Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-23 / 140. szám
Huszadik találkozó a vásárközpontban Kamaz, a világon elsőként Laser-fény az „A”-pavilonban Amikor a BNV különvált, a tavaszi és az őszi vásárra, a beruházási javak, illetve a fogyasztási cikkek szakvásárára, megfogalmazódott, hogy a tavaszi seregszemle a szakembereké lesz. A köztudatba aztán ez úgy ment át, hogy a nagyközönségnek csak ősszel érdemes kimenni a Dobi István útra. Pedig ez nem igaz. A napokban megnyílt BNV mindenki számára hasznos, s mint azt most oly sokszor emlegetjük, útlevél nélkül utazhat külföldre a világot látni akaró. Komputer a választ adja A kiállítók felsorolása is lehetetlen — 1868 cég képviselteti magát —, nemhogy a kiállított termékek mindegyikének bemutatása, így hát amolyan kedvcsinálásnak mondanék el néhány dolgot. Impozáns látvány a BNV legnagyobb kiállítási tárgya, a KGST közös beruházásában épülő 750 kilovoltos távvezeték 40 méteres feszítőoszlopa. Örömmel szemlélhetjük a Ganz-MÁVAG 400 lóerős, robbanásvédett Dieselhidraulikus mozdonyát, amely a maga 36 tonnájával a legnehezebb BNV-termék. A magyar járműipar újdonságai között ott a győri RÁBA 500 lóerős erőgépe, s az Ikarus 250 típusú szuperluxus távolsági autóbusza. Figyelemreméltó a műszeriparunk, szerszámgép-iparunk bemutatója, de igen érdekes termék a Villamosipari Kutató Intézet „keramizáló" berendezése, amellyel a házgyári lakások homlokzatát magas hőn égetik, s így üvegszerű, igen tartós felületet alakíthatnak ki. láttuk a Beloiannisz nyomógombos telefonkészülékét, amely a tárcsát búcsúztatja, kiállították az autóápolási cikkek tömegét, s a városi-ipari szennyvízgondokról tudva érdemes megjegyezni, hogy új szennyvíztisztítási technológiával rukkolt ki a MÁF Kísérleti Intézete. A környezetvédelem is nagy teret kapott: elsősorban a Balaton vízminőségének megőrzésével összefüggő kutatások eredményeit publikálják a 10-es pavilonban. A Központi Fizikai Kutató Intézet komputere a helyszínen válaszol a látogatók kérdéseire. (Van itt egy óriásakvárium is, ízelítőt ad a Balaton élővilágából.) Kikapcsolódásnak pedig az Expo Éttermen kívül ott a Műcsarnok szoborkiállítása — a „B”-jelű csarnok előtt —, kortárs művészeink köztéri szobrainak felvonulása, amelyek a vásár után vidéki városainkat díszítik majd. Ír Űrfelvételek az NDK-ból A külföldi szenzációk közül a Kamaz nagyteherbírású gépkocsikat említsük először. A szépen formázott járműveket a Szovjetunió itt mutatta be először a világnak. NDK űrfelvételei a talán közeljövőbe vezetnek, a Carl Zeiss Jena orvosi műszerei irigylésre méltóak, laserberendezése működés közben látható. Jugoszlávia nehéziparának egészét prezentálja, Lengyelországot 17 külkereskedelmi vállalat képviseli. A világcégek közül a Siemens híradástechnikai mérőműszerei, a Philips elektro-akusztikai készülékei, az IBM adatfeldolgozói, az Ericson telefonközpontjai, a General Elektric relei figyelemreméltóak, a kohászat szektorában kiállított az NSZK-beli Krupp, az építőiparnál az angol Coles, a francia Poclain, a járműiparnál pedig a Bosch, a Daimler-Benz és a finn Rauma Repola cég. A legekkel csínján kell bánni, de végül is igaz: az idei az eddigi legnagyobb BNV. Liechtensteintől Japánig, Norvégiától Brazíliáig eljött a világ, hogy bemutassa mit tud, mit ajánl. Jellemző: az „A”-pavilonba fészkelt az Európai Bankok Konzorciuma, s itt a Banque de Paris képviselete is. Nem lehet eltévedni Mi tagadás, jó elvegyülni a vásár forgatagába, szemrevételezni azokat a berendezéseketgépeket, amelyeken — könnyen lehetséges — épp a szemlélődő fog dolgozni a közeljövőben. A vásár rendezői precíz, jól szervezett tájékoztatási rendszert építettek ki, segítve ezzel, hogy egy kissé a nagyközönségé is legyen ez a jubileumi — huszadik — termékparádé, a beruházási javak seregszemléje. Kozma Ferenc Nálunk mutatkozott be először a Kamaz A laser-berendezést szerelik A Rába 500-ast már ismerjük Akvárium a természetvédelem jegyében Most kezdődik csak a munka dandárja A város fölé tornyosuló Mecsek ékessége Pécsnek. Ami Győrnek a Duna, Szegednek a Tisza, az nekünk a Misina: elképzelni sem tudjuk nélküle a városképet. Ám nagyobb szabad vízfelületért — ha a pellérdi halastavakat nem számítjuk — Orfűig kell „szaladnunk”. Aztán a Pécs feletti Mecsek erdei tisztásai már-már anynyira túlzsúfoltak, hogy éppen azt nem találjuk meg bennük, amit keresünk: a csendet, a nyugalmat, a „háborítatlan” természetet. Ezt a területet már csak természetvédelmi okokból is sürgősen tehermentesíteni kell. Némiképpen már jogos lenne a múlt idő használata is, „kellett", hiszen az erre vonatkozó tervek lényegében már elkészültek. Pécs első igazán nagy területű kultúrparkja Pécstől, pontosabban Lvov-Kertvárostól mintegy 3 kilométernyire, a kökényi és a keszüi völgyben lesz, amely kettőt — eléggé beleivódott már a köztudatba — összefoglalóan Malom-völgynek kereszteltek el. Kiegészítve a már meglévő erdőpamacsokat és egyéb növényzetet, új telepítésű erdőt, ligeteket terveztek ide. A terület Péterpusztától a Siklósi útig 7 kilométer hoszszú, elszórtan 11 természetes, tiszta vizű forrása várja majd a kirándulókat. A két völgyben egy 19 és egy 25 hektáros vízfelületű tó lesz egymással öszszekötve, köztük nádas a vízimadaraknak. A tórendszer és a parkerdő kialakítása már elkezdődött. Mintegy 50 hektáron ültettek el fákat, ugyanakkor megtisztították a jövendőbeli tó területét a fáktól, bokroktól. Nemrég tárgyalták meg a kisebbik, a 9 hektáros vízfelületű tó kivitelezési tervét. Mint kiderült a Pécsi Bőrgyár közelében lévő zagytava nem veszélyezteti szennyezéssel a készülő tavat. A földtani vizsgálatok igazolták, hogy a bőrgyári zagytavat kellően elszigeteli a létesítendő tavaktól a környék domborzata és talajszerkezete, s ráadásul a tavak medre jóval magasabban lesz, mint a zagyló szintje. Ennek ellenére a Pécsi Bőrgyár mostani zagytava ebben az évben megszűnik. A gyár új zagylavát földtani mérések alapján Szalánta környékére telepítik. Mindaz, ami a Malom-völgyben történt eddig, csak előjátéka annak a munkának, amely most nyár elején kezdődik: a kisebbik tó medrének kialakítása. A tervek szerint 1978 végére — főképpen, ha az ígért társadalmi munkavállalások teljesülnek, a kisebbik tómederben már víz lesz. Az egész tórendszer ligetekkel, erdőkkel, sétautakkal, pihenőhelyekkel a 80-as évek elejére készül el. A kirándulók csakis ekkor vehetik birtokba a kultúrparkot, hiszen a növényzetnek kell néhány év nyugalom, hogy meg tudja kötni a domboldalak talajerózióját. A Malom-völgy „sorsa" főbb vonalaiban már eldőlt: a csendes pihenést, a kikapcsolódást szolgálja majd — kizárólagosan a gyalogosokét. Autó erre a területre be nem teheti a kerekeit. Vannak elképzelések, hogy a későbbiek során a malomban iparmúzeumot rendeznek be, sőt olyan gondolat is felmerült, hogy a Mecseki Állatkert egy külön parkot létesít ezen a területen, ahol különféle patás állatokat mutatnak be viszonylag természetes körülmények között Mint mondottuk, ezek egyelőre csak ötletek, elképzelések. Ami biztos, amikorra a Siklósi városrész beépül, a Malom-völgy vetekszik majd a Mecsek népszerűségével. Dunai Imre 34 hektáros víztükör a Halom-völgyben Pihenés, benzingőz nélkül Zalaegerszeg, Kaposvár, Nagykanizsa Kisvárosok üzenete A három város ..szervezkedése Urbanisztikai hét — urbanisztikai ankét. Három délnyugat-dunántúli város különös „szervezkedése" az urbanizáció időszerű kérdéseinek megvitatására. A három város: Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa. A felsorolás sorrend. Egymást követően így rendezték az ankétet a városok 1970 óta. A mostaninak Nagykanizsa volt a gazdája ezen a héten. Az ankét témája pedig: az élő és működő város. Mindenekelőtt a vendéglátó városról valamit. Nagykanizsa felszabadulás utáni fejlődése voltaképpen az 50-es évek vége után bontakozott ki. Ami a városban új, az az elmúlt közel két évtizedben született. Évi 5 milliárdos termelési értéket produkáló ipar, új középületek, új lakónegyedek, s a megszokott városkép foghíjaiba szerencsés kézzel beillesztett épületek sokasága. A 70-es évek második felében már a kevésszámú műemlék felújítására és új funkcióval való felruházására is gondolhatnak. A környezetvédelem úgy is érvényesül, hogy a lakások több mint 90 százaléka földgázzal fűtött és úgy is, hogy a 46 ezer kanizsai polgár mindegyikére 10 négyzetméter zöldterület jut. A három város — hagyományszerűen — nem egymás között, hanem a hazai urbanisztika művelőinek jelenlétében és közreműködésével vitatkoztak gondjaikról és eredményeikről, amelyek egyébként ma az egész hazai urbanisztika jellemzői. Ezért is láttuk jó érzéssel a résztvevők között a pécsi építészeket és kertészeti szakembereket, valamint Mohács, Szigetvár és Komló tanácsi vezetőit. Az előbbi sorrendet tartva a három város mai népessége 51, 70, illetve 46 ezer fő. Az előző tervidőszakban 3520, 3630, illetve 3200 lakást építettek. Ebben a tervidőszakban a lakásépítés az előző körüli szinten mozog. Tulajdonképpen önkényesen ragadtuk ki ezt az egy adatot a rengeteg közül, amit a három város vezetői megvalósult, vagy megvalósítandó terveikből felsoroltak. A közös jellemző vonás: a céltudatos, töretlen ívű koncepció szerinti városfejlesztés. Ám az is kitűnt, hogy ebből a fejlesztésből a lakosság örömmel és szívesen veszi ki a részét. A kanizsaiak 47 millió forint értékű társadalmi munkával segítették városukat, s a tanács most óvatosan 40-et tervezett. Kaposvár 70 millióra számít 1980-ig. Az egerszegiek az előző tervidőszakban a tervezett 20 millió helyett 42-t hoztak. A délnyugat-dunántúli városok helyi politikájának egyébként igen erőteljes vonása, hogy a nagy városi célok elérésében számít a lakosságra. Kustos Lajos zalaegerszegi tanácselnök igen markánsan fogalmazott: „A felnövekvő ifjúság Zalaegerszegen lássa a jövőjét ..Szőke János nagykanizsai elnökhelyettes kissé más megfogalmazásában. ..Felelősséget érzünk a jelen és a jövő városáért, ezért mai tevékenységünk a holnap jó alapját szolgálja Hasonlók az örömök, de hasonlók a gondok is. Legelső helyen az építőipari kapacitás hiánya. Kaposvár például az építőipari kapacitás fejlesztése nélkül veszélyeztetve látja tervei megvalósulását, jóllehet 1990-ig 15 ezer lakást kellene megépíteni. A városok hatása túlnő közigazgatási határaikon. Zalaegerszeg a környék teljes foglalkoztatottságát biztosítja, Nagykanizsa munkaerőszükségletének bázisa az a 16 község, ami április 1-e óta a város irányítása alá tartozik, Kaposvár pedig 13 ezer bejárónak ad kenyeret. Ezért nem üres szólam, amikor a városok vezetői a regionális szerepkör erősítését szolgáló fejlesztési célkitűzésekről beszélnek. Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa mellé legközelebb egy negyedik város is belép a sorba: Marcali, a „legifjabb". H. I.