®®it jelent ez világosan? Azt, hogy a testnevelés csak akkor töltheti be szerepét a szocialista társadalomban, csak akkor jelenthet értékes tevékenységet, ha egy pillanatra sem téveszti szem elől azt az alapvető követelményt, hogy lehetőségeinek felhasználásával maximális segítséget kell nyújtania a mindenoldalúan fejlett, munkára és a haza megvédésére kész, szocialista szemléletű ember kialakításához. A mindenoldalú fejlődés elősegítése, a munkára és a haza megvédésére való tényleges felkészítés Viszont a testneveléstől sem csupán fizikai, testi felkészítést követel meg, hanem olyan magatartás kialakítását is, amely az értékes fizikai tulajdonságoknak a szocialista célkitűzések érdekében való felhasználását, biztosítja. Mindezeket előre kellett bocsátani a testnevelés pedagógiai lényegére vonatkozóan, mielőtt a sport fogalmának tisztázásához kezdenénk. A sport ugyanisa testneveléstől nem elválasztott, különálló tevékenység. A sport neon mellérendelt a testneveléshez viszonyítottan, és nem ott kezdődik, ahol a testnevelés befejeződik. A sport a testnevelés sajátos megjelenési formája, a testgyakorlatok végzésének sajátos módja, módszere. A sport tehát testnevelési tevékenység, a testnevelés keretébe tartozó tevékenység. Ebből viszont az következik, hogy célja nem lehet eltérő a testnevelés célkitűzésétől. Ez a sport értelmezése és értékelése szempontjából alapvető fontosságú, mert már eleve világosan meghatározza a sport társadalmi helyét és szerepét. A testnevelés és sport egymáshoz való viszonyáról azt állapítottuk meg, hogy a sport a testnevelés keretébe tartozó sajátos megjelenési forma. Miben jelentkezik ez a sajátos forma és miben különbözik a sport a testnevelés egyéb megjelenési formájától? A sportra jellemző az eredmények fokozására való állandó törekvés. A sportolás rendszeres, céltudatos gyakorlást jelent azzal a céllal, hogy saját, vagy mások eredményeinél jobb, magasabb, kiválóbb eredményeket érhessünk el. A sportolásnak nem kritériuma a csúcseredményekre való törekvés, de kritériuma az egyéni eredmények fokozására való törekvés. Tehát nemcsak az élversenyző, vagy az osztályba sorolt versenyző a sportoló, hanem sportoló az is, aki ugyan kiemelkedő eredményt nem ért el — vagy még nem ért el —, de törekszik eredményes túlszárnyalásora. (További megkülönböztetés az ún. „tömeg” és „minőségi” sport, amellyel már kvalifikációs különbségeket kívánnak kifejezni ugyanazon építmény alapjainak és tetőzetének viszonylatában. Még szemléletesebb, ha a gúlához hasonlítjuk ezt a viszonyt, amelynek alapja és csúcsa inkább kifejezi összefüggésében és arányában a tömeg és minőségi sport kapcsolatát, — amelyről későbbi fejtegetésben kívánok szólni). egy sportra — mint a testnevelés sajátos megjelenési formájára — jellemző a vetélkedés, versengés, verseny. Ez a sport egyik legsajátosabb vonása, a sport fő elve. Nincs sport verseny nélkül. Ha a versenyt mellőzzük, akkor a sport elveszti sajátosságát, tehát nem létezik tovább. De nem minden vetélkedés, versengés jelent egyúttal sportolást is. Pl. a gyerekek az iskola udvarán, a réten, a város terein szabad idejükben, szervezetlen formában gyakran vetélkednek, versenyeznek, bírókra kelnek, versenyt futnak, csapatba verődve játszanak stb. Ezek a gyerekek azonban még nem sportolnak, ezert tevékenységükből hiányzik a rendszeresség, és hiányzik a magasabb eredmények elérésére irányuló tudatos törekvés. Jellemzője a sportnak a **• szervi és lelki tulajdonságok színvonalának maximális fejlesztésére való törekvés. Az egyes testgyakorlati ágakban a tökéletesedés, az eredmények túlszárnyalása csak az adott testgyakorlati ág eredményesízéséhez szükséges szervi és lelki tulajdonságok, képességek és készségek kellő mértékű kialakításán, illetve elsajátításán keresztül lehetséges. A szervi és lelki tulajdonságok rendszeres, tervszerű fejlesztése, az egyéni adottságoknak a legmagasabb szintre való felemelésére irányuló törekvés a sport egyik jellemző sajátossága. A sport mindig önként vállalolt tevékenység, melyet egy meghatározott célra való törekvés jellemez. A sportnak ezek a jellemzői többféle forrásból fakadhatnak. Indítékképpen szerepelhet itt a becsvágy, a győzni akarás, a sporttal járó élmény, a közösséggel szemben érzett kötelesség, felelősség-tudat, magasabb fokon a hazaszeretet, de lehet indíték a hiúság, a anyagi érdek, a haszonra való törekvés is. Bármi legyen azonban a sporttevékenység indító oka, a sport csak addig felel meg a sport szocialista értelemben vett fogalmának, csak addig töltheti be a szocialista társadalom követelményeinek megfelelő szerepet, amíg a testnevelés célkitűzésein belül marad. Amint a sportolót a pénzszerzés, a munka elől való menekülés, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető indítékok vezetik, tevékenysége elveszti sportjellegét úgy az egyén, mint a társadalom számára. Kolinlnehey Zoltán főiskolai tanár 1958. OKTÓBER 1. Mai SPORTMŰSOR Labdarúgás: NB II. mérkőzés: Pécsi Dózsa—Székesfehérvári Vasas, Tüzér utca 14.30, Komlói Bányász-Váci SE, Komló 14, Láng Gépgyár—PVSK Budapest, 10.30. — NB III. mérkőzések: Pécsi Bányász—Bajai Építők, Pécsbányatelep, 14.15, Pécsi Vasas—Nagykanizsai Bányász, Bőrgyár-pálya 10.15, Bácsalmás—Pécsi BTC, Bácsalmás. 14.30, Megyei I. o. mérkőzések: Pécsszabolcsi Bányász—Kinizsi, — Pécsszabolcs 14.30, Postás—Szentlőrinc, Postás-pálya 14.30, Sellye— Komlói Béta-akna, Sellye 14.30, Villány—Porcelángyár, Villány 14.30, Szászvári Bányász—Hidasi Bányász, Szászvár 14,30, Traktor— Mohács, Traktor-pálya 9,30, Pécsvárad—Szigetvár, Pécsvárad. 14,30, PEAC—Vasas I. Bányász, Tüzér utca 10,15. Városi I. o. mérkőzések: Dózsa II.—Helyőrség, Tüzér utca 12,30, Urán SC—Helyiipari, Sörgyár-pálya 16, Komlói Bányász II.—BTC II., Komló 10.15, Vasas II. Bányász—Pécsi Bányász II., Vasas II. 14.30. Kosárlabda: Területi mérkőzések: Vörös Meteor—Bonyhád női, Esze Tamás utcai Vörös Meteorpálya 9, PEAC—Bajai Építők, női, egyetemi tornacsarnok 11. Szigetvár—Ped. Főiskola női, Szigetvár 10.40, Szigetvár—Ped. Főiskola ifi, Szigetvár 11.50. Röplabda: NB II. mérkőzések Pécsi Dózsa—Bp. Postás férfi, Esze Tamás utcai Vörös Meteor-pálya 9.30, PEAC—ÉVITERV női, egyetemi tornacsarnok 11, — Megyei ifi mérkőzések: PEAC—Boly, egyetemi tornacsarnok 10, Mohács—Siklós, Mohács 11, Pécsvárad—Komlói Bányász, Pécsvárad 10. Kézilabda: Megyei mérkőzések: Dózsa—Ped. Főiskola, férfi, Széchenyi Gimnázium lfj, Dózsa—Ped. Főiskola, női, Széchenyi Gimnázium 9, Kinizsi—PEAC férfi, Sörgyár-pálya 15.30, Urán SC—Fáklya férfi, Dózsa legényszállás, 9.30, Pécsszabolcsi Bányász—Gépipari férfi, Pécsszabolcs 10, Szigetvár- Traktor női, Szigetvár 13.45, Fáklya—Seljic női. Építőipari Tecnikum Diákotthona 8, Bányász—Építők női, Pécsújhegy 10.39, Városi mérkőzések: Pécsszabolcsi Bányász—Dózsa férfi, Pécsszabolcs 9. Urán SC—Traktor, férfi, Dózsa legényszállás, 8.30. Az ipari tanulók négy város kézilabda-tornájának mérkőzései Tüzér utcai Építék-pálya 9 és 11. Pécsbányatelep sportpálya, október 26-án: Pécsi Bányász—Bajai Bp. NB III. mérkőzés, negyed 3. Előtte: Bányász—Vasas I. Bányász Ifjúsági mérkőzés, fél 1 Asztalitenisz, NB I. mérkőzés: Pécsi Vörös Meteor—Budapesti Vörös Meteor férfi, Dózsa legényszállás tornaterme 9.30. Vívás: A PVSK sportköri versenye, PVSK-tornacsarnok 9. Úszás: Az Urán SC sportköri versenye, Urán fedett uszoda, Dózsa legénytszállás 10. Teke: NB I. mérkőzés: Szikra— Gy. Richards férfi, bokszművekpálya 8. DTUNANTÚLI NAPLÓ Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Az MSZMP megyei pártbizottsága Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, József A. u. 10. T. 15-32, 13-33 Hirdetésfelvevő Iroda: Kossuth Lajos utca 82. Tel: 10-18. Terjeszti a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap-kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj 11.— Ft.PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10, a* Telefoni 20-27. Nyomdáért felel m*1ács Rezső