Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-23 / 140. szám

Huszadik találkozó a vásárközpontban Kamaz, a világon elsőként Laser-fény az „A”-pavilonban Amikor a BNV különvált, a tavaszi és az őszi vásárra, a beruházási javak, illetve a fo­gyasztási cikkek szakvásárára, megfogalmazódott, hogy a ta­vaszi seregszemle a szakembe­reké lesz. A köztudatba aztán ez úgy ment át, hogy a nagy­­közönségnek csak ősszel érde­mes kimenni a Dobi István útra. Pedig ez nem igaz. A napok­ban megnyílt BNV mindenki számára hasznos, s mint azt most oly sokszor emlegetjük, út­levél nélkül utazhat külföldre a világot látni akaró. Komputer a választ adja A kiállítók felsorolása is le­hetetlen — 1868 cég képvisel­teti magát —, nemhogy a ki­állított termékek mindegyikének bemutatása, így hát amolyan kedvcsinálásnak mondanék el néhány dolgot. Impozáns lát­vány a BNV legnagyobb kiállí­tási tárgya, a KGST közös be­ruházásában épülő 750 kilo­voltos távvezeték 40 méteres fe­szítőoszlopa. Örömmel szemlél­hetjük a Ganz-MÁVAG 400 ló­erős, robbanásvédett Diesel­hidraulikus mozdonyát, amely a maga 36 tonnájával a legnehe­zebb BNV-termék. A magyar járműipar újdonságai között ott a győri RÁBA 500 lóerős erő­gépe, s az Ikarus 250 típusú szuperluxus távolsági autóbu­sza. Figyelemreméltó a műszer­iparunk, szerszámgép-iparunk­­ bemutatója, de igen érdekes termék a Villamosipari Kutató Intézet „keramizáló" berende­zése, amellyel a házgyári laká­sok homlokzatát magas hőn égetik, s így üvegszerű, igen tartós felületet alakíthatnak ki. láttuk a Beloiannisz nyomó­gombos telefonkészülékét, amely a tárcsát búcsúztatja, kiállítot­ták az autóápolási cikkek tö­megét, s a városi-ipari szenny­vízgondokról tudva érdemes megjegyezni, hogy új szennyvíz­­tisztítási technológiával rukkolt ki a MÁF Kísérleti Intézete. A környezetvédelem is nagy teret kapott: elsősorban a Ba­laton vízminőségének megőrzé­sével összefüggő kutatások eredményeit publikálják a 10-es pavilonban. A Központi Fizikai Kutató Intézet komputere a helyszínen válaszol a látogatók kérdéseire. (Van itt egy óriás­akvárium is, ízelítőt ad a Bala­ton élővilágából.) Kikapcsoló­dásnak pedig az Expo Éttermen kívül ott a Műcsarnok szobor­­kiállítása — a „B”-jelű csarnok előtt —, kortárs művészeink köztéri szobrainak felvonulása, amelyek a vásár után vidéki vá­rosainkat díszítik majd. Ír Űrfelvételek az NDK-ból A külföldi szenzációk közül a Kamaz nagyteherbírású gépko­csikat említsük először. A szé­pen formázott járműveket a Szovjetunió itt mutatta be elő­ször a világnak. NDK űrfelvé­telei a talán közeljövőbe vezet­nek, a Carl Zeiss Jena orvosi műszerei irigylésre méltóak, la­­serberendezése működés köz­ben látható. Jugoszlávia nehéz­iparának egészét prezentálja, Lengyelországot 17 külkereske­delmi vállalat képviseli. A világ­cégek közül a Siemens híradás­­technikai mérőműszerei, a Phi­lips elektro-akusztikai készülé­kei, az IBM adatfeldolgozói, az Ericson telefonközpontjai, a Ge­neral Elektric relei figyelemre­méltóak, a kohászat szektorá­ban kiállított az NSZK-beli Krupp, az építőiparnál az angol Coles, a francia Poclain, a jár­műiparnál pedig a Bosch, a Daimler-Benz és a finn Rauma Repola cég. A legekkel csínján kell bán­ni, de végül is igaz: az idei az eddigi legnagyobb BNV. Liech­tensteintől Japánig, Norvégiától Brazíliáig eljött a világ, hogy bemutassa mit tud, mit ajánl. Jellemző: az „A”-pavilonba fészkelt az Európai Bankok Konzorciuma, s itt a Banque de Paris képviselete is. Nem lehet eltévedni Mi tagadás, jó elvegyülni a vásár forgatagába, szemrevéte­lezni azokat a berendezéseket­­gépeket, amelyeken — könnyen lehetséges — épp a szemlélődő fog dolgozni a közeljövőben. A vásár rendezői precíz, jól szer­vezett tájékoztatási rendszert építettek ki, segítve ezzel, hogy egy kissé a nagyközönségé is legyen ez a jubileumi — husza­dik — termékparádé, a beru­házási javak seregszemléje. Kozma Ferenc Nálunk mutatkozott be először a Kamaz A laser-berendezést szerelik A Rába 500-ast már ismerjük Akvárium a természetvédelem jegyében Most kezdődik csak a munka dandárja A város fölé tornyosuló Mecsek ékessége Pécs­nek. Ami Győrnek a Duna, Szegednek a Tisza, az ne­künk a Misina: elképzelni sem tudjuk nélküle a város­képet. Ám nagyobb szabad vízfelületért — ha a pellérdi halastavakat nem számítjuk — Orfűig kell „szaladnunk”. Aztán a Pécs feletti Mecsek erdei tisztásai már-már any­­nyira túlzsúfoltak, hogy ép­pen azt nem találjuk meg bennük, amit keresünk: a csendet, a nyugalmat, a „há­borítatlan” természetet. Ezt a területet már csak természet­­védelmi okokból is sürgősen tehermentesíteni kell. Némiképpen már jogos lenne a múlt idő használata is, „kel­lett", hiszen az erre vonatkozó tervek lényegében már elké­szültek. Pécs első igazán nagy területű kultúrparkja Pécstől, pontosabban Lvov-Kertvárostól mintegy 3 kilométernyire, a kö­­kényi és a keszüi völgyben lesz, amely kettőt — eléggé bele­ivódott már a köztudatba — összefoglalóan Malom-völgynek kereszteltek el. Kiegészítve a már meglévő erdőpamacsokat és egyéb növényzetet, új tele­pítésű erdőt, ligeteket terveztek ide. A terület Péterpusztától a Siklósi útig 7 kilométer hosz­­szú, elszórtan 11 természetes, tiszta vizű forrása várja majd a kirándulókat. A két völgyben egy 19 és egy 25 hektáros víz­felületű tó lesz egymással ösz­­szekötve, köztük nádas a vízi­madaraknak. A tórendszer és a parkerdő kialakítása már elkezdődött. Mintegy 50 hektáron ültettek el fákat, ugyanakkor megtisztítot­ták a jövendőbeli tó területét a fáktól, bokroktól. Nemrég tár­gyalták meg a kisebbik, a 9 hektáros vízfelületű tó kivite­lezési tervét. Mint kiderült a Pécsi Bőrgyár közelében lévő zagytava nem veszélyezteti szennyezéssel a készülő tavat. A földtani vizsgálatok igazol­ták, hogy a bőrgyári zagytavat kellően elszigeteli a létesíten­dő tavaktól a környék dombor­zata és talajszerkezete, s rá­adásul a tavak medre jóval magasabban lesz, mint a zagy­ló szintje. Ennek ellenére a Pécsi Bőrgyár mostani zagy­tava ebben az évben meg­szűnik. A gyár új zagylavát földtani mérések alapján Sza­­lánta környékére telepítik. Mindaz, ami a Malom-völgy­ben történt eddig, csak elő­játéka annak a munkának, amely most nyár elején kezdő­dik: a kisebbik tó medrének kialakítása. A tervek szerint 1978 végére — főképpen, ha az ígért társadalmi munkavál­lalások teljesülnek,­­ a kiseb­bik tómederben már víz lesz. Az egész tórendszer ligetekkel, erdőkkel, sétautakkal, pihenő­helyekkel a 80-as évek elejére készül el. A kirándulók csakis ekkor vehetik birtokba a kul­­túrparkot, hiszen a növényzet­nek kell néhány év nyugalom, hogy meg tudja kötni a domb­oldalak talajerózióját. A Malom-völgy „sorsa" főbb vonalaiban már eldőlt: a csen­des pihenést, a kikapcsolódást szolgálja majd — kizárólago­san a gyalogosokét. Autó erre a területre be nem teheti a kerekeit. Vannak elképzelések, hogy a későbbiek során a ma­lomban iparmúzeumot rendez­nek be, sőt olyan gondolat is felmerült, hogy a Mecseki Ál­latkert egy külön parkot léte­sít ezen a területen, ahol kü­lönféle patás állatokat mutat­nak be viszonylag természetes körülmények között Mint mon­dottuk, ezek egyelőre csak öt­letek, elképzelések. Ami biztos, amikorra a Siklósi városrész be­épül, a Malom-völgy vetekszik majd a Mecsek népszerűségé­vel. Dunai Imre 34 hektáros víztükör a Halom-völgyben Pihenés, benzingőz nélkül Zalaegerszeg, Kaposvár, Nagykanizsa Kisvárosok üzenete A három város ..szervezkedése Urbanisztikai hét — urba­nisztikai ankét. Három délnyu­gat-dunántúli város különös „szervezkedése" az urbanizáció időszerű kérdéseinek megvitatá­sára. A három város: Zalaeger­szeg, Kaposvár és Nagykanizsa. A felsorolás sorrend. Egymást követően így rendezték az an­kétet a városok 1970 óta. A mostaninak Nagykanizsa volt a gazdája ezen a héten. Az an­két témája pedig: az élő és működő város. Mindenekelőtt a vendéglátó városról valamit. Nagykanizsa felszabadulás utáni fejlődése voltaképpen az 50-es évek vége után bonta­kozott ki. Ami a városban új, az az elmúlt közel két évtized­ben született. Évi 5 milliárdos termelési értéket produkáló ipar, új középületek, új lakónegye­dek, s a megszokott városkép foghíjaiba szerencsés kézzel be­illesztett épületek sokasága. A 70-es évek második felében már a kevésszámú műemlék fel­újítására és új funkcióval való felruházására is gondolhatnak. A környezetvédelem úgy is ér­vényesül, hogy a lakások több mint 90 százaléka földgázzal fű­tött és úgy is, hogy a 46 ezer kanizsai polgár mindegyikére 10 négyzetméter zöldterület jut. A három város — hagyo­­mányszerűen — nem egymás között, hanem a hazai urbanisz­tika művelőinek jelenlétében és közreműködésével vitatkoztak gondjaikról és eredményeikről, amelyek egyébként ma az egész hazai urbanisztika jellemzői. Ezért is láttuk jó érzéssel a résztvevők között a pécsi épí­tészeket és kertészeti szakem­bereket, valamint Mohács, Szi­getvár és Komló tanácsi veze­tőit. Az előbbi sorrendet tartva a három város mai népessége 51, 70, illetve 46 ezer fő. Az előző tervidőszakban 3520, 3630, illet­ve 3200 lakást építettek. Ebben a tervidőszakban a lakásépítés az előző körüli szinten mozog. Tulajdonképpen önkényesen ra­gadtuk ki ezt az egy adatot a rengeteg közül, amit a három város vezetői megvalósult, vagy megvalósítandó terveikből fel­soroltak. A közös jellemző vo­nás: a céltudatos, töretlen ívű koncepció szerinti városfejlesz­tés. Ám az is kitűnt, hogy ebből a fejlesztésből a lakosság öröm­mel és szívesen veszi ki a ré­szét. A kanizsaiak 47 millió fo­rint értékű társadalmi munká­val segítették városukat, s a tanács most óvatosan 40-et ter­vezett. Kaposvár 70 millióra számít 1980-ig. Az egerszegiek az előző tervidőszakban a ter­vezett 20 millió helyett 42-t hoztak. A délnyugat-dunántúli váro­sok helyi politikájának egyéb­ként igen erőteljes vonása, hogy a nagy városi célok el­érésében számít a lakosságra. Kustos Lajos zalaegerszegi ta­nácselnök igen markánsan fo­galmazott: „A felnövekvő ifjú­ság Zalaegerszegen lássa a jö­vőjét ..Szőke János nagyka­nizsai elnökhelyettes kissé más megfogalmazásában. ..Felelős­séget érzünk a jelen és a jövő városáért, ezért mai tevékeny­ségünk a holnap jó alapját szol­­­gálja Hasonlók az örömök, de ha­sonlók a gondok is. Legelső he­lyen az építőipari kapacitás hiánya. Kaposvár például az építőipari kapacitás fejlesztése nélkül veszélyeztetve látja ter­vei megvalósulását, jóllehet 1990-ig 15 ezer lakást kellene megépíteni. A városok hatása túlnő köz­­igazgatási határaikon. Zala­egerszeg a környék teljes fog­lalkoztatottságát biztosítja, Nagykanizsa munkaerőszükség­letének bázisa az a 16 község, ami április 1-e óta a város irá­nyítása alá tartozik, Kaposvár pedig 13 ezer bejárónak ad ke­nyeret. Ezért nem üres szólam, amikor a városok vezetői a re­gionális szerepkör erősítését szolgáló fejlesztési célkitűzések­ről beszélnek. Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa mellé legközelebb egy negyedik város is belép a sorba: Marcali, a „legifjabb". H. I.

Next