Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-24 / 23. szám
1984. január 24., kedd Dunántúli napló3 A tavalyi mélypont Márvány- és műmárvány lapok Siklósról Az elhúzódó beruházások hátráltatták a termelést Javult a szociális ellátottság . Ez az év a kilábalás éve lesz. Már két és fél milliós nyereséggel számolunk — összegez Schaff Antal, a Kőfaragó- és Épületszobrászati Vállalat siklósi területvezetője, korábbi bányavezető, aki a tavaly ősszel elhunyt Takács Tibor feladatkörét egyéves időtartamra vállalta. A siklósiak az elmúlt évet tekintik mélypontnak. A tervtől jócskán elmaradtak, viszont 1982-es teljesítményüket így is több mint 7 millióval teljesítették túl. S hogy miért beszélnek mégis mélypontról? Mert az 1972-ben indult nagy beruházásaikat tavaly végre befejezhették. Megoldották a zagy ülepítését, befejezték a márványlap-gyártó csarnokot és kísérletezéseik után végre kialakították a legjobb technológiát, befejezték a zúzómű építését a Sárga-bányában. A siklósi terület négy üzemrészt foglal magába. A sárga és a zöld márványt termelő bányát, a lapüzemet, és a Tenkes fantázia nevű műmárvány lapot gyártó (szaknyelven: agglomerát) üzemet. Ezek az üzemek 150 embernek jelentenek biztos kenyeret. — Mit jelentett az 55—60 milliós beruházás? — kérdezem a területvezetőt. — A két bányánk modern kompresszorházat és néhány új bányagépet kapott. A Sárgabányában üzembe állítottuk az évi 12—15 ezer tonna kapacitású zuzóüzemet. Mindkét bányánk a megújult szociális létesítményeivel ma már sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít a dolgozóinknak, örülünk, hogy végre méltó ellátást teremthettünk. A Sárga-bánya szociális létesítményeit felújítottuk és bővítettük, a Zöldbánya teljesen új szociális létesítményt kapott. Meleg konyha, kiszolgáló helyiség, vizesblokk mosdóval és zuhanyzóval — ezt jelenti a több milliós ráfordítás. A beruházási pénzek majd 15 százaléka szociális létesítményekre ment. — Mit kaptak még pluszként a dolgozók? — Az 1200 négyzetméter alapterületű lapüzem öltözőket, tisztálkodási lehetőségekkel gazdagodott. Elkészült üzemorvosi rendelőnk, és ez is nagy eredmény nálunk, ahol jelentős vibrációs és zajártalommal számolhatunk. Nagy a jelentősége a megelőzésben, a kiszűrésben és a gyógyításban. Most már a termelésre, a gazdaságosságra összpontosíthatunk. Tavaly Líbiába is szállítottak már 650 négyzetméter sárga márványlapot. A 40x40 centiméteres lapok kiváló minősége a négyzetméterenként 52 dolláros átvételi árban is tükröződött. Az előrejelzések szerint idén is visznek Siklósról tőkés exportra márványt. Az NDK- ba tavaly 200 tonna márványtömböt küldtek, idén márciusban jönnek ismét követ válogatni a német vevők. A korszerű, három műszakban termelő lapüzemet nem győzte kielégíteni a két bánya, természetes márványkészleteik is végesek, így 1982 novemberében beindították a műmárvány lap kísérleti gyártását. — Korábban sok hulladékanyagot vittünk ki a meddőre — mondja Kondor Imre, a műmárvány lap üzem művezetője — felmerült az igény, visszamenteni az anyagot. Eleinte a csehszlovákoktól vásárolt fehércement kötéssel állítottunk elő nagyobb szemcséjű lapokat. További kísérleteink bebizonyították, hogy a Beremendről vásárolt cement is tökéletes e célra, a szürke cementkötésű technológiánk már sokkal kiforrottabb a kisebb szemcséjű márványzúzalékkal. — Nem szürkék így a műmárvány lapok? — Hogy ezt elkerüljük, kidolgoztuk a színezési eljárásokat is és igazán változatos színhatású lapokat tudunk előállítani vevőink legnagyobb megelégedésére. — Említette, hogy még mindig kísérleteznek. — Alapanyaggal ellát zúzóművünk, cementet kapunk a BCM-től, így minden alkalmat meg kell ragadunk, hogy még változatosabb, tehát kelendőbb legyen a Tenkes műmárványlap-családunk. Jelenleg gránitmintájú falburkolólappal kísérletezünk, és még választékosabb színárnyalatot szeretnénk előállítani, zöldet és vöröset is. A natúr és a műmárvány lapokkal nincsenek értékesítési gondjaik. Új épületekhez, felújításokhoz mind több építőipari szervezet veszi termékeiket, a Tüzép is biztos partnerük. A Tenkes a belső burkolásnál jól felhasználható, és feleannyiba kerül, mint a nőtúr márványlap. Mi kell a lapgyártáshoz? Márvány, gyémánt és rengeteg víz. A natúr és a műmárvány lap vágásánál nagyon sok vágóiszap keletkezik. Tavaly még hetente egyszer-kétszer túlórában iszapolták ki a zagyülepítőt, míg december végén — arru-mie saját kivitelezésben — el nem készült a zagyderítő-rendszer. Így gépesítették és biztonságossá tették a zagyiszap szivatását, elszállítását és a víz kétharmadát is visszanyerték. Schall András: — Minden erőfeszítésünk a beruházások befejezésére irányult az elmúlt évben, így nem csoda, hogy mélypontról beszélünk. Ez évben már a termelés számunkra a legfontosabb. Sárga és zöld márványból 20 000, a Tenkes műmárvány lapból 30—32 000 négyzetméter gyártásával számolunk. Kép, szöveg: Murányi László Méretre vágják a műmárvány lapokat a hossz-, illetve a keresztszélező gépen Korszerűsítik a pécsi szénelőkészítőt A munkálatok alatt is folyamatosan üzemel A látottak, hallottak, tapasztaltak papírra vetésénél döbben csak meg az ember, hogy mennyivel hátrányosabb helyzetben van a lapok tudósítója mint a televíziós kollégák. Az újságírónak ugyanis a képes hangeffektusok nélkül — kell érzékeltetnie egy-egy munkahely légkörét, a munka öszszetettségét, nehézségét. Így van ez ma még a Mecseki Szénbányák pécsi szénelőkészítő üzemének szénfogadó állomásán is, ahol hideg, illetve nyáron meleg, a huzat, emberi hangot elnyelő zaj és szemeket gyulladásba hozó por közepette dolgoznak az asszonyok. Mindezt azonban már csak a jövő év októberéig lesznek kénytelenek eltűrni. Októberre ugyanis el kel készülnie annak a több éve tervezett rekonstrukciónak, amely beüzemelése után automatikákkal váltja majd ki a ma még nehéz, rossz körülmények között végzendő munkákat. A Világbanktól kapott kölcsön lehetővé teszi, hogy a Mecseki Szénbányáknál beindított liuszprogram első nagy beruházása elkezdődhet és — a tervek alapján — 22 hónap alatt elkészüljön. Az építési és beszerelési munkák befejezését 1985. október végére tervezik, hogy lehetőség legyen az új szénelőkészítő kéthónapos próbaüzemelésére, és annak 1986. január elejétől a termelésbe vonására. Az előkészítő munkák máris elkezdődtek. Robbantásokkal és bontásokkal a régi palatörő és magnetit épület helyét szabaddá tették a felvonulási épületek felállítására. Az építési munkákat márciusban kezdik meg, mikoris a kivitelezést fővállalkozásban elfogadó Tatabányai Szénbányák mellett még további tizennégy hazai és négy külföldi vállalat mellett nagy részt vállaltak az építési és szerelési munkákból a Mecseki Szénbányák üzemei is. A jelenleg — és a rekonstrukció alatt is folyamatosan termelő — üzem átalakításával, illetve a hozzáépített üzemrészek berendezéseivel a pécsi szénelőkészítő alkalmas lesz a kívánt mennyiségű kokszszén előállítására. A jelenleg nehézszuszpenziós eljárással évi 490 ezer tonna kokszszenet előállító üzem a rekonstrukció befejezése után évi 660 000 tonnát tud biztosítani a hazai kohászatnak, csökkentve ezzel az import koksz behozatalát. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleginél 10 százalékkal több kamrába tölthető koncentrátumot lesznek képesek előállítani Pécsújhegyen. A 10 százalék kokszszén-növekedést pedig azzal érik el, hogy a jelenleg a lakossági tüzelőellátásból felhasznált iszapszénből flotálással biztosítják a többlet négyötödét, míg a fennmaradó egyötödöt az osztályozó durvaszenéből nyerik megfelelő technológiával. Mindez azt jelenti, hogy a rekonstrukció befejezésével a pécsi szénelőkészítő beszünteti a lakosság részére eddig biztosított szénféleségeinek előállítását, a komlói szénosztályozó azonban továbbra is üzemel a lakossági tüzelőellátás biztosítására. Az 1,3 milliárd forint értékű beruházás terveivel együtt végzik majd az építő munkát, s amennyiben az épületek készültségi foka lehetővé teszi, azonnal megkezdik a gépek és berendezések szerelését. Ezen időszakban elképzelhető, hogy egyszerre több mint 20 vállalat és cég munkásai dolgoznak majd az üzem területén. Ez a helyzet nagy szervezési munkákat igényel azért is, mert a hazai vállalkozók mellett ott lesznek a flotáló berendezést szerelő francia VEMCO, a falelválasztót beépítő belga, valamint a víztelenítő centrifugákat és a szitákat szerelő nyugatnémet KHD, illetve a ZIPTECHNIK cég szakemberei, de azért is, mert a legrövidebb ideig sem állhat meg a termelés a szénelőkészítő műben. K. L. A felrobbantott régi erőmű épülete Erre a bontási területre épül az új iszapdúsítómű. Ez évtől megváltozott a kisiparosok általános jövedelemadójáról szóló rendelet. Vele együtt több közgazdasági szabályzót is r módosítottak. Legutoljára 1982-ben született a mostanihoz hasonló rendelet. Ki hogyan vélekedik a változásokról? A Baranya megyei KIOSZ adóközösségének vezetője, Kerepesi János. — Folyamatos lesz a termelés, hisz bárki annyit dolgozhat, amennyire futja képességéből, fizikai erejéből. A magasabb termelési érték után kevesebb adót vetnek ki, és nem számít, hogy az illető szakember szolgáltatást végez, vagy épp árut termel. Az eddig visszafogott munkaerő-kapacitások teljes kibontakozását várjuk. Fokozatosan kialakulhat az egészséges versenyszellem, ami már valamilyen formában tapasztalható az autószerelők, az asztalosok, a férfiszabók és az ajándéktárgy-készítők körében. Mindinkább a kitűnő minőségű munka lesz a mérvadó. Az biztos, hogy akik megmaradnak a szakmában, azok a legjobbaknak fognak számítani. A megyei KIOSZ közgazdasági főelőadója, Hideg Józsefné: — Jelentős kedvezményben részesül, aki segíti az exportot, importot takarít meg, energiatakarékossági, környezetvédelmi programokban vesz részt, saját találmánynyal rukkol ki, vagy kollégája műszaki ötletének a megvalósítását támogatja. Ezért fejleszt, a fejlesztéshez tőkét gyűjt, amely mentes az adó alól. A kezelő kisiparosoknak sokat számíthat az is, hogy a népgazdaság elismeri az átmeneti veszteséget, amikor nem kell adót fizetni. Nagyon bízom abban, hogy olyan árak alakulnak ki, amelyeket főként a lakossági megrendelők is elfogadhatóknak tartanak. Kovács József pécsi villanyszerelő kisiparos véleménye: — örvendetes, hogy a legkisebb jövedelemadót magam becsülhetem fel bevallás alapján és maradéktalanul figyelembe veszi a körülményeimet az adóhatóság. A hatóság jobban megbízik az adóbejelentésemben, ezért cserében szakszerűen kell vezetnem a pénztárkönyvet. Sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint korábban, sőt egészen magas büntetést is kiszabhatnak. Megnyugtat, hogy nyugdíjasként majd adómentességet élvezhetek egy bizonyos összeghatárig. Az már most biztos, hogy a sokat dolgozó és megfelelő minőséget nyújtó kisiparos számára kedvezően alakul az adózás. Az is igaz, hogy a tanulókedvezmény kivételével az összes eddigi kedvezmény megszűnt. Ezentúl a helyi tanácsok döntik el, hogy melyik kisiparost milyen kedvezményben részesítik. Tanácsi támogatásban részesülhetnek a település-, az iparés a szolgáltatásfejlesztésben részt vevő iparosok. Csuti J. Kedvezmény kisiparosoknak Aki sokat dolgozik, kevesebbet adózik