Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-01 / 150. szám

2 Díszszemle, úttörőavatás, kitüntetések A hatodik megyei úttörő­találkozó Befejeződött a hatodik me­gyei úttörő találkozó, melyet a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordu­lója alkalmából rendeztek. A vasárnapi program középpont­jában a pécsi Széchenyi téren megrendezett díszszemle állt. Közel tízezer úttörő vett ezen részt, akik Baranyából, Buda­pestről, Lvovból, Eszékről és Szlivenből érkeztek az ünnep­ségre. A népviseletbe öltözött külföldi pajtások bemutatták hazájuk jellegzetes táncait. Fanfárok adtak jelt a bevonu­lásra és a gyárvárosi és a szászvári úttörőcsapat induló­jára vonultak be a csapatok a térre. A megjelenteket Vér László megyei úttörőelnök kö­szöntötte. Köztük Bocz Józse­fet, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkárát, Sári Ferencet, a Pécs városi­járási Munkásőrség parancs­nokát, Szentiványi Józsefet és Petőházi Szilvesztert, a Pécs városi Pártbizottság titkárait, Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkárát. Ezt követte dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárának beszéde, melyben méltatta az eltelt 30 év eredményeit. Itt vette át a villányi úttörőcsa­pat a KISZ KB vörös selyem­zászlaját. Mohácson az 1964. számú Kanizsai Dorottya úttörőcsapat szintén átvehette a megtiszte­lő vörös zászlót, a mohácsi Széchenyi téren rendezett ün­nepélyes úttörőavatás alkal­mából. Délután a Bartók Béla művelődési központban a pa­­lotabozsoki német és a mo­hácsi népi együttes adott mű­sort. A Kossuth filmszínház emeleti termében a pélmonos­­tori zeneiskola adott hangver­senyt, míg az Ifjúsági Házban a városi óvónői KISZ-alap­­szervezet bábműsorral szóra­koztatta a gyerekeket. Tegnap délután a mohácsi Ifjúsági Házban került sor az ünnepi úttörővezetői tanács­ülésre, ahol Vér László át­nyújtotta a dicsérő oklevele­ket, emlékplaketteket, emlék­jelvényeket, a Kiváló Úttörő­vezető kitüntetést pedig dr. Westák Lászlónénak, a Park utcai általános iskola tanárá­nak. Nagy közönségsikert aratott vasárnap délután a Bóbita Báb­együttes a Mecsek Áruház előtt tartott gyermeknapi műsorával. Ülést tartott a TOT elnöksége A TOT elnöksége hétfőn ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és élet­­körülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt 5 évben a tsz-tagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összeté­tele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. 1975 végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezeteknek, közü­lük 510 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdíjas. (A nyug­díjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt.) Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfi­gyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a tsz-alkalma­zottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a mun­kaviszony és a munkafeltételek iránti igénye az iparban meg­honosodott gyakorlathoz köze­ledett. Az aktív tagság tovább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három évvel, 41 évre csökkent. Viszont számos kedvezőtlen adottságú közös gazdaság tagsága kifejezetten elöregedett és ma már csak nagy nehézségekkel­ tudnak megbirkózni a feladatokkal. Figyelmeztető az is, hogy a munkába lépő fiatalok nem érdeklődnek kellően a szövet­kezetek iránt. Dunántúli napló Nők fóruma Az MSZMP Pécs városi II. kerületi pártvezetősége tegnap fél 5-kor a Baranya megyei Tanács nagytermében nők fóru­mot tartott. A pártalapszerve­­zet nőtagjai és a Hazafias Népfront nőaktívái tehették fel az őket leginkább izgató kér­déseket a megye és a város női vezetőinek. A kérdésekre Kádár Németh Béláné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nőrefe­rense, Mikoly Istvánné, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának nőreferense, Jakabos Zoltánné, a Megyei Tanács osztályvezetője, Rameisl Fe­­rencné, az SZMT titkára, dr. Szilasi Anna, a Pécs városi Ta­nács osztályvezetője, dr. Csa­­nálosi Sándorné, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, Laki Istvánné, a Pécs városi Tanács II. ker. Hivatalának helyettes vezetője és Gregor Sándorné, a HNF Baranya megyei Bi­zottságának nőfelelőse adták meg a válaszokat. Szennyuticsatorna a damb alos Közmű­alagút­építés Pécsen ■■ d­íi -Olcsóbban, hazai anyagból Hazánkban egyedülálló közműalagútépítési munka kezdődött meg Pécsett. A Bányászati Aknamélyítő Válla­lat dorogi üzemének 30 fős brigádja a régi és az új Nagyhidi út találkozásánál lévő dombot „fúrja meg", vagyis 300 méter hosszú föld alatti szennyvízcsatornát alakít ki. A hetvenes évek elejétől működő speciális közműalagút­építő csoport — az országban egyetlen — először vezet át egy csatornát domb alatt. Bu­dapesten, Szegeden, Nagyka­nizsán, Dorogon vasúti tölté­sek, utak, épületek alatt dol­goztak, sík terepen, mindösz­­sze 4—6 méteres mélységben. Pécsett a dombon három aknát nyitnak: 7,13 és 4,5 mé­tereset, így is két méterre vannak a talajvíz felett Most a keleti lankán tevékenyked­nek: néhány nap alatt meg­építették a 10x5 méter alap­területű, 7 méter mély indító- és leszálló­aknát. Ebből nyu­gat felé haladva 40 méter hosszú közműalagutat hajtot­tak ki néhány nap alatt és 400 köbméter földet emeltek ki. Az indítóaknában dohog, néha éleset sivít a 100—600 atmoszféra nyomóerőt kifejtő sajtolóberendezés, mely tolja előre a talajban az acél-vá­gókésekkel felszerelt speciális vasbetoncsövet. Egy cső súlya 57 mázsa és 16 tonnás daru ereszti le az aknába. Belső átmérője 1400, hossza 3050 milliméter. A Csepeli Csőgyár alig egy éve kísérletezte ki a drága NSZK-gyártmány helyet­tesítésére. Csepelről 100-at rendeltek, 40 már megérke­zett. A csőben egy ember la­pátolja kiscsi­lébe a préselt földet. A talaj rendkívül kö­tött, agyagos, legszívesebben a fúrópajzsot is bevetnék. A külső felületet bentonittal ke­nik, hogy síkos legyen, gyor­sabban haladjon előre a cső. A sebesség: egy nap alatt hármat illesztenek össze gumi- és acélgyűrűvel, fabetéttel, va­lamint műgyantahabarccsal. Az új baromfifeldolgozóból érkező csaknem két kilométe­res szennyvízcsatorna egyik ré­szén munkálkodnak a dorogi­ak, a többi szakaszon a ha­gyományos felszíni csatorná­zás folyik. Knyazovics Károly művezető szerint a keletről nyugatra lej­tő csatornaszakasz nem ve­szélyezteti a felszíni hőveze­téket, a Hőerőmű szénszállító gumiszalagját, a két közleke­dési utat, az építőipari válla­lat udvarát, a boltot, sem a szántóföldet, ugyanis nem la­zul meg a talaj, a nagy nyo­más biztonságossá teszi a sze­relést. Ezen kívül nem bonta­nak utat, házat, zavartalan a közlekedés is. A hagyomá­nyosnál jelentősebben olcsóbb ez az eljárás, több millió fo­rinttal. Gyorsabb is, hiszen 3 hónap múlva készen adják át a kapcsolódó műtárgyakat, a tisztító aknákat, lejáratokat, csatlakozó csatornákat is. — Csuti J. — Szerdán este: színházi bemutató Menekülés Fiatal rendező, fiatalos me­részségű előadás. Színház és mozi váltakozik, utóbbi Bródy Gábor és Szabó Gábor mun­kája révén. Csiszár Imre végzős rendezőszakos növendék állítot­ta színpadra Mihail Bulgakov: Menekülés című tragikomédiá­ját, ennek a bemutatóját rende­zik meg holnap, szerdán este a Pécsi Nemzeti Színházban. Csarnotát, a cári tisztet, a da­rab egyik főszereplőjét Pákoz­­dy János alakítja. — Kicsit színészkedő, pózoló alak Csarnota — mondja a művész — e mögött a póz mö­gött azonban negatív és pozi­tív emberi tulajdonságok ve­gyest húzódnak meg. Ha nem abban a világban él, amelyik­ben valójában, akkor a jó tu­lajdonságai pozitív emberré formálhatták volna. Csiszár Imre, a rendező: — A darabot nem én válasz­tottam, hanem feladatként kap­tam. De azt hiszem, nagyon okos dolog volt a darabválasz­tás, mert Bulgakov nagyon élő, nagyon izgalmas szerző. Eddig bemutatott műveit is nagy ér­deklődéssel fogadta a magyar közönség. A „Menekülés” attól izgalmasabb eddigi nálunk lá­tott darabjainál, hogy nem el­vont, hanem konkrét történel­mi témát választott, és ez még jobban izgatja a nézőket. — Mit mondhat el ezzel az októberi forradalom utáni, cári tiszti világgal a rendező, 1976 magyar színháznézőjének? — Nagyon groteszk ólom­formában feldolgozva a cári tisztek meneküléséről szól ez a tragikomédia. A mai néző? — A tizenhetes forradalmat és az azt követő időket a mai fiata­lok előtt egyoldalú pátosz öve­zi. Ez a darab viszont finoman lehántja ezt az egyoldalú pá­toszt. Tudniillik a „másik oldal­ról", a cári tisztek oldaláról mutatja be a forradalom utáni időszakot, tehát az ellenfél szemszögéből. Persze nem di­csőíti a menekülő cári tiszte­ket, de reális történelmi hely­zetben, reális történelmi infor­mációkat adva mutatja be őket, ahogy nevetségesekké válnak. Az előadás sokszereplős. A főbb feladatokat Pákozdy Já­nos (Csarnota), Dávid Kiss Fe­renc (Hludov), Győri Emil (Go­­lupkov), Melis Gábor (Korzulin), Sir Katalin (Korzulina), Petényi Ilona (Ljuszka) kapta. De ját­szik az előadásban Garai Ró­bert, Szivler József, ifjú Kőmí­ves Sándor, Galambos György, Ábrahám István, Kovács Dénes, Unger Pálma, Pogány György és Fülöp Mihály. A zenét Döme Zsolt szerezte, a jelmezek Sza­kács Gyöngyi munkái, s igen fontos feladata van Léka László maszkmesternek, mivel vala­mennyi szereplő maszkírozva játszik. A díszleteket Najmányi László tervezte. Végül a fordító: Hernádi László, Földessy Dénes MBVezess baleset nélkül­" Értékelték a közlekedés­­biztonsági versenyt Abszolút első a Volán komlói egysége Rohamosan nő az üzemek járműparkja, nagy a forgalom, sok a baleset. E meggondo­lásból írta ki 1975-re az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács a Vezess baleset nél­kül ! versenyt, melynek megyei értékelése tegnap volt a Me­cseki Ércbányászati Vállalat műszaki klubjában. A megjelenteket Támadás Sándor, a KBT Baranya megyei titkára üdvözölte, majd néhány szóban vázolta a verseny cél­ját. Elmondotta, hogy jóllehet a kiírás országos volt, most mégis csak megyei értékelé­sek folynak, mivel átdolgozás­ra kerül az egész versenysza­bályzat: két éven belül a ma­­gánjárművezetőket is bevonják a „Vezess baleset nélkül!” mozgalomba, s akkor már az értékelés is országossá válik.­­ A közúti közlekedésben résztvevő járművek hatvanhét százaléka az állami szektor­hoz tartozik — mondotta ezt követően Zárai Tibor, a ver­senybizottság elnöke. Úgy tű­nik, hogy ez alapján a moz­galom a tavalyi­ év folyamán beváltotta a hozzá fűzött re­ményt. 1975-re ötvennyolc gazdasá­gi egység nevezett 2185 jár­művel. Mivel egy-egy gépko­csin két vagy három vezető dolgozik, a nevezett személyek száma mintegy ötezer fő. A KBT jónéhány ellenőrző vizs­gálatot végzett az elmúlt év­ben, s megállapította, hogy a beküldött jelentések valósak, azok alapján elvégezhető az értékelés. A győzteseket az egység nagysága, gépjárművek száma szerinti három csoport­ba sorolták, így a harmadik kategória első helyezettje a Szentlőrinci Állami Gazdaság lett. Második, illetve harmadik helyezést a kétújfalui Vörös Csillag és a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet ért el. A második kategória győztese a Mecseki Szénbányák gépkocsi­üzeme, második a pécsi Szál­lító és Szolgáltatóipari Szövet­kezet, harmadik pedig a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat lett. A legna­gyobb egységek versengésé­ben a Volán 12. Vállalat kom­lói üzemegysége ért el első helyezést, második a Mecseki Ércbányászati Vállalat, harma­dik a Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. Megtudtuk azt is, hogy a „Vezess baleset nélkül!" moz­galom automatikusan folyik tovább, tehát a nevezettek ver­senyben maradnak a jövő évi helyezésért is, de a KBT to­vábbi jelentkezőket is szívesen lát. Szántó Péter ELFEKVŐ KÉSZLETÜNKBŐL CSÖKKENTETT ÁRON UNIVAZ TÍPUSÚ holdkráteres felületű falelemek értékesítését SORONKÍVÜL biztosítani tudjuk FELHASZNÁLHATÓ: HOMLOKZATI TÉRELHATÁROLÁSRA Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyára 1976. június 1., kedd Javul a száraztészta­ellátás Az elmúlt években időnként akadozott a száraztészta-ellá­tás, a háziasszonyok szívesen vásároltak volna több, s főleg még gazdagabb választékú árut. A fogyasztás 1970—75 között 26 ezerről 36 ezer ton­nára fokozódott, s ezt a növe­kedési ütemet az ipar nem győzte. Az V. ötéves terv időszakára az­ érintett­ vállalatoknál refezvtiós műszaki fejlesztést irányoztak elő. A konzervipar Dunakeszin új gyár építését kezdte meg. A korszerű száraztészta-gyártás­ban évente 800 vagon terméket állítanak majd elő. A 130 mil­lió forintos beruházással a vá­lasztékot is gazdagabbá teszik, a fogyasztói igények jobb ki­elégítésére több új termék gyártására rendezkednek be. Az üzemet terv szerint 1978-ban in­dítják. Termékei azonban nem jelentik teljes egészében a mennyiség és a választék növe­lését, mivel a Budapesti Tészta­gyárat, a mely időközben el­avult, — 1978-ban leállítják­ és emiatt 650 vagonnyi termék esik ki. Ily módon a két üzem közötti termelés különbsége, az évi 150 vagon jelent többletet az ellá­tásban, de ez is enyhít majd, különösen a fővárosi kereske­delem gondjain. További előre­lépést jelent, hogy a tervidőszak végén Békéscsabán bővítik a tésztagyárat, a rekonstrukcióval az üzem teljesítményét évi 800 vagonra fokozzák.

Next