Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,72.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjaiwo-március 20.,csütörtök Íj Tartalomból: Két diplomata elrablása Latin-Amerikában \ Tárgyalások |Nyugat-Berlinről || Termékbemutató a Bőrgyárban Megindult a tavaszi munka Baranyában A domboldalakon szántanak, vetnek — A sík területeken még mindig sok a belvíz — Ötvenesét hold szántásra, százhatvanezer hold pedig elvetésre vár Baranyában Dél-Baranyamelegebb domboldalain a hét elején végre megindulhatott a tavaszi munka. A Villány, Siklós környéki termelőszövetkezetekben szerdán már több ezren dolgoztak a határban. A borvidék nagyüzemeiben a szőlő metszése adta még szerdán is a munka javát, így a diósviszlói tsz-bess is, ahol írvár negyedik hete metszenek, de a rossz időjárás többször is megzavarta ezt a fontos munkáit A metszéssel egyidejűleg végzik a nagyüzemi szőlőtelepítések korszerűsítését, az üzemek minden második szőlősort kivágnak, a 150 centis sortávolságot 300 centissé alakítják át, hogy a gépi művelhetőséget biztosíthassák. A vilánykövesdi tsz hat hold híján az egész szőlőterületét korszerűsítette már. A gyorsabba® szikkadó domboldalakon azonban nemcsak a szőlő munkálatai indulhattak meg, de a szántás-vetés is. A szokatlan bőséges téli csapadék okozta belvizek miatt igen felemás kép alakult ki még egy-egy gazdaságon belül is. Diósviszlán például a magasabban fekvő táblákon két nap óta vetik a borsót, a tsz rádfalvi üzemegységében ugyanakkor az őszi vetések 25 százaléka víz alatt áll. Ugyanez a helyzet a szomszédos siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben is, ahol az ősszel és télen elvetett primőr zöldborsó már ki is kelt, s a hét elején elvetették a mákot és tegnap a lent, de megkezdték a zab vetését is, a mélyfekvésű terehegyi és harkányi táblákon azonban még mindig megfeszített ütemben dolgoznak a szivattyúk, hogy a hetek óta pangó belvizeket elvezessék. A hosszú tél rovására írható a primőrborsó-terület jelentős lecsökkenése is ezen a hagyományos termelőhelyen, az ősszel korán leesett a hó, s ezért az üzemek csak tavaszi vetést tudtak végezni, erre azonban nem minden tsz vállalkozott. A borsó két héttel később kerül piacra a szokásosnál és ez nagymértékben rontja mindenekelőtt a külföldi értékesítési lehetőségeket. A belföldi piacon ezúttal sincs veszélyben a Villány környéki zöldborsó elsősége. Ezekben a napokban zajlanak le a tavaszi gépszemlék, a villányi Új Alkotmány Tszben szerdán 35 traktor „vizsgázott le”, a szemlebizottság elégedett volt a gépek műszaki állapotával, a pótalkatrész-ellátást azonban — különösen az MTZ traktoroknál és a cseh típusoknál — kifogásolják a villánykövesdiek, de a siklósiak, a turonyiak és a többi megkérdezte is. Pedig a traktorpark tavaszi igénybevétele erősnek ígérkezik, nem kevesebb, mint 30 ezer hold őszi mélyszántás maradt el a tavaszra a termelőszövetkezettekben. Ezen kívül több mint 43 ezer hold koratavaszi vetésű növény és 116 ezer hold kukorica, összesen 160 ezer hold talaj előkészítését és vetését kell elvégezni a következő hetekben Baranyában. A kétlem** tavaszi idő következtében a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben is megkezdték az árpa és napraforgós borsó vetését. Képen: Andrics Lukács és Benkő István az egyik táblán borsó és napraforgó keverék vetéséhez készülődnek. Felszabadulási hálastaféta és tmmpsévek a szovjet hősi emlékműveknél A Hatások üdvözlete a párt és kormány vezetőinek Öt országos útvonalon érkeznek Budapestre a felszabadulás évfordulója tiszteletére rendezett díszszemlével egyidőben az országos csillagstaféta résztvevői, akik átadják a párt és a kormány vezetőinek a különböző községek, járások és megyék fiataljainak szalagokra írt üdvözletét Baranya megyében a hálastafétát két lépcsőben bonyolítják le, a rendőrség, honvédség, munkásőrség, Magyar Honvédelmi Szövetség, valamint a Magyar Testnevelési Sport Szövetség, határőrség és a KISZ összefogásával. Először a városi és járási csillagstafétákat rendezik meg, március 29-ig, úgy, hogy a járás területén lehetőség szerint valamennyi községet érintsen. A községeken áthaladó stafétára — a szovjet hősi emlékműveknél vagy a község központi helyén ünnepség keretében a KISZ- alapszervezetek, úttörőcsapatok, az állami és tömegszervezetek képviselői fölkötik az üdvözlő szalagokat. Második lépcsőben a járási székhelyeken összegyűjtött, szalagokkal díszített kopjafákat a megyei csillagstaféta keretén belül rendőrségi motoros váltókkal eljuttatják Pécsre a Köztársaság téri érkezőhelyre, ahonnan újabb motoros váltókkal továbbítják és átadják Tolna megyének, hogy az országos útvonalon Budapestre juttassák. Öt vállalat 1969 tükrében. Átlag 25 napi nyereség Az idei év fő feladata: a műszaki fejlesztés öt vállalat tartozik a Pécs városi Tanács ipari osztályának kezelésébe, a Fémipari Vállalat, Bútorgyár, Szikra Nyomda, Vegyesipari Vállalat és a Fodrászipari Vállalat. Ezen öt vállalat 1969-es eredményeiről és az idei esztendő műszaki fejlesztési terveiről tájékoztatott bennünket Fekete Alajos, a Városi Tanács ipari osztályának csoportvezetője. Kérdéseinkre elmondotta, hogy a vállalatok közül hárman megpályázták a Kiváló vállalat címet — teljesítve a pályázati kiírás összes feltételeit — bár a másik kettő is nyereséggel zárta az 1969-es esztendát. A Kiváló vállalat címjéért a Szikra Nyomda, a Vegyesipari és a Fodrászipari Vállalat versenyez. A Szikra Nyomdában a jó munka eredményeképpen 6 millió 822 ezer forint nyereséggel zárták az elmúlt évet — ez a nyereségrészesedés kifizetésénél pozitívan éreztette hatását. A műszaki fejlesztésre idén másfélmillió forintot irányoztak elő. A lehetőségekhez mérten a régi elavult géppark cseréjét ebből a keretből fedezik. A Pécsi Vegyesipari Vállalat nyeresége 4 millió 343 ezer forint A dolgozók között 1 millió 368 ezer forint jutott az elmúlt év eredményei alapján: ez egy főre 28 napi átlagkeresetnek megfelelő összeg. A Ruhaipari Vállalattól átvett konfekció részlegben is megnyugodtak a kedélyek , itt is nyereséggel zárták az évet. A vállalat 1970-ben nyolcszázezer forintos fejlesztési alapból fog gazdálkodni, tizenhárom részlegébe új célgépek beszerzését tervezik. A Fodrászipari Vállalat kizárólag személyi szolgáltatást végez, ennek megfelelően idén az üzlethelyiségek további korszerűsítését, új berendezések vásárlását tervezik: kétszázezer forint a fejlesztési alap. A dolgozók tizenharmadik havi részesedése 27 napi keresetnek felel meg , a felosztásra kerülő összeg 446 ezer forint. A Bútorgyárban sokáig úgy volt, hogy nem lesz nyereség, mégis 205 ezer forint került felosztásra, bár a gyár csak 152 ezer forint nyirezárta az évet A dolgozók tizenkilenc napi részesedése az előző esztendői tartalékalapjából ered. A műszaki fejlesztésre kétszázezer forint áll rendelkezésre. Új vasvázas szint építenek a jelenlegi — udvaron lévő — fabarakk helyére, amelynek lebontása biztonságtechnikai okokból szükséges. A Fémipari Vállalat 691 ezer forint nyereséget fizet az 1969-es eredmények alapján, dolgozónként 24 napi részesedést. Az elmúlt évben megrendelt két láncfűző gép beállítását a közeljövőben tervezik, idén a saját alapból félmillió forintos műszaki fejlesztésre futja. Új fröccsöntőgép és esztergapadok beszerzése a cél. Átépítik a Gázművek egyik kemencéjét, mely az idő folyamán elhasználódott. Az építők a tervek szerint júniusra befejezik a munkát, s így az újjáépített kemence ismét szolgáltathatja majd a kokszot és gázt. Fotó: ifj. Háda Sándor Ára: 80 fillér Új 120 kW-os transzformátor-állomást építenek Siklós mellett a DÉVÁSZ dolgozói Az épülő Beremendi Cement Művek gyártelepe ezen keresztül kapja az elektromos energiát. Jelenleg a távvezeték építők a transzformátorállomás és a gyártelep között építik a vezetéket. Kielégítő az ünnepi ellátás Kétszázezer tajáé husvetra Ötszáz mázsa füstölt áru A Baranya—Tolna megyei Húsipari Vállalat illetékesei kedvezően nyilatkoztak az ünnepi ellátást illetően. Tavaly ugyanebben az időszakban 450 mázsa füstöltáru — sonka, lapocka, kötözött sonka, tarja, csülöke került az üzletekbe. Az idén húsvétkor 500 mázsát biztosítottak. A közismert nehézségek ellenére több lesz tehát az effajta húsáru, mint 1969-ben. Ebből a mennyiségből tegnapig 440 mázsát szállítottak ki az üzletekbe, a hiányzó 60 mázsát folyamatosan szállítják. Baranya megye húsboltjai ezen felül, a heti ellátási mennyiségből 68 mázsa főtt húsárut is kapnak. Marhahúsból 390 mázsa kerül a boltokba, ebből mindössze 85 mázsa a fagyasztott, a többi friss. 1075 mázsa sertéshúst is szállítanak, ennek a menynyiségnek fele saját vágásból származik, tehát friss hús, 25—30 százaléka import friss sertéshús, és 20—25 százaléka fagyasztott A heti ellátási keret 300 mázsa húskészítmény, melyből — a már említett 68 mázsa főttárun kívül — 232 mázsa kerül az üzletékbe.. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, szinte dúskál a különböző áruféleségekben. Vágott baromfiból a korábbi évek 36 vagonjával szemben az idén 80 vagonnal biztosítottak, korlátlan mennyiségben tudják ellátni a fogyasztókat. Hetente 200 mázsa kerül a megye élelmiszerüzleteibe. Élőbaromfiból is a keresletnek megfelelő mennyiséget biztosítják a piacokon. A slágercikk a tojás. Kétszázezer darabot biztosítottak húsvétra , elegendő lesz. Július 9—12 Nemzetközi néptáncfesztivál Pécsett Felújítják a pécsi szabadtéri színpadot Ez év július 9—12 között Pécsett rendezik meg az L Magyarországi Nemzetközi Néptáncfesztivált, a Művelődésügyi Minisztérium a központi szervek egyetértésével és a Baranya megyei és Pécs városi Tanácsa támogatásával. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettese a rendezvénnyel és arra való készüléssel kapcsolatban a következő tájékoztatót adta: — E kiemelt nagy rendezvényt természetesen ebben az esztendőben a felszabadulás jegyében készítjük elő, illetve szervezzük meg. Célunk a nemzetközi összefogás erősítése, hazánk és népünk művészeti eredményeinek propagálása. — A rendezvény lebonyolításához szükséges a szabadtéri színpad, több éves — főként az idei tél okozta — rongálódásainak felszámolása, egyszerűbben az, hogy a szabadtéri színpadunk alkalmas legyen a program lebonyolítására. Szakértői bizottság a helyszínen megvizsgálta a rongálódásokat és felmérte a hiányosságokat A felújítási munkákra vonatkozó javaslatukat elkészítették. Eszerint a színpad padozatát teljesen kicserélik, a nézőtéri padokat megjavítják, a nézőtéri járatokat és a színpadi hullámpala állófalakat rendbehozzák, s helyreállítják a megrokkant öltöző épületet. A munkákra 445 000 forintot irányoztak elő. Az összeget a Pécsi Nemzeti Színház rendelkezésére bocsátották, amely a II. kerületi Tanács költségvetési üzemével szerződést kötött. A munkálatok május 30-ra befejeződnek. — A szabadtéri színpadon nemcsak az I. Nemzetközi Néptáncfesztivált rendezzük meg, egyéb alkalmakra is igénybe vesszük. A Pécsi Nemzeti Színház itt rendezi meg a szokásos évi — három, négy előadásból álló — Szabadtéri Színpadi Esték című sorozatát. Tárgyalásokat folytatunk az Országos Rendező Irodával is — fejezte be tájékoztatóját Papp Imre.