Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ (Folytatás az 1. oldalról) adatokat, amelyeket Baranya kommunistáinak, dolgozóinak el kell végezniük az elkövetkezendő években, hogy itt is még gyorsabban vigyék előbbre a párt politikáját, a szocializmus ügyét. Érdemes ebben a megyében is még további erőfeszítéseket tenni a gyarapodás, a fejlődés érdekében, hiszen ez az ország egyik nagyon fontos, igen gazdag területe, ahol hagyományosan szorgalmas munkásság, nép lakik és dolgozik. Ehhez a munkához kívánok én személyesen is sok sikert a megye minden kommunistájának, dolgozójának, lakójának — fejezte be felszólalását Aczél György elvtárs. Pécsi, siklósi és mohácsi küldöttek beszélgetése az értekezlet szünetében. 1970 november 1. A tanácskozás második napja A szombati napon elsőnek dr. Nyéki Károly, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését ismertette. Megállapította, hogy 343 küldött vesz részt a pártértekezlet munkájában, minden küldött 66 párttagot képvisel. A küldöttek közül 264 férfi, 79 nő. Életkor szerint: 30 éven aluli 44 fő, 31—40 év közötti 105 fő, 41—50 év közötti 141 fő, 50 év feletti 53 fő. A küldöttek között tehát mind a három nemzedék képviselve van. Jellemző a fejlődésre, hogy a 343 küldött közül 107 egyetemet, főiskolát végzett, ben tudományos fokozatot szereztek. Ami a párttagság keltét illeti: 9 fő a felszabadulás előtt, 195 fő 1944—1956, 119 fő 1957—1966 között, 20 fő pedig 1967 óta lépett be a pártba. Pártfőiskolát végzett 49, egyéves pártiskolát végzett 54, marxizmus—leninizmus esti egyetemet végzett 69 fő, a küldöttek 70 százalékának 5 hónapos, vagy annál magasabb pártiskolai végzettsége van. A 343 küldött közül 112 fő ipari és mezőgazdasági üzem mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Mecseki Szénbányák küldötte lépett az előadói emelvényre. Dr. Nagy József bevezető mondataiban utalt arra, hogy a gazdaságirányítás reformjának bevezetése volt az utóbbi évek egyik legnagyobb gazdasági, politikai eseménye. A reform új értékrendszere folytán gazdasági helyzetünk valóságos reflektorfénybe került. A dolgozó tömegek helyeslik, támogatják az új intézkedéseket, sokkal kevesebb aggályt hangoztatnak evvel kapcsolatban, mint néhány évvel ezelőtt. De még így is elég gyakran találkozni szubjektív, vagy borúlátó megítélésekkel — Van-e okunk a borúlátásra? — tette fel a kérdést dr. Nagy József. — A tények egész sorozatával bizonyíthatjuk, hogy nincs. Gazdasági életünk fejlődése, a fejlődés ritmusa alapjában kiegyensúlyozott, a növekedés üteme megfelel a tervezettnek. Mi gazdaságirányítási rendszerünk eszközei alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a gazdasági folyamatokat szabályozzák. A központi akarat érvényesülése mellett lehetővé tették az önálló vállalati cselekvést, a terv és a szocialista piacjobb kapcsolatát. De lássuk csak a tényeket, amelyek a fejlődést igazolják. Az elmúlt öt évben mekben dolgozó fizikai munkás, 30 fő a termelés közvetlen irányításában részt vevő műszaki dolgozó. A párt- és társadalmi szervek vezető testületeiben dolgozik 86 fő, az állami vezetésben 15 fő, gazdasági vezető 44 fő, hivatali, intézményi vezető 20 fő. A küldötteken kívül részt vesz a pártértekezlet munkájában 68 meghívott is. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke összehasonlítást tett az 1966-os megyei pártértekezlet és a jelen pártértekezlet adatai között is. Az összehasonlításból az derül ki, hogy talán még egyetlen pártértekezleten sem voltak olyan arányban képviselve a fizikai munkások, nők és fiatalok, mint most. Az 1966-ban megtartott megyei pártértekezleten például 50 fizikai munkás és a termelés közvetlen irányításában részt vevő műszaki dolgozó volt a küldöttek között, ma 142, tehát 42 százalék. Négy évvel ezelőtt 24 nő vett részt a pártértekezlet munkájában, ma 79, ami pedig a 30 éven aluliakat illeti: 1966-ban 16 küldött volt 30 éven aluli, most pedig 44, mintegy 12 ezer új munkahely létesült megyénkben, szinte szászázalékos a foglalkoztatottság. Elhelyezkedési gondok helyett munkaerőhiány lépett fel, különösen egyes szakmákban. A jelenlegi munkaerőhiány persze más gondokat is felvet, azt például, hogy az üzemek belső munkaszervezése még sok kívánnivalót hagy maga után. A gyors fejlődést mutatja az is, hogy az egy főre jutó reáljövedelem gyorsabban emelkedett a tervezettnél, s meghaladta a III. ötéves tervben kitűzött célt. A lakosság pénzbevételei 12, az ipari munkabérek pedig 6 százalékkal emelkedtek 1970 eddig eltelt időszakában, a múlt évhez képest. Hasonló volt az emelkedés mértéke az ötéves terv korábbi éveiben is. A megyében dolgozó munkások átlagkeresete jelenleg 2446 forint, amely mintegy 450 forinttal magasabb az 1994 forintos országos átlagnál. A pécs-baranyai üzemek 311 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki ebben az évben, 40 százalékkal többet, mint a múlt esztendőben. Erőteljesen nőtt a tsz-tagok, mezőgazdasági dolgozók jövedelme is, a különböző szociális intézkedések — az új tsznyugdíjtörvény, táppénz, családi pótlék stb. — tovább javították a falusi lakosság életkörülményeit. Természetesen, a 2446 forintos átlagkereset sem rejtheti el a szemünk elől azt a tényt, hogy vannak olyan rétegek is, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az átlagnál. Mégis, ha mindent egybevetünk, elmondhatjuk : eredményeink még nemzetközi összehasonlításban is kiállják a próbát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a lakosság egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a tartós fogyasztási cikkek vásárlása iránt. A főváros után Baranya megyében a legmagasabb az autótulajdonosok, tv-előfizetők száma. A pártértekezlet vitája során gyakran szóba került a közgondolkodás témája. Való igaz, hajlamosak vagyunk arra, hogy a sok munkát magukban foglaló eredményeket magától értetődőnek, természetesnek tartsuk, a hibákat viszont felnagyítsuk. Ezért nem mindig reális az a kép, amelyet gazdasági életünkről szoktunk festeni. Dr. Nagy József megállapította, hogy az ünneprontás szándéka nélkül is beszélni kell néhány gondunkról. Ilyen például a termelékenység, az élőmunka hatékonyságának nem kielégítő alakulása. Az üzemek egy részében szinte kezdetleges a termelés és munkaszervezés, s ezzel együtt jár a munkaerő pazarlása. Amikor a munkaerőhiányról szólunk, erre is gondolnunk kell. Igaz, hogy e gondokat üzemen kívüli okok (hitelszegénység, a kellő szabályozók hiánya) is szaporítják, a hibák fő eredőjét mégis az üzemekben kell keresnünk. Már azért is, mert a gazdasági reform sok esetben megrekedt a vállalatok kapujában. Eddig főként a vállalatok egymás közötti kapcsolataiban történtek változások, a belső mechanizmus vonatkozásában még kevésbé beszélhetünk erről. Márpedig e mechanizmus továbbfejlesztése nélkül nem beszélhetünk a reform következetes megvalósításáról. Vannak emberek, akik azt tartják: azért is jár fizetés, hogy megjelenjenek a munkahelyen. Ha azt kívánják tőlük, hogy dolgozzanak, akkor prémiumot, jutalmat várnak. Nyilván fontos, hasznos a prémium, de le kell szögezni: azért még nem lehet fizetést adni, hogy megjelenjünk. Azok az üzemek cselekednek helyesen, amelyek minden kifizetett forint fejében meghatározott teljesítményt követelnek meg. Dr. Nagy József részletesen beszélt az árszínvonalról, árrendszerünkről, hangsúlyozva: az árszínvonalról alkotott véleményekben jelentkezik leginkább a szubjektivizmus. Utalt arra a fonákságra, hogy sok olyan embert találni, aki panaszkodik az árak emelkedése miatt, de amikor az a vállalat, ahol dolgozik, magasabb áron bocsát ki egy terméket, azt természetesnek tartja, abban a reményben, hogy így magasabb lesz a nyeresége. ] Ez is a sokat emlegetett közgondolkodás problémái közé tartozik. A Megyei Pártbizottság titkára megállapította, hogy ebben az évben 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, s ez az emelkedés nem ment túl a „tűrési” határon, nem beszélve arról, hogy a jövedelmek növekedése jóval meghaladta az áremelkedés mértékét. A nyugati országokban lényegesen nagyobb mérvű az árindex változása. A vezetésről szólva elmondotta, hogy a gazdasági vezetők tevékenységében még nem kapott kellő hangsúlyt a távlati gondolkodás, túlzott operativitás jellemzi a munkájukat. Ebből fakad a túlterheltségük is. A Központi Bizottság is felhívta a figyelmet a vezetés színvonalának javítására, amikor a kongresszusi irányelvekben megállapította: „További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a termelés egészére kiható, modern technika bevezetése”. Van egy alapigazság, amelyet nem lehet eleget hangsúlyozni: úgy élünk, ahogy dolgozunk. Az igények kielégítése gazdaságunk hatékonyságától, a nemzeti jövedelem növekedésétől függ. Ha azt akarjuk, hogy életszínvonalunk tovább emelkedjen, termelékenyebben, fegyelmezettebben és jobban kell dolgoznunk! — mondotta befejezésül dr. Nagy József elvtárs. párthatározat óta annyira előtérbe került közvéleményünkben az ifjúság élete és problémája. A párthatározat megvalósítása persze kitartó munkát követel meg, s azt is megkívánja, hogy minden fórum egységesen értelmezze a határozatot. A legfőbbek egyike, amelyet a fiatalokkal meg kell értetnünk, abban foglalható össze: a mi viszonyaink között is van lehetőség forradalmi tettekre — mondotta Petőházi Szilveszter. — Forradalmi tettnek számít például a kitartó, szívós tanulás, az alkotó Dr. Tigyi József, egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem párt VB. tagja, Pécs küldötte, felszólalásának bevezetőjében az öröm hangján szólt arról, hogy Pécsett immár hat felsőoktatási intézmény működik. Az orvosegyetem domináló helyet foglal el a városban s mindezt jelentős eredménynek könyvelhetjük el. Feltette azonban a kérdést: míg Pécset valóban kulturális centrumként ismerjük, de tudományos központ-e? Mint mondotta, — erről már kevésbé beszélhetünk. Pedig megyénkben mintegy 800 tudományos kutató tevékenykedik, — azonban döntő többségük nem a város és a megye termelési bázisának megfelelő területen dolgozik. A szénbányászatnál 21, a mezőgazdaságban 33 tudományos kutató dolgozik — ez az arány nem kedvező. Felvetette a vidéki tudományos centrumok kialakításának szükségességét. De ezt a vidéken élő tudományos kutatóknak kellene megvizsgálni és létrejöttét sürgetni, ismételten hangsúlyozta, hogy Pécsett illetve a megyében a termelési bázisnak megfelelő tudományos centrumot kellene létrehozni. Balogh Kálmán alezredes, a helyőrség parancsnoka, meghívott, a megyénkben állomásozó alakulatok ifjú kommunistái, kommunistái és állománya nevében köszöntötte a tanácskozást Utalt azokra az eredményekre, szocialista munkaversenyekre, amelyekkel a katonák készültek a párt X. kongresszusára. Megvitatták az irányelveket és állást foglaltak az azokban foglaltak mellett, helyeselték a célkitűzéseket. Hangsúlyozta: az eredmények elérésének alapját a párt helyes határozatai képezték. Felszólalásának további részében visszapillantást tett az elmúlt időszakban végzett tevékenységre. A baranyai alakulatok például a díszszemlén elnyerték a KISZ KB emlékzászlaját, a legutóbb az NDK-ban megtartott hadgyakorlaton és a magdeburgi díszszemlén is kitűnően helytálltak, elnyerték az NDK honvédelmi miniszterének Lenin-emlékzászlaját. Kemény és áldozatos munka van a sikerek memunka, a vele járó nehézségek, áldozatok, az évekig tartó apró erőfeszítések tudatos vállalása. Befejezésül kérte a pártszerveket s minden illetékest, hogy támogassák az ifjúság jogos igényeit, azt például, hogy a tervbe vett ifjúsági ház mielőbb felépülhessen Pécsett. Tegyük lehetővé, hogy a fiatalok nagyobb tömegei sportolhassanak, illetve vegyenek részt nyári táborozáson. Mint eddig is, a jövőben is, számítani lehet arra, hogy az ifjúság örömmel fogad minden ilyen intézkedést, tettekkel viszonozza azokat. Jött, igyekeztek méltóak lenni a megye kommunistáinak eredményes munkájához. Hangsúlyozta, hogy a személyi állomány minden időben helytállt — ehhez nagy segítséget nyújtott a Megyei Pártbizottság is. Utalt arra, hogy a pártszervezetek nagy gonddal készítették elő a jubileumi évfordulók megünneplését, s szeretettel hívták maguk közé a veteránokat is, akik élményeik elmondásával segítették a fiatalok nevelését. Hangsúlyozta: a tisztikar ma egységesebb és szilárdabb, mint az elmúlt 25 év alatt bármikor. Ezután is becsülettel helytállnak népünk békéjének megvédésében, biztosítják a szocializmus további építésének nyugodt körülményeit. Dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke, meghívott, felszólalásának elején hangoztatta: országunkban törvényes rend és nyugalom van, biztosított az alkotó légkör. Utalt arra, hogy a szocialista törvényesség megteremtése az egész társadalom sikere. Elismerő hangon szólt a rendőrség, ügyészség, ügyvédek, a büntetés végrehajtási intézet dolgozóinak munkájáról, a társadalmi munkásokról, önkéntes rendőrökről, népi ülnökökről, majd a bíróság tevékenységével foglalkozott. Kifejezést adott annak, hogy az ítélkezéseknél nincs szükség általános szigorításra, a bíróság ítélkezéseit megfelelőnek tartja. Foglalkozott a szervezett utógondozás fokozottabb megvalósításának szükségességével is. Felszólalásának további részében elmondotta: nem az emberölések, a súlyos testisértés bűntettei jelentik manapság a problémát, hanem a közlekedéssel kapcsolatosak, a szabálysértések tömkelege, amelyek a mennyiségből minőségbe, súlyos következményekbe csapnak át. Szólt a válásokról, — ennek nyomán kialakul a gyermmekek elhanyagolása. Csökkent a vagyon elleni bűntettei száma, — igaz, hogy vannak sikkasztás, csalás bűntettei, de ez a kár viszonylag csekély, ha összehasonlítjuk a gondatlansággal, a hanyag munkával okozott kár értékével. Megemlítette: élni kell (Folytatás a 3. oldalon) Öt év alatt tizenkétezer új munkahely Baranyában Hozzunk létre Pécsett tudományos centrumot Pécsi és sásdi járási küldöttek. A párt utánpótlásának legfőbb bázisa a KISZ Babus Ferenc, a zádori Petőfi Tsz tagja, a szigetvári járás küldötte egyetértően szólott a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről, a szervezeti szabályzat tervezetéről, majd részletesen foglalkozott az ifjúság nevelésével, a pártélettel Felhívta a figyelmet: a gazdasági irányító, elemző tevékenység nem vezethet arra, hogy a politikai munka egyéb területeit, köztük a párttagfelvételt elhanyagoljuk. Utalt arra, hogy egy időben a szigetvári járásban elég kedvezőtlenül alakult a fizikai munkások, nők és fiatalok aránya. Azóta jelentős változások történtek ezen a téren, s ez annak köszönhető, hogy intenzíven foglalkoznak evvel a témával. Hangsúlyozta, hogy a párt utánpótlásának legfőbb bázisa a KISZ, ebből pedig az következik, hogy több gondot és figyelmet kell fordítani a párt ifjúsági szervezetére. Különösen a fiatal párttagok tehetnek sokat, hiszen ők állnak a legközelebb az ifjúsághoz életkori sajátosságokban. Elmondotta, hogy Zádorban újabban nemcsak a KISZ-titkárt hívják meg egyes fontos pártrendezvényekre, hanem példamutató KISZ-fiatalokat is. Az élet azt bizonyította, hogy ennek jó hatása van, a fiatalok örömmel fogadták a meghívásokat. Petőházi Szilveszter, Szigetvár város küldötte, a megyei KISZ-bizottság első titkára elmondotta, hogy nemzeti értékeink gyarapodása, anyagi és szellemi erőink növekedése lelkesedéssel tölti el a fiatalokat A megye 30 ezer KISZ-fiatalja számos munkaakcióban vett részt és tettekkel bizonyította, hogy mindenkor számítani lehet a támogatásukra. Eredményes munka, nevelési tevékenység folyik az úttörők körében is. Csak örömmel lehet szólni arról, hogy a legutóbbi