Új Dunántúli Napló, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

2 JEGYZET Boldog új életet mindenkinek! JÚLIUS ELSEJE - Új félév, Új (fél) élet. És még hétfőre is esik. Mi ez, ha nem egy égi jel? akik nem tartották be újévi fogadalmaikat, most kap­nak egy második esélyt. A mai nappal ugyanis annyi minden változik, hogy kár lenne nem kihasználni a le­hetőséget. SZOMSZÉDUNK. HORVÁTOR­SZÁG például Európai Uniós tagállam lett. Egyesek sze­rint majd rájönnek, hogy nem ez volt életük legjobb döntése, míg mások úgy vé­lik, már rég ott (vagyis itt) lett volna a helyük. A határ mindenesetre még nyitot­tabb lesz, mint volt, annak minden előnyével. Aki tehát eddig visszafogta magát, most már nyugodtan nyithat a bécsi cukrászda mellé egy zágrábi halsütödét, aztán megnyílnak a nemzeti dohányboltok. Mától csak itt lehet majd cigarettát venni. Persze, ha még futja rá a lassan ezer forintos doboz­ár mellett. De nézzük a jó oldalát: egy ösztönző ok a leszokásra: mától lép életbe az e-útdíj is: a 3,5 tonnánál nehezebb teherautóknak használat­arányos díjat kell fizetniük a magyar gyorsforgalmi vala­mint főutakon. Jó hír: megéri a fuvaros céget GPS-alapú nyomkövető rendszereket gyártó, beszerelő szervizre cserélni, de mától szigorodik a Btk. is, olcsóbbak lesznek a roaming-díjak és az inter­neten vásárolt vonatjegyek, tovább csökken a rezsi, a SZÉP-kártyával lehet gyógyfürdő- és strand­belépőt fizetni, az állami szférában dolgozók pedig nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre, ráadásul, ma a patikák és a hivatalok zárva tartanak, így minden feltétel adott, hogy bezárkózzunk otthon, ünnepeljünk és megújul­junk. Ha akarunk, ha nem. KATUS ESZTER ­ ■/IIV BARANYA MiMtfwwrc rvTOMiijioirisg^^2013. JÚLIUS 1.| HÉTFŐ A Balkan lehet a megmentő dr. pap Norbert Most nyílt meg az út a horvát és a bosnyák területekre dr. Pap Norbert a PTE-n területfejlesztési tanszéket vezet, de nem csak elmélet­ben, gyakorlatban is topon van, Mohácson, Komlón alkalmazták javaslatait, Szigetváron pedig másfél milliárdos „török” program valósul meg a közreműködé­sével. A szakember Pécsre is hozott már török pénzt, s újabb érdekes gondolatokat fogalmazott meg arról, mi­ként léphet előre a város. A témához olvasóink is hozzá­szólhatnak a pecs2030.afal. hu oldalon. Mészáros B. Endre - Mire építkezik a szakember? - Úgy gondolom, az elmúlt két évtized pécsi beruházásai­nak többsége értelmes fejlesz­tés volt. Az infrastrukturális alapokat sikerült megterem­teni, ennek hiányában pedig álmodni sem lehetne a nem­zetközi szerepünkről kultú­rában, turizmusban vagy az egyetemi életünket illetően. Másrészt ez az alapja a tőke­vonzó képességünk felerősí­tésének is. Az autópálya nagy lépés volt, a jelenleg zajló vas­útfejlesztés sokat hozhat, a re­pülőtéren még nem sikerült az áttörés, de azért már ott sem állunk nullszinten. - Álmodni tehát már lehet. S mi van, ha felébredünk? - A város újraiparosítása el­kerülhetetlen. Nem hiszek ab­ban, hogy egy vaskos láb, mint egykor a bányászat, vagy az El­­coteq termelése, elég lenne a lé­tezésünkhöz. S nem gondolom azt sem, hogy a jövő technoló­giáira kellene készülni, mert ezen a területen nem látom a versenyképességünk feltételeit. Valójában több apró lábra van szükségünk, a gépipar külön­böző területeiről. Vagyis nem egy tízezres gyár lenne itt az ideális, sokkal inkább tíz­ezer főt foglalkoztató cég működése. De ez még korántsem elég. - Merre van akkor a járható kiút? - Nem gondolkodhatunk csak a szűkebb térségi sze­repben, meg kell találni a a város kötőszöveteit érzem ki­fejezetten gyengének. Az intéz­ményi, társasági együttműködé­seket, a civilek kollektív tevé­kenységét -fogalmazza meg kri­tikus észrevételeit dr. Pap Nor­bert. Kiemelte, hogy csak azok a közösségek igazán erősek és versenyképesek, amelyekben van kohézió. Sokkal erősebb ci­vilszférára lenne szükség, de ná­lunk alig létezik a párbeszéd az emberek, az intézmények és a civil szervezetek között. Pécsett a tömegek csak valami ellen haj­landók összefogni, valamiért so­ha sem. Azért még soha nem szerveztek felvonulást, hogy ige­nis épüljön meg egy beruházás, például egy sportuszoda vagy szabadidőpark. Közös célokért nem jönnek létre tömegmozgal­mak. Volt ugyan egy kivétel, az EKF pozitív céllal és társadalmi összefogással indult el, a vég­eredményt mégis negatívan érté­keli a többség, holott összességé­ben sokat hozott a városnak. A Zsolnay-negyedet például nem kritizálni kellene, hanem társa­dalmilag nyomást gyakorolni, hogy töltsék meg élettel. Szóval hiányzik az egészséges össznépi nyüzsgés, a pezsgés, nemzetközi küldetésünket. Ez nem új gondolat, az EKF keretén belül a Határtalan város is erről szólt. Kézenfek­vő, hogy ki kell használnunk Horvátország uniós csatla­kozását. Hogy ebből profitál­junk, ahhoz viszont néhány dolognak még teljesülnie kell. Elsősorban az M6-osnak kell rácsatlakozni a horvát autó­pálya-rendszerre, illetve meg kell erősíteni a dél felé nyitó szervezeti rendszereket. - Mit nyerhetünk ezzel? - Kiterjeszthetjük a vonzás­­körzetünket. A baranyai há­romszög elérése adott, például érdemben működhet végre a Pécs-Eszék várospár. Legalább azon a szinten, ahogy a Debre­­cen-Nagyvárad kettős. Más­részt ez ugródeszkát is teremt a Nyugat-Balkán felé. - A Balkán, mint felemelkedés? - Igen, a Száván túl is van keresnivalónk. Tuzla például testvérvárosunk, de ebből még igen kevés a konkrét hasz­nunk. Bosznia-Hercegoviná­ban most jelentősen felértéke­lődhet a szerepünk, ami a török kapcsolatainkat is fokozhatja. Ez nem elhanyagolható szem­pont. Van ugyanis egy igen erős török-bosnyák együttmű­ködés, hiszen Boszniában volt a nagy török korszak európai központja. Miután pedig Pé­csett találhatók a legészakibb török emlékek a kontinensen, a törökök három objektum hely­reállítására máris több száz­millió forintot biztosítottak. A török-bosnyák és a török-pé­csi együttműködés összekap­csolása pedig további jelentős anyagi támogatást hozhat, nem beszélve a megnövekvő déli tu­rizmusról. - Lehet ennek konkrét üzleti ho­­zadéka is? - Bosznia-Hercegovinában nemzetközi tőkével, úgyneve­zett donorpénzzel hatalmas építkezések zajlanak minden­felé. A népesség pedig roha­mosan nő, miközben a terület nagy része hegyvidék, ami gondokat jelent a mezőgazda­­sági termelésben. Szóval az élelmiszeripari, az építőipari vállalkozásaink előtt óriási le­hetőségek nyílnak meg. Hiányzik az össznépi pezsgés a városban „Több apró lábra van szükségünk, a gépipar különböző területeiről. Baranya az Egészségügyi Dolgozók Napja alkalmából ma a vérellátók is zárva tar­tanak. A véradókat azonban továbbra is várják keddtől péntekig 7.30 és 15.00 óra között Pécsett a vérellátó központban - Dischka Győző utca -, Komlón, a vérellátó­ban szerdán és csütörtökön 7.00-11.30 óráig, Mohácson szintén a vérellátóban szer­dán 8.00-12.00 óra között. Ezen kívül kedden a szent­lőrinci Malom Fitneszben, az orfűi polgármesteri hivatal­ban és a beremendi gondozá­si központban is. (ház) BICSÉRD MEGÉRKEZETT a településre a Belügymi­nisztérium Start-munka­programjához kapcsolódó pályázaton elnyert traktor és pótkocsi, valamint egy másik eszközbeszerzési pá­lyázaton elnyert fűnyírógép, kézi fűnyírók, sövényvágó gép, szivattyú, öntözőberen­dezés, kézi szerszámok és egyéb biztonsági eszközök, amelyeket már munkába is állítottak, (ház) Komló több mint egy évtize­de, pontosan 13 éve működik városban az Új Nap Klub, azaz a Rákbetegek Orszá­gos Szövetségének komlói tagszervezete. Éves munka­tervük következő állomása a júliális, amelyet július 20-án tartanak a klubtagok és csa­ládtagjaik részére sütéssel, főzéssel és családi progra­mokkal. Szeptembertől aztán ismét lesznek klubnapok, ahol neves szakemberek­­ (dietetikusok, onkológusok, sebészek) tartanak majd elő­adásokat. A klub mindenki előtt nyitva áll Komlón, a Kossuth L. u. 97. szám alatt kedden 9-12 és csütörtökön 14-16 óra között. (kei) HOSSZÚHETÉNY IFJÚSÁGI fesz­tivált szerveznek a hosszú­­hetényi sportpályán július 12-e és 13-a között. Első nap este nyolc órától karaoke­­parti várja az érdeklődőket. Másnap délután három órá­tól kezdődnek a programok: lesznek tánc- és divatbe­mutatók, koncertek (például Animal Cannibals), egész­ségsátor, kóstolók, kézműves vásár, illetve állatsimogató és örökbefogadás a Komlói Állatvédő Egyesület jóvoltá­ból. (kei) Nemzetiségek: csak a névjegyzékben szereplők voksolhatnak lista Jövőre már a hazai kisebbségek is küldhetnek képviselőket, illetve szószólókat a Tisztelt Házba BARANYA-TOLNA Részben új sza­bályok mentén zajlanak majd a nemzetiségi önkormányzati vá­lasztások, s jövőre a nemzetisé­gekhez tartozók is küldhetnek majd képviselőket az Ország­­gyűlésbe. A kisebbségekhez tartozók csak akkor vehetnek majd részt ezeken a voksoláso­kon, ha azokat megelőzően fel­iratkoznak a választói névjegy­zékbe. Miután Baranya és Tol­na megyében országos össze­hasonlításban is igen magas a nemzetiségiek aránya, minden bizonnyal sokan élnek majd a lehetőséggel. November elsejét követően nyílik meg a regiszt­ráció, az érintettek az interne­tes ügyfélkapun, a választások hivatalos weboldalán, illetve a települési önkormányzatok jegyzőjénél kérhetik felvételü­ket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Csak azokon a településeken lehet nemzetiségi választást tar­tani 2014-től, ahol a legutóbbi népszámláláson legalább har­mincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Ezt a megszorítást az etnobiz­­nisz kiszűrése érdekében ve­zették be. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az is, hogy a jelöltek­nek nyilatkozniuk kell arról, hogy az adott közösség nyelvét beszélik, kultúráját ismerik. Országos listát jövőre már nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez a névjegyzékben nem­zetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges. Nemze­tiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az ötszázalé­kos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra le­adott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93- mal), majd ezt az eredményt néggyel. így alakul ki a ked­vezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. Németek az élen BARANYÁBAN 2011-BEN 52 998- an vallották magukat vala­mely nemzetiséghez tartozó­nak. A legtöbben a németek vannak, mintegy 25 800-an. Őket követik a cigányok, a har­madik legnagyobb számú a horvát népcsoport 7200 fővel. Tolna megyében ugyancsak a németek állnak az élen, mint­egy 12 ezer fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak. A cigány nemzetiségűek csoport­ja a másik nagyobb létszámú kisebbségi közösség Tolnában, 2011-ben mintegy 9100 fő val­lotta magát cigány nemzetiség­hez tartozónak. Jövőre új szabályok alapján választanak majd a kisebbségek is

Next