Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2 Eredményesen fejeztük be az 1959-es évet, 1960-ban tovább fejlődik városunk Sajtótájékoztató a városi tanácson Az év utolsó napján a vá­rosi tanács vezetői sajtótájé­koztatón ismertették, milyen új létesítményekkel gazdago­dott városunk 1959-ben, milyen eredményekkel zárhatjuk az évet és milyen tervekkel kezd­hetjük meg a munkát 1960- ban. A sajtótájékoztatón részt­­vett Papp Imre elvtárs a vá­rosi tanács megbízott elnöke, Galabár Tibor elvtárs, a vá­rosi tanács titkára, és Gócz Béla elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese. Papp Imre elvtárs elmond­ta, hogy 1959-ben a városi ta­nács munkájában nagy szere­pet játszott a munkásosztály helyzetéről hozott párthatáro­zat, amelynek a szellemében igyekezett a városi tanács a lakosság igényeit, a városban élő munkások igényeit minél jobban kielégíteni és megja­vítani a városi lakosság élet­körülményeit. 1959-ben szereti javítani a vízellátást A napi víztermelés közel négyezer köbméterrel emelke­dett az elmúlt évben, tíz kilo­méternyi új vízvezeték épült és háromszáz épületet kapcsol­tak be a vízellátásba, és az év során nem fordult elő nagyobb nehézség a vízellátás terén. A lakosság ellátása érdeké­ben tovább bővült 1959-ben a kereskedelmi hálózat, újabb 29 boltegységgel, és a vendéglá­tóipari üzemek hálózata 23 új vendéglátóipari egységgel, kü­lönösen a munkáslakta város­részekben. Nőtt a kereskede­lem kulturáltsága is. N­égy ön­­kiszolgáló élelmiszerbolt, egy önkiszolgáló háztartási bolt és egy gyorskiszolgáló élelmiszer­­bolt nyílt az év folyamán. A kereskedelmi forgalom pedig 1,2 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal meghaladta az 1955—56 évi átlagot Az iskolai oktatás fejleszté­se is jó úton haladt előre. Nem kevesebb, mint -•­­ - harminc új tanterem épült. Jelentős eredményeket értünk el a politechnikai kép­zés terén is, mivel 13 közép­iskolai osztály vesz részt már a politechnikai képzésben. Az óvodai férőhelyek száma is bő­vült az év során 195 férőhely­­lyel. A lakások száma 1100 új lakással növekedett és 591 régi lakás került felújításra, és megkez­dődött 132 szövetkezeti lakás építése, amelyek majd 1960- ban kerülnek átadásra. Papp Imre elvtárs az 1959 es év legpozitívabb eredménye­ként azt említette, hogy to­vább erősödött a tanács és a lakosság közötti jó kapcsolat Ezt a körülményt bizonyítja az is, hogy a lakosság igen aktívan részt vett a feladatok megvalósításában, közel egymillió forint értékű társadalmi munk­át végeztek a város lakói. Jórészt társa­dalmi munkával sikerült meg­oldani az utcák parkosítását. Az 1960-as évről szólva el­mondta Papp elvtárs, hogy jelentősen nagyobb anyagi erő­források segítségével kezdhet­jük meg az évet, mint 1959- ben, így többek között 26 új autóbusz beállításával tovább javul majd a közlekedés és jú­lius folyamán lehetőség nyí­lik majd az elavult villamos­­közlekedés megszüntetésére. Az Üszögön megépülő víztisz­tító mű megépítésével a dunai víz is bekapcsolódik a város ivóvízellátásába és jelentősen enyhülnek az ivóvízgondok. Tovább fejlődik a közvilágítás is. A budai vámtól, egészen a szigeti vámig, továbbá a Sza­badság úton fénycsöves világítást szerelnek fel. Az új létesítmények között első helyen szerepel az új tan­termek építése. 40 új tanterem építését kezdik meg 1960-ban és 12 új tanteremben még az év folyamán meg is kezdik a tanítást. Az Apponyi téren, a Jókai utcában és a III. kerü­letben új sóvodák épülnek. A déli városrészben sor kerül egy 40 férőhelyes bölcsőde felépít­­ésére. Tatarozásra nem keve­sebb, mint 23,5 millió forin­tot fordítanak, többek között sortatarozást végeznek majd a Kosuth Lajos utcában. Alig lesz utca 1960-ban a városban, — mondta Papp elv­társ, — ahol nem lesz érezhető a tanács munkája, ahol nem épül valami új, vagy nem ke­rül felújításra valami. Hiszen a beruházások között szerepel mintegy hatszáz új lakás is, amely a város belterületén épül fel, javarészt tanácsi be­ruházásban. Gócz Béla elvtárs elmondta a tájékoztató során, hogy a tanács foglalkozik egy irodaház felépítésének gondolatával. Az irodaház felépítésével mintegy nyolcvan lakás szabadulna fel a város belterületén, az iroda­ház építési költsége pedig kö­rülbelül 55—60 lakás felépí­tésének a költségeiből fedez­hető lenne. Részletesen foglal­kozott Gócz elvtárs a közleke­dés helyzetével és ismertette a köztisztaság problémáit is. El­mondta, hogy nehezíti a köz­­tisztaság javítását az, hogy bizonyos géptípusok, seprő és szemétszippantó gépek beszer­zése igen nehéz. Most próbál­koznak egy szemétszippantó gép elkészítésével, amelyet ha sikerül elkészíteni, hozzájárul majd a köztisztaság további javításhoz. Egyébként jövőre újabb 1500 kuka edényt kap a város és tovább lehet bőví­teni a korszerű szemétszállí­tást, amely szintén hozzájárul a város tisztasága fokozásához Szó esett a város ür­s­forgalmi lelkiségeiről is, ezzel kapcsolatban a városi tanács az egykori „Francia borozó” helyén egy turista­­szállás létrehozásával kíván segíteni az elhelyezési gondo­kon. Elmodta Gócz elvtárs azt is, hogy 1960-ban megkezdik a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházának építését is, a gyermekklinika mögötti te­­rületen. , ■ ?. ‘ ■«­­ Végezetül a városi­­tanács vezetői kérték, adjuk­ át a ta­nács újévi jókívánságait a vé­res lakosságának, tehát kívá­nunk az 1960-as év szép tér­éi mellé mindenkinek a tanács nevében boldog új évet! NAPLÓ A szocializmus győzelmes előretörése Rajtunk a szocialista világ­rendszer fajlagos súlyának nö­vekedését szemlélteti a vilá ipari termelésében. 1917-be Oroszország mindössze 3 su­zalékkal járult hozzá a vila­termeléshez. A Szovjetunió­ lé­rejötte után, az első szocialta állam súlya a világtermés­­ben egyre növekedett és ,29­ ,-ben elérte a 3,7, 1937-ben a 10, 1 1950-ben pedig a 14,5 százalé­kot. 1958-ban a szocialista vi­lágrendszer országainak ipari termelése a világ ipari terme­lésének 33 százalékát tette ki. (1958-tól kezdve a fenti grafi­kon az egész szocialista tábor termelését mutatja.) Az SZKP történelmi jelentőségű XXI. kongresszusa új, nagyszerű távlatot nyitott: a Szovjetunió hétéves tervének teljesítése, valamint a népi demokr­atikus országok gazdaságának fevő­dése nyomán, a szocia­l­i­s c. vi­lágrendszer országai a Ház ipari termelésének több m­it 50 százalékát fogják adni így a szocialista rendszer túlsúly­­ba kerül a termelés tekinteté­­ben. 3 ecu­na,­ Lóján Lóján ősrégi és mégis fiatal város. A szálloda, amelyben elhe­lyeztek bennünket, a város „szélén“ szántóföldeken emelt egészen új épület. Berendezése is teljesen modern. A kétágyas szobák mindegyikéhez előszo­ba, fürdőszoba és egy kicsiny dolgozószoba tartozik. A park­jában úszómedence, ami igen jól jött, mert októberben itt még 36—38 C° meleg van. Maga az óváros 3000 éves. Egykor 10 császári dinasztia fővárosa volt A felszabadulás­kor 70 000 lakosa volt. Ma: 548 000! Az óváros élesen elvá­lik az új, modern Lorántól. Ki­csiny házas, szűk utcái még keleties képet mutatnak. Sőt mutatóban láttunk még a lösz­dombok oldalába vágott bar­langlakásokat is. De a lösz­­domb fennsíkján már ott te­rül el az új város a maga kü­lön gyárnegyedével, 40—60 m széles utcáival, parkjaival, munkásaival, főiskoláival, gimnáziumaival, egészségügyi intézményeivel. A város terü­lete a felszabadulás előtt 6 km­ volt, ma 455 km 2. Loján­­ban „kicsiben" szinte láthat­juk Kína ipari fejlődését. A felszabadulás előtt ebben a városban­­akkora volt mint Men a csak 10—12 üzem működött 2800 munkással. Ma 368 üze­me 134 000 dolgozót foglalkoz­tat. Szinte hihetetlen fejlődés! 1953-ban még az ipar és mező­­gazdaság összes termelési ér­téke 16 145 000 jüan volt, 1958- ban már eléri a 258 millió jüant. Az ugrásszerűen felszaporo­dott ipari munkás létszámot a környező falvak kommunái­ban felszabaduló munkaerőből alakították ki. Ehhez persze rengeteg új lakóépület és kommunális létesítmény vált szükségessé. 1958 óta egy új orvosegye­temet, egy műszaki főiskolát, 32 gimnáziumot és techniku­mot, 63 hatosztályos általános iskolát építettek az új város­részben. Létesítettek továbbá két szanatóriumot, hat kórhá­zat 1198 ággyal, négy mozit, kilenc színházat (9340 ülőhely­­lyel) és hét egyéb szórakozó­helyet. Itt épült meg Kína­­ sz­­truktorgyára. A gyárat és a hozzátartozó lakóterületet 1953- ban kezdték tervezni. 1954- ben kezdték el építeni a lakóházakat és a hozzájuk tar­tozó szociális, kulturális léte­sítményeket. 1955-ben kezdő­dött meg és 1959. szeptembe­rében fejeződött be magának a gyárnak az építkezése. A tervezés és építés szovjet szak­emberek segítségével, közre­mű kockaével történt. A próbatermelés 1959. szep­tember 1-én vette kezdetét. De hogyan! Kínának eddig nem volt traktorgyára. Következés­képpen szakemberekkel nem rendelkezett. Sanghajból és más ipari városokból toboroz­tak vasmunkásokat, akik szov­jet szakemberek segítségével, az építkezéssel párhuzamosan kezdtek hozzá a szükséges szakmunkásgárda felnevelésé­hez. A jubileumi kiállításra és az ünnepi felvonulásra el is készültek az első — igen ki­tűnő — példányok. A gyárban jelenleg 21 ezer munkás dolgozik (3500 nő), akik közül 12 ezer ipari ta­nuló! Október közepéig — ta­nulás közben 400 traktor ké­j­szült el. A futószalag bizony még nem fut. A szalag egye­s pontján 1—1 szakember ma­gyaráz, tanít 8—10 ipari tanu­lót. 1960-ra 15 000 traktor * termelési tervük (az eredő terv szerint 1961-re kellett vol­­na ezt elérniük.) 1962-ben sa­ját tervük szerint­ már 4'000 traktort akarnak gyártani 75, 54, 40 és 20 lóerős egységet. (Jelenleg 54 és 20 lóerőiket gyártanak.) A gyár dolgozói a számán kívül, munkaidő után skolai és politikai képzésben vsznek részt 12 500 munkás Je­­lenleg a gyér iskoláiban­ 7 °®z­­tályban 560 munkás tanul a főiskolán. 44 osztályt»«» felaő­­tagtM* n Brtáiphn tagozatú ghnnáziumi oktatás; folyik. úton egy gimnázium­­­ban tarsnak a dolgozók gyér : *Ad a nőket a gyár hat; szoptottelyisége, 10 bölcső-; déje s hat óvódája segíti, munijukban. A gyárnak egy; 400 gyas saját kórháza van; 14 frf! és 6 női egészségügyi; ^4°0tteran áll a dolgozók­ revefcezésére (a legnagyobb, 300 szem. befogadására al-­ kíirus), ahol reggelit, ebédet,v­acsorát kaphatnak olcsó áron.:­­ mohamedán vallású dől-; azoknak külön éttermük van.­ Hosszú sora lenne leírni, ném a gyár és a lakóterület h­idatait, a munkások kulturá­­is, szociális ellátottságát. De, azt hiszem, az eddig felsorolt adatokból is kitűnik, mekkora léptekkel halad a fejlődés út­­ján ez a hatalmas nép. Az 1. sz- traktorgyár tapasz­talatai alapjár pl. máris meg­kezdték valahol másutt a 2. s. traktorgyár építését. S csak ringában Lojmban hány ha­knió üzemre lehetne még be­számolni (többet meg is láto­gattunk.) . Az ugrásterisen fejlődő iparral kapáolattan érdemes megemlíteni a műszaki káder­­lépzés és tenezés sajátos módszereit. OPtyfd­Juk­ nm* *mh 1960. JANUÁR 1. PETŐFI Detrovicsnak azY®^ a szokása, hogym°°n ,a tanár magyarázott, rad 6^e­­lére lehajtotta a f«* a ba­karjára s a Pad alt mihdig papírossal babrálód*- mintha •'neki csak t Hekubí v°lna -a számtan a tártál*1 együtt- Alattam­ban a pad^tt irtat a költeményeket. Egyszer, midőn legjobban magyarázott- pkasdy, s Pen számtant, Petrovics le­hajtott fővel áll a padban, éppen minth­a­aludnék. Ez Százharminchét évvel ezelőtt született Kiskőrösön a „Világszabadság“’ költője, Petőfi Sándor. Ebből az alka­lomból közöljük Petőfi egykori diáktársának, Roboz Ist­vánnak, a századforduló egyik legismertebb vidéki újság­írójának visszaemlékezését, amely Petőfi pápai diákosko­­dásának egy kedves epizódjáról lebbenti fel az idő fáty­lát. Az alábbi memoárt a Pécsi Napló 1906 november 21-i száma közölte. 1842-ben volt. Farkasdy mér­gesen rákiált: —• Mit csinál ön Petrovics úr? Alszik, mikor én magya­rázok? ......m.tttt.Mi... Petrovics felemelkedik és m egyz ijedelemmel feleli Far­­kasdynak. .— Írtam, tanár úr! — Mit írt, hadd lássam! Petrovics átnyújtott egy fe­hér lapot, mondva: — Itt van, tanár úr! Farkasdy kikapja mérgesen Petrovics kezéből az írást és elkezdi olvasni: „A billikom”. (A költő később „Felköszön­tés” címet adta a versnek: Szenk.) Amint pillanatig olvasott már, arca a méregtől kivet­kőzve, örömtől fénylő lett. Tovább és tovább olvas, mindig derültebb tekintettel. Az ifjúság bámulva nézte az „úr színe változását” és várta, mi lesz ebből? Most elkezdi fennszóval olvasni: „Millióm átok! bort a billi­komba, Részegítő, láng hullámú bort; Mely keservet és bút martalékul A felejtés örvényébe hord.” S midőn az utolsó strófa kö­­vetkezett: „Éljen a szív..." Itt már önkénytelenül fel­állt az egész osztály és éljen» lett, az utolsó soroknál p­lig: „Éljen a meny!... a pokol,­ és minden. Minden éljen!­oh csak vesszek­ént.. .­ A szigorú szabályok ellenére is formálisan tapsolt öröm» ujjongva az Ifjúság. Midőn végigolvasta és vége volt a tüntetésnek, örömtelje* sőt lelkesült hangon nyújtott vissza a költeményt, mondva: — ön semmi pályára se ké­szüljön, csak ezt folytassa, mert ez egy elragadó költe* mény. És ezt most írja? — Igen, tanár úr, azóta tam, amióta az osztályba t®* jöttem. Az egész iskola meglepett hallgatta Farkasdy szavai'; midőn a sötét arcú, vad fit ilyen dicsérettel tüntette ki'­— Tudja Petrovics úr ! folytatja Farkasdy — mindet, megbocsátok önnek, még az is, a szabályok ellenére, ha a mathezist soha nem tudja !s csak folytassa a verselést!” Petőfi megfogadta a taná­csot. PÉCSI SIKER a Művelődésü­gyi Minisztérium drámapályázatán A Művelődésügyi Minisz­térium Színházi és Zenei Fő­igazgatósága nyilvánosságra hozta az MSZMP VII. kong­resszusa tiszteletére hirdetett dráma­pályázat eredményét. A zsűri az I. díjat nem adta ki. II. díjjal (12 000 forint) ju­talmazta Sándor Ivánt, három pályaművéért, különös tekin­tettel az R. 84-es repülőjárat című drámájára e­m. díjjal (8000 mazta Cserhalmi Imrét, Vid az asztalon című drámájáét valamint Örsi Ferencet A b­ruk és A fekete ventillán című drámájáért. A zsűri külön elismerés fejezi ki Felkai Ferenc, Sié­kely Júlia és Szirmai Reza íróknak a pályázatra bekil­dött műveikért. A zsűri úgy döntött, hat ifjúsági pályázat díját nem ad­ja ki, mert erre érdemes vnyi­lmi nem érteaatt ka.

Next