Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-20 / 348. szám

1999. december 20., hétfő Színes Világ Különterem Mona Lisá­nak. Három éven belül kü­lönterembe kerül a Mona Lisa. A párizsi Louvre lehető­séget kíván adni a látogatók­nak, hogy alaposabban szem­ügyre vehessék Leonardo fest­ményét, amelyre manapság szinte csak futó pillantást vet­hetnek a nagy zsúfoltság mi­att. A tervek szerint a jelenle­gi kiállítótermet három részre osztanák, és egy helyiséget ki­zárólag a Mona Lisa számára tartanának fenn. Kábelfüggő gyerekek. Ko­runk egyik legizgalmasabb kérdése: miként hat a kom­­puterizált világ a gyerekek személyiségére? Egy amerikai felmérés szerint a 2-18 éves korosztály naponta átlagosan 5 óra 29 percet tölt a szóra­koztató elektronika társaságá­ban. Ebből 2 óra 46 perc jut a tévére, egy óra a rádióra, 12 perc zenehallgatásra, a mara­dék idő a számítógépé. Néma taxisok. Új viselkedé­si kódexet dolgozott ki a taxi­sok számára a redditchi ön­­kormányzat. Eszerint a jól ne­velt angol sofőr három dolog­ról nem beszélhet utasával: a szexről, a vallásról és a politi­káról. A Redditchi Személy­­szállítók Szövetsége nevetsé­gesnek tartja a megszorítást, amely nem kezeli felnőttként a taxisokat.­­ Érzékeny embe­rek vagyunk, és adott helyzet­ben pontosan el tudjuk dönte­ni, hogy melyik utassal miről lehet beszélni - közölte Mahboob­ Ali a szövetség szó­vivője. A felháborodott taxi­sok tiltakozásul sztrájkot szerveznek, egy napig némán ülnek a volán mögött. Magazin Hová lettek a háremhölgyek? Az oszmán császárság bukásakor szélnek eresztett háremhölgyek és eunuchok sorsával foglalkozik legújabb művében az Olaszországban alkotó török Ferzan Özpetek, akinek Törökfürdő (Hamam) című filmdrámája világsikert aratott. Abdelhamit szultán 1908-as trónfosztásakor háromszáz há­remhölgy és kétszáz eunuch ke­rült az utcára, s - mint a „Harem Suare”, a Cannes-i fesztivál egyik olasz pályamű­­vének rendezője elmondta - nem volt könnyű dolguk, mert sokan közülük sohasem látták a hárem falain kívüli világot. A franciául beszélő és zongo­rázó háremhölgyek egy része egyszerű parasztcsaládokhoz került vissza, némelyek férjhez mentek, mások - mint a film főszereplője, Safiye - Európa színpadain mutogatták magu­kat, hogy kielégítsék a szultán ágyasai iránti kíváncsiságot. A „Harem Suare” főhőse olasz származású. A rendező elmondta egy interjúban, hogy Abdulhamit háremében sok volt az európai származású nő. A szultán szerette a világos bő­rű, szőke nőket, a vörös cserke­szeket, de volt köztük egy me­diterrán típusú barna hárem­hölgy is, aki olaszról és franciá­ról fordított műveket arabra. Az irodalmi források tanul­mányozásán kívül az alkotók hosszú órákon át „faggatták a köveket” az isztambuli Topkapi szerájban is. Emberi csonto­kon kívül rengeteg szőr- és haj­szálat találtak, továbbá amulet­teket és egyéb olyan tárgyakat, amelyek a háremen belüli vetél­kedésekre, cselszövésekre, bűn­tényekre utalnak. A tiltott övezet életének fel­idézésében sokat segítettek azok az interjúk is, amelyek harminc éve készültek néhány túlélővel. Ferzan Özpetek el­mondta: a hárem nem a szul­tánt táncolva váró lefátyolozott odaliszkok helye volt, ahogy sokan képzelik. Az illatos tö­rökfürdők mellett voltak könyvtárak, mecsetek, termek is a zene-, szabásvarrás- és nyelvtanulásra. Abdulhamit háremében sok nő európai stílusban öltözkö­dött, zenét tanult és muzulmán módra imádkozott, vagyis egy olyan egyensúlyt testesített meg a Kelet és a Nyugat kö­zött, amely - véli a török siker­rendező - ma már nincs meg Törökországban. Özpetek filmjében mély sze­relem szövődik a főhősnő és egy eunuch között. A rendező szerint ez reális, a háremhöl­gyek és herész őreik közt inten­zív kapcsolatok alakultak ki, szövetségek és erős érzelmek születtek. Sok hárem nő, aki kikerülve férjhez ment, honvágyat érzett a hárem világa, az eunuchok iránt és megpróbált visszake­rülni. A filmben Ferzan Özpetek, az utolsó oszmán császár ma is sokak által vitatott figurájának csak a pozitív oldalával foglal­kozik: a művészeteknek és az európai kultúrának szentelt fi­gyelmével, a kegyetlen besúgó­rendszer megteremtésével, va­lamint a háremélet szigorításá­val nem. Csirkefogók arcképcsarnoka Miként a középkorban, akként - elrettentő szándékkal - napjaink­ban is pellengérre kellene állítani a csirkefogókat. Első angol város­ként Manchester akarja újra bevezetni a bűnözők nyilvános megszé­gyenítését: a bűnelkövetők, törvényszegők, gazemberek, haramiák képét kifüggesztik a városháza falára. A zsiványokat p­ersze nem fog­ják a szégyenfához kötözni, mint néhány száz esztendővel ezelőtt, hanem „csak” a fényké­pét teszik közzé teljes névvel és címmel. A brit belügyminiszter is messzemenően egyetért az ez­redfordulós pellengér felállításá­val. A manchesteri kezdeménye­zéshez tüstént csatlakozott a dél-angliai Kent grófság egyik községe, Medway is, amely ha­talmas plakátokon szándékozik megjelentetni a bűnözőket. A polgárjogi szervezetek per­sze rögvest szót emeltek a man­chesteri ötlet ellen. Arra hivat­koznak, hogy akinek kifüggesz­tik a képmását, az joggal retteg­het majd a felháborodott polgá­rok haragjától és megvetésétől. Ezzel szemben Pat Karney, a nagy iparváros tanácsának munkáspárti frakcióvezetője, a kezdeményezés ötletgazdája így érvelt: „Megelégeltük, hogy minduntalan azoknak a jogairól prédikálnak, akik fittyet hány­nak a törvényekre. A legfőbb ideje már, hogy a becsületes, törvénytisztelő többség jogai ré­szesüljenek előnyben!” Ferenczy Europress Du­nántúli Napló 15 Cigarettázó majom. Namwan, a tízéves nősténymajom, a thaiföldi Kanchanaburiban egy buddhista templomnál lakik és cigarettát is elfogad a járókelőktől. Először csak az eldobott csikkeket szívta el, de mára már szenvedélyes dohányos lett... Az úri szabók királya A dottore, vagyis dr. Umberto Angeloni szerint igenis a ruha teszi az embert. Ő csak tudja, mert cége, az olasz Brioni di­vatbirodalom öltözteti többek között a dél-afrikai elnököt, az egyiptomi államfőt, az ENSZ főtitkárát és a német kancel­lárt. A cég félévenként megje­lenő kiadványában olyanok hálálkodnak a Brioni-költemé­­nyekért, mint Ricardo Muti karmester (aki mellesleg új frakkját dicséri), Franz Beckenbauer, a labdarúgó Császár „különleges, szürke kétsorosáról” ömleng. Az úri szabó gyakran mond vélem­ényt a politikusok öltöz­ködéséről. Szerinte a nyakken­dő a gyenge pontja Tony Blair brit kormányfő „egyébként nem rossz” öltözködésének. Clinton viszont „kész kataszt­rófa, a világ legrosszabbul öl­tözködő politikusa”, pedig na­gyon könnyen lehetne ele­gánssá varázsolni, a termete megvan hozzá. Nem úgy, mint a cég egyik új reklámjának, Konishiki híres japán szumo­­bajnoknak, akinek a testsúlya potom 270 kiló, a ruhamérete pedig - úgy látszik, ilyen is van - 95-ös. Ferenczy Europress -----------------------------------------A Danubius 1999-ben is első­----------------------------------— A HALLGATÓK KEDVENCE Búza Sándor, Garami Gábor, Gundel-Takács Gábor, Jáksó László, Jakupcsek Gabriella, Rónai Egon, Vágó Piros és még sokan mások: ismert nevek, népszerű személyiségek. Egy dolog feltétlenü­l közös bennük: valamennyien a Danubius Rádió sztár-műsorvezető. Szinte egész évben ők beszélnek - a hallgatók pedig róluk. Sokkal kevesebb szó esik viszont arról, hogy a Danubius Rádió milyen pozíciót foglal el a hazai kereskedelmi rádiók piacán. Az év első tíz hónapjának adatai alapján már jól láthatóak a változások. A XX. század utolsó éve a magyarországi professzionális kereskedelmi rádiózás máso­dik esztendeje. A piac fő erő­vonalai 1998 májusában alakultak ki: ekkortól már két országos kereskedelmi rádió versenyzett a hallgatókért. Nézzük meg, hogy áll most a rádiós piac, s azon belül a Danubius, amelyet a Média­hajó nyilvános közönségsza­vazásán 1998-ban és 1999-ben is kedvenc rádióállomá­suknak választottak a hall­gatók. A legfontosabb keres­kedelmi célcsoport, a 1849 évesek (4 730 000 fő) rádió­hallgatási szokásait tekintjük át két közvélemény-kutató cég, a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Rádió Navigátor című, havi bontásban megje­lenő eredményei alapján. A heti adatok tanúsága sze­rint a Danubius Rádió elé­rése ebben a célcsoportban 1999. január-október átlagát tekintve 2 620 000 fő. Tehát a korcsoport 54,3 %-a kap­csolódik be a rádió adásába. Az összes rádióhallgatót te­kintve 28,l°/6-os a csatorna hallgatásával eltöltött időará­nyos részesedés. Ezzel a Danubius Rádió piacvezető a 18-49 évesek között, vagyis a legfontosabb kereskedelmi célcsoport legnagyobb arány­ban és leghosszabb ideig a Danubiust hallgatja. Külön érdekesség, hogy 1999-ben százezerrel több 18-49 éves hallgató választotta a Danu­biust az előző évhez (1998. február-december átlagolt adat) képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Sláger Rádió piacra lépésével a Danubius Rádió nem vesztett hall­gatókat, sőt, újabbakat nyert! A legfrissebb, 1999. októ­beri eredmények még a fenti számokon is túlmutatnak: a Danubius időarányos részese­dése 33%, így 6%-kal előzi meg a Sláger Rádiót. Ha nagyobb szeletet vizsgálunk, az eredmények továbbra is a Danubius versenyelőnyét iga­zolják. A 14 éven felüliek (8 366 000 fő) körében - bár a korcsoport jelentős hányadát (44%) alkotó 50 év felettiek a Danubius zenei kínálata mi­att nem tekinthetőek stratégi­ai hallgatói célcsoportnak - a részesedés 1999 októberében 26%-os volt. Ezzel a Danu­bius Rádió egyértelműen maga mögé utasította a többi csatornát. Egy rádiós reklámkampány tervezése során a heti ered­mények döntő jelentőségű­ek, mert naponta 6-8 elhang­zó hirdetéssel el lehet érni a teljes célcsoport 85-95%-át. Tehát minél magasabb a heti elérés, annál jobb a kampány hatékonysága. A nagyobb arányú részesedés a gyakori­ság emelkedésének kedvez. Tehát ha valaki mind hosz­­szabb ideig hallgat rádiót, mind többször találkozhat az adott üzenettel. Fontos kérdés lehet az is egy kampány során, hogy hányan hallgatják az adott negyedórában a reklámblok­kot. A mellékelt táblázatban szereplő számok magukért beszélnek. A táblázatok azt mutatják, hogy a megjelölt idősávok­ban elhelyezett reklámot hányan hallják. Itt is kitűnik, hogy a Danubius Rádió a leghatékonyabb az adott célcsoport mind nagyobb arányú elérésének tekin­tetében. Minden bizonnyal a Da­nubius Rádió hirdetői is hisznek az adó hatékonyságá­ban, amelyet egyértelműen bizonyít a kimagasló, 34%-os piaci részesedésés is. Ez igen jelentős, 10%-os előnyt je­lent a mezőny második he­lyére szorult Sláger Rádió­hoz képest. (X) D­ANUBIUS

Next