Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-12 / 130. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Dunántúli nanio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXIII. évfolyam, 130. szám 1976. május 12., szerda Ára: 80 fillér Befejeződött az akadémia közgyűlése Öt napon át tanácskozott a tudósok testülete. A legkülönbözőbb hagyományos és a mai kor teremtette tudományágak legjobb művelői szóltak munkájukról. Vitáztak már megvalósult és még megoldásra váró feladatokról. Ismertették a holnap a közel- és távolabbi jövő reális, realizálható terveit. Az akadémikusok, a mi akadémikusaink beszámolókat tartottak és előadásokat hallgattak - sok más, hasonlóan fontos probléma mellett - a petrolkémiai fejlesztéssel szoros kapcsolatban lévő alapkutatásokról, az ember és természeti környezetének (bioszféra) védelméről, a villamosenergiatermelésben rejlő potenciális lehetőségekről. Napirenden volt ugyanakkor - ezek a témák is kiragadottak - a mai magyar nyelvtudomány szintézise, a gazdaság és a műveltség kölcsönös meghatározottsága és a tervbe vett Világirodalom története. A közgyűlés megállapította: az elért eredmények nemzetközi mércével mérve is jelentősek - a többi között - gyógyszerkutatásban, növénynemesítésben, fehérjekutatásban, geológiai kutatásban, az ország ásványvagyonának feltárásában. A társadalomtudományi kutatások is közelebb kerültek a gyakorlathoz. Itthon és világszerte egyaránt nőtt az Akadémia és a magyar tudomány tekintélye, elismertsége. S - szintén tény! - a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés fontosságának megfelelően több volt az e célokra fordított összeg. Mindezért valamennyi akadémikus helyeselte: az állam vezetőinek jogos, indokolt az óhaja: a kutatók vállalkozzanak - és ígérték, hogy még aktívabban vállalkoznak - gyakorlati problémák megoldására. Többen említették, hogy sokhelyütt még mindig nincs, illetőleg csupán formális a termelő üzemek vezetőinek és a tudományos kutatóknak kapcsolata. Ugyanakkor a népgazdaság vezetői országos jelentőségű döntéseik előtt mindig kérik az akadémikusok szakvéleményét. A tudomány képviselői és a kormányzat között jó és gyümölcsöző a kapcsolat - a közgyűlést köszöntő Lázár György szavait idézve. Az együttműködés a munkában rendszeres. Kifejezi a politikának, a gyakorlatnak és a tudománynak azt az egymásra utaltságát, szövetségét, amely a szocialista társadalomban minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a tudomány fejlődése, a haladás számára ... Vitathatatlan: a tudományos eredmények támogathatják a leghatékonyabban a termelési szerkezet további korszerűsítését, új, fejlettebb technológiák bevezetését és ezzel a gazdasági tevékenység jövedelmezőségének növelését , remélhető: a Magyar Tudományos Akadémia 136. közgyűlésén elhangzottak, az elfogadott határozatok ösztönzik és mindenekelőtt a javaslatok alapján történő intézkedések biztosítják majd az akadémikusok és nem akadémikusok, tudósok, kutatók, tudományszervezők, gyakorlati szakemberek jó, a 151 esztendős Akadémia hagyományaihoz méltó, még eredményesebb munkáját. Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése fl KISZ IX. kongresszusa befejezte munkáját Egyhangú határozathozatal, felhívás a magyar ifjúsághoz Ismét dr. Maróthy László a KISZ KB első titkára Az Építők Rózsa Ferenc székházában az asztalokra, székekre elhelyezett apró üzenetek, kisdobosok és úttörők kedves ajándékai várták a KISZ IX. kongresszusának résztvevőit a negyedik munkanapon. A tanácskozás plenáris üléssel kezdődött. Az elnökségben foglalt helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezen a napon „megfiatalodott” a kongresszus: 300 fehéringes, piros- és kéknyakkendős kisdiáknak szorítottak helyet maguk mellett a küldöttek. Az egymillió tagot számláló gyermekszervezet képviselői kedves szavakkal köszöntötték az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának tanácskozását. Elmondták, mennyire fontosnak tartják az úttörő életben a KISZ-esek jelenlétét, segítségét. Virszlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, a magyar szakszervezeti mozgalom, a szervezett dolgozók több mint négymilliós tagságának üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a köszöntés nem udvariasság vagy illendőség, mert a több mint százéves szakszervezeti mozgalom legnemesebb hagyományai közé tartozik az ifjúmunkások, a dolgozó fiatalok szervezése, összefogása, a fiatalok öntudatra ébresztésének segítése. Beszéde további részében a munkahelyről, az életre való felkészülés, a szocialista gondolkodású emberré válás fontos színteréről beszélt. Méltatta az ifjúsági brigádok lendületét, a másokért, a társadalomért érzett felelősségét, segítőkészségét. Ők a hordozói azoknak a szocialista emberi értékeknek, amelyeket erősítenünk, terjesztenünk kell — mondotta befejezésül. Felszólaltak a kongresszuson: Thanasis Skamnakisz, a Görög Kommunista Ifjúsági Szövetség Titkárságának tagja, Pápai Tibor, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár KISZ-bizottságának titkára, Paul Delaney, a Connollh Ifjúsági Mozgalom (Írország) elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Larry Derick, Nagy-Britannia Kommunista Ifjúsági Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja, Nagy Judit, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság fejőnője, Hans Kluthy, a Szocialista Német Munkásifjúság (NSZK) titkára, Mesterházy Mária, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Körmendi Gyógyszerészeti Gyárának ügyintézője, Birgen Larsen, a Norvég Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Vezetőségének tagja, Pittner Judit, építőelem-készítő, az NDK-ban dolgozó magyar KISZ-fiatalok küldötte, Peter Klaar, a Nyugat-berlini Szabad Német Ifjúsági Szövetség elnöke, Csapó Géza, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója, Marisa Nicchi, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Nemzeti Bizottságának tagja, Wilhelm Rau, az Osztrák Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnöke, Klaud Uwe Demeter, az Ifjú Szocialisták (NSZK) Szövetségi Vezetőségének tagja, Carlos Alberto Moura, a Portugál Kommunista Ifjúsági Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagja, Inger Mattsson, a Svéd Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára. Ezt követően a kongresszus soros elnöke a vitát lezárta, s szót adott Barabás Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának, aki a szerkesztő bizottság jelentését és javaslatait terjesztette elő. Ezt követően dr. Maróthy László mondott vitazárót, vonta meg a kongresszus munkájának mérlegét. Dr. Maróthy László nagy tapssal fogadott szavai után határozathozatal következett. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el a küldöttek a KISZ IX. kongresszusának határozatát, amelyben a „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése", jelszóval mozgósítja az ifjúságot: becsülettel, legjobb képességei szerint álljon helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. A kongresszus elfogadta a szövetség szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslatot, s a KISZ IX. kongresszusának a magyar ifjúsághoz szóló felhívását. A tanácskozás szünetében dr. Maróthy László találkozott a munkásmozgalom veteránjaival. A kongresszus délután zárt ülésen tanácskozott. A Központi Bizottság első titkára — jelentették be a választást követő plenáris ülésen — ismét dr. Maróthy László. Az Építő- és Tatarozó Vállalat építi Pécsett a Balokány ligetben létesítendő ifjúsági park körpavilonját. Az öt és fél millió forintos beruházással készülő táncház és előtere várhatóan a harmadik negyedévre készül el. A gázfűtéses, hideg-melegvízzel ellátott épületben 120-an, míg az előtéren 435-en férnek el. Pécsi látkép az épülő magasház tetejéről. Erb János felvétele Répatermelők tanácskozása a Kaposvári Cukorgyárban • A cél a cukortartalom növelése • Hosszú a feldolgozási idő Hazánk cukorrépa termőterülete az elmúlt esztendőben már meghaladta a 120 ezer hektárt, ennek ellenére mintegy tizenegyezer vagon cukrot importáltunk. A cukorhiányt a fogyasztó ugyan nem érzi, ám a gyárak továbbra is nagy gondban vannak. Hazánk cukorgyárai képtelenek feldolgozni kellő időben a gazdaságok által megtermelt répát, a feldolgozási idő az elmúlt esztendőben is elérte a 150 napot az optimális nyolcvannal szemben. Mindez a kapacitáshiánnyal, az elavult technológiai berendezésekkel függ össze. A termelési kedv ugyan ugrásszerűen megnőtt, ám az elmúlt évben előállított 305 ezer tonna cukor sem fedezte a hazai szükségletet, önellátók akkor lehetnénk, ha elérnénk a 465 ezer tonna hazai előállítási cukor mennyiséget. Többek között a fentiekről is szó esett azon a tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt rendeztek a Kaposvári Cukorgyárban. A baranyai gazdaságok közül ott láttuk a mágocsi, a lippói, a felsőszentmártoni, a drávasztárai, valamint a szentlászlói termelőszövetkezetek képviselőit is. . A cukorgyár nyersanyag ellátásának időszerű kérdéseiről Röhrig Imre, a kaposvári gyár főosztályvezetője tartott tájékoztatót, felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb feladat a répa cukortartalmának növelése. Amíg tíz esztendővel ezelőtt hektáronként 312 mázsa átlagtermést értek el a gyár érdekeltségi körébe tartozó gazdaságok, és a répa béltartalma elérte a 15 százalékot, addig az elmúlt két évben jelentősen visszaesett az átlagtermés és a cukortartalom is: 1975-ben például mindössze 307 mázsa répa termett egy hektáron, a cukortartalma alig érte el a tizenegy százalékot. A helyzet sajnos országosan sem jobb, hiszen 1972-höz viszonyítva akkor az egy hektáron megtermelt répából 45 mázsa cukrot állítottak elő a gyárak - több mint a felére esett vissza a cukorkihozatal. A rosszabb eredmények egyáltalán nem magyarázhatók a fajtaváltozással, hiszen ugyanazt a vetőmagot használták a gazdaságok, mint korábban. Az okok inkább a kedvezőtlen időjárásban, a meglevő érdekeltségi rendszerben és nem utolsósorban a hosszú feldolgozási időből származó veszteségben keresendők. Az ipar tehát képtelen volt a lépésváltásra, s várhatóan az még jónéhány évig várat magára. Az 1980-ig tartó tervciklusban ugyan jelentős fejlesztést hajtanak végre a hazai cukorgyárakban. Kábán már épül a hatszáz vagon kapacitású új üzem, tavaly befejeződött a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukciója, ám a többi üzemben hamarosan megkezdődő felújítások sem nyújtanak garanciát arra, hogy 125 nap alá szorítsák a répafeldolgozás idejét. Ez azt jelenti, hogy 1980 végére is mindössze 26 százalékkal nő a hazai cukorgyárak feldolgozó kapacitása. A Kaposvári Cukorgyárban ugyan már látszanak a leendő rekonstrukció első jelei, ám a diffúziós torony cseréje csak az első lépcsőt jelzi. Ahhoz, hogy a vállalat napi négyszáz vagonra növelhesse a feldolgozói kapacitást, több elavult berendezést kellene kicserélni, s ehhez mintegy hétszázmillió forintra lenne szükség. Ezt jelzi a benyújtott közel háromnegyed milliárdos hitelkérelmük is. S. Gy.