Új Dunántúli Napló, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-01 / 151. szám
2 JEGYZET Boldog új életet mindenkinek! JÚLIUS ELSEJE - Új félév, Új (fél) élet. És még hétfőre is esik. Mi ez, ha nem egy égi jel? akik nem tartották be újévi fogadalmaikat, most kapnak egy második esélyt. A mai nappal ugyanis annyi minden változik, hogy kár lenne nem kihasználni a lehetőséget. SZOMSZÉDUNK. HORVÁTORSZÁG például Európai Uniós tagállam lett. Egyesek szerint majd rájönnek, hogy nem ez volt életük legjobb döntése, míg mások úgy vélik, már rég ott (vagyis itt) lett volna a helyük. A határ mindenesetre még nyitottabb lesz, mint volt, annak minden előnyével. Aki tehát eddig visszafogta magát, most már nyugodtan nyithat a bécsi cukrászda mellé egy zágrábi halsütödét, aztán megnyílnak a nemzeti dohányboltok. Mától csak itt lehet majd cigarettát venni. Persze, ha még futja rá a lassan ezer forintos dobozár mellett. De nézzük a jó oldalát: egy ösztönző ok a leszokásra: mától lép életbe az e-útdíj is: a 3,5 tonnánál nehezebb teherautóknak használatarányos díjat kell fizetniük a magyar gyorsforgalmi valamint főutakon. Jó hír: megéri a fuvaros céget GPS-alapú nyomkövető rendszereket gyártó, beszerelő szervizre cserélni, de mától szigorodik a Btk. is, olcsóbbak lesznek a roaming-díjak és az interneten vásárolt vonatjegyek, tovább csökken a rezsi, a SZÉP-kártyával lehet gyógyfürdő- és strandbelépőt fizetni, az állami szférában dolgozók pedig nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre, ráadásul, ma a patikák és a hivatalok zárva tartanak, így minden feltétel adott, hogy bezárkózzunk otthon, ünnepeljünk és megújuljunk. Ha akarunk, ha nem. KATUS ESZTER ■/IIV BARANYA MiMtfwwrc rvTOMiijioirisg^^2013. JÚLIUS 1.| HÉTFŐ A Balkan lehet a megmentő dr. pap Norbert Most nyílt meg az út a horvát és a bosnyák területekre dr. Pap Norbert a PTE-n területfejlesztési tanszéket vezet, de nem csak elméletben, gyakorlatban is topon van, Mohácson, Komlón alkalmazták javaslatait, Szigetváron pedig másfél milliárdos „török” program valósul meg a közreműködésével. A szakember Pécsre is hozott már török pénzt, s újabb érdekes gondolatokat fogalmazott meg arról, miként léphet előre a város. A témához olvasóink is hozzászólhatnak a pecs2030.afal. hu oldalon. Mészáros B. Endre - Mire építkezik a szakember? - Úgy gondolom, az elmúlt két évtized pécsi beruházásainak többsége értelmes fejlesztés volt. Az infrastrukturális alapokat sikerült megteremteni, ennek hiányában pedig álmodni sem lehetne a nemzetközi szerepünkről kultúrában, turizmusban vagy az egyetemi életünket illetően. Másrészt ez az alapja a tőkevonzó képességünk felerősítésének is. Az autópálya nagy lépés volt, a jelenleg zajló vasútfejlesztés sokat hozhat, a repülőtéren még nem sikerült az áttörés, de azért már ott sem állunk nullszinten. - Álmodni tehát már lehet. S mi van, ha felébredünk? - A város újraiparosítása elkerülhetetlen. Nem hiszek abban, hogy egy vaskos láb, mint egykor a bányászat, vagy az Elcoteq termelése, elég lenne a létezésünkhöz. S nem gondolom azt sem, hogy a jövő technológiáira kellene készülni, mert ezen a területen nem látom a versenyképességünk feltételeit. Valójában több apró lábra van szükségünk, a gépipar különböző területeiről. Vagyis nem egy tízezres gyár lenne itt az ideális, sokkal inkább tízezer főt foglalkoztató cég működése. De ez még korántsem elég. - Merre van akkor a járható kiút? - Nem gondolkodhatunk csak a szűkebb térségi szerepben, meg kell találni a a város kötőszöveteit érzem kifejezetten gyengének. Az intézményi, társasági együttműködéseket, a civilek kollektív tevékenységét -fogalmazza meg kritikus észrevételeit dr. Pap Norbert. Kiemelte, hogy csak azok a közösségek igazán erősek és versenyképesek, amelyekben van kohézió. Sokkal erősebb civilszférára lenne szükség, de nálunk alig létezik a párbeszéd az emberek, az intézmények és a civil szervezetek között. Pécsett a tömegek csak valami ellen hajlandók összefogni, valamiért soha sem. Azért még soha nem szerveztek felvonulást, hogy igenis épüljön meg egy beruházás, például egy sportuszoda vagy szabadidőpark. Közös célokért nem jönnek létre tömegmozgalmak. Volt ugyan egy kivétel, az EKF pozitív céllal és társadalmi összefogással indult el, a végeredményt mégis negatívan értékeli a többség, holott összességében sokat hozott a városnak. A Zsolnay-negyedet például nem kritizálni kellene, hanem társadalmilag nyomást gyakorolni, hogy töltsék meg élettel. Szóval hiányzik az egészséges össznépi nyüzsgés, a pezsgés, nemzetközi küldetésünket. Ez nem új gondolat, az EKF keretén belül a Határtalan város is erről szólt. Kézenfekvő, hogy ki kell használnunk Horvátország uniós csatlakozását. Hogy ebből profitáljunk, ahhoz viszont néhány dolognak még teljesülnie kell. Elsősorban az M6-osnak kell rácsatlakozni a horvát autópálya-rendszerre, illetve meg kell erősíteni a dél felé nyitó szervezeti rendszereket. - Mit nyerhetünk ezzel? - Kiterjeszthetjük a vonzáskörzetünket. A baranyai háromszög elérése adott, például érdemben működhet végre a Pécs-Eszék várospár. Legalább azon a szinten, ahogy a Debrecen-Nagyvárad kettős. Másrészt ez ugródeszkát is teremt a Nyugat-Balkán felé. - A Balkán, mint felemelkedés? - Igen, a Száván túl is van keresnivalónk. Tuzla például testvérvárosunk, de ebből még igen kevés a konkrét hasznunk. Bosznia-Hercegovinában most jelentősen felértékelődhet a szerepünk, ami a török kapcsolatainkat is fokozhatja. Ez nem elhanyagolható szempont. Van ugyanis egy igen erős török-bosnyák együttműködés, hiszen Boszniában volt a nagy török korszak európai központja. Miután pedig Pécsett találhatók a legészakibb török emlékek a kontinensen, a törökök három objektum helyreállítására máris több százmillió forintot biztosítottak. A török-bosnyák és a török-pécsi együttműködés összekapcsolása pedig további jelentős anyagi támogatást hozhat, nem beszélve a megnövekvő déli turizmusról. - Lehet ennek konkrét üzleti hozadéka is? - Bosznia-Hercegovinában nemzetközi tőkével, úgynevezett donorpénzzel hatalmas építkezések zajlanak mindenfelé. A népesség pedig rohamosan nő, miközben a terület nagy része hegyvidék, ami gondokat jelent a mezőgazdasági termelésben. Szóval az élelmiszeripari, az építőipari vállalkozásaink előtt óriási lehetőségek nyílnak meg. Hiányzik az össznépi pezsgés a városban „Több apró lábra van szükségünk, a gépipar különböző területeiről. Baranya az Egészségügyi Dolgozók Napja alkalmából ma a vérellátók is zárva tartanak. A véradókat azonban továbbra is várják keddtől péntekig 7.30 és 15.00 óra között Pécsett a vérellátó központban - Dischka Győző utca -, Komlón, a vérellátóban szerdán és csütörtökön 7.00-11.30 óráig, Mohácson szintén a vérellátóban szerdán 8.00-12.00 óra között. Ezen kívül kedden a szentlőrinci Malom Fitneszben, az orfűi polgármesteri hivatalban és a beremendi gondozási központban is. (ház) BICSÉRD MEGÉRKEZETT a településre a Belügyminisztérium Start-munkaprogramjához kapcsolódó pályázaton elnyert traktor és pótkocsi, valamint egy másik eszközbeszerzési pályázaton elnyert fűnyírógép, kézi fűnyírók, sövényvágó gép, szivattyú, öntözőberendezés, kézi szerszámok és egyéb biztonsági eszközök, amelyeket már munkába is állítottak, (ház) Komló több mint egy évtizede, pontosan 13 éve működik városban az Új Nap Klub, azaz a Rákbetegek Országos Szövetségének komlói tagszervezete. Éves munkatervük következő állomása a júliális, amelyet július 20-án tartanak a klubtagok és családtagjaik részére sütéssel, főzéssel és családi programokkal. Szeptembertől aztán ismét lesznek klubnapok, ahol neves szakemberek (dietetikusok, onkológusok, sebészek) tartanak majd előadásokat. A klub mindenki előtt nyitva áll Komlón, a Kossuth L. u. 97. szám alatt kedden 9-12 és csütörtökön 14-16 óra között. (kei) HOSSZÚHETÉNY IFJÚSÁGI fesztivált szerveznek a hosszúhetényi sportpályán július 12-e és 13-a között. Első nap este nyolc órától karaokeparti várja az érdeklődőket. Másnap délután három órától kezdődnek a programok: lesznek tánc- és divatbemutatók, koncertek (például Animal Cannibals), egészségsátor, kóstolók, kézműves vásár, illetve állatsimogató és örökbefogadás a Komlói Állatvédő Egyesület jóvoltából. (kei) Nemzetiségek: csak a névjegyzékben szereplők voksolhatnak lista Jövőre már a hazai kisebbségek is küldhetnek képviselőket, illetve szószólókat a Tisztelt Házba BARANYA-TOLNA Részben új szabályok mentén zajlanak majd a nemzetiségi önkormányzati választások, s jövőre a nemzetiségekhez tartozók is küldhetnek majd képviselőket az Országgyűlésbe. A kisebbségekhez tartozók csak akkor vehetnek majd részt ezeken a voksolásokon, ha azokat megelőzően feliratkoznak a választói névjegyzékbe. Miután Baranya és Tolna megyében országos összehasonlításban is igen magas a nemzetiségiek aránya, minden bizonnyal sokan élnek majd a lehetőséggel. November elsejét követően nyílik meg a regisztráció, az érintettek az internetes ügyfélkapun, a választások hivatalos weboldalán, illetve a települési önkormányzatok jegyzőjénél kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Csak azokon a településeken lehet nemzetiségi választást tartani 2014-től, ahol a legutóbbi népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Ezt a megszorítást az etnobiznisz kiszűrése érdekében vezették be. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az is, hogy a jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az adott közösség nyelvét beszélik, kultúráját ismerik. Országos listát jövőre már nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az ötszázalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93- mal), majd ezt az eredményt néggyel. így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. Németek az élen BARANYÁBAN 2011-BEN 52 998- an vallották magukat valamely nemzetiséghez tartozónak. A legtöbben a németek vannak, mintegy 25 800-an. Őket követik a cigányok, a harmadik legnagyobb számú a horvát népcsoport 7200 fővel. Tolna megyében ugyancsak a németek állnak az élen, mintegy 12 ezer fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak. A cigány nemzetiségűek csoportja a másik nagyobb létszámú kisebbségi közösség Tolnában, 2011-ben mintegy 9100 fő vallotta magát cigány nemzetiséghez tartozónak. Jövőre új szabályok alapján választanak majd a kisebbségek is