Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-24 / 23. szám

1984. január 24., kedd Dunántúli napló3 A tavalyi mélypont Márvány- és műmárvány lapok Siklósról Az elhúzódó beruházások hátráltatták a termelést Javult a szociális ellátottság . Ez az év a kilábalás éve lesz. Már két és fél milliós nye­reséggel számolunk — össze­gez Schaff Antal, a Kőfaragó- és Épületszobrászati Vállalat siklósi területvezetője, koráb­bi bányavezető, aki a tavaly ősszel elhunyt Takács Tibor fel­adatkörét egyéves időtartamra vállalta. A siklósiak az elmúlt évet tekintik mélypontnak. A terv­től jócskán elmaradtak, viszont 1982-es teljesítményüket így is több mint 7 millióval teljesí­tették túl. S hogy miért beszél­nek mégis mélypontról? Mert az 1972-ben indult nagy beru­házásaikat tavaly végre befe­jezhették. Megoldották a zagy ülepítését, befejezték a már­­ványlap-gyártó csarnokot és kí­sérletezéseik után végre kiala­kították a legjobb technológiát, befejezték a zúzómű építését a Sárga-bányában. A siklósi terület négy üzem­részt foglal magába. A sárga és a zöld márványt termelő bányát, a lapüzemet, és a Ten­­kes fantázia nevű műmárvány lapot gyártó (szaknyelven: agglomerát) üzemet. Ezek az üzemek 150 embernek jelente­nek biztos kenyeret. — Mit jelentett az 55—60 milliós beruházás? — kérde­zem a területvezetőt. — A két bányánk modern kompresszorházat és néhány új bányagépet kapott. A Sárga­bányában üzembe állítottuk az évi 12—15 ezer tonna ka­pacitású zuzóüzemet. Mindkét bányánk a megújult szociális létesítményeivel ma már sok­kal kedvezőbb feltételeket biz­tosít a dolgozóinknak, örülünk, hogy végre méltó ellátást te­remthettünk. A Sárga-bánya szociális létesítményeit felújí­tottuk és bővítettük, a Zöld­bánya teljesen új szociális lé­tesítményt kapott. Meleg kony­ha, kiszolgáló helyiség, vizes­blokk mosdóval és zuhanyzó­val — ezt jelenti a több mil­liós ráfordítás. A beruházási pénzek majd 15 százaléka szo­ciális létesítményekre ment. — Mit kaptak még pluszként a dolgozók? — Az 1200 négyzetméter alapterületű lapüzem öltözőket, tisztálkodási lehetőségekkel gazdagodott. Elkészült üzemor­vosi rendelőnk, és ez is nagy eredmény nálunk, ahol jelentős vibrációs és zajártalommal szá­molhatunk. Nagy a jelentősége a megelőzésben, a kiszűrésben és a gyógyításban. Most már a termelésre, a gazdaságos­ságra összpontosíthatunk. Tavaly Líbiába is szállítottak már 650 négyzetméter sárga márványlapot. A 40x40 centi­­méteres lapok kiváló minősége a négyzetméterenként 52 dol­láros átvételi árban is tükröző­dött. Az előrejelzések szerint idén is visznek Siklósról tőkés exportra márványt. Az NDK- ba tavaly 200 tonna márvány­tömböt küldtek, idén március­ban jönnek ismét követ válo­gatni a német vevők. A korszerű, három műszak­ban termelő lapüzemet nem győzte kielégíteni a két bánya, természetes márványkészleteik is végesek, így 1982 novembe­rében beindították a műmár­vány lap kísérleti gyártását. — Korábban sok hulladék­anyagot vittünk ki a meddőre — mondja Kondor Imre, a mű­márvány lap üzem művezetője — felmerült az igény, visszamen­­teni az anyagot. Eleinte a csehszlovákoktól vásárolt fehér­cement kötéssel állítottunk elő nagyobb szemcséjű lapo­kat. További kísérleteink bebi­zonyították, hogy a Beremend­­ről vásárolt cement is tökéletes e célra, a szürke cementkötésű technológiánk már sokkal ki­forrottabb a kisebb szemcséjű márványzúzalékkal. — Nem szürkék így a mű­márvány lapok? — Hogy ezt elkerüljük, ki­dolgoztuk a színezési eljáráso­kat is és igazán változatos színhatású lapokat tudunk elő­állítani vevőink legnagyobb megelégedésére. — Említette, hogy még min­dig kísérleteznek. — Alapanyaggal ellát zúzó­művünk, cementet kapunk a BCM-től, így minden alkalmat meg kell ragadunk, hogy még változatosabb, tehát kelendőbb legyen a Tenkes műmárvány­­lap-családunk. Jelenleg gránit­mintájú falburkolólappal kísér­letezünk, és még választéko­sabb színárnyalatot szeretnénk előállítani, zöldet és vöröset is. A natúr és a műmárvány lapokkal nincsenek értékesítési gondjaik. Új épületekhez, fel­újításokhoz mind több építő­ipari szervezet veszi termékei­ket, a Tüzép is biztos partne­rük. A Tenkes a belső burko­lásnál jól felhasználható, és feleannyiba kerül, mint a nő­­túr márványlap. Mi kell a lapgyártáshoz? Márvány, gyémánt és rengeteg víz. A natúr és a műmárvány lap vágásánál nagyon sok vá­góiszap keletkezik. Tavaly még hetente egyszer-kétszer túlórá­­ban iszapolták ki a zagyülepí­tőt, míg december végén — a­rr­u-mie saját kivitelezésben — el nem készült a zagyderí­­tő-rendszer. Így gépesítették és biztonságossá tették a zagy­iszap szivatását, elszállítását és a víz kétharmadát is vissza­nyerték. Schall András: — Minden erőfeszítésünk a beruházások befejezésére irá­nyult az elmúlt évben, így nem csoda, hogy mélypontról beszé­lünk. Ez évben már a termelés számunkra a legfontosabb. Sárga és zöld márványból 20 000, a Tenkes műmárvány lapból 30—32 000 négyzetméter gyártásával számolunk. Kép, szöveg: Murányi László Méretre vágják a műmárvány lapokat a hossz-, illetve a keresztszélező gépen Korszerűsítik a pécsi szénelőkészítőt A munkálatok alatt is folyamatosan üzemel A látottak, hallottak, tapasz­taltak papírra vetésénél döb­ben csak meg az ember, hogy mennyivel hátrányosabb hely­zetben van a lapok tudósítója mint a televíziós kollégák. Az újságírónak ugyanis a kép­es hangeffektusok nélkül — kell érzékeltetnie egy-egy mun­kahely légkörét, a munka ösz­­szetettségét, nehézségét. Így van ez ma még a Mecseki Szénbányák pécsi szénelőkészí­tő üzemének szénfogadó állo­másán is, ahol hideg, illetve nyáron meleg, a huzat, emberi hangot elnyelő zaj és szemeket gyulladásba hozó por közepet­te dolgoznak az asszonyok. Mindezt azonban már csak a jövő év októberéig lesznek kénytelenek eltűrni. Októberre ugyanis el kel készülnie annak a több éve tervezett rekonstruk­­ciónak, amely beüzemelése után automatikákkal váltja majd ki a ma még nehéz, rossz körülmények között végzendő munkákat. A Világbanktól kapott köl­csön lehetővé teszi, hogy­ a Mecseki Szénbányáknál bein­dított liuszprogram első nagy beruházása elkezdődhet és — a tervek alapján — 22 hónap alatt elkészüljön. Az építési és beszerelési munkák befejezését 1985. október végére tervezik, hogy lehetőség legyen az új szénelőkészítő kéthónapos pró­baüzemelésére, és annak 1986. január elejétől a termelésbe vonására. Az előkészítő munkák máris elkezdődtek. Robbantásokkal és bontásokkal a régi palatörő és magnetit épület helyét szabad­­dá tették a felvonulási épületek felállítására. Az építési mun­kákat márciusban kezdik meg, mikoris a kivitelezést fővállal­kozásban elfogadó Tatabányai Szénbányák mellett még to­vábbi tizennégy hazai és négy külföldi vállalat mellett nagy részt vállaltak az építési és szerelési munkákból a Mecseki Szénbányák üzemei is. A jelenleg — és a rekon­strukció alatt is folyamatosan termelő — üzem átalakításá­val, illetve a hozzáépített üzemrészek berendezéseivel a pécsi szénelőkészítő alkalmas lesz a kívánt mennyiségű koksz­­szén előállítására. A jelenleg nehézszuszpenziós eljárással évi 490 ezer tonna kokszszenet előállító üzem a rekonstrukció befejezése után évi 660 000 tonnát tud biztosítani a hazai kohászatnak, csökkentve ezzel az import koksz behozatalát. Mindez azt jelenti, hogy a je­lenleginél 10 százalékkal több kamrába tölthető koncentrátu­­mot lesznek képesek előállítani Pécsújhegyen. A 10 százalék kokszszén-növekedést pedig azzal érik el, hogy a jelenleg a lakossági tüzelőellátásból felhasznált iszapszénből flotá­­lással biztosítják a többlet négyötödét, míg a fennmaradó egyötödöt az osztályozó dur­vaszenéből nyerik megfelelő technológiával. Mindez azt je­lenti, hogy a rekonstrukció be­fejezésével a pécsi szénelőké­szítő beszünteti a lakosság ré­szére eddig biztosított szénfé­leségeinek előállítását, a kom­lói szénosztályozó azonban to­vábbra is üzemel a lakossági tüzelőellátás biztosítására. Az 1,3 milliárd forint értékű beruházás terveivel együtt vég­zik majd az építő munkát, s amennyiben az épületek ké­­szültségi foka lehetővé teszi, azonnal megkezdik a gépek és berendezések szerelését. Ezen időszakban elképzelhető, hogy egyszerre több mint 20 válla­lat és cég munkásai dolgoznak majd az üzem területén. Ez a helyzet nagy szervezési munká­kat igényel azért is, mert a hazai vállalkozók mellett ott lesznek a flotáló berendezést szerelő francia VEMCO, a fa­­lelválasztót beépítő belga, va­lamint a víztelenítő centrifu­gákat és a szitákat szerelő nyu­gatnémet KHD, illetve a ZIP­­TECHNIK cég szakemberei, de azért is, mert a legrövidebb ideig sem állhat meg a terme­­lés a szénelőkészítő műben. K. L. A felrobbantott régi erőmű épülete Erre a bontási területre épül az új iszapdúsítómű. Ez évtől megváltozott a kisiparosok általános jövede­lemadójáról szóló rendelet. Vele együtt több közgazda­sági szabályzót is r­ módosítot­­tak. Legutoljára 1982-ben született a mostanihoz ha­sonló rendelet. Ki hogyan vé­lekedik a változásokról? A Baranya megyei KIOSZ adóközösségének vezetője, Kerepesi János. — Folyamatos lesz a ter­melés, hisz bárki annyit dol­gozhat, amennyire futja ké­pességéből, fizikai erejéből. A magasabb termelési érték után kevesebb adót vetnek ki, és nem számít, hogy az illető szakember szolgálta­tást végez, vagy épp árut ter­mel. Az eddig visszafogott munkaerő-kapacitások teljes kibontakozását várjuk. Foko­zatosan kialakulhat az egész­séges versenyszellem, ami már valamilyen formában ta­pasztalható az autószerelők, az asztalosok, a férfiszabók és az ajándéktárgy-készítők körében. Mindinkább a kitű­nő minőségű munka lesz a mérvadó. Az biztos, hogy akik megmaradnak a szak­mában, azok a legjobbaknak fognak számítani. A megyei KIOSZ közgaz­dasági főelőadója, Hideg Jó­­zsefné: — Jelentős kedvezmény­ben részesül, aki segíti az ex­portot, importot takarít meg, energiatakarékossági, kör­nyezetvédelmi programokban vesz részt, saját találmány­nyal rukkol ki, vagy kollégá­ja műszaki ötletének a meg­valósítását támogatja. Ezért fejleszt, a fejlesztéshez tőkét gyűjt, amely mentes az adó alól. A kezelő kisiparosoknak sokat számíthat az is, hogy a népgazdaság elismeri az át­meneti veszteséget, amikor nem kell adót fizetni. Nagyon bízom abban, hogy olyan árak alakulnak ki, amelyeket főként a lakossági megren­delők is elfogadhatóknak tar­tanak. Kovács József pécsi villany­­szerelő kisiparos véleménye: — örvendetes, hogy a leg­kisebb jövedelemadót ma­gam becsülhetem fel beval­lás alapján és maradéktala­nul figyelembe veszi a körül­ményeimet az adóhatóság. A hatóság jobban megbízik az adóbejelentésemben, ezért cserében szakszerűen kell ve­zetnem a pénztárkönyvet. Sokkal szigorúbb az ellenőr­zés, mint korábban, sőt egé­szen magas büntetést is ki­szabhatnak. Megnyugtat, hogy nyugdíjasként majd adómentességet élvezhetek egy bizonyos összeghatárig. Az már most biztos, hogy a sokat dolgozó és megfele­lő minőséget nyújtó kisiparos számára kedvezően alakul az adózás. Az is igaz, hogy a tanulókedvezmény kivételé­vel az összes eddigi kedvez­mény megszűnt. Ezentúl a he­lyi tanácsok döntik el, hogy melyik kisiparost milyen ked­vezményben részesítik. Taná­csi támogatásban részesül­hetnek a település-, az ipar­és a szolgáltatásfejlesztés­ben részt vevő iparosok. Csuti J. Kedvezmény kisiparosoknak Aki sokat dolgozik, kevesebbet adózik

Next