Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-14 / 44. szám

1 6 Tu­aian l­a­tu­nk Az erőszak gyökerei 1975. Február 14. - Péntek, 20.00: Latin-Amerika II. Az olasz dokumentumfilm-sorozat adása ezt az alcímet viseli: Az erőszak gyökerei. Egész La­tin-Amerika a mezőgazda­ságilag megművelt földterület 90 százaléka a lakosság 10 százalékának kezében van. Ki­tűnő elemzést ad a latin-ame­rikai nagybirtokviszonyokról Gilberto Freire: Urak és rab­szolgák című könyve. Ám a filmben megszólaló argentin, brazil vagy perui sze­mélyiségek nem elsősorban a nagybirtokot tartják az erőszak forrásának, hanem a külföldi tőkét, amely részben a nagy­birtok révén az egyes orszá­gokba beáramlott. A gazdasá­gi és politikai hatalmat kéz­­bentartó arisztokrácia földbir­tokosokból, közvetítőkből és a külföldi érdekeltségek képvi­selőiből áll. Az ő érdekeik szerint uralkodó diktátorok be­börtönzéssel, kínzásokkal, le­­gyilkolással hallgattatják el el­lenfeleiket. Ha parlament van is, szerepe formális, hatásta­lan. 1975. Február 15. — Szom­bat, 21:25: Volpone: Az angol re­neszánsz drámairodalom Shakespeare melletti legje­lentősebb személyisége Ben Jonson, aki 1605-ben írta meg Volpone című vígjátékát, amely alcíme szerint is: a pénz ko­médiája. Volpone, a ravasz velencei nemes okos trükköt talál ki, hogy tetemes vagyo­nát gyarapítsa. Halálos beteg­nek tetteti magát, hogy hűsé­ges „tanítványa”, inasa Mos­­ca segítségével az örökségre várakozókból minél több pénzt, értéket csaljon ki. Volponénak nincs örököse, így betegágyá­hoz sereglenek a „jóbarátok”, Voltore az ügyvéd, Corvino, a kalmár és a vén Corbaccio. Ők mindannyian örökséget remél­nek hűséges barátságuk fejé­ben. Azonban olyan­ is akad, aki még Volpone eszén is túl jár... A komédiát Illyés Gyula fordítását illetve átköltését felhasználva Fehér György al­kalmazta televízióra és rendez­te. (A fiatal rendező nemré­­ gen kiváló III. Richard rende­ zésével hívta fel magára a fi­gyelmet.) Volpone: Major Ta­más. Mosca: Helyei László. A további szereplők: Bánsági Il­dikó, Básti Lajos, Kállai Fe­renc. 1975. Február 16. — Vasár­nap, 20­10:­ Színészmúzeum. A Színészmúzeum adása a nagy­szerű színészt, az opera-ope­­rettszínpad és mozivászon egykori közkedvelt sztárját, Sárdy Jánost mutatja be. A dunaföldvári tanító, nagy am­bícióval és tanulnivágyással készülődött színészi mestersé­gére. Először Rózsahegyi Kál­mán színésziskolájába járt, majd énekelni tanult, s 1937- ben próbaéneklésre jelentke­zett az Operában. Felvették. Erre az időszakára Budanovits Mária, Orosz Júlia és Palló Imre emlékeznek. Fényes Szabolcs, a Fővárosi Operettszínház akkori igazga­tója — és zeneszerzője nem­csak operett, hanem filmze­néknek — miután megismerte kiváló képességeit, átcsábította az Operettszínházhoz. Közben jöttek a filmek: Álomkeringő, Utolsó dal, Éjféli zene, Tavaszi álom, Koldusdiák . . . Mindezek képsorai felelevenítik Sárdy alakját. Petress Zsuzsa a Csó­kolj meg hazám-beli közös sze­replésükre emlékezik; ez volt Sárdy első musical-szerepe. A Sárdy-mítosz megfejtésé­re a Színészmúzeumban Szine­­tár Miklós vállalkozik. Műsor­vezető: Farády István. Szer­kesztő-rendező: Csenterics Ág­nes. Dunántúli napló Fiatalok a biztonságos közlekedésért A Belügyminisztérium, az Okta­tási Minisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Út­törők Szövetsége Országos El­nöksége, a Pedagógusok Szak­­szervezete és az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács ver­senyfelhívást adott ki az általá­nos iskolák úttörőcsapatai és a középfokú oktatási intézmények KISZ-szervezetei részére. A versenymozgalom célja: — segítse az oktatási intézmé­nyekben valamint a gyermek- és ifjúsági intézményekben végzett közlekedési oktató-, nevelő mun­kát, a közlekedési propagandát, — fejlessze a tanulóifjúság kö­rében a biztonságos közlekedést elősegítő szabálymagyarázó tevé­kenységet, — a fiatalok szerezzenek ma­gasabb elméleti felkészültséget a gyalogos-, utas-, kerékpáros- és segédmotorkerékpáros közlekedési szabályokból, — segítse a modern közlekedé­si igényeknek megfelelő közleke­dési gyakorlat és morál kialakí­tását, — csökkenjen a tanulóifjúságot ért balesetek száma, — adjon lehetőséget és egyben konkrét célt a szervezetekben végzett mozgalmi tevékenység gazdagításához a napi közvetlen célok és megoldást kívánó fel­adatok teljesítéséhez. Baranya megyében 1973-ban 130, 1974-ben 144 18 éven aluli gyermeket, illetve fiatalkorút ért személyi sérüléssel járó közleke­dési baleset. E szomorú számok önmagukért beszélnek és bizo­nyítják a „közlekedésbiztonsági versenymozgalom’­ szükségességét. Megyénkben napjainkban kap­ják meg valamennyi jelentősebb általános iskolában és minden középfokú oktatási intézményben a versenyfelhívást. TÁMADÁS SÁNDOR r. fhdgy. az MKBT titkára. Orvosi ügyelet A Városi Rendelőintézet Pécs m. város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rende­lést tart 1975. február 15-én, szom­baton. Felnőttek részére a rendelési idő 7—19 óráig. I. kerületben: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: A Városi Rendelő­­intézet (Munkácsy M. u. 19.) I. em. 104. (Tel.: 13-833/37 mell.). III. kerületben: A III. ker. Ren­delőintézet dr. Veress Endre u. 2. (Tel.: 15-833). Gyermeklakosság részére a ren­delési idő: 8—11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752). Vasas, Hősök tere, Meszes I—II. kör­zete. Ady E. u. 8. (Tel.: 11-587), Bor­bála- és Pécsbányatelep, Zsolnay V. u. 45. I—II. körzete (dr. Kovács és dr. Mezőlaki), Ady E. u. I—II. körzete. Munkácsy M. u. 19. II. em. 219. (Tel.: 13-833/21 mell.), Munkácsy M. u. (dr. Barka), Zsolnay V. u. 41. (dr. Telfel), Mikszáth K. u. (dr. Géczi), Móricz Zs. tér — Nagyár­pád kivételével — (dr. Tóth) és Semmelweis u. 1. (dr. Pánczél) körzete. Kertváros (Varsány u. 14.). (Tel.: 11­ 721), Kertváros I—II—III. (dr. Berták, dr. Matusovits, dr. Király) és Nagyárpád (dr. Tóth) körzete. Dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833), Mecsekalja (dr. Örkényi) I—II—III— IV. Uránvárosi körzet (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Pala­tínus) . Rókus u.­ (Tel. 21-165), I—II. kör­zet (dr. Dörömbözy, dr. Sediánszky). Endresz Gy. u. (dr. Görög), Sem­melweis II. (dr. Pados) körzete. Gyermekorvosi ügyelet az egész város részére 1974. február 15-én, du. 14 órától 19 óráig. (Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet, II. em. 219). Tel.: 13­833/21. mell.: 1975. február 15-én este 19 órától, február 17-én, reggel 7 óráig a Rendelőinté­zet keleti szárnyában, a nőgyógyá­szati részen (volt bőrgyógyászati szakrendelés). (Tel.: 13­ 833). Ezen belül halaszthatatlan ellátást igénylő járóbetegek részére a ren­delési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Felnőtt ügyeleti szolgálat szombat este 19 órától hétfő reggel 7 óráig. I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. (Tel.: 11-169). I. kerület részére: A II. ker. Ren­delőintézet keleti szárnyában (Kis­faludy u. 6. (Tel.: 12-812). III. kerület részére: A III. ker. Rendelőintézet dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833). Járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Fogászati orvosi szolgálat 1975. február 15-én 19 órától, február 17-én reggel 7 óráig, Petőfi u. 41. sz. alatt. Hívást Lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni. Ha a megadott szám nem jelent­kezik, a hívást a 09 POSTA kell bejelenteni. A továbbképzésről... A számtalan közúti bal­­esetnél az okozó gépkocsivezető, mint men­tesítő tényezőre, arra hi­vatkozik: 30 éve vezetek és ez az első balesetem. Ilyenkor rákérdezünk, mikor szerzett jogosítványt, szinte büszkén jelenti ki: 1941-ben, vagy akkortájt- Az általa okozott balesetet vizsgálva, ez az ember azóta, hogy levizsgázott, csak kirakatban látott KRESZ könyvet. A Dunántúli Napló 1975. II. 9-i számában „A Fehérvárra menő hadi úttól az új KRESZ- ig” című cikk befejezéseként ez olvasható: „Az 1953-as KRESZ- nek és a ma hatályban lévő — időközben 8 újabb kiegészítő rendelettel módosított—2/1962. (IX. 29.) BM—KPM számú ren­deletnek a szövege és szelleme ismert, hiszen eszerint közleke­dünk ma is. Igaz, nem sokáig, mert 1976. január 1-én életbe lép az új KRESZ . ..” Ismert? A növekvő baleseti statisztika azt sugallja, nem mindenki előtt. Nyilvánvaló, hogy több mint 30 éve vezetői engedélyt szerzett gépkocsive­zető (aki nem képezte magát) nem tudhatja az azóta bekö­vetkezett és jogszabályként rög­zített változásokat. Most, az új közlekedési ren­dünk életbelépésének küszöbén válik a továbbképzés aktuális kérdéssé. Sajnos, még most is csak kérdés. Megoldottnak mondható a nagy gépjármű­parkkal rendelkező és nagylét­számú gépkocsivezetőt foglal­koztató vállalatoknál a tovább­képzés. Szervezett oktatásokon szakképzett oktatók közremű­ködésével sajátíthatják el a gépkocsivezetők az új KRESZ- szabályokat. Kötelező óraszá­mot írnak elő a foglalkoztatott gépkocsivezetők részére, és az oktatásokról való távolmaradás különböző juttatások elvonását vonja maga után. A közúton nemcsak nagyvál­lalatok gépkocsivezetői közle­kednek, hanem kisebb munka­helyek gépjárművezetői is, va­lamint egyre több magán-gép­járművezető. A közlekedésren­dészeti szakemberek a maguk területén igyekeznek a kisebb munkahelyeken foglalkoztatott gépkocsivezetők továbbképzését elősegíteni, az úgynevezett ön­kéntes KRESZ-vizsgák megszer­vezésével és bonyolításával. A szomorú tapasztalat az, hogy nem minden munkahelyi vezető érzi át ennek fontosságát. Az egyik 40 gépkocsivezetőt foglalkoztató pécsi vállalat igazgatóját kerestük meg, hogy gépkocsivezetőik részére önkén­tességi alapon továbbképzést biztosító KRESZ-vizsgát szervez­hessünk. A felajánlást örömmel fogadta, és még a szervezők előtt annak bonyolítását meg­kezdte. Mire azonban a KRESZ- vizsga időpontja elérkezett, az intézkedések hatására — mert elmaradtak — egyetlen gépko­csivezető sem jelent meg. Utó­lagos vizsgálódások azt bizo­nyították, hogy a gépkocsiveze­­ tőknek nem is volt tudomásuk erről a lehetőségről. Persze ez csak kirívó példa, mert vannak olyan kisebb vál­lalatok, ahol kifejezetten igény­lik a továbbképzést. De a kér­dés a magángépjárművezetők­­nek még mindig kérdés. Mert az a gépjárművezető, aki átérzi a továbbképzés fontosságát, képzi magát. De hol adhat számot tudásáról, ahol azt hi­telt érdemlően elismerik és iga­zolják is . . .? A Közlekedésbiztonsági Ta­nács tervei között szerepel ilyen vizsgák megszervezése és lebo­nyolítása. Nagymértékű társa­dalmi felvilágosításra és kellő propagandára van szükség, hogy az érdekeltek erről tudo­mást szerezzenek. A terv az, hogy minden magán-gépjármű­vezető (hivatásos is), aki eze­ken az önkéntes KRESZ-vizsgá­­kon megjelenik és ott eredmé­nyesen szerepel, igazolást kap, mely igazolás a jogosítvány betéteként használható. Jó len­ne, ha 1976. január 1-ig Bara­nya gépkocsivezetőinek jogo­sítványában minél nagyobb számban ott lapulna az új KRESZ elsajátítását igazoló la­pocska. Zárai Tibor, a KBT propagandistája Az idén már a hazai autósok is vásárolhatnak H 4-es, két izzó­lámpás halogén égőt. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. 1971-ben az európai vezető gyárakkal egyidőben jelent meg a piacon a H 4-es két fonalú halogén autóégővel, amelynek élet­tartama, fényereje többszöröse a réginek. A H 4-es halogén égő minőségére jellemző, hogy a nyugati szaklapok tesztjei szerint az Egyesült Izzó égői nyerték el a legjobb eredményt. A képen: Keszler Józsefné az úgynevezett optikai beállítást végzi. A MÉH Vállalat pécsi Gomba utcai telepén havi 5 ezer forintos átlag forgalmat bonyolítanak le a használt személygépkocsi gumik el­adásával. A már használhatatlan gumikat részben mészégetők vásá­rolják meg tüzelésre, más részük pedig szeletelve bálákban osztrák exportra megy, ahol őrölve, útépí­tésnél használják fel. A képen: vá­logatás a gumik között. KENDE SÁNDOR m u­tcáa Ián 85. A gyerekek tűrték a kénysze­rű csöndet a legkönnyebben. Nem sokat törődtek velük, ez az igazság. Nekik a legegysze­rűbb: bevonulnak szépen a szobájukba, tanulnak, olvasnak. Ágnese a vizsgák előtti idő­szakokban késő éjszaka is, a jegyzetei fölött hasal, a kis Sandro meg elég kutyafuttá­ban végez a leckéivel, viszont bélyegeket gyűjt meg turista­jegyeket, bőrönd­ címkéket, szállodajelzéseket, éttermi po­háralátéteket, azonkívül feste­­get is újabban, vagyis csupa olyasmivel foglalkozik, ami né­masággal jár. Na, azért egyik se amolyan szobanövény-fajta, nem féltem őket, képesek órá­kig magnózni ők is, de az ilyen természetű ricsajozások céljá­ból, az­­időszakonként jelentke­ző zajigényeik kielégítésére vé­gett inkább a barátjaik fész­kére járnak, és rendeznek épp elég mulatságot az egyetemen is. Kirándulás, fürdőzés nyáron, kerékpártúrák: megengedünk nekik minden rendes dolgot, sportot is, Ágnese evezni sze­ret, Sandro meg futballozik, természetesen, mint minden egészséges fiú. A férjem pedig . . . istenem, Dario még az úgynevezett mé­zesheteink alatt se volt ennyire szívélyes és tapintatos velem. Hm, mézeshetek, ugyan! Kár fölidézni az emléküket, minek is beszélni már a régi napok­ról?! Az ilyen irányú szokások­nak megfelelően jártunk el, su­gárzó arccal teljesítettük, amit elvártak tőlünk. Könnyű volt, mert láttam, hogy Dario mi­lyen boldog. Most meg­ a figyelme és a kímélete igazán elkényeztető. Hálából-e, azért, mert nem bontom meg a csöndet, ha­nem éppen úgy elviselem, aho­gyan a házban mindannyian fíz édesanyjára való tekintettel já­­runk-kelünk szinte lábujjhe­gyen? - nem tudom, nem pró­báltam elemezni Dario visel­kedését, egyszerűen jólesett. Lehetséges, hogy ez a folya­matos gyöngédség, ez az egy­re alázatosabb, eszköztelen jó­sága csupán ösztönös bocsá­­natkérés, végnélküli kompen­zálás, meg nem fogalmazható magyarázakodás. A kiúttalan szorításba került, tehetetlen em­­ber gesztusa, önigazolása, kö­nyörgése, hogy lássuk be: nem tehet róla, ne haragudjunk rá... Hála? Bocsánatkérés? — Mindegy. Ahogy romlott a nagyasszony álapota, és minél féltőbben kellett őrködnünk ar­ra, hogy semmiféle izgalom föl ne bolydítsa a ház levegőjét, én annál több jó szót kaptam a férjemtől, semmi jogom a panaszra. Bennem is csönd élt - nem­csak a házban. A csönd és a háborítatlan nyugalom fenntartásának tech­nikája és módszere a megszo­kott és jól bevált házi időrend tisztelete. A gépi pontosság. Amikor nincs mit kérdezni, nem kell várakozni semmire, ha­nem okosan következik minden egymásután, ahogyan előre tudtuk. Ezt a csöndet bontottam meg, mégpedig épp egy olyan napon, amikor délelőtt, a tá­vollétemben, Signora Maria in­tézkedésére, soron kívül is te­lefonálniuk kellett a professziv úrért. Ebédig ugyan már szé­pen a helyére zökkent minden, a hullám fodrai békésen elsi­multak volna — amikor engem hiába vártak az asztalhoz. Ágnese mesélt el este min­dent. — Nem kívántam vacso­rázni, nem kértem be a szo­bámba az ételt, és semmiféle magyarázatot nem adtam egye­lőre arra a rémületre, hogy ko­ra délelőtt óta csak most ke­rültem meg. Rosszullét, múló fejfájás, persze, erre kell hi­vatkozni, más házban ilyenkor békében hagyják az embert. De én nem szoktam rosszul lenni, és soha nem fáj a fe­jem. Bezárkóztam a szobámba, Dariót nem engedtem magam­hoz. Tudtam, hogy ha elém áll, én azonnal elmondok neki mindent. Előbb azonban sze­rettem volna legalább egyszer végiggondolni az egészet. Nem­csak ezt a délutánt Miklóssal - bár ahhoz is hagyhatnának egy kis időt, amíg az ilyen gyűlöletes ijedtség némileg föl­oldódik, annyira, hogy ne reszkessen a kezem, s hogy higgadtabban idézhessen visz­­sza a szavaimat. És az ő sza­vait. Meg hát valami történni fog, ez elkerülhetetlen. Történ­ni , amikor nem történhet semmi... Mégis: gondolkozni egy percig. Egy éjszaka. Szem­be akarok nézni magammal, ezt meg kell engedniük. Aztán majd reggel meglátjuk . . . (Folytatása következik) 1975. február 14., péntek ANYAKÖNYV PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Vida Attila és Darázs Mária, Kruck Zoltán és Bilinczki Erzsébet, Kulcsár István és Tóth Mária, Tóth- Petrovszky Sándor és Vincze Katalin, Veres Zsigmond és Tabak Irén, Peit­­ler Ferenc és Helt Erzsébet, Jankó Sándor és Szoboszlay Erzsébet, Trai­­ber Ferenc és Tar Mária, Makay Péter és Vértes Erzsébet, Szedla­­csek István és Veres Zsuzsanna, Cser Mihály és Sáfrán Bariella, Császár György János és Vénig Anna. MEGHALTAK Koch Jenő, Farkas Istvánné sz. Farkas Lídia, Welsch , István, Lajos Józsefné sz. Majer Julianna, Dra­­govácz Mihály, Sumoni József, Izsa Károlyné sz. Borbély Ágnes, Juhász Lajos, Leisz Jánosné sz. Reischl Irén, Márkus Mária, Esztergályos László, Laczkó Gyuláné sz. Sipos Rozália, Szontag József, Győri Istvánné sz. Pancsó Mária, Kovács István. MOHÁCS SZÜLETTEK Nagy Zsolt, Pelcz Renáta, Szajkó Zsolt, Kalmár Attila, Csökli János, Scheppi Csaba, Jakab János, Rózsa Attila, Farkas Zsanett, Niedermayer Judit, Feuerbach Angéla, Müller Krisztián, Baumgartner Krisztina, Nagy Györgyi, Novics Zsuzsanna. MEGHALTAK Floding Mátyás, Hetényi Ádám, Kerner Ferenc, Treitz Jánosné sz. Auth Terézia, Szilvási Józsefné sz. Fané Tomié, Jakab János, Schmidt Peter, Zamme­rman­n Gyuláné sz. Rueprecht Hona.

Next