Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

i * Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 3CXVII. évfolyam, 276. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. nov. 25., szerda Ára: 80 fill­ér Pártunk az elmúlt időszakban is híven teljesítette köte­l­ezettség­é­i­t A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának keddi tanácskozása kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnök­­lésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácsko­zása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üd­vözölte a kongresszust az Argentin Kommu­nista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kom­munista Párt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guade­loupe­ Kommunista Párt, a Guayanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kom­munista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Ma­rokkói Felszabadulás és a Szocializmus Párt­ja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uru­guayi Kommunista Párt, a Venezuelai Kom­munista Párt. (Nagy taps.) Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Köz­ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság létszámáról. Javasolta, hogy a kong­resszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasz­­szon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kong­resszus megkezdi a vitát a Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bizottság be­számolói fölött. Vita a két beszámoló felett Bagyinszki István, a Cse­pel Vas- és Fémművek laka­tosa hozzászólásában a többi között elmondott: a gyár közvéleménye azt várja a párt X. kongresszusától, hogy jelölje meg a társada­lom fejlődésének további irányát, úgy, ahogy azt ko­rábbi kongresszusain is tette. A csepeli munkások tudják: e kongresszus munkakong­resszus, s — szerencsére — nem várhatók fordulatok, „szenzációk” politikánkban. Drozsnyák István, a Sopron­­f Korpácsi Egyesült Termelő­­szövetkezet elnöke, Győr- Sopron megyei küldött az el­múlt négy évben született agrár- és szövetkezetpoliti­kai intézkedésekről beszélt,­ amelyek tovább szilárdították a párt iránti­­ bizalmat a falvak lakóiban. A következő felszólaló, dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, Csongrád megye küldötte a felsőoktatás helyzetével és problémáival foglalkozott. Ezután Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! — A budapesti kommu­nisták a Központi Bizottság határozata alapján a párt szervezeti rendjének megfe­lelően készültek a X. kong­resszusra — mondta beveze­tőben Németh Károly, majd így folytatta: — A taggyű­lések és a pártértekezletek legfontosabb tanulsága: a bu­dapesti kommunisták magu­kénak vallják a párt politi­káját, igénylik annak folyta­tását, megvalósításáért mint eddig, ezután is készek har­colni, dolgozni. Németh Károly kiemelte, hogy Budapest dolgozói egyet­értésüket, támogatásukat az­zal is kinyilvánították, hogy a kommunistákkal együtt, munkástársadalmunk dolgo­zó emberéhez méltó tettek­kel köszöntik pártunk X. kongresszusát. A kongresz­­szus tiszteletére kibontako­zott munkaversenyben vállalt kötelezettségeiket eredménye­sen teljesítik a főváros dol­gozói, a kormány felhívásá­nak megfelelően, a tervezett­nél többel járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez, jelentős részt vállaltak az árvíz által okozott súlyos károk enyhítéséből. A szocia-A budapesti kommunisták politikai tapasztalatai ismer­tetéséről szólva Németh Ká­roly rámutatott: " A fővárosi kommunis­ták kongresszusra való fel­készülését az eredmények józan, reális mérlegelése jel­lemezte, s az hogy őszintén feltárták a munka gyenge­ségeit is. Külön kiemelem azt a felelősségteljes maga­tartást és nagyfokú aktivi­tást, amelyet a munkás­párt­tagok tanúsítottak. A főváro­si munkásság zöme a tisztes­séggel, becsülettel végzett munka híve. Sürgetik a ha­tározott fellépést, a szerve­zetlenség, a hanyagság, a népgazdaságnak kárt okozó munkaerő-vándorlás ellen. A becsületesen dolgozó többség elvárja tőlünk , és ebben támogat bennünket, hogy határozottan fellépjünk azok­kal szemben, akik ügyeske­déssel, törvényeinket kijátsz­va, a közösség rovására akarnak boldogulni. Feltétle­nül egyet kell érteni azzal a következtetéssel, amelyre a viták során a kommunisták jutottak: a szocializmus ma­gasabb szinten történő épí­tése megköveteli a dolgozók szélesebb körű bevonását, ak­tív részvételét a munkahelyi feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. Feltételezi a rendszeres véleménycserét és az őszinte tájékoztatást. Németh Károly a továb­biakban hangsúlyozta: " Vannak, akik nem haj­landók felismerni a jogok és a kötelességek egysé­gét, a szocialista demokrá­cia lényegét. A józan mun­kásközvélemény ebben is he­lyesen foglalt állást. A de­mokrácia nem jog a jogta­lan követelésekre, a rend és a fegyelem megbontására. A kommunistáknak a közösség érdekeit szolgálva, igazukba vetett hittel, kitartóan, fá­radhatatlanul kell harcolniok, hogy a szocialista demokrá­cia szellemében, a jogok és a kötelességek együtt és egy­szerre érvényesüljenek, hogy a jogok a kötelességek telje­sítésével arányban legyenek. A továbbiakban a fővárosi pártmunka tapasztalatairól beszélt és egyebek közt meg­állapította: a munkások fel­vétele a pártba abszolút számokban növekszik, de arányuk kismértékben a fő­városban is csökken. Első­sorban a munkásosztály so­raiban végzett munkánk gyengeségéről van itt szó. Vagyis: csak a kommunis­táknak a munkások körében végzett munkája színvonalán múlik, hogy pártunkban nö­vekedjék az arra alkalmas munkások számaránya. Ez a pártban nem statisztika dol­ga. Soraink munkásbázisá­nak állandó erősítése pár­tunk jellegéből, politikánk lényegéből fakadó követel­mény.­­ Úgy vélem, ez párt­­építő munkánk alapkérdése marad a jövőben is. Ebben nekünk nagy a felelősségünk, mert a fővárosban dolgozik a magyar munkásság több mint egyharmada. A párt sorainak erősítése éppúgy mint eddig, ezután sem lehet spontán folyamat, hanem csakis céltudatos politikai és szervező munka eredmé­nye. Németh Károly a Központi Bizottság beszámolójával, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével egyetértett, s el­fogadását javasolta, mert — mint mondta — pártunk az elmúlt időszakban is hí­ven teljesítette a munkás­­osztályunkkal, népünkkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szem­beni kötelezettségeit. Németh Károly beszédét nagy tapssal fogadták a kongresszus résztvevői. Lazányi Józsefné, a Szol­nok megyei Néplap főszer­kesztő-helyettese, megyei küldött felszólalásá­ban a nők-­helyzetével, prob­lémáival foglalkozott. Pach Zsigmond Pál aka­démikus, budapesti küldött a többi között elmondotta, hogy a történelemtudomány­ban — ugyanúgy, mint más társadalomtudományokban olyan viták zajlanak, ame­lyek a marxizmus—leniniz­­mus alapján keresik a teg­napinál alaposabb, jobb, tel­jesebb választ az élet és a tudomány által felvetett kér­désekre. Pach Zsigmond Pál hozzá­szólása után szünet követ­kezett, majd a kongresszus Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Nagy taps közepette jelen­tette be: a következő felszó­laló Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, az MSZ­MP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége szív­ből jövő köszönetét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt vehet kongresszusuk munkájában. A­­Szovjetunió kommunis­táinak 14 milliós serege ne­vében, valamennyi szovjet dolgozó nevében tolmácsol­juk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa küldötteinek, a magyar kom­munistáknak és az egész ma­gyar népnek forró testvéri üdvözletünket. Nagyra értékeljük azt a le­hetőséget, hogy részt vehe­tünk az önök pártjának kong­resszusán; ezt nemcsak mint nagy megtiszteltetést értékel­jük, hanem mint a testvér­pártok együttműködésének és tapasztalatokkal való kölcsö­nös gazdagodásának fontos Szolnok­i formáját is. A kongresszus Leonyid Brezsnyev: Hűségünk a marxizmus—leninizmushoz — további győzelmeink biztos záloga munkájának légkörében ér­zékelhetjük a legteljesebben harcostársaink ügyeit és gond­jait, itt kerülhetünk közvet­len kapcsolatba azzal az al­kotó folyamattal, amely a szocializmus további építésé­nek sarkalatos problémáira vonatkozó határozatokat kol­lektíven dolgozna ki. Nagy figyelemmel hallgat­tuk meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismer­tetett az MSZMP Központi Bizottságának munkájáról. A magyar kommunistáknak és a szocialista Magyarország egész dolgozó népének ered­ményei, az önök által meg­jelölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazolják, milyen ha­talmas alkotó lehetőségei vannak a szocializmusnak, ha a kommunisták pártja szilár­dan és következetesen ér­vényre juttatja vezető szere­pét a társadalomban. Nagy és igazi alkotó mun­kát végez a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Közpon­ti Bizottsága, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisé­ge, Kádár János elvtárs áll. Elvtársak! Valamennyien jól tudjuk, hogy a szocializ­musért és a kommunizmus­ért vívott harc sok nehéz fel­adat megoldását követeli meg. A szocialista és kom­munista építés fejlődésének minden újabb szakasza bo­nyolult problémákat vet fel pártjaink előtt Ez természe­tes, dialektikus folyamat. A kommunisták nem vágyód­nak kényelmes életre, min­dig bátran haladnak tovább, előre. Ezt ismét meggyőzően bizonyítja Kádár elvtárs be­számolója és kongresszusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más szocialista országok test­vérpártjainak tevékenységé­ről is. Ami pedig a legfőbb, elv­társak, a szocialista országok kommunistáinak minden szükséges feltétele meg­van azoknak a feladatoknak az eredményes megoldásához, amelyeket a társadalmi fej­lődés jelenlegi szakasza állít elénk. Legnagyobb közös vívmá­nyunk a szocialista világ­­rendszer, amely évről évre biztosan fejlődik és erősödik. A szocialista közösségnek Európában ma hatalmas a gazdasági ereje. Kiválóan fejlett iparunk, szüntelenül előrehaladó mezőgazdaságunk és hatalmas nyersanyag­­készleteink vannak. A Szov­jetunióban, a népi Magyar­­országon és a többi szocialis­ta országban nagyszerű mun­kások, technikusok, mérnö­kök és tudósok, az új társa­dalom építésének meggyőző­­déses harcosai nőttek fel, akik a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki fejlődés legna­gyobb és legbonyolultabb fel­adatait is meg tudják oldani. Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a többi testvérpárt és országaink kor­mányai nem kis munkát vé­geztek annak érdekében, hogy még jobban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erősítsük a Varsói Szerző­dés szervezetét. Kialakult az a helyes gya­korlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióin­kat a nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben résztve­vő valamennyi ország kül­politikai pozícióit. (Folytatás a 2. oldalon) A magyar irodalmi és kulturális élet jeles képviselőinek egy csoportja a kongresszuson. Az első sorban (balról jobbra): Németh László, Illyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár József és Lukács György látható. KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében üdvözli az MSZMP X. kongresszusát. * «

Next