Dunántúli Népszava, 1947. július (3. évfolyam, 145-172. szám)
1947-07-22 / 164. szám
kultúra szolgálatában marad a 2. honvédkerület zenekara PÉCS társadalmi kulturális, sőt most már munkásmozgalmi életében is egyre nagyobb szerephez jut a 2. honvédkerület zenekara. Reprezentatív megmozdulások el sem képzelhetők nélküle. Sokszor veszik igénybe pártok, hatóságok és kultúregyesületek. * Mindezek ellenére a honvédzenekar több mint két éve „csendben, síp- és dobszó nélkül“ végzi munkáját. A járókelők, akik a Pécsi Takarékpénztár épületéből gyakran hallják a gyakorlás tarka-barka egyvelegét, — ezt a hangzavart aztán a térzenéken és egyebütt, egységes, finom zenei képként „hallják viszont“.* EGY ILYEN gyakorlat közben felkerestük az épület harmadik emeletén székelő zenekart, pontosabban annak karnagyát, Csáky Nándor főhadnagyot és rövid baráti beszélgetést folytattunk vele zenekaráról. Szerényen, de kicsit kamaszos lendületű gesztussal legyint: — Mit is mondhatnék? Dicsérjem zenésztársaim tudását, fáradhatatlanságét és önzetlenségét? Pécs, sőt a nagyobb baranyai falvak népe ismer belkünket. Sok-sok térzene, huszonkét üzemi hangverseny és egyéb kulturális megnyilvánulások hallgatói élvezték felcsillanó szemekkel az áradó melódiák zuhatagát. Hadifogolysegítés vagy bármely más jótékonysági akció nem fordulhatott hozzánk, hogy ne álltunk volna készséggel rendelkezésre.* Hangunkat néha fel kell emelnünk, mert a folyosókról és a mellettünk lévő szobákból harsog a „macskazene“. Mindenki fújja a maga hangszerén, a „maga“ nótáját. Érdekes, hogy nem zavarják egymást, így feltehető, hogy a mi beszélgetésünk sem zavarja őket... * A ZEnEKAR 1045 március első napjaiban alakult meg kölcsönhangszerekkel. A zenekar játéka az első szabad március 15-én már ünnepi száma volt a nagygyűlésnek. Azóta szívós és lelkes munkával, de minden hivatalos támogatás nélkül pótolták és pótolják ma is a hiányokat. Hangszerek sokaságát szerezték be a szerepléseikkel megkeresett pénzen. Ezek mind a honvéd kincstár tulajdonába kerültek és alapjául szolgálnak egy, a mai 24 tagú zenekarnál nagyobb számú s gazdagabb honvédzenekarnak. Mint hírlik, a hároméves terv keretében 40 tagúvá fejlesztik a zenekart. A JÖVő héttől kezdve már hetenkint két térzenét adnak. Egyet a Széchenyi-, egyet a Scitovszky-téren. Az ősz beálltával tovább folytatják üzemi hangversenyeiket is, amelyek olyan népszerűvé tették a zenekart. A legnagyobb mértékben hozzájárulnak így a honvédség és a polgári lakosság kapcsolatának baráti elmélyítéséhez. * KIS SÉTÁT tettünk a harsogó folyosókon és szobákon keresztül. Az egyik szobában hegedűvel kezében egyedül találunk egy pöttön katonazenészt. A barnaarcú, elevenszemű fiúcska 14 éves, zenenövendék, aki naponta 6—7 órát tanul, s ezenkívül a zeneiskolába is jár. Van még egy zenenövendék, az 16 éves. 17 éves korukban avatják őket honvédzenészekké — Addig még sokat kell tanulni — mondja a kis katona, — mert több hangszeren kell játszani a jó katonazenésznek.* A GAZDAG kottatárat Tóth Ferenc zenészőrmester tartja nagy rendben. Pillanatok alatt kézbe adja a kívánt kottát. Lajstromon kívül én is mondok egyet: — Munka hadának lépése dobog... — Eldudolja a melódiát, de kotta nincs, nem tudják beszerezni. — Zongorakivonatból hangszereltük a Masseillaise-t is — mondja Csáky hadnagy. — A munkásdalok bármelyikével megtudnák ezt tenni, ha ilyen zongorakivonatot kapnánk. Sajnos nincsenek. * MINDENÜTT rend, tisztaság és fegyelem, emellett igazi bajtársi szellem. A vezetés — úgy látszik — jó kézben van — gondolom. Ezt megerősítik azok a morzsák is, amiket Csáky Nándor karnagyról csipegettem fel embereinél. A legnagyobb szeretettel beszélnek róla, a kitűnően képzett és tehetséges zenészről, aki a Nemzeti Zenedében végzett Lajthai és Ferentsik tanítványaként. Minden hangszeren játszik, karnagy, hangszerelő és zeneszerző. * BÚCSÚZÓUL varázsütemre összeülnek a zenészek a zenekar gyakorlószobájában, amelybken a 24 fő csak szűken fér el és eljátszák az éppen „munkában" lévő Pique Dame-ot, Suppe nyitányát. A „dobozba“ zárt zene hullámai ostromolják a falakat. Talpam alatt a padló és a dobogó annyira ütemesen rezonál, hogy ha olyan süket lennék, mint az ágyú, akkor is felismerném a Pique Dame-ot. . Pécsre érkezett hadifoglyok Szaratov: Vágner Imre Hobor (7368/10), Szügyi Imre Siklós (238), Kováts Sándor Siklós (3631), Papp János Pécsbányatelep (368), ifj. Bakó József Siklós (238), Baranyai István Kisasszonyfa (238), Petre János Mohács (238), Németh József Tengeri (7368/10), Szőkie János Szőke (3687/5), Kadia Pál Beremend (3687 5), Tiszt József Nagypall (368), Guti Ferenc Szederkény (3688), Farkas Dezső Siklósnagyfalu (3631), Horváth József Málok (3631), Ágg János Püspökszenterzsébet (3680). Marsanszk: Csaba Károly Pécs, Szigeti-pút 44. Papp József Lakócsa, Kelemen János Sósvertike, Póth Henrik Pécs, Basamalomdűlő 7. Horváth Mihály Pécs, Mohácsi-oút 41. Brachmann Ádám Babarc, Hohmann Vencel Nagynyárád, Lene László Mecsekalja és Bárány Imre Pécs, Felsőmalom u. 9. (7064). Hartai Ervin Pécs, Szabadságút 7. (7314/6 Ural), Molnár János Mecsekalja, Magyarürög 47 (7338/ 4 Polovrigovszka), Darabos Antal Mohács (5131 Atkarsz), Bubrek Pál Mohács (338 Polovrigovszka), Bozsér Lajos Németbóly és Karikás Imre Kékesd (137/5 Volksz), Humpok József Görcsöny (Sztálingrád 242), Szesner Gyula Mohács (338 Polovrigovszka), Buger Ferenc Ujpetre és Mikics János Szalánta (242/9 Horlovka kórház), Klement Gyula Máriagyűd (134 Pianer), Sós Nándor Püspükszenterzsébet (212/2 Krematovszk), Csépán Zoltán Püspökszenterzsébet és Víg Tibor Pécs, Szigeti-pát. 125 (2423 Gor- Jovka), Kovács Lajos Cun (338/2 Arsztark), Prales András Gyód és Tóth Imre Ipacsfa (137/2 Volksz), Csoport Sándor Drávaszerdahely (5131 Atkarsz), dr. Szlávi Kornél fhdgy, Mohács 314/6 Szverlovszk), Haán Miklós Szűr (202/2 Masajszk), Víg János Lothárd (5131 Atkarsz), IPAROSOK,KERESKEDŐK A szövetkezeti oktatásról írta: Propper Sándor A felszabadítás óta tudattá és programmá vált a két munkáspártban az, hogy a politikai demokrácia mellé párhuzamosan föl kell építeni a gazdasági demokráciát is, mert ez az út vezet először a népi demokráciához és ezen keresztül a szocializmushoz. Az pedig régi igazság, hogy a gazdasági demokrácia legmegbízhatóbb bevált formája a szövetkezeti gazdálkodás, a következésképen mindkét munkáspártnak súlyt kell helyeznie arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat fejlessze, erősítse és a szövetkezeti gazdálkodást szilárdan építse az egyetemes magyar gazdasági életbe. A szövetkezeti gazdálkodó fejlesztésének sok előfeltétele van: eszmei érettség, gazdasági készültség, megfelelő társulási hajlam és nem utolsósorban a szövetkezeti nevelés, oktatás és továbbképzés. A szövetkezetek a múltban — ha nem is hanyagolták el a szövetkezeti oktatást — nem helyeztek túlságosan nagy súlyt arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat ezen a vonalon is alátámasszák. A külföldi nagy szövetkezetek — különösen az angolok, franciák, németek, finnek, svédek, belgák, csehszlovák©k stb. lapokat röpiratokat, könyveket, ismeretterjesztő füzeteket adtak ki, előadásokat, tanfolyamokat, gyűléseket tartottak, szövetkezeti iskolákat tartottak fenn abból a célból, hogy a szövetkezőkkel megismertessék a szövetkezeti eszme jelentőségét, eszmei és elvi útirányát és gyakorlati megvalósítását. A magyar szövetkezetek — főképpen a régi Általános Fogyasztási Szövetkezet — igyekeztek a szövetkezeti oktatást fejleszteni és a nők és gyermekek szövetkezeti nevelésére is súlyt helyeztek. A szövetkezet alkalmazottait a legfelsőbb vezetőtől kezdve az udvari munkásig, meg kell tanítani arra, hogy a szövetkezeti munkaviszony nem csupán rideg kenyérkereset, hanem hivatás is, sőt ennél több: szolgálat! Az egész dolgozó társadalom javára teljesített jószolgálat a termelés, az áruelosztás, a fogyasztás vonalán. A jól képzett szövetkezők egyben korrigáló is a haszonelvre épült kapitalista gazdálkodásnak, mert új üzleti erkölcsösei, jó áruval, igaz mérleggel és árszabályozó hatásokkal nemes versenyre kényszerítik a kapitalista vállalatokat. A szövetkezeti oktatást kettős alapon kell megszervezni: 1. szervesen be kell iktatni a szövetkezeti oktatást a közoktatásba, kötelező formában. Vagyis a népiskolától kezdve egészen az egyetemig kötelező tantárggyá kell tenni a szövetkezeti ismereteket — az egyetemeken, miután a szövetkezeti gondolat az elmélet és a gyakorlat érlelő hatása alatt tudománnyá fejlődött, tanszéket kell állítani ennek az új és fontos tudományágnak. 2. A szövetkezetekre hárul az a feladat, hogy iskolán kívül messzemenő kulturális programot alkossanak elméleti, eszmei és gyakorlati síkon. De nemcsak programot csináljanak, hanem hajtsák is végre a szövetkezeti élet egész területén és a szövetkezők minden csoportjára vonatkozóan. Fontos szempont az utánpótlás kérdése is. A szövetkezeti mozgalom a felszabadulás után példátlan lendülettel tört magának utat és azóta is egyre fejlődik Ma a különböző szövetkezeti központokban és az egyes szövetkezetekben sok ezer olyan alkalmazott dolgozik, aki semmiféle különleges szövetkezeti kiképzésben nem részesült. A szövetkezeti oktatást azonban rendszeresíteni és állandósítani kell és bizonyos idő múlva rá kell térni arra a rendszerre, hogy a szövetkezeti munkaterületen csak olyanok juthassanak munkához, akik már valamilyen szövetkezeti tanfolyamot elvégeztek. A tagok, a nők és a gyermekek nevelése is a szövetkezetek feladata. A tagokkal meg kell szeretettetni a szövetkezeti gondolatot, a nők számára vonzóvá kell tenni a szövetkezeti vásárlást, a tagok gyermekeit pedig játszva és szórakozva különböző kis kedveskedésekkel nevelhetjük a szövetkezésben rejlő nemes érzések befogadására. Az új szövetkezeti törvényjavaslat, amelynek rendeltetése az, hogy az egész magyar szövetkezeti gazdálkodást korszerű alapokra hegyezze és a politikai demokrácia mellé felépítse a gazdasági demokrácia alappillérét, a szövetkezeti gazdálkodást, megértéssel és előrelátással gondoskodik a szövetkezeti oktatásról és továbbképzésről. Ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik és annak 156. §§-át maradéktalanul végrehajtják és ha a Szövetkezeti Tanács és a szövetkezeti központok is magukévá teszik az ügyet, akkor lesz rendszeres szövetkezeti oktatásunk és megteremtődik a szövetkezeti gazdálkodás kulturális és szociális alapja. A kh kereskedői hitel ügye nem került nyugvópontra azzal, hogy a Gazdasági Főtanács a közelmúltban a kiskereskedői beszerzési szövetkezetek részére három millió forint hitelt szavazott meg, mivel a kiskereskedők túlnyomó része manapság még nem tagja semilyen szövetkezetnek. Jogosan kérte tehát a kiskereskedelem a kisipari hitelekhez hasonló kölcsönök folyósítását. Rónai Sándor elvtárs kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter magáévá tette a kiskereskedők jogos kívánságát és a pénzügyminiszternél, valamint a Gazdasági Főtanácsnál a kiskereskedői hitelakció céljára tíz millió forintot kért, figyelemmel a Csehszlovákiából kitelepített és a hadifogságbólisszatérő kiskereskedők szükséges támogatására. Értesülésünk szerint a tárgyalások eredményeként az előbb említett szervek a kiskereskedelem megfelelő hitellel való támogatásához elvileg hozzájárultak, az utolsó hónapjában lévő költségvetési év államháztartási helyzete azonban egyelőre lehetetlenné tette a hitel folyósítását. Nem kétséges azonban, hogy az új költségvetési év elején erre a célra már megfelelő összeg áll rendelkezésre, és a kiskereskedelem — habár szerény mértékben is — hitelhez fog jutni. A Szlovákiából áttelepítitek iparűzése Csehszlovákia területéről átte■ épített iparosok letelepülési helyükön korábbi iparukat tovább folytathatják, ha az áttelepítési kormánybiztoság foglalkozásuk önálló gyakorisát igazolja. Az erről szóló igazolást az esetleges egyéb iratokkal az elsőfokú iparhatóságnál kell bemutatni. Amennyiben az áttelepült olyat ipart űz, melynek gyakorlásához a jelenleg fenálló rendelkezések szerint előzetes miniszteri engedély kell, ez esetben új magyar iparjogosítványt kell kérnie. Ki lehet mestervizsgát a rádiószerelő iparból? A rádiószerelő ipar képesítéshez kötéséről lapunkban már írtunk, helyszűke miatt azonban nem áll módunkban a szakképzettség megszerzésére vonatkozó részletesebb tudnivalókat közölni. Ezért szükségesnek tartjuk hogy az alábbiakban ismertessük az iparügyi minisztérium idevonatkozó rendelkezéseit. Aki a rádiószerelő iparban mestervizsgát kíván tenni, az e előírt egyéves rádiószerelő ipari szakbavágó munkát akár a vilanyszerelő vagy műszerész iparszakképzettség megszerzése előtt, akár az után végezheti. Azt a körülményt, hogy rádiószerelő ipari szakbavágó munkát szakmai iparosnál végzett valaki, a munkakönyvvel, vagy az ipartestület által kiállított bizonyítványnyal kell igazolni. Aki a villanyszerelő, vagy műszerész ipar önálló gyakorlásához megkívánt szakképzettséggel nem rendelkezik, vagyis az említett két ipar egyikében sem ■zjrzett mesterlevelet, a rádióseerelő iparban mestervizsgára sem bocsátható. Tehát az, aki kizáróan csak a rádiószerelő iparban volt segéd és ennélfogva a műszerész, vagy a villanyszerelő papraelőírt képesítéssel nem rendelkezik, a rádiószerelő iparban mesterviszgát nem tehet. Jó tudni, hogy az iparügyi miniszter harmadfokú véghatározatában az özvegyi jogot megállapította olyan iparűző után, akinek az iparjogosítványa — szabálytalanul történt kiadás miatt — visszavonás alatt állt, hogy az iparügyi miniszter az ipariskolákban történő felvételhez szükséges úgynevezett gyakornoki időnek a tanviszonyba való beszámítását engedélyezte adott esetben, minthogy igazolást nyert, hogy a kérelmező saját hibáján kívül hiúsult meg az ipar iskolai beiratkozása, hogy a kisipari asztalosműhelyek csak abban az esetben nem esnek telepengedélyezési kötelezettség alá, ha kizárólag 10 ipari gép meghajtására alkalmaznak erőmrtort, mert ezáltal az üzem még nem tekinthető mechanisai berendezésű műhelynek, hogy közszállítás esetén a számla és a nyugta illetékét a vállalkozó csak akkor számíthatja külön fel, ha a közszállítási szerződés (munkával való megbízás) az illeték fizetésére vonatkozóan nem tartalmaz kikötést és ha vállalkozó hatósági vagy annál alacsonyabb áron tett ajánlatot, • hogy a helyi vállalkozó előnye az ajánlati végösszeg 1 százalékáig terjedhet legfeljebb, mert ez felel meg a „nem lényeges árkülönbözet“ fogalmának, hogy iparszüneteltetés esetén az egyéves határidő után elmulasztott újrakezdési bejelentés következtében csak akkor törlik az iparüzet a lajstromból, ha megállapítást nyert, hogy az iparát tényleg nem kezdte meg, hogy az előzetes miniszteri engedélyhez kötött iparjogosítványok kiadásámfő megtagadásáról szóló iparhatósági értesítés ellen 5fogorvosolatnak helye tristaff*