Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxviI. évfolyam, 18. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 22., péntek Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finn­országi látogatásának prog­ramja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminiszter­rel és kíséretének többi tag­jával együtt a délelőtt folya­mán felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Elő­ször a parlamentbe látogat­tak el, ahol R. Paasio, a par­lament elnöke fogadta a lát­­ogatókat és szívélyes hangú eszmecserét folytatott a ma­gyar államférfiakkal. A Nemzeti Múzeumban a Finnország népének történel­mi múltját szemléltető gaz­dag néprajzi gyűjteményt te­kintette meg a magyar kül­döttség. Északi rokonaink ősi kultúrájának dokumentumait Vilie Luho, a múzeum igaz­gató-helyettese mutatta be. Ezután a Finn Nemzeti Színházban tett látogatás kö­vetkezett, majd délben a Helsinki városi Tanács ebé­det adott Fock Jenő tisztele­tére. A Városi Tanács dísz­termében rendezett, baráti hangulatú esemény alkalmá­val a két testvérváros — Hel­sinki és Budapest — kapcso­latainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Je­nőnek Helsinki emlékérmét. Délután a miniszterelnök a finn—magyar társaságba lá­togatott el, ahol Kaarina Vi­­rolainen asszony, a társaság elnöke, köszöntötte a minisz­terelnököt és feleségét, vala­mint a többi magyar vendé­get, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Este Rónai Rudolf, Helsin­ki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterel­nök és a kíséretében lévő ma­gyar személyiségek tisztele­tére. A Kalastajatorppa ét­teremben megtartott, baráti légkörű találkozón részt vett Kekkemen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszter­­elnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman bu­dapesti finn nagykövet. A Fock Jenő látogatása Helsinki fontosabb intézményeiben Hagyományok , folytatás nélkül? hányszor a Mecseken já­rok, mindig eszembe jut­nak azok a vidám na­pok: csákányt, ásót, la­pátot fogtunk és jókedvűen dolgoztunk. Meg is lett az eredménye, megépült a vi­dámpark és az állatkert. A pécsi, ha városáról beszél, mindig megemlíti: igen, a vidámparkot mi építettük társadalmi munkában. De nemcsak a sokat em­legetett vidámpark és állat­kert bizonyítja a pécsiek ön­kéntes munkáját, hanem sok-sok kilométer hosszú járdaépítés, utak rendbeho­zása is. A társadalmi mun­kának Pécs mindhárom ke­rületében hagyományai van­nak. Sokezren „neveztek be” az „Egy napot Pécsért” moz­galomba, sokezer ember, idő­sek, fiatalok egyaránt hoz­zájárultak önkéntes munká­jukkal a város szépítéséhez. Ezrek kapták meg az arany, ezüst és bronzplaketteket a a társadalmi munkában ki­fejtett tevékenységükért. Díszpolgárokat avattunk! Kerületek versenyeztek egy­mással, — legtöbbször az I. kerület nyerte el a verseny­zászlót. Nemes hagyományokra te­kint vissza Pécsett a társa­dalmi munka. Beszélünk az elismerésre méltó hagyomá­nyokról — emlegetjük a múltat. De aztán megszakad a beszélgetés fonala. Már, ami a társadalmi munka je­lenéről folyó beszélgetést illeti. Mert a hagyományok­nak, — úgy tűnik, — nincs folytatása. Pedig a pécsiek ma is szívesen vállalnának önkéntes munkát a város szépítéséért. Csakhát, mint mondani szokás, „nincs sem­mi mozgás”, nincs meghatá­rozva a cél, a tennivaló k­étségtelen, hogy csak tár­sadalmi munkával vaj­mi kevés feladatot lehet megoldani. A társadalmi munka jelentősen hozzájá­rulhat tervek valóra váltásá­hoz, de nem nélkülözhet bi­zonyos anyagiakat. A cél természetesen az lenne­ olyan feladatokat meghatá­rozni, ami közérdek a város fejlesztése, szépítése szem­pontjából s ami jelentősebb anyagi hozzájárulást nem igényel. Csak példaként: ki­tűnően lehetne mozgósítani a fiatalságot a mecseki utak rendbehozására. A Balokány tó környékére is ráférne egy kis rendezés. Újmecsekalján a vasút melletti erdősávból szép parkot lehetne varázsol­ni. Nem kell hozzá jóformán más, mint munkáskéz, ásó, lapát. De bizonyára vannak ennél jobb tippek is. Jóné­­hányat mondanának a pé­csiek, ha megkérdeznék őket. De hát nem kérdezi őket senki,­­ így aztán „téli ál­mát alussza az ügy.” Pedig most a téli hónapok­ban kellene kidolgozni a társadalmi munkára lehető­ségeket nyújtó feladatokat, hogy tavasszal már hozzá is foghassunk. A „tükékre”, mint a múltban, most is bizton lehetne számítani, ha városunk fejlesztéséről van szó. Ne hagyjuk a társadal­mi munkában rejlő erőt ki­használatlanul. G. F. K Wl rr W rr V •• rr % fejlődő könnyűipar a „feketeszén“ városában ■ , Több mint negyedmilliárd értéket termel a komlói „Carbon" Komlón háromezer új könnyűipari munkahely léte­sült az utóbbi néhány esz­tendő alatt. A várospolitikai munkát dicséri, hogy ennek eredményeként kedvezően változott a feketeszén váro­sának ipari arculata, meg­szűnt a szénbányászat egy­oldalúsága. A harmadik öt­éves terv alatt üzemet tele­pített Komlóra a Budapesti „Május 1.” Ruhagyár, az Elektroakusztikai Ktsz. Lét­számát és termelését tekint­ve legjelentősebb a „Carbon” Könnyűipari Vállalat, amely a helyi tanácsi kis üzemek­ből fejlődött gyors ütemben. Ruházati, bútor és cipőgyártó részlegeiben több mint két­ezer ember dolgozik, zömében bányászcsaládok nőtagjai és fiatalok. A vállalat termelési értéke idén először megha­ladja a negyedmilliárd fo­rintot. Cipőből például 700 ezer párat készítenek. A ke­resett kisszériás bútorgarni­túrából 7300 kerül az üzle­tekbe. A komlói asszonyok, lányok munkájukkal jó hír­nevet szereznek külföldön is. A „Carbon” 100 millió forint értékben gyártott ruházati cikkeinek egyharmadát ex­portálják. A „Carbon” Vállalat il­lesztéssel növeli Komló kön­nyűiparának súlyát. Idén el­készül az új szolgáltatóház, amelyet saját erőforrásból valósítanak meg. Lesz benne bemutatóterem, szalon, ahol a legújabb termékeket állít­ják ki a kereskedelem és az egyéni érdeklődők számára. Saját erőből és hitel igény­­bevételével összesen 16,5 mil­lió forintot költenek 1972 vé­géig az üzemek korszerűsíté­sére, elsősorban a termelé­kenységet növelő, munkát könnyítő gépek vásárlására. Az új gépek 90 százalékát népi demokratikus országok­ból , Csehszlovákiából, az NDK-ból és Lengyelországból — szerzik be. Mindezek ered­ményeként a IV. ötéves terv közepéig 40 millió forinttal, 300 millió forintra növelik a „Carbon” évi termelését. Cipőüzemük például 1973-ban eléri majd az évi egymillió páros termelést. Beremenden a konvoj ... Megérkezett az elsőő cementmalom Csehszlovákián át NDK- ból tegnap a késő délutáni órákban megérkezett az első cementmalom a BCM-hez. A malmot, mely kilenc méter hosszú és 4 méter 30 centi­méter átmérőjű, egy tessaui cég gyártotta. Teljesítménye 100 tonna óránként. Még hét ilyen malmot kap a BCM — hasonló útvonalon érkezik majd meg a HUN­­G­AROK­AM­ION „védnöksé­ge” mellett. A következő március végén érkezik, az utolsót pedig a nyár dere­kára várják. ( A pezsgőtermelés előre tervezett évi kapacitását biztosítja majd a Mecsekvidéki Pince­­gazdaság István téri üzemének bővítése. Míg tavaly 800 ezer pak­­e­­ringet állítot­k­­ el­­, addig a következő ötéves tervben már évente mintegy másfél millió palack pezsgőt tudnak zavartalanul legyártani. A 15 millió forint értékű beruházás még ebben az évben el­készül Fotó: Erb János Ára: 80 HUÉr Magas szintű szovjet és magyar kereskedelmi küldöttség Baranyában Tegnap este a Mecsek Ex­pressz különkocsijában Pécsre érkezett Sz. M. Sze­­micsev, a Szovjetunió össz­­szövetségi kereskedelmi mi­niszterhelyettese, K. Tode­­szon, az Észt SZSZK keres­kedelmi minisztere, R. V. Praude, a Lett SZSZK ke­reskedelmi minisztere, I. I. Tokarjev, a PROMIMPORT vezérigazgatója. A magasrangú szovjet ven­dégeket elkísérte Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter, dr. Juhász Zoltán belke­reskedelmi miniszterhelyettes és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium több vezető mun­katársa. A Mecsek Expressz ponto­san 21.21 órakor érkezett a pécsi főpályaudvarra. A kü­­lönkocsiból kiszálló vendé­geket Palkó Sándor, a Bara­nya megyei Tanács vb-elnö­­ke, Czégény József, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, Takács Gyula, a Megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese fo­gadta. Érkezés után a pálya­udvar különtermében Palkó Sándor bemutatta megyénk párt- és állami tisztségvise­lőit, akik három napig a há­zigazda tisztet töltik be és kalauzolják a szovjet keres­kedelmi küldöttség tagjait. A pályaudvari fogadás után vendégeink Siklósra hajtattak, éjszakájukat a várban töltötték. Megnyílt az USA 92. kongresszusa Washington­­ Csütörtökön megnyílt­­az Egyesült Államok 92. kong­resszusa. Nixon elnök ma, pénteken terjeszti a kong­resszus elé „Az Egyesült Ál­lamok helyzetéről szóló üze­netét”. Az előrejelzés sze­rint az elnök programja bel­politikai téren „a legtávo­labb mutató és legmerészebb lesz az amerikai kongresszu­sok történetében”. Az üléssel egyidőben a képviselőház előtt háború­ellenes tüntetés zajlott le. Már az„új típusú“ iskola van többségben Kik Tegeznek idén a szakközépiskolákban? Két típusú szakközépiskola működik jelenleg: a „régi típusú” a középiskolai érett­ségin kívül az adott szakmá­ban csak szakmunkás mun­kakör betöltésére készít fel, az „új típusú” viszont a szakmunkás munkakörön kí­vül az adott szakmában kö­zépfokú végzettséghez kötött munkakörök ellátására is jogosít. A „régi típusú” szakközépiskolákból a közel­jövőben általában kijönnek az utolsó végzős osztályok is, s ez az oktatási forma meg­szűnik, helyét az „új típusú” iskolák veszik át. Ebben az évben a Széchenyi Gimná­zium és Szakközépiskolában 27 autószerelő végez a „régi típusú” szakon. A Leöwey­­ben egy leányosztály fejezi be tanulmányait a „régi tí­pusú” szabás-varrás szakon, a mintegy 30 leány a ruha­iparban helyezkedik el. A Nagy Lajosban is az utolsó régi típusú osztályok vé­geznek villanyszerelő és sző­lész-borász szakon, mind­kettőből egy-egy osztály. Az utóbbi szakmából olyan cse­kély már a népgazdasági igény, hogy még idén van első osztály, de azután telje­sen megszűnik a képzés. Egyébként mindkét iskola csak gimnáziumi képzést­­ nyújt majd. Az „új típusú” szakközép­­iskolák között a Komarov Gimnáziumban működő pos­taforgalmi szakon idén még nem lesz végzős osztály, csak jövőre. A földmérő szakközépiskola, amely ugyanitt kapott helyet, idén már kb. 35 fiatalt bocsát ki, akik a Geodéziai Vállalat rendelkezésére állnak majd. Az Építőipari Szakközépisko­lában három osztály végez magasépítő szakon. Nemcsak a megyében, hanem az egész Dunántúlon nagy a kereslet irántuk, Pécs környékén pe­dig általában a termelőszö­vetkezetek keresik az itt vég­zetteket. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépisko­lában három osztály végez az idén: egy pénzügyi, egy ügyviteli és egy gyors- és gépíró és általános ügyviteli szakon. A Zrínyi Miklós Ke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban két osztály végez ebben az évben, amelynek tagjai bolti eladóként, üzletvezetői helyettesként és üzletvezető­ként helyezkednek el, termé­szetesen rátermettségüktől függően. A Művészeti Gim­názium és Szakközépiskolá­ban zenei tagozaton 20-an, képző- és iparművészeti ta­gozaton 25-en kapnak okle­velet. A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépis­kolában a gyermekfelügyelői szakon egy osztály végez. A fiatalok óvodákban, bölcső­dékben, nevelőotthonokban helyezkednek el. A megye iskolái közül a­­ Bolyi Mezőgazdasági Szakkö­­­­zépiskolában 36-an végeznek az idén. A Komlói Közgaz­dasági Szakközépiskolában 32-en­­fejezik be tanulmá­nyaikat. Mint ismeretes, a techni­kumok többsége is szakkö­zépiskolává alakult. Egyes iskolákban idén még techni­kumi osztályok végeznek, de jövőre vagy egy-két éven belül kifutnak az utolsó technikumi osztályok is, és attól kezdve szakközépisko­lai képzés lesz. A Mohácsi Mezőgazdasági Technikum­ban 59-en végeznek az idén, Szentlőrincen 77-en. A Pé­csi Zipernovszky Károly Gép­ipari Technikumban 5 vég­zős osztály lesz ebben az év­ben, a vegyipari-gépészetiben egy vegyész és három vegy­ipari-gépész osztály. Utóbbi­ban még jövőre lesz techni­kumi osztály.

Next