Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-12 / 188. szám
Baráti segítség A segítség akárhogyan jön •— mindig jólesik. A kacsutai termelőszövetkezet tagjai sem kértek, hogy patrónusuk legyen — mégis beállított egy szép napon a Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyár igazgatója, párttitkára és főkönyvelője, hogy ők szívesen vállalnák ezt a szerepet. Szíves volt a fogadtatás s azóta tart a barátság. A kacsó tai tsz tagjai — számszerűit tizenheten — nagyon szorgalmas emberek. Tavasz óta állandóan a határban dolgoznak s minden lehetőséget kihasználnak, hogy növeljék munkaegységük értékét. A Zetorjukat például — melyet már közös pénzen vásároltak — alaposan megdolgoztatják. Ha a tsz-ben nem akad számára munka, akkor fuvart vállalnak vele a tanácsnál. Szép a tsz állatállománya, az NDK-ból náluk járt küldöttség is elismeréssel nyilatkozott róla. Most ismét növelik az állatállományt, húsz anyakocát vásároltak, amelyeknek most fiaztatókat építenek). A barátság akkor igazi, ha önzetlen. Valahogy így gondolhatják a kacsótaisztagok is, mert eddig semmit, de semmit nem kértek segíteni kész barátaiktól jó tanácson kívül. A gyár igazgatója, párttitkára és főkönyvelője miután alaposan megismerkedtek a kacsó taiakkal, jó tanácsokkal is szolgálnak. Legutóbb azt javasolták, a tsz-tagoknak, hogy bérbe adott gatterjükért ne pénzt kérjenek, hanem faanyagot, így könynyebben építkezhetnek. Az ő tanácsukra hívtak a tsz vajúdó építkezéseihez a szentlőrinci építőktsz helyett más kisipari szövetkezetet. A tsz rövidesen újabb építkezésbe kezd, húsz férőhelyes sertésólat építenek. Az építkezésbe már tevékenyen akarnak bekapcsolódni a gyáriak. Nem napszámmal , de jó asztalosmunkával. Az egész hangszergyár szívén viseli a kacsutai tsz patronálásának ügyét. A legutóbbi taggyűlésen is erről tárgyaltak, és a taggyűlés eredményeként már szervezik a gyárban a patronáló csoportot, melynek tagjai elsősorban kommunisták és KISZ-fiatalok lesznek. Minden vasutas kaphat évvégi üzemi jutalékot Tóth József elvtárs nyilatkozata A napokban jelent meg a rendelet, amely szerint a vasút dolgozói ez évtől kezdve minden esztendőben évégi üzemi jutalékban részesülnek. Megkerestük ezzel kapcsolatban Tóth József elvtársat, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetőjét, s megkértük, adjon tájékoztatást az évvégi üzemi jutalék kifizetésének rendszeréről. Tóth József elvtárs a következőiket mondotta: — Az évvégi üzemi jutalék képzési alapja, a statikus kocsiterhelés növelése, a kocsitartózkodási idő csökkentése, a kocsiforduló idő csökkentése, a külföldi kocsik tartózkodásánál megtakarított deviza értéke és a tervezett vállalati eredmény összegének százalékos túlteljesítése. Minden túlteljesített százalék után, az előírtak szerint számított éves béralap meghatározott százalékának megfelelő összeg használható fel évvégi üzemi jutalék kifizetésére. Az évégi üzemi jutalék kifizetésének több feltétele van. Csökken például a jutalék, ha a személyvonatok menetrendszerű közlekedése nem éri el a 97 százalékot. A jutalmazásból kizáró ok, ha valakinek például tót igazolatlan mulasztása van, vagy olyan hibát vétett, amiért fegyelmi büntetésben részesült. A jutalék összege — nagyon ösztönzően — nemcsak az igazgatóság eredményeitől, hanem az országos versenyben elért helyezésünktől is függ. Például, ha a minisztériumi főkönyvelőségünk megállapítja a jutalmazási keretet, az elosztás a következőképpen történik: az az igazgatóság, amely évi átlagban első helyen végzett, egy napi átlaggal magasabb, a második helyezett fél nappal magasabb összeget kap jutalékként. A harmadik helyezett az átlagot kapja, a negyedik az átlagosnál fél, az ötödik az átlagosnál háromnegyed, a hatodik az átlagosnál 1 nappal alacsonyabb jutalomösszeget kap. A pécsi igazgatóság az év elején háromszor volt első, s most egymásután háromszor végzett harmadik helyen. A mi átlagunk most például a második helyet birtokolja, s reméljük, az év végén is hasonló, jó helyezésünk lesz, bár nem könnyű ezt a helyet megtartani. Az igazgatóságok közötti verseny annyira népszerű lett, s olyan „szorosak” most már az eredmények, hogy egy-két pont eltéréssel feljebb, de lejjebb is kerülhetünk ... — Az év végi üzemi jutalék összegére vonatkozóan még én sem tudok semmit. Azt azonban elmondhatom, hogy a jutalékból mindenki kaphat, aki legalább fél éve folyamatos munkaviszonyban áll a MÁV-val, nem mulasztott igazolatlanul és nem követett el fegyelmi vétséget. — Erre az évre már kapunk jutalékot, s ez körülbelül akkor kerül majd kifizetésre, amikor más üzemekben a nyereségrészesedést adják, tehát az éves mérleg jóváhagyása után. — Az új rendeletnek a pécsi igazgatóság dolgozói kivétel nélkül örülnek, az a tapasztalatunk, hogy az év végi jutalék hírének óriási lelkesítő hatása van. Jól esik valamennyiünknek ez, a mimikánkra is vonatkozó újabb elismerés. H. M. — Növekszik az élelmiszer, a bútor és a textiláruk forgalma A belkereskedelem az elmúlt félév alatt nyolc százalékkal több árut értékesített, mint tavaly, hasonló időszakban. Az elkövetkező hónapokban a kereskedelem szakemberei még nagyobb forgalomra számítanak. Az év második felében a kiskereskedelem forgalma az első félév 28 milliárd forintjával szemben előreláthatólag 32 milliárd forint lesz, ami tíz százalékkal több, mint tavaly és több mint az egész 1952. évi áruforgalom. Élelmiszerekből a tervezettnél mintegy négy százalékkal lesz több, a vendéglátiópar forgalmát pedig hét százalékkal tervezték magasabbra. Ruházati cikkekből 15 százalékkal többet hoznak forgalomba. Kedvezőbben alakul az áru összetétel és a választék is. A textilipar pamut méteráruból egymillió négyzetméterrel, selyemszövetből 260 ezer négyzetméterrel gyárt többet, ezenkívül egymillió különböző pamutárut, hatszázezer pár pamutharisnyát és 200 ezer pár szintetikus szálból készült zoknit szállít az ipar terven felül a kereskedelemnek. Függönyből és cipőből is terven felüli mennyiségre és nagyobb választékra lehet számítani. Lényegesen megnövekszik a mosógépek kínálata és a tavalyihoz viszonyítva lényegesen több hűtőszekrény kerül eladásra. Ez év második felében jelentős mennyiségű karórát importálunk. Mintegy 40 százalékkal lesz több bútor és kombinált szekrény. Totó-tombola a Népstadionban Augusztus 16-án a Népstadionban sorra kerülő bajnoki labdarúgó-mérkőzések keretében, a Ferencvárosi—Vasas találkozó szünetében totó-tombolát rendeznek. A Népstadionban árusításra kerülő totószelvényekhez, — amelyek az augusztus 23-i fogadási hétre érvényesek — tombolajegyet mellékelnek. Ezekre öt értékes nyereményt sorsolnak ki. A nyeremények: Panni robogó, Orion rádió, férfi kerékpár, női kerékpár, Sonett táskarádió. A kisorsolt nyereményeket azonnal át is adják. Negyvenöt ország a lipcsei vásáron Sajtótájékoztató az NDK nagykövetségének kereskedelmi osztályán Lipcsében augusztus 30-án nyílik az idei őszi vásár, a Kelet és Nyugat kereskedelmi köreinek egyik nagy találkozója. A vásárról kedden a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán Helmut Böhring kereskedelmi tanácsos tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az idei vásár különösen nagyszabásúnak ígérkezik, a tavalyi 38 helyett most 45 ország képviselői mutatják be termékeiket, de jelentőségét főleg az adja meg, hogy az NDK fennállásának jubileumi évében rendezik meg. Ez alkalommal ismét bebizonyosodik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság olyan kereskedelempolitikai tényező, amely nemzetközi viszonylatban már nem hagyható figyelmen kívül. A tanácsos ezután részletesen ismertette a vásár adatait. Borgondjainkról Tavaly ősszel, amikor a régen nem látott bő szőlőtermés leve hordókba került, hogy jófajta borrá alakuljon, a szőlősgazdák azt mondták, hogy „ilyen termés nem mostanában lesz”. „Talán majd hét év múlva” — tették hozzá a tapasztaltabbak, minthogy szerintük így ismétlődik a szőlő rekord termése. A tapasztalat ezúttal nem vált be, mert az áprilisi fagyok ellenére legalább olyan lesz a szőlőtermés, mint tavaly. Ez okozza a gondot. A „borgond” nemcsak azért van, mert a szőlőre tavaly is, idén is jó az időjárás, azért is, mert az elmúlt évek alacsony terméseredményei után a kormány helyes gazdaságpolitikája a szőlőnél is fellendítette a termelési kedvet. Aki jártas a szőlőgazdálkodás szép munkájában, aki érdeklődik és hallja az e téren lévő „újságokat”, tudja, hogy milyen rohamléptekkel hozták és hozzák rendbe a termelők az elhanyagolt szőlőket, pótolják és pótolják a tőkehiányt, új telepítést végeznek, trágyáznak — az tudja, hogy a tavalyi és az idei várható bő termés nemcsak az időjárás áldása. A fellendült és jelenleg is növekvő termelési kedv, a javuló szakértelem szépen mutatja eredményét A termés mennyiségével azonban már tavaly is gondok voltak. A Mecsek vidéki Állami Pincegazdaságban, az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és magánosoknál mindenütt gond volt a „hegy levének” tárolása és a pincék — annak ellenére, hogy jócskán ittunk és külföldre eladtunk belőle — ma is bőségesen tartják hűvösükön az értékes, zamatos villányi, pécsi, siklósi, mohácsi borókait. , Ez eddig rendben is lenne, mert sokkal jobb sok, borral tele hordót tudni, mint sok üreset és a tavalyi szüret alatt felkínált szőlő-, must- és bormennyiséget, ha kis időeltolódással, mégiscsak átvette a termelőktől az állam. Most azonban a készlet és az újabb kedvező terméskilátás növeli az állami pincegazdaság és a termelők gondjait is. A helyzet ismeretében az illetékes szervek megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a termelőik által felkínált mennyiséget átvehessék. Az állami szervek számos intézkedése közül a legfontosabb, hogy a szüret megkezdéséig, mintegy 100 millió forint értékű tárolóedényt vásárolnak, illetve építenek. Ennek nyomán a Mecsek vidéki Állami Gazdasághoz is hetek óta érkeznek a hatalmas méretű új hordók. Ennek ellenére várható, hogy lesznek átvételi nehézségek minden bizonnyal több, mint tavaly volt. Nem elég, hogy csak az állami szervek tegyenek meg jóelőre minden megtehetőt, de a termelők is, hogy megoldódjanak a tárolási nehézségek. Arra kell törekedniök, hogy a termést saját edényeikben helyezzék el. Erre máris számos törekvés látható. Az utóbbi pécsi és megyei nagyobb vásárokon nagy keletje volt az új hordóknak és a hordójavítók sem panaszkodnak munkahiány miatt. A saját edényekben való tárolás egyik oldalon segíti az említett szűk befogadóképesség enyhítését, a másik oldalon pedig jobban jár a termelő, ha egyszer vagy kétszer fejtett bort értékesít, mert ezért lényegesen több pénzt kap. A bor kezelésével járó többletmunkája bőven megtérül a magasabb árban. Az állami pincegazdaságok és az illetékes szervek mindent megtesznek, hogy a termelők borfeleslegét átvegyék, hogy értékes munkájuk eredményét pénzzé tudják váltani. Az állami pincegazdaságok természetesen igyekeznek minél több, szerződésben le nem kötött szőlőt és mustot is felvásárolni. Ehhez elsősorban tervszerűség se. Helyesen teszik a termelők, akik jóelőre felkeresik az átvevő helyeket és ezek vezetőivel megbeszélik majd a szüret, illetve az átvétel pontos idejét Ilyen gondjaink vannak a borral és a várható szőlőterméssel, de ezek jó gondok. A bőség gondja mindig kisebb gond, mint a szükségé, és várható, hogy a közeljövőben újabb intézkedések is lesznek, amelyek ugyancsak burgondjaink enyhítését szolgálják. Néhány hónap alatt is nagyot változhat az emberek gondolkodásmódja. Nagytótfaluban is csak a tavasz óta van termelőszövetkezet, s máris egy nagy család a tagság. A napokban valaki javasolta: — El kellene menni a Balatonra. Közösen. Vannak olyanok, akik még nem is voltak közülünk a Balatonon. És a vezetőség autóbusz után lohol. — 100 forintba kerülne fejenként! — hozzák vissza a hírt. A tagok gondolkodnak. Néhányan azt mondják: — Sok. Főleg, ha egy családból három—négy is megy. Újabb tervvel állnak elő. — Akkor menjünk Pécsre, a Vidám Vásárra, meg a cirkuszba. Az elnök már válaszol is: — összeírjuk ki akar menni és megváltjuk a jegyet a cirkuszba is. Mint egy nagy család, melynek tagjai most jöttek rá: egyek lehetnek a munkában, de egyek a szórakozásban is. Megszakadtak a mesgyék — tágul a látóhatár, egyre meszszebb néz a parasztember. Ma már nemcsak a szomszéd községre kíváncsi, hanem az orecágra is, így van ez rendjén. De érdekli őket a saját termelőszövetkezetük is, így vélekednek: igaz, hogy mesgyék eltűntek, de azért ez a szövetkezet az enyém, a tiéd, mindannyiunké, olyan lesz, amilyenné tesszük. Behordáskor történt. Az egyik tag azt mondja az elnöknek, Szabó Jánosnak: — Nem kellene az egész gabonát osztagolni. Legyen egy biztonsági osztag, a többit a kocsiról szórjuk a gépbe. Elfogadták a javaslatot és így minden cséplési napon 15 munkaegységet takarítottak meg, meg munkaerőt is. És ez sem mindegy, hiszen a nagytótfalusiak nem másokkal, szerződött munkásokkal csépeltetnek, hanem maguk állítottak ki maguk közül egy cséplőbrigádot. — Nálunk nincs hiba az emberek szorgalmával — mondja Szabó János, az elnök. — Aratáskor is mindenki aratott, mindenki, aki csak mozogni tudott. Befejezték az aratást, de tiszta a dohányuk, a hagymájuk, a kukoricájuk is. — Azt hiszem a kukorica is becsap bennünket — jegyzi meg az elnök és már mondja is, hogy 14 mázsa májusi morzsolat terveztek be egy-egy holdra, de meglesz a 18—20 is holdanként. A gabonák is alaposan becsapták a vezetőket. Búzáiból például nyolc mázsát terveztek, majd a kongresszusi munkaverseny vállalásukban ezt tízre emelték és a végén kiderült 13,5 mázsát ad holdra. Zab is 7 mázsa termett volna terv szerint, a valóságban azonban 12,5 mázsa, az őszi árpa is a kalkulált tűz helyett 17,5 mázsával örvendeztette meg holdanként a tagakat. És mit csinálnak a terven felüli terménnyel? — Van annak már helye — magyarázza Szabó János. — Úgy határoztunk, ha már ilyen jó termésünk volt, akkor többet teszünk a közös takarmányalapba. Megduplázzuk a tervet. Eredetileg 256 mázsa őszi árpa került volna ebbe az alapba, most 512 lesz helyette, de a 126 mázsa zab helyett is 252 mázsa jut a közös állatainak. A búzát, ami fölösleg lesz belőle, azt eladjuk az államnak. Eredetileg 100 mázsára kötöttünk szerződést, de most azt hiszem újabb kétszáz mázsára köthetünk pótszerződést És hát persze a munkaegységünk értékét is növeli ez az„becsapódás“. Körülbelül 46 forintot ér majd a munkaegységünk is a betervezett 38 helyett. Az emberek az utolsó kaszavágásokat végzik a bükkönyös zabban, odébb traktor bufog. — A tarlók hetvenöt százalékát megbántottuk — mondja az elnök — A többin már mélyszántást, végzünk. Eddig huszonegy holdat szántottunk így meg. Azt mondják jó, az állami gazdaságiak is ezt mondják, így aztán már csak egy keverő szántást kell ezeknek a földeknek adni szeptemberben, aztán mehet bele a búza... . Egyszerre két dolog is: nemcsak a tagok dolgoznak jól, de a vezetőség is jól szervezi a munkát, meg aztán hallgatnak a szakemberekre, a járásiakra is, meg az állami gazdaságiakra is. — A siklósi gazdaság patronál bennünket — így az elnök. — Kaptunk tőlük két Mia motort.. Az egyiket már úgy kijavítottuk, hogy senki nem mondaná rá, hogy az nem új. Adtak Mgereblyét is és a napokban, náluk voltunk a szőlészetben, megmutatták, ők hogyan telepítenek. Mert mi is akarunk majd tíz holdat telepíteni. A gazdaság el is vállalta: beszerzik az oltványokat és a tíz holdból öt holdat a maguk gépével megforgatnak. A sertésólban 70 hízó, 85 malac és 14 koca hízik. Jövőre már több lesz -bíztatnak a vezetők és szinte látni rajtuk, szégyenkezve mondják: mindössze 15 szarvasmarhájuk van. Hozzá is teszik gyorsan: — Hamarosan 25—30 darab szarvasmarhát akarunk verni, mert enélkül bizony nem lehet gazdálkodni. Takarmányunk van bőven. Csak Jénánk több mint ezer mázsa termett eddig. Istállójuk, férőhelyük bőven van, különösen, ha a lovak egy részét eladják és Zetort vesznek helyette, mint ahogy tervezik. Ha pedig nincs, akkor segítenek magukon. A sertéseknek lassan szűkek lesznek az ólak. Építenek hát egy sertésfiaztatót, meg egy górét is saját erőből. A járástanúson azt mondták: érdemes Nagytótfaluba menni. Igazuk volt. (Szalai) Tágul a látóhatár Újszerű fielyiipari szolgáltatások Komlón zott el, amelyeket a komlóiak — minden huzavonát félretéve — hamarosan be is vezetnek. Panasz volt, hogy a vállalat szolgáltató részlegei messze esnek az egyes kerületektől Nos, már a hónap közepétől kezdve a város öt nagyforgalmú körzetében lesznek átvevőhelyek, ahol a javítandó, készítendő holmit a megbízottak átveszik és a lakosok készen, megjavítja megkapják. Másik panasz volt, hogy a rengeteg komlód rádiótulajdonos, ha készüléke délután 2 óra után elromlott, kénytelen volt másnapig várni a javításra, vagy a méregdrágán dolgozó maszekokhoz vinnná a készülékeket, akik aztán jól „megvágták". Most délután 2 és este 10 között műszaki ügyeletet tartanak a rádiójavító részlegnél és sürgős esetben hívásra házhoz is mennek, hogy frissiben javítsák meg a készülékeket. Egészen újszerű, hogy a Helyiipari szerződést köt az Oriannal és a Székesfehérvári Vadásztölténygyárral az általuk gyártott készülékek komlói garanciális javítására. Hogy ez milyen könnyebbséget jelent, azt csak az tudja, akinek valaha is „garanciális útra“ kellett készüléket küldenie. A munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározatot a komlói kommunisták is gondosan megvitatták, közöttük a Helyiipari Vállalatnál is. Sok értékes javaslat hang- — 3,2 MILLIÓ forintos költséggel építik már a szabolcsi István II. szárító akna vasbetontornyát. — MINDENRE kiterjedő, kétnapos piaci ellenőrzésre készülnek a városi KÖJÁLL dolgozói. Az ellenőrzésre rövidesen sor kerül.