Új Dunántúli Napló, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

2 JEGYZET Kinek jár pofon az iskolában? „a 12 éves Ricsi sodort egy cigit tornaórán, mire a tanár­nő­ rászólt, hogy azonnal dobja el. A srác ekkor ráfújta a füstöt, majd fejbe dobta egy faággal. Egymásnak ünentek, Ricsi ököllel arcon, majd hát­ba ütötte. A többiek eközben röhögtek.” Hétfőn történt ez egy szegedi iskolában, és az egyik osztálytárs számolt be így a látottakról. az EMBERNEK rögtön az a vicc ugrik be, hogy Pistikét rajtakapják az ovi vécéjé­ben, amint cigizik. - Hát te mit csinálsz itt? - kérdi az óvónéni. - Ó, én ennél már sokkal durvább dolgokat is csináltam. - Mit és mikor? - Nem tudom már, mert na­gyon részeg voltam, sajnos a szegedi eset egy­általán nem vicc, a röhögő diákok ellenére. És persze megint elővehetjük az örök érvényű kérdést, kellenek-e a makarenkói pofonok,­­vagy a tanárnő a demokrácia eszkö­zeivel legyen a nebulók má­sodik anyukája. A jelek sze­rint legyen, de hivatalosan is alátámasztható pofonokkal, szankciókkal. Ilyen támasz­ték viszont jó ideje nincs­­az oktatásban. Korábban sokan azt sérel­mezték, hogy a nyugati okta­tásban a gyerekek az általá­nos iskola felső tagozatában „visszaemlékezéseket” írnak, így fejlesztve önállóságukat és kreativitásukat. Nos, úgy tűnik, az önállósággal ná­lunk egyáltalán nincs gond, hiszen egy hatodikos ilyen önérzetesen képes már ki­állni az igazáért, mondván, a felnőtteknek is jár mindenhol cigiszünet. A kreativitáson ellenben lehet még finomíta­ni, hiszen az átlagos akció­filmekben is jóval magasabb szintről indul a bonyodalom kibontakozása. A történet pe­dig akkor lesz mintaértékű, ha a csattanóján nem sírni és nem is röhögni, hanem moso­lyogni lehet. MÉSZÁROS B­ ENDRE BARANYA Ki építi fel majd a házat? irány külföld Gyakorlatilag eltűntek a kőművesek a megyéből Baranya Elhagyták a kőmű­vesek a megyét, gyakorlati­lag alig találnak építőipari szakmunkást az ágazatban működő, megrendeléshez jutó vállalkozások. Kaszás Endre - Egy váratlanul jött extra meg­rendelés megvalósításához pró­báltam kivitelező csapatot ver­buválni. Hiába hirdettem meg több fórumon többször is az állásajánlatokat, összesen há­rom jelentkezőm volt, gyakor­latilag alkalmatlanok az önálló munkavégzésre. Mindenekelőtt kőműveseket kerestem, de más szakipari munkást, burkolót, ácsot, tetőfedőt sem találtam - osztotta meg lapunkkal tapasz­talatait egy építőipari vállalko­zó. Mint hangsúlyozta, pedig nem is egy nagyberuházáshoz, hanem „csak” egy nagyobb csa­ládi ház építéséhez keresett bri­gádot. A lapunkban megjelent állás­­hirdetéseket vizsgálva egyértel­műen kiderül, hogy a vállalkozó nincs egyedül a problémájával. Két hétre visszamenően­ is tu­catjával találtunk kőművesek­nek szóló ajánlatokat, szinte nincs olyan nap, hogy ne szere­pelne építőipari szakma a mun­kakínálatok között. Adódik a kérdés: hova tűntek a kőművesek a megyéből? A vá­laszt nem kell sokáig keresgélni. A kétkezi építőipari szakmun­kások zöme külföldre vándo­rolt. Mint kiderült, a legtöbben Ausztriában vagy Németország­ban találtak maguknak munkát és megélhetést, de a célországok között szerepel még Anglia, Ír­ország, Hollandia, sőt Norvégia és Svédország is. A jelenség egyébként nem Ba­ranya sajátja, talán csak a fővá­rosból és a nyugati megyékből kisebb arányú az elvándorlás. A távozók közül egyre többen rendezkednek be tartós mara­dásra. A folyamat önmagát ger­jeszti, ugyanis a kint munkát vállalók tapasztalataikról itthon beszámolva további szakembe­reket ösztönöznek a távozásra. Többen vannak, akik az építő­iparban gyengébb időszaknak számító telet is kint töltik, más jellegű munkát vállalva. Kevés ház épült, elvándoroltak a szakemberek - mára a meglevő munkákra is „vadászni" kell őket Biztos munka, megtakarítás - ám távollét a családtól, az otthonról a külföldre távozó szakembe­rek visszajelzései alapján a minta egyszerű, és valóban sok ember számára lehet vonzó. A jelenlegi óradíjak alapján egy kőműves egy havi munkával 1200 és 1400 euró közötti bért kereshet. A napi életvitel finan­szírozása mellett - ebből a leg­nagyobb tétel a lakhatás bizto­sítása - havi átlagban 600-700 eurót, vagyis mintegy 180-210 ezer forintot tudnak félretenni, gyakorlatilag többet, mint amennyit itthon egy havi mun­kával kereshetnének. Ha nem ragaszkodnak külön lakáshoz, és többen vesznek ki egy lakó­­ingatlant, akár több is lehet a megtakarítás. A kint dolgozók közül többen rendezkednek be arra, hogy az áprilistól októbe­rig tartó klasszikus építőipari főszezont dolgozzák végig, utá­na pedig hazajönnek egy hosz­­szabb szabadságra. A kinti munkavállalás velejárója ugyanakkor a családtól való távollét, ezért sokan átmeneti megoldásnak tekintik. Itthon csak gyakorlatot szereznének AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI szolgálat aktuális baranyai adatbázisában tegnap több mint tíz - az egyes szakirányo­kat tekintve talán a legtöbb - kőműves állásajánlatot talál­tunk, és legalább ugyanennyit más építőipari szakmákból. A kőművesek esetében az ajánlott bér bruttó 118 ezer forintról in­dul, több állásnál szerepel a fi­zetés megegyezés szerint kifeje­zés. A legmagasabb bérajánla­tot egy épület villamossági szere­lői (120-220 ezer forint), illető­leg egy építésvezetői (200 ezer forint felett) állásajánlatnál ta­láltuk, átlagban azonban nyil­vánvalóan messze elmaradnak ezek a bérek a külföldi kereseti lehetőségek mögött. egyre több építőipari vállalko­zó szembesül azzal a jelenség­gel, hogy a szakmunkásképzés­ből kikerülő végzős fiatalok el­sősorban gyakorlat és tapaszta­lat szerzése miatt helyezkednek el átmeneti időre, és eleve az a céljuk, hogy utána külföldön vállaljanak munkát. Gyárvárosban kell leginkább a segítség miért nem automatikus? Csak akkor jönnek az őrök, ha külön kérik az iskolák Pécs A közelmúltbeli baleset rávilágított, kellenének az isko­lai zebrákhoz az őrök. A Bánki Donát úti általános iskola veze­tője, Bognár László arról számolt be, náluk nem panaszkodnak a szülők, mert forgalommen­tes helyen van az intézmény. Ugyanakkor Kertvárosban az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolában Bajánné Ko­vács Ágnes igazgatóhelyettestől megtudtuk, korábban itt is tör­tént már a zebránál diákbaleset, ezért sokáig hatalmas táblákkal figyelmeztették az autósokat az óvatosabb közlekedésre a széles útszakaszon. Levélben is sür­gették a beavatkozást, mire út­szűkítő szigetek épültek. A hét elején pedig olykor-olykor kijön ide egy-egy rendőr forgalom­­irányítónak, de összességében többször nincs, mint van regge­lente segítség. A legrosszabb a helyzet a gyárvárosi Szieberth Róbert Ál­talános Iskolánál. Itt a 6-os út mindig tele van autóval. Az is­kolavezetés több alkalommal is telefonált már a rendőrségre, s amikor egy hétre kikapcsolták a forgalmi lámpákat a környéken, akkor volt is folyamatosan forga­lomirányítás az iskola előtt. Ám azóta csak akkor jön ide rendőr, ha külön odaszólnak telefonon. Márpedig ezt mindig megtehet­nék, miért nem működik ez au­tomatikusan? ■ M. B. E. A Bártfa utcánál már polgárőr figyel a gyerekek átkelésére Alig építkezünk A szakemberek távozásának egyik oka nyilvánvalóan az itt­honi piac beszűkülése volt. Míg tíz évvel ezelőtt évente 800- 1000 lakással gyarapodott éven­te az új otthonok száma - a vál­ság kezdeti éveiben ez 500-600- ra csökkent ré - tavaly mindösz­­sze 128 új lakást adtak át a me­gyében. Azt pedig, hogy várha­tóan az idei esztendő sem hoz változást ebben a folyamatban, az mutatja, hogy az első félév­ben összesen 65 lakás megépü­lését jegyezték fel. 2014. OKTÓBER 1., SZERDA TV-AJÁNLÓ Kardforgatás naphosszat vannak olyan sorozatok, ame­lyeken akkor is izgulunk, ha pontosan tudjuk, mi lesz a vége. A muskétások maximá­lisan beleillik ebbe a vonu­latba: adott négy hős, Athos, Porthos, Aramis és D'Artag­­nan, a helyszín Párizs, az idő­pont a XVII. század - és ak­kor minden meg is van, ugye? Ezerszer látott történet pereg most előttünk, kicsit persze megbolondítva, de olyan na­gyon azért nem, szóval amiatt nem kell izgulnunk, hogy meghal-e az első részben mondjuk Aramis. Nem fog meghalni, sőt a többiek sem - de a sorozat mégis működik, hála a jó színészeknek, a lát­ványos vívásoknak és persze a háttérnek, amely, mivel an­gol filmről beszélünk, hiteles a legutolsó imazsámolyig. A muskétások nem váltja meg a világot, de visszaringat min­ket gyerekkorunkba, amikor még hittünk a kardozás vará­zsában. ■ F. Z. (A MUSKÉTÁSOK, MI, 20.20) HÍREK Magyarhertelend a végéhez közeledik a záportározó kiala­kítása. A Baranya-csatorna környezetében a 108,2 millió forintos projekt áprilisban indult, a kivitelezés, a léte­sítmény műszaki átadása pedig most lezárult. A tározó 61 ezer köbméter vizet képes megtartani. (c) Pécs ma nyílik a Herkules Műhely - művészeti gyerek­bázis a Zsolnay-negyedben, a Herkules-kút mellett. A prog­ramhelyszínen a hét minden napján foglalkozásokra vár­ják a családokat. (c) Kisvaszar hét házat öntött el a sártenger a nagy esőzé­sek során. Segítségképpen tegnap a Pécsi Egyházme­gyei Karitász élelmiszer- és tisztítószer-adományokat osz­tott a falu lakosságának 750 ezer forint értékben. A hét család összesen 300 ezer fo­rint értékben részesült támo­gatásban, további 90 család pedig egyenként 5 ezer forint értékben kapott segítséget. (c) Koporsóper: két év tíz hónap, nem jogerősen PÉCS Bűnösnek mondta ki, s nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden a Pécsi Törvény­szék a pécsi temetkezési vál­lalat volt vezetőjét, R. Ernőt és a vele baráti kapcsolatban álló L. Józsefet folytatólagosan elkö­vetett hűtlen kezelés miatt ma­rasztalta el a bíróság, utóbbi két év szabadságvesztést kapott. A döntés nem jogerős, a volt igaz­gató a fellebbezésre vonatko­zóan három nap gondolkodási időt kért. Mindkét vádlott tagadta bű­nösségét az eljárás során. A bí­róság ezzel szemben azt állapí­totta meg, hogy tevékenységük miatt 2007 és 2009 között a koporsók beszerzése, egy autó­­vásárlás és egyes építési, fűnyí­rási munkák is a valós érték­nél lényegesen többe kerültek a temetkezési cégnek. R. Ernő hivatalba lépése után a kopor­sókat nem a korábbi szállítóktól vásárolta meg, hanem L. József cégén keresztül, drágábban. Ezek egy része (630 darab) se­lejtes, kegyeleti célokra alkal­matlan volt. A volt igazgató mindemellett a temető gyepének nyírásakor és az esedékes építőipari fel­újítási munkáknál is L. József érdekeltségeibe tartozó vállal­kozásokat juttatott előnyhöz, a valós teljesítésekhez képest több pénzért. ■ M. B.

Next