Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-28 / 115. szám

Az Baranya megyei Bizottság Törvény a cserládért H­ázasság, család, gyámság, közelebbről a házasság létrejötte és megszűnése, a házastársak jogai és köteles­ségei, az együttélés anyagi vo­natkozásai, a családi jogállás, a rokoni kapcsolatok, az örökbe­fogadás, a szülői felügyelet, gyám kirendelése, valamint a gyámhatóság tevékenysége — főbb vonatkozásaiban ezeket szabályozza az országgyűlés által csütörtökön megszavazott törvény. Aligha szükséges bi­zonygatni, hogy valamennyi ma­gyar állampolgárt érintő kérdé­sekről tanácskoztak a képvise­lők. Természetes, eddig sem vol­tunk családjogi rendelkezések díjával. A régi törvény fölött azonban, mindenekelőtt társa­dalmi viszonyaink nagy válto­zásai következtében, eljárt az idő. Nem csupán olyan érte­lemben, hogy bizonyos ügyek­ben, viszonylatokban módosíta­ni kellett a régi előírásokat. Legalább ennyire fontos, hogy társadalom- és népesedéspoliti­kai céljaink jobb szolgálata, szocialista elveink következete­sebb érvényesítése érdekében az eddigieknél is hathatósab­ban kívánjuk védeni a házasság intézményét, a házastársi kap­csolatokat, a családi közössé­get, ezen belül pedig javítani igyekszünk a nők helyzetét és nagyobb biztonságot óhajtunk teremteni a gyermekek nevelé­séhez, a társadalom és önmaga iránt egyaránt felelős emberré vá­lásához. Nem csekély feladat ennyi bonyolult kérdést korszerű jogi szabályokba foglalni, és teljes­séggel indokolt, hogy a törvény­­alkotást igen széleskörű tapasz­talat- és véleménygyűjtés a tö­megszervezetekben és társadal­mi intézményekben, utóbb az illetékes parlamenti bizottsá­gokban beható vita előzte meg. És bár ilyen módon a legtelje­sebb demokratizmussal megér­lelt szabályok, előírások kerül­tek a javaslatrra, még a plénu­­mon elhangzott, túlnyomóan egyetértő képviselői hozzászólá­sok is jelezték, milyen kényes, sok tapasztalatot, hozzáértést követelő ügyhöz nyúlt hozzá nagy felelősségérzettel a tör­vényhozás. Elegendő néhány példa is a mondottak érzékeltetésére. Mint ismeretes, az új szabályozás szerint a házasulandóknak a bejelentés után legalább har­minc napig kell várakozniuk, hogy házasságra lépjenek. Sen­­ki nem állította, hogy e körül­mény kizárja majd a meggon­dolatlan házasságok létrejöttét A sokat emlegetett 10. pa­ragrafus, amely a házas­ságra lépők alsó korhatá­rát 16, illetve 18 évben szabá­lyozza, szinte mindenkit, aki szembekerült a problémával, vé­leményformálásra ösztönzött. A sok túlságosan ifjú, olykor éret­len korban kötött, s nem ritkán kátyúba jutott házasság erősen befolyásolta a törvényhozókat. De az a helyes meggondolás, hogy a fiatalok ma hamarabb beérnek, hogy érzelmeik nehe­zen tűrik a megkötéseket, és hogy az egészen fiatalok házas­sága igen sok szép és jó vo­nást is mutat manapság, nem is szólva az ifjú anyaság kívánatos voltáról, mondom, mindez nem kevesebb érvet szolgáltatott, így aztán az említett korhatárt találta helyesnek a közmeg­egyezés, alaposan körülbástyáz­ta és a korábbinál szűkebb ha­tárok közé szorítva az esetle­ges kivételezés lehetőségét. Mondani sem kell, mennyi régi szokást érint a törvényalko­tás, és figyelembe kell vennie a joggal változást óhajtókat, de azokat a beidegződéseket, ha­gyományokat is, amelyekhez mások, számot tartva a megér­tésre, még ragaszkodnak. Ide sorolható a női névhasználat kérdése, amely főleg válás ese­tén oly sok méltatlan vita, sőt háborúság forrása. Az új tör­vény ezekben is bölcsen előre­lép. Általában, ami a nőt il­leti, következetesen arra törek­szik, hogy ne csak a feleség, az anya kapja meg az őt meg­illető tiszteletet, megbecsülést, hanem mint egyenjogú partner is elismertessék, aminek termé­szetesen messzeható társadalmi jelentősége van. A gyermek védelme, érde­keinek szolgálata, még ha a házasság viharos körül­mények között hányódik is, sőt különösen akkor, a törvény vé­ges-végig híven követett elve. Igaz, szinte lehetetlen jogi for­mulákkal megakadályozni, hogy a gyerek olykor zsarolás, bosz­­szúállás, anyagi számítás esz­közévé és kárvallottjává legyen. A képviselők is reálisan mérle­gelték az élet sok ilyen fajta fájdalmas tapasztalatát, viszon­tagságait. Éppen ezért méltá­nyolták, hogy a törvény, ameny­­nyire csak lehetséges, igyekszik kihúzni a talajt, a joggal való visszaélés lehetőségét az ilyen próbálkozások alól. Ám ebben a vonatkozásban csakúgy, mint sok egyébben, ami az ülésen szóba került, hangsúlyozták a végrehajtás széles lehetőségeit és mély felelősségét, hogy ez a törvény egész szellemével nevel is a jobbra, az emberségesebb, a szocialista társadalomhoz méltó házastársi, szülői, gyer­meki és általában becsületes állampolgári magatartásra, még több reményt nyújt arra, hogy a végrehajtás valóban megfelel majd a nagy várakozásnak. Az emberi együttélés — amelynek középpontjában a legfontosabb, a legértékesebb, a társadalmat alkotó közösség­ként a család áll — a minden­napi élet nyer biztonságot nyújtó, ösztönzést az új törvény­től. A magánélet és a tőle aligha elválasztható közélet egyaránt, ösztönzést, tisztes, szocialista szellemű elvekben és szabályokban, hogy kevesebb legyen a boldogtalan ember, és több legyen az öröm. Balog János Tüntetés Lisszabonban Felvonulók ezrei üdvözölték Lisszabon központjában, pénte­ken este a közel fél évszázada uralmon volt fasiszta rendszer összeomlását, az új vezetőknek az ország életének demokrati­zálására tett ígéreteit. A Rossio­­téren becslések szerint 3-4000 felvonuló gyűlt össze és a kö­vetkező jelszavakat kiáltozták: „Le a gyarmati háborúval!”, „Követeljük a sztrájkhoz való jo­got!”, „Szabad választásokat!”, „Bíróság elé a titkosrendőrség gyilkos tagjaival!" A demonstráció résztvevői „vörös május elsejére” felszólító röplapokat osztogattak és töb­ben vörös zászlót lengettek. Nyugati hírügynökségek a de­monstrációról szóló tudósításaik­ban arról is beszámolnak, hogy a portugál főváros sok épületé­nek falán frissen mázolt sarló­­kalapács rajzok láthatók. A fel­vonulás fegyelmezetten, incidens nélkül zajlott le, az útvonal mentén felsorakozott katonák nem avatkoztak be a tüntetésbe. Merre tart Baranya idegenforgalma ? (3 old ) Látogatás a Pécsi Porcelángyárban • & ^ifj : Új formák a közművelődésben (1. old.) A magyar halászat titkai (8 old.) Halálos közúti baleset (12. old.) Budapestre érkezett Joszip Briz Tito ■■ Ünnepélyes fogadtatás Keleti pályaudvaron Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására szombaton délelőtt baráti láto­gatásra Magyarországra érke­zett Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének el­nöke. A jugoszláv államelnök­kel együtt hazánkba érkezett fe­lesége, Jovanka Broz. A jugoszláv államfő kíséreté­ben többek között Budapestre érkezett Todo Kurtovics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge Elnöksége Végrehajtó Irodá­jának tagja és Dusan Alimpics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövet­ségi Tartományi Bizottságának elnöke. A vendégek különvonata reg­gel érkezett a zászlókkal és üd­vözlő feliratokkal díszített tcele­­biai határállomásra, ahol a ju­goszláv államfőt, feleségét és kíséretét Tóth Elek, a Magyar­­ Népköztársaság belgrádi nagy­követe, Nagy Lajos, a Külügy­minisztérium protokoll osztályá­nak vezetője, valamint dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete és Sead Hadzovic ezredes, a nagykövet­ség katonai és légügyi attaséja fogadta. A különvonat délelőtt 9 óra­kor a Rákóczi-induló hang­jai mellett gördült be a Ke­leti pályaudvar csarnokába. A pályaudvar épületét és kör­nyékét jugoszláv, magyar és vö­rös zászlók, szerb-horvát és ma­gyar nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A pályaudvar előtti téren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a magasrangú ven­dég fogadására, s a jugoszláv államfő tiszteletére csapatzász­lóval felsorakozott a néphadse­reg díszegysége. A vendégek fogadására meg­jelent Kádár János, a­ Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és felesége, Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock­ Jenő,, a Miniszter­­tanács elnök­e,­ Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országcsos Tanácsánál atelnöke, Németh Ká-­ roly, a Központi­ Bizottság titká­ra, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizott­ság titkárai, Benkei András bel­ügyminiszter,, őt- Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, dr. Di­­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter, Pója Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a tábornoki kar több tagja. Ott voltak a jugoszláv nagykövetség tagjai is. A különvonatból leszálló ven­dégeket elsőként Kádár János és felesége, valamint Losonczi Pál és Fock Jenő üdvözölte. A d­íszegység parancsnoka je­lentést tett Joszip Broz Titonak. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadja a vendéget KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO 0 A Bótyi Állami Gazdaság Háromszoros Kiváló Vállalat Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes adta át a magas kitüntetést Fennállása óta — melynek épp most ünnepli 25. évfordulóját — huszonhatszor kapott magas ki­tüntetést a Bólyi Állami Gazda­ság: tizenháromszor kapta meg az Élüzem, kétszer a Szocialista Munka Vállalat címet, nyolcszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, s teg­nap harmadízben kapta meg a Kiváló Vállalat kitüntetést. A MÉM és a MEDOSZ elnökség által adományozott magas ki­tüntetést dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes nyúj­totta át Kisjakab Lajosnak, a gazdaság igazgatójának tegnap délelőtt a bólyi Vörös Csillag Filmszínházban megtartott ün­nepségen. Ugyancsak a minisz­terhelyettes nyújtotta át a Szakma Kiváló Brigádja kitünte­tést Szabó Jánosnak, a gazda­­­­ság Népszava szocialista bri­gádja vezetőjének és a brigád tagjainak, a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója miniszteri ki­tüntetést pedig a gazdaság húsz dolgozójának. Az ünnepi átadási aktuson jelen voltak a megye párt, ál­lami és társadalmi szervei­nek és a társgazdaságoknak a képviselői. Az elnökségben he­lyet foglalt Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Hor­váth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Ambrus Lajos, a Mohá­csi Járási Pártbizottság első tit­kára, Vereczki Imre, a MÉM fő­­­osztályvezetője, Lukics József, a MEDOSZ megyei titkára, Dudás József­, az Állami Gazdaságok Központja Tolna—Baranya me­gyei főosztályának vezetője, Gergely István, az Állami Gaz­daságok Országos Központja, Komosói László, a MEDOSZ központi vezetősége képviseleté­ben vett részt az ünnepségen. Dudás József főosztályvezető ünnepi beszédében az állami gazdaságok megalakulásának negyedszázados jubileumáról emlékezett meg, hangsúlyozta, az állami gazdaságok Tolna- Baranya megyében is betöltöt­ték azt a szerepet amelyet a párt 1949. áprilisi határozatában megjelölt számukra. A mezőgaz­(Folytatás a 4-es oldalon) Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes mél­tatta a gazdaság eredményeit

Next