Új Dunántúli Napló, 2006. április (17. évfolyam, 89-117. szám)
2006-04-10 / 98. szám
12 BEREMEND A település vezetői A közel 2800 lakosú Beremend polgármestere Heindl József. Az alpolgármesteri teendőket Bebek Lajos látja el. A képviselő-testület tagjai: Dér Mózesné, Gősi László, Hajna János, Halek Ferencné, Illés László, Ocella István, Orsokics István, Schmidt Erzsébet és Theisz Ferenc. A település körjegyzőségi székhely, a hivatal élén Zátrok Anna áll. Az önkormányzat számos intézményt működtet, általános iskolával, óvodával, könyvtárral rendelkezik, kiállítóhelyeket tart fenn. A nagyközségben bölcsőde is van, s ritka kivételként mozi is üzemel. A civil szférát erősítendő az önkormányzat megújította az Iskola és Művelődés Alapítványt, a kuratórium elnöke Tekauer Aranka. Az önkormányzat címe: 7827 Beremend, Szabadság tér 1. Telefon: 72/574-920. E-mail: beremend@axedero.hu. Calcium hungaricum „Pár nap alatt kitavaszodik”, írja egy monográfia Beremend különleges éghajlati viszonyaira utalva. Sehol az országban nem mutatkozik annyi hasonlóság a földközi-tengeri éghajlattal, mint itt. Ennek a mediterrán hatásnak köszönhető a magyar kikerics (Calcium hungaricum) is, amelyik itt, és egyedül csak itt virít, már egészen kora tavasszal. Különös, de ez a „lelkében” melegkedvelő kis növény a jégkorszak előtti idők hagyatéka. Óriási értéke a magyar flórának. www.beremend.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Beremendi Önkormányzat támogatásával jelenik meg Összeállította: Mészáros Attila BEREMEND BEMUTATKOZIK Oly erősen koncentrálnak a jövőre, hogy Beremend múltját előrángatni szinte szentségtörésnek tűnik. Ám nem lehet megkerülni. S amit a legtöbben tudnak: BCM, vagyis a cementművek. Akik kicsit jártasabbak ezen a vidéken, tudják, a cementgyártás ennél jóval régebben kezdődött, s volt az az idő a nagyközség első aranykora. Most megint egy felfelé ívelő szakasz elejéről szólnak a település vezetői. Heindl József polgármester: - Köztes helyzetben vagyunk. A népességszámot, vagy éppen az ellátási kört terkintve akár város is lehetnénk - többen élnek itt, mint például Villányban -, s be is töltünk ilyen szerepet. Egyébként még egyházi vonalon is központ vagyunk, Beremendnek öt filiája van a környéken. Vagyis erős gyökerekről beszélhetünk, s ez megnyilvánul a település életében. Nagyon erősek a hagyományaink, nálunk például még megrendezzük az Építők Napját is. A cementmű központi vezérlőterme akár az atomerőműé. Ám a község utcái őrzik eredeti hangulatukat, beleértve ebbe a már említett aranykorra utaló nagyobb épületeket is. Azt az időszakot megemlíti Heindl József is. - Egy év alatt épült fel 1910- ben az első gyár, az ide vezető vasúttal együtt. Ám attól kezdve itt minden visszafelé ment. Csak az utóbbi pár évben érzünk újra perspektívát. Hozzáteszi, az esélyeik nem a remény, hanem a konkrétum szintjén vannak. Beremend jó negyedszázada küzd a határátkelőért. Most épül a minden tekintetben korszerű átlépő, milliárdos nagyságrendű beruházás eredményeként. Örömteli ez a beremendieknek. - Horvát oldalon innen pár kilométerre szalad az autópálya - fűz hozzá kommentárt a polgármester. - Nálunk is megépül előbb-utóbb. Ami azt jelenti, lesz útja a tőkének. Nagy szerepet szánunk a határon átnyúló kezdeményezéseknek. A regionális tanácsban az ebben rejlő lehetőségek kihasználását szorgalmazzuk. És egy másik projekt, a horvátokkal közös kommunális hulladékgyűjtés és -kezelés. Ez még a cementműnek is fontos, energiaforrást szülhet. Nem véletlen, hogy önkormányzatunk önerőből 60 millió forintot költött a határátkelőre. Ennek eredményeként ott a villany, a víz, a szennyvízvezeték, a gáz. Gondoljon arra, hogy a közeli Beliscének kikötője van a Dráván. Vagy arra, hogy ez a térség milyen természeti gazdagságot ígér a kerékpáros turizmusnak, Drávaszabolcstól Harkányon és Siklóson át Beremendig, de tovább, a Kopácsi-rétig. Horvát partnereinkkel együtt azt szeretnénk, ha nemzetközi katalógusokban is feltűnne a Baranya-háromszög turisztikai vonzereje. Mi térségben gondolkodunk. Van hozzá töltetünk: az iskolánkban magyar, német és horvát pedagógiai program alapján folyik az oktatás, nálunk négy vallás van jelen, a katolikus, a református, a szerb ortodox és a nazarénus. Úgy érezzük, nem utópia a térség központi települése szerepkörre törekednünk. Természetesen szóba kerül, hogy a cementgyártás az elmúlt évtizedekben egyszerűen megette a beremendiek szőlőhegyét. Most azonban már véges a kiváló kőzetből a készlet. Máris azon törik a fejüket, a bő egy négyzetkilométeres síkká bányászott területet miként lehetne a turisztika szolgálatában rekultiválni. Itt vannak a barlangok - a Kristálytól az Ördöglyukig és a Nagytavasig -, geológiai ritkaságokkal büszkélkedhet, és a méltán híres ősmaradványokkal. Heindl József már láttatja is velem például a különleges kővilágban kialakítható hangulatos japán kerteket, vagy a kristályparkot. - Szépséges mészkövünk, csodálatos aragonit-kristályaink most még tonnaszám kerülnek a termelésbe... - mondja, de inkább már a jövőre figyelve. A határon innen és túl kristálypark Negyedszázada küzd a határátkelőért a település Most még zárt a bánya területe, de a művelés felhagyása után idegenforgalmi nevezetességgé válhat, japán kertjeivel, kristályparkjával. A föld mélyének kincse Páratlan a Kristály-barlang. Volt szerencsém végcsúszni lefelé kacskaringózó, keskeny járatain, egészen a mélyében húzódó, elképesztően tiszta vizű kis taváig. A beledobott ötforintos 9 méteres mélységből csillant vissza. Ám nem ez a csoda, hanem a barlang hófehér kristályokkal vastagon vattázott falai, jellemzően kalcittal és aragonittal. Ha valami természeti kincs megérdemli a fokozott védettséget, ez az. Hasonló kristálygazdagságú barlang csak egy van még Európában, Spanyolországban. DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2006. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ Az ősvilág ígérete Nagy durranás lehet majd az önkormányzat közelmúltban beadott pályázati sikere esetén a Beremenden megvalósítandó őslénytani kiállítás. Páratlanul gazdag az élet megkövesedett nyomaiban a környék - az eddig összegyűlt anyag Harkányba került -, s a település vezetői nem csak idegenforgalmi vonzerőt remélnek ettől, de az óvodásoktól a tudományágat tanuló egyetemistákig nagyszerű oktatási anyagot is kínálnak majd az érdeklődőknek a nemzetközi szinten is jelentős ősmaradványokkal. Van megoldás, ha egymás kezét fogjuk A dombon állunk, Beremend legmagasabb pontján. Előttünk, dél felé sejtelmes párában a szlavón hegyek, a Dráva-köz. A határ túlsó oldala. A szerb-horvát háború, Jugoszlávia felbomlása éveiben félelmetesen és tragikusan közel volt. Félelmetesen, mert a beremendi házak némelyike kertjéből jól lehetett látni azokat a beásott harckocsikat, amelyek Eszéket lőtték, s szemtanúi voltak az itteniek annak is, amikor a magyar lakosú Bezdán templomtornyát ledöntötte egy lövedék. Tragikusan, mert abból az irányból jöttek a menekültek, sokan, megviselve, megszégyenítve, űzve és kifosztva. Sokan itt állhatták meg, a beremendiek házaiban. Innen, a dombtetőről, ahol most a Megbékélés Kápolnája különleges építészeti megoldásaival - Csete György és Dulánszky Jenő alkotása - a békére és a rombolásra, a zaklatottságra és a reményre egyaránt emlékeztet, innen nézhettek háború dúlta szülőföldjük felé. Szépséges ez az alkotás, amely 1998. május 31-i avatása óta hirdeti a beremendiek hitét: van út, van megoldás, ha egymás kezét fogjuk. A kápolnát már most nagyon sokan látogatják. Talán nem fedezik fel a hely szellemét. Azt, hogy az épület a helyi adottságok, a kő, a cement, a szikladarabok szülötte, ebből merít erőt, s ettől az erőtől érzi úgy a kapujánál vagy az oltáránál megálló, hogy többről is szó van itt, mint egy szép alkotásról. A beremendiek dacos ellentmondása gyűrt maga alá egy gonosz gondolatot. A mély humánum szülte a hat éve avatott Megbékélés Kápolnáját A Megbékélés Kápolna a címlapon HEINDL JÓZSEF: -Itt születtem, persze hogy szeretem Beremendet! A cementgyártól 15 méterre laktunk, édesapám ott is dolgozott, így mint a tenyerem, ismerem ezt a térséget Nagy reményű hely volt mindig a település, hogy mást ne mondjak, a múlt század legelején már telefonkönyve volt, és nagyszerű közlekedése. Van miért most is büszkének lennünk. Például akkor, ha azt látjuk, hogy a Heidelbergben működő cementipari központ beszámolójának a címlapján a mi Megbékélés Kápolnánk színes fotója díszült. Támogatja a fiatalok alapítványát BÖBÉK LAJOS: -Bár két kislányom már nem itt tanul, s néha a fiataljaink panaszkodnak, hogy nincsenek meg az együttlét feltételei, mégis azt mondom, van perspektívája Beremendnek és az itt élőknek. Ezért dolgozunk. Talán mert az én gyermekeim is az érintett korosztályhoz tartoznak, méltányolom kívánságukat. Ezért támogatom a néhány fiatal által kezdeményezett civil alapítvány létrehozását. Ennek célja az ő itteni életük gazdagítása, szebbé és bizonyára szórakoztatóbbá tétel. Az eltűnt szőlőhegyen volt a nagyapa szőlője MATHEISZ FERENC:-Hát igen, a Szőlőhegy eltűnt. Különös véletlen, hogy ott, fenn a tetőn volt a nagyapám szőleje, s az volt az első terület, amit kisajátítottak. Most már nincs annyi gond a bányával, de régen elő-előfordult, hogy egy robbantás megszórta kővel a fejtéshez közeli házakat Ma inkább a barlangjairól ismert a bánya. Szerencsére a legértékesebbeket igyekeznek védőzónával megkímélni, s ezek lehetnek hamarosan Beremend újabb, és még ismertebb nevezetességei. Az internettől az ablakokig Persze nem csak múltja és jövője, de jelene is van a településnek. Például ebben az évben is folytatják a belső úthálózat - összesen mintegy 15 kilométer - felújításának ötéves programját. Ezen túl azonban örömmel számolt be arról Böbök Lajos alpolgármester, hogy meghalt a műszaki átadása a kábeltévé-, illetve a szélessávú internet-hozzáférést biztosító kábelhálózatnak. A beruházást csaknem teljes mértékben önerőből oldották meg - 90 millióba került, ebből nem érte el a 11 milliót a megnyert pályázati támogatás -, s a település részét képező Püspökbólyban ugyanezt a rendszert március 31-én avatják. Beremend több mint 900 portája közül 680-ban kérték a bekötést, az utóbbi helyen pedig csaknem valamennyi család. Több mint 40 tv-csatorna mellett öt rádióadás is vehető. A közelmúltban született a megállapodás egy beruházóval, hogy Beremenden, a község és a határ közötti szakaszon a vállalkozás felépít egy „faházgyárat”. Az építkezés záros határidőn belül megkezdődhet, egyelőre 10-15, a későbbiekben a 4000 négyzetméteres csarnokban reményük szerint 40-50 embernek munkát adva. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott egy cég is. Ugyancsak ezen a területen egy nyílászárókat készítő üzem is települ. Sőtér Lajos véleménye szerint az új cementmű megépülését követően ezek a legnagyobb volumenű ipari beruházások Beremend történetében. A megvalósulások érdekében az önkormányzat a területet biztosítja. - Elindult valami Beremenden - sommázza az alpolgármester.