Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

Világ proletárjai, egy­esüljetek ! d­in­amim napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_______ Effll. ÉVFOLYAM, 25., SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 29., SZOMBAT Célok, tervek, lehetőségek Elémroppant X. és titokza­tos arccal félrevont. Halkan, szinte suttogva beszélt: — Hogyan értik ezeket az ügyeket a távoli célokkal, meg terveztetéssel... ? Ab­ban igazuk van, hogy a kocs­mázás, az egyik napról a másikra élés nem ad értel­met az emberi életnek ... De a célok uram... Hát csinálhatok én egy jó üz­letet ... ? Vagy építhetek magamnak egy akkora házat, amekkorát csak akarok ... ? Nem megy ez uram ... Ismét egy félreértés áldo­zata vagyok. Az emberi ter­vek, célok igaz hogy nem függetlenek a termelési, és a tulajdonviszonyoktól, de arról beszélni sem lehet, hogy az alapvető emberi cél­kitűzések a tulajdonviszo­nyok, vagy a termelési viszo­nyok függvényei lennének. Az emberi célokat, különö­sen ha egyéni szempontok alapján vizsgáljuk kétségte­lenül befolyásolják a tulaj­donviszonyok, de az emberi­ség nagy célkitűzésein, az egész világ dolgozik, társa­dalmi berendezkedéstől, ter­melési és tulajdonviszonyoktól függetlenül. A célok valóban sok­félék... De amikor alap­vető emberi célokról beszé­lünk, akkor nem a kis üz­letkötések esélyeire gondo­lunk. Hanem? — kérdezi­k. Az ivóvíz-kérdés megoldá­sára. Az ivóvíz, és általában az öntözésre is alkalmas édes­víz hiánya ma világ­­probléma. A világ tudósai ma az ivóvíz tengervízből történő nagyüzemi előállítá­sán dolgoznak, és remélik, hogy 1980-ig eredményt ér­nek el. A nagy emberi cél­kitűzések közé tartozik az időjárás korlátozott ellenőr­zése és befolyásolása, a víz alatti növények nagyüzemi termelése táplálkozási célra, a betegségek legyőzése, az emberi élet meghosszabbítá­sa, az ember szellemi képes­ségeinek fokozása és a ta­nulási folyamat leegyszerű­sítése, tehát az ismeretanyag közvetlen rögzítése az agy­ban. A nagy emberi célok között szerepel a más égi­testeken élő értelmes lények­kel való kapcsolatteremtés, és sorolni lehetne még azokat a problémákat, melyeknek megoldása nem is tudomá­nyos kérdés, hanem társa­dalmi­­. „ A vízkérdést, az emberi élet meghosszabbítását, a be­tegségek legyőzését a tudó­sok a kétezredik év tájékán szeretnék megoldani. Mindez nem óhaj, hanem cél, így a világ laboratóriumaiban, ku­tatóintézeteiben fegyelme­zett, eltökélt munka folyik. A cél érdekében nemcsak egy-egy kiemelkedő tudós­­egyéniség dolgozik, hanem adós, és technikus bizottsá­gok, emberek ezrei és ezrei dolgoznak a részkérdések megoldásán és a vezető tu­dományos egyéniségek pedig a kapott részeredmények ösz­­szehan­golásán, a következte­tések levonásán. Természetesen nemcsak az egész emberiség legnagyobb problémáinak legyőzésével foglalkozó tudósok célkitű­zései számítanak nemesnek, példamutatónak, hanem min­den olyan célkitűzés, ami előbbre viszi a világot, telje­sebbé teszi ismereteinket. (Folytatás a 2. oldalon­) ötezer lélekszámú bányásztelepülésből 30 ezer lakosú város Szebb és jobb lett az élet Városi pártértekezlet Komlón Százhúsz küldött és a meg­hívott vendégek jelenlétében vette kezdetét a komlói városi pártértekezlet tegnap délelőtt 9 órakor a pártbizottság szék­házában. A pártértekezlet munkájában résztvett Mulató János, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a külkereske­delmi miniszter helyettese, Szentiványi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Stier József, a Mecseki Szén­­bányászati Tröszt Pártbizott­ságának titkára, Lukács Já­nos, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Szili József, a Megyei Pártbizottság osztály­­vezető helyettese. A pártérte­kezlet elnöke dr. Tóth Lajos és Hartmann János volt. A munkabizottságok megválasz­tását követően került sor Neubauer József, a Komlói Városi Pártbizottság első tit­kárának rövid felszólalására, mely kiegészítette a városi pártbizottság írásos beszámo­lóját Elvi irányítás Az ipari átszervezés követ­keztében 1963. júliusában a Pécsi é® a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt egyesült, en­nek során a szénbányászati üzemek kikerültek a városi pártbizottság hatásköréből. De több más vállalatot is érintett az átszervezés. A Városi Párt­­bizottság munkastílusát az új, megváltozott körülményekhez kellett igazítani, a közvetlen ellenőrző-irányító tevékenysé­get az üzemek többségénél a közvetett, elvi irányítás vál­totta fel. A termelési értékek alaku­lásában hét üzemnél történt lényegesebb változás a tár­gyalt időszakban. Közülük négynél növekedett a terme­lés, háromnál viszont csök­kenés mutatkozik. Ez azzal függ össze, hogy Komlón a nagyobb beruházások már megvalósultak, így az építő­iparra, beleértve a Bányásza­ti Építőipari Vállalatot is, a III. ötéves tervben kevésbé jelentős feladatok várnak , illetve a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt komolyabb vo­lumenű fúrási igényeket már nem támaszt a Mélyfúró Vál­lalattal szemben. Az elmúlt évek tapaszta­latai igazolják, hogy a város ipari és egyéb üzemei jól ol­dották meg legfontosabb fel­adataikat, a termelékenység az ipari üzemekben 1982-höz viszonyítva 19,6 százalékkal növekedett, az önköltség 2,78 százalékkal csökkent. A beszámoló ezután rész­letesen értékelte az egyes mi­nisztériumi, illetve tanácsi vállalatok tevékenységét, leg­fontosabb mutatóinak alaku­lását, majd az MSZMP KB 1964. december 10-i határoza­tának helyi végrehajtásával foglalkozott. „Bátran elmond­hatjuk, hogy a párt alapszer­vezetek kezdeményezői és lel­kes szervezői voltak a végre­hajtásnak, a pártonkívüliek­­kel is sikerült megértetniük a határozat fontosságát­. Eredményes Yár©Sp©iÍfiK€! Komló a nem egészen öt­ezer lélekszámú kis bányász­­településből körülbelül 30 ezer fős várossá fejlődött. Ennek megfelelően kapott egyre jelentősebb helyet a vá­rosi pártbizottság munkájá­ban a várospolitika. A II. öt­éves terv ideje alatt mintegy 210 millió forint értékű be­ruházás mozdította elő Komló további városiasodását. Az ideológiai és a kulturá­lis építőmunka helyzetéről szóló részben kiemelte a be­számoló, hogy a város dolgo­zóinak politikai, erkölcsi arcu­lata kedvező irányban fejlő­dött, a városban élénk, politi­záló légkör alakult ki. „Ha visszapillantunk az eltelt négy esztendőre, azt látjuk, hogy eredményesen dolgoztunk Szebb és jobb lett az élet, tovább szépült, épült váro­sunk, nem utolsósorban is­(Folytatás a 3. oldalon.) Kivitelezési értéket 1 millió 200 ezer forint lél raffelt a TTI Ha­t hónappal ezelőtt alakult meg —­ a bányászati iparág­ban elsőként —, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a fiatal műszakiak Társadalmi Tervező Irodája. A TTI — a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére —, kettős célkitűzéssel jött létre: alkal­mat kívánt adni a legkülönbö­zőbb beosztásokban dolgozó fiatal mérnököknek és techni­kusoknak szakmai ismeretük továbbfejlesztésére, és segítsé­get a népgazdaságnak a fon­tos, de kapacitás hiányában gyakran évekig húzódó léte­sítmények mielőbbi megvaló­sításához. Az ércbányász fiatalok a napokban értékelték féléves munkájuk tapasztalatait. A tanácskozásra meghívták az ÉM Pécsi Tervező Vállalat KISZ -szervezetének és a Me­cseki Szénbányászati Tröszt KISZ-bizottsá­gának képvise­lőit is. A Tervező Vállalat fia­taljai ugyanis rendszeresen végeznek társadalmi munká­ban tervezést, a Szén trösztnél pedig minden lehetőség adott egy önálló Társadalmi Terve­ző Iroda megszervezéséhez Az ércbányászok Társadalmi Tervező Irodája éves munka­terv alapján, kezdett munká­hoz. Ebben 16 újítási feladat szerepelt, melyből 11-et félév alatt meg is valósítottak. A Fiatal Műszakiak Tanácsán belül — mely a Tervező Iro­da alapját képezi —, létrehoz­ták a bányász, gépész, vegyész, geológus és geofizikus szak­csoportokat. A Tervező Iro­dába tömörült fiatal műsza­kiak három jelentősebb fel­adatot is megoldottak. Ki­dolgoztak egy módszert, mely lehetővé teszi, hogy acél tar­tály helyett saválló beton tartályokat alkalmazzanak egy sugárvédelmi szempontból fon­tos munkahelyen, megoldották egy papírvágó olló gépi mű­ködtetését, illetve a bakdaruk csúszó-áramszedőjének kikü­szöbölését- E három munka kivitelezési értéke mintegy 250 ezer forint. A legnagyobb munka azonban most van a befejezés stádiumában: elké­szítették Bikás község közmű­vesítési tervét, melynek kivi­telezési értéke közel egymillió forint. A tanácskozáson részt vevő fiatal tervezők kérték: a me­gyei KISZ-bizottság segítsen abban, hogy a vállalatok és szövetkezetek megismerjék a TTI-t­ A társadalmi tervezés lehetőségei egyébként — ezt már az eddigi tapasztalatok is egyértelműen igazolták —, óriásiak. Évről évre százmil­liós nagyságrendben marad­nak el beruházások — a ter­vezői kapacitás hiánya miatt. A társadalmi tervezés segít­hetne azon feladatok megol­dásában, melyeket — viszony­lagos kicsinységük miatt —, a nagy tervező irodák nem vállalnak. Mindenekelőtt a falusi KÖFA-beruházások meg­valósulását gyorsíthatná meg a társadalmi tervezés ttal van ezer Dumbbiusi Napló A Dunántúli Napló hétköz­nap is elérte a hatvanezres példányszámot. Ebből az al­kalomból bensőséges ünnep­ség színhelye volt tegnap dél­után a szerkesztőség klubter­me. A lap munkatársainak és a Lapkiadó Vállalat dolgozói­nak közös ünnepségén Bertha Bulcsu József Attila-díjas író, a lap főmunkatársa méltatta az esemény jelentőségét. A hétköznapi hatvanezres példányszám elérése alkalmá­ból Naményi Géza, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának vezetője, Barcs Sán­dor, a MUOSZ elnöke és Sik­lósi Norbert, a MUOSZ főtit­kára, Földvári János, a Me­gye Tanács elnökhelyettese, Takács Gyula, a Megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgató­ja és a Szakmai Szakszer­vezeti Elnökség küldött elis­merő táviratot Este, a Pártiskolán rende­zett fogadáson megjelent dr. Nagy József, a Megyei Párt­­bizottság titkára, Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács elnöke, Csallány Ferenc, a Hírlap­kiadó Vállalat igazgatója, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat főosztályvezetője, Kővágó Gyula, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetője, Fajta Károly, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője, Földvári János, a Megyei Tanács el­nökhelyettese, Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgató­ság vezetője, Kászon József, a Magyar Rádió Pécsi Stúdió­jának vezetője, Kántor Sán­dor, a Pécsi Postaigazgatóság üzemviteli vezetője, dr. Kozma Ferenc, a Pécsi Postaigazga­tóság hírlapcsoportjának ve­zetője, Kása Márton, a me­gyei postahivatal vezetője, Mátyás Géza, a Baranya me­gyei Hírlaposztály vezetője, Rozs László, a pártiskola igaz­gatója, dr. Tóth József, az Esti Egyetem igazgatója, Mel­les Rezső, a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója és Köhler László, a Pécsi Szikra Nyom­da műszaki igazgatója. A fo­gadáson Dr. Nagy József mondott pohárköszöntőt A fogadás résztvevőinek egy cso­portja.

Next