Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! dinamim napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_______ Effll. ÉVFOLYAM, 25., SZÁMÁRA 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 29., SZOMBAT Célok, tervek, lehetőségek Elémroppant X. és titokzatos arccal félrevont. Halkan, szinte suttogva beszélt: — Hogyan értik ezeket az ügyeket a távoli célokkal, meg terveztetéssel... ? Abban igazuk van, hogy a kocsmázás, az egyik napról a másikra élés nem ad értelmet az emberi életnek ... De a célok uram... Hát csinálhatok én egy jó üzletet ... ? Vagy építhetek magamnak egy akkora házat, amekkorát csak akarok ... ? Nem megy ez uram ... Ismét egy félreértés áldozata vagyok. Az emberi tervek, célok igaz hogy nem függetlenek a termelési, és a tulajdonviszonyoktól, de arról beszélni sem lehet, hogy az alapvető emberi célkitűzések a tulajdonviszonyok, vagy a termelési viszonyok függvényei lennének. Az emberi célokat, különösen ha egyéni szempontok alapján vizsgáljuk kétségtelenül befolyásolják a tulajdonviszonyok, de az emberiség nagy célkitűzésein, az egész világ dolgozik, társadalmi berendezkedéstől, termelési és tulajdonviszonyoktól függetlenül. A célok valóban sokfélék... De amikor alapvető emberi célokról beszélünk, akkor nem a kis üzletkötések esélyeire gondolunk. Hanem? — kérdezik. Az ivóvíz-kérdés megoldására. Az ivóvíz, és általában az öntözésre is alkalmas édesvíz hiánya ma világprobléma. A világ tudósai ma az ivóvíz tengervízből történő nagyüzemi előállításán dolgoznak, és remélik, hogy 1980-ig eredményt érnek el. A nagy emberi célkitűzések közé tartozik az időjárás korlátozott ellenőrzése és befolyásolása, a víz alatti növények nagyüzemi termelése táplálkozási célra, a betegségek legyőzése, az emberi élet meghosszabbítása, az ember szellemi képességeinek fokozása és a tanulási folyamat leegyszerűsítése, tehát az ismeretanyag közvetlen rögzítése az agyban. A nagy emberi célok között szerepel a más égitesteken élő értelmes lényekkel való kapcsolatteremtés, és sorolni lehetne még azokat a problémákat, melyeknek megoldása nem is tudományos kérdés, hanem társadalmi. „ A vízkérdést, az emberi élet meghosszabbítását, a betegségek legyőzését a tudósok a kétezredik év tájékán szeretnék megoldani. Mindez nem óhaj, hanem cél, így a világ laboratóriumaiban, kutatóintézeteiben fegyelmezett, eltökélt munka folyik. A cél érdekében nemcsak egy-egy kiemelkedő tudósegyéniség dolgozik, hanem adós, és technikus bizottságok, emberek ezrei és ezrei dolgoznak a részkérdések megoldásán és a vezető tudományos egyéniségek pedig a kapott részeredmények öszszehangolásán, a következtetések levonásán. Természetesen nemcsak az egész emberiség legnagyobb problémáinak legyőzésével foglalkozó tudósok célkitűzései számítanak nemesnek, példamutatónak, hanem minden olyan célkitűzés, ami előbbre viszi a világot, teljesebbé teszi ismereteinket. (Folytatás a 2. oldalon) ötezer lélekszámú bányásztelepülésből 30 ezer lakosú város Szebb és jobb lett az élet Városi pártértekezlet Komlón Százhúsz küldött és a meghívott vendégek jelenlétében vette kezdetét a komlói városi pártértekezlet tegnap délelőtt 9 órakor a pártbizottság székházában. A pártértekezlet munkájában résztvett Mulató János, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a külkereskedelmi miniszter helyettese, Szentiványi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Stier József, a Mecseki Szénbányászati Tröszt Pártbizottságának titkára, Lukács János, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Szili József, a Megyei Pártbizottság osztályvezető helyettese. A pártértekezlet elnöke dr. Tóth Lajos és Hartmann János volt. A munkabizottságok megválasztását követően került sor Neubauer József, a Komlói Városi Pártbizottság első titkárának rövid felszólalására, mely kiegészítette a városi pártbizottság írásos beszámolóját Elvi irányítás Az ipari átszervezés következtében 1963. júliusában a Pécsi é® a Komlói Szénbányászati Tröszt egyesült, ennek során a szénbányászati üzemek kikerültek a városi pártbizottság hatásköréből. De több más vállalatot is érintett az átszervezés. A Városi Pártbizottság munkastílusát az új, megváltozott körülményekhez kellett igazítani, a közvetlen ellenőrző-irányító tevékenységet az üzemek többségénél a közvetett, elvi irányítás váltotta fel. A termelési értékek alakulásában hét üzemnél történt lényegesebb változás a tárgyalt időszakban. Közülük négynél növekedett a termelés, háromnál viszont csökkenés mutatkozik. Ez azzal függ össze, hogy Komlón a nagyobb beruházások már megvalósultak, így az építőiparra, beleértve a Bányászati Építőipari Vállalatot is, a III. ötéves tervben kevésbé jelentős feladatok várnak , illetve a Mecseki Szénbányászati Tröszt komolyabb volumenű fúrási igényeket már nem támaszt a Mélyfúró Vállalattal szemben. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a város ipari és egyéb üzemei jól oldották meg legfontosabb feladataikat, a termelékenység az ipari üzemekben 1982-höz viszonyítva 19,6 százalékkal növekedett, az önköltség 2,78 százalékkal csökkent. A beszámoló ezután részletesen értékelte az egyes minisztériumi, illetve tanácsi vállalatok tevékenységét, legfontosabb mutatóinak alakulását, majd az MSZMP KB 1964. december 10-i határozatának helyi végrehajtásával foglalkozott. „Bátran elmondhatjuk, hogy a párt alapszervezetek kezdeményezői és lelkes szervezői voltak a végrehajtásnak, a pártonkívüliekkel is sikerült megértetniük a határozat fontosságát. Eredményes Yár©Sp©iÍfiK€! Komló a nem egészen ötezer lélekszámú kis bányásztelepülésből körülbelül 30 ezer fős várossá fejlődött. Ennek megfelelően kapott egyre jelentősebb helyet a városi pártbizottság munkájában a várospolitika. A II. ötéves terv ideje alatt mintegy 210 millió forint értékű beruházás mozdította elő Komló további városiasodását. Az ideológiai és a kulturális építőmunka helyzetéről szóló részben kiemelte a beszámoló, hogy a város dolgozóinak politikai, erkölcsi arculata kedvező irányban fejlődött, a városban élénk, politizáló légkör alakult ki. „Ha visszapillantunk az eltelt négy esztendőre, azt látjuk, hogy eredményesen dolgoztunk Szebb és jobb lett az élet, tovább szépült, épült városunk, nem utolsósorban is(Folytatás a 3. oldalon.) Kivitelezési értéket 1 millió 200 ezer forint lél raffelt a TTI Hat hónappal ezelőtt alakult meg — a bányászati iparágban elsőként —, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a fiatal műszakiak Társadalmi Tervező Irodája. A TTI — a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére —, kettős célkitűzéssel jött létre: alkalmat kívánt adni a legkülönbözőbb beosztásokban dolgozó fiatal mérnököknek és technikusoknak szakmai ismeretük továbbfejlesztésére, és segítséget a népgazdaságnak a fontos, de kapacitás hiányában gyakran évekig húzódó létesítmények mielőbbi megvalósításához. Az ércbányász fiatalok a napokban értékelték féléves munkájuk tapasztalatait. A tanácskozásra meghívták az ÉM Pécsi Tervező Vállalat KISZ -szervezetének és a Mecseki Szénbányászati Tröszt KISZ-bizottságának képviselőit is. A Tervező Vállalat fiataljai ugyanis rendszeresen végeznek társadalmi munkában tervezést, a Szén trösztnél pedig minden lehetőség adott egy önálló Társadalmi Tervező Iroda megszervezéséhez Az ércbányászok Társadalmi Tervező Irodája éves munkaterv alapján, kezdett munkához. Ebben 16 újítási feladat szerepelt, melyből 11-et félév alatt meg is valósítottak. A Fiatal Műszakiak Tanácsán belül — mely a Tervező Iroda alapját képezi —, létrehozták a bányász, gépész, vegyész, geológus és geofizikus szakcsoportokat. A Tervező Irodába tömörült fiatal műszakiak három jelentősebb feladatot is megoldottak. Kidolgoztak egy módszert, mely lehetővé teszi, hogy acél tartály helyett saválló beton tartályokat alkalmazzanak egy sugárvédelmi szempontból fontos munkahelyen, megoldották egy papírvágó olló gépi működtetését, illetve a bakdaruk csúszó-áramszedőjének kiküszöbölését- E három munka kivitelezési értéke mintegy 250 ezer forint. A legnagyobb munka azonban most van a befejezés stádiumában: elkészítették Bikás község közművesítési tervét, melynek kivitelezési értéke közel egymillió forint. A tanácskozáson részt vevő fiatal tervezők kérték: a megyei KISZ-bizottság segítsen abban, hogy a vállalatok és szövetkezetek megismerjék a TTI-t A társadalmi tervezés lehetőségei egyébként — ezt már az eddigi tapasztalatok is egyértelműen igazolták —, óriásiak. Évről évre százmilliós nagyságrendben maradnak el beruházások — a tervezői kapacitás hiánya miatt. A társadalmi tervezés segíthetne azon feladatok megoldásában, melyeket — viszonylagos kicsinységük miatt —, a nagy tervező irodák nem vállalnak. Mindenekelőtt a falusi KÖFA-beruházások megvalósulását gyorsíthatná meg a társadalmi tervezés ttal van ezer Dumbbiusi Napló A Dunántúli Napló hétköznap is elérte a hatvanezres példányszámot. Ebből az alkalomból bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután a szerkesztőség klubterme. A lap munkatársainak és a Lapkiadó Vállalat dolgozóinak közös ünnepségén Bertha Bulcsu József Attila-díjas író, a lap főmunkatársa méltatta az esemény jelentőségét. A hétköznapi hatvanezres példányszám elérése alkalmából Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, Földvári János, a Megye Tanács elnökhelyettese, Takács Gyula, a Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója és a Szakmai Szakszervezeti Elnökség küldött elismerő táviratot Este, a Pártiskolán rendezett fogadáson megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke, Csallány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat főosztályvezetője, Kővágó Gyula, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetője, Fajta Károly, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője, Kászon József, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának vezetője, Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság üzemviteli vezetője, dr. Kozma Ferenc, a Pécsi Postaigazgatóság hírlapcsoportjának vezetője, Kása Márton, a megyei postahivatal vezetője, Mátyás Géza, a Baranya megyei Hírlaposztály vezetője, Rozs László, a pártiskola igazgatója, dr. Tóth József, az Esti Egyetem igazgatója, Melles Rezső, a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója és Köhler László, a Pécsi Szikra Nyomda műszaki igazgatója. A fogadáson Dr. Nagy József mondott pohárköszöntőt A fogadás résztvevőinek egy csoportja.