Dunaújvárosi Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 79-87. szám)
1970-10-20 / 84. szám
Tanácskozott a városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ■*e hetőségeivel, öntudatosába vált g. munkásság. Szervezeteivel az élet, elsőként kapcsolódik be a különböző társadalmi akciókba, ezekben, kezdeményező. Szervezettsége is növekszik városunkban, évről-évre többen kérik felvételüket a pártba. Jobban tudatosodott a paraszti osztállyal való szövetség tartalma is, javult kapcsolatuk az értelmiséggel, elsőként a műszakiakkal, de a humán értelmiséggel is. Az értelmiség nagy többsége politikánk alapvető célkitűzéseivel egyetért, és munkájával támogatja azt A műszaki értelmiségre a hivatástudat, a kötelességérzet jellemző. Növekedett alkotókészségük is. Vannak azonban, akik egyéni érdekeiket előbbre helyezve kevesebb gondot fordítanak a köz dolgaira. A pedagógusok mind pozitívabb szerepet töltenek be az új ember formálásában. Növekvő aktivitással, felkészülten szolgálják a közoktatási reform megvalósítását. Jelentős részükre nagy társadalmi kötelezettségek is hárulnak az úttörőmozgalom és a KISZ keretében. A pedagógusok helyzete nem könnyű, a nagylétszámú osztályok pedagógiai leterheltségüket növelik, s ez ötvöződik az anyagi megbecsülés ismert gondjaival is. A város orvosai a megelőző és gyógyító munka magas színvonalával tiszteletreméltó tevékenységet fejtenek ki. A társadalombiztosítás általánossá válásával egyre nagyobb teher rakódik városunk orvosaira. Terheiket csak növeli az akadozó középkáder-ellátás, és az egészségügyi hálózat zsúfolt állapota. Az orvosok részvétele és bekapcsolódása a város társadalmi életébe, a közéletbe az elmúlt években fokozódott. Külön örvendetes, hogy a fiatal orvosok részéről egészségesáramlás indult el a párt felé. Külön szólt a beszámoló az ifjúságról és a nők helyzetéről. Ha a város lakosságának számarányát tekintjük, közel 25 százaléka ifjú ember és 52 százaléka nő. Városunk ifjúságára alapjában az jellemző, hogy többségük becsületesen tanul, dolgozik, gondolkodását nagyobbrészt a szocialista eszmék formálják, döntő többségük szereti szocialista hazánkat, s ezt tettetekéi , is bizonyítja. Erkölcstelennek tartja; a kizsákmányolás minden ■ formáját, elítéli az imperializmus agresszívitását, internacionalizmusát ifjúsági szolidaritási akciókban juttatja kifejezésre. Megveti a hamis tekintélytiszteletet, kritikusan, az ifjúság igazságérzetével ítéli meg a világ dolgait. Gyorsabban reagál az újra, lelkesen támogatja a modern technika alkalmazását. Büszkék lehetünk városunk ifjúságára, amely a KISZ által szervezett mozgalmakban országosan is előkelő helyet biztosít magának. Dunaújvárosból indult el a Kiváló Ifjú Orvos mozgalom is, amely országos visszhangra talált. Tiszteletet parancsoló az a munka, melyet ifjúsági építőtáborokban fejtenek ki évről-évre fiaink és leányaink. Felnőttek sokasága nem vállalta volna azokat a körülményeket, melyek között az árvíz sújtotta vidékeken társadalmi munkát, végeztek és végeznek. Ezek a munkák már nemcsak időlekötő, pénzkeresői-vagy szervezésre végzett munkák. Ezek már politikai arculatot fejeznek ki. Sok-sok fiatalunk jobban megértette, miért kell a Szamos és a Kórósok vidékén nehéz körülmények között dolgozni, hogy miért kell kukoricát cimerezni, 'és tevékenykedni 'vasárnap is — mint sokaknak tisztelt szülei. A fiatalság cselekvő részese a város életének Fiatalságunk döntő többsége a szocializmust lelkesen és becsületesen építő munkás, alkotó kommunista szakember, szorgalmasan tanuló diák. Túlnyomó többségük a szocialista erkölcs normáinak, szellemében él és cselekszik. Büszkék lehetünk a dunaújvárosi fiatalok sportsikereire is — melyeket itthon és külföldön elérnek. A felnőttek körében — emeli ki a beszámoló — sajnos előfordulnak az ifjúság megítélésével kapcsolatban helytelen nézetek is. Nekünk a fiatalokat — húzza alá nyomatékosan a beszámoló — társadalmunkban elfoglalt helyzetük és a társadalomhoz fűződő kapcsolataik alapján kell vizsgálnunk és megítélnünk. Városunk felnőtt társadalmának úgy kell viszonyulnia az ifjúsághoz, hogy az városunkban is számottevő politikai,, társadalmi erőt képvisel. Cselekvő részese városunk életének és mint leendő felnőtt korosztály, a mi munkánk folytatója lesz. A nők helyzetével kapcsolatosan a beszámoló hangsúlyozza, hogy legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság ide vonatkozó határozatána 1* végrehajtása, most már az új szervezeti keretek között. A nőpolitika konkrét irányítását a párt végzi jövőben. Valamennyi párttag érezze a kötelességének személyes példájával is elősegíteni a női egyenjogúság érvényesülését. Át kell érezni, hogy a szocializmus nem nemek szerint, hanem munka szerint ítéli meg az embert. Segítsük elő, hogy az anyaság a társadalmi hasznosság legmagasabb rangjára emelkedjék, tisztelet" és a megbecsülés övezze az anyát. Városunk gazdasága dinamikusan fejlődött . A pártbizottság beszámolója ezután a gazdaságpolitikai tevékenységgel foglalkozott. Megállapította, hogy a harmadik 5 éves terv időszakában Városunk" gazdasága dinamikusan fejlődött," és tovább növekedett szerepünk a népgazdaságban. Az ipari "termelés az év végére várhatóan" 50 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel''korábban, tehát, a'növék'écl is nagyobb az országos átlagnál. Mezőgazdaságunk — bár az iparhoz képest nem számottevő — mégis, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a megye legjobb szövetkezetei közé nőtt fel. Sokat fejlődött a város építőipara, kereskedelme, közlekedése, sőt a szolgáltatás is, bár ezeknek az ágazatoknak a kapacitása az igényeket nem tudja mindenben kielégíteni. Jelentősen növekedett az export, kedvezően alakult a vállalatok nyeresége is. Az eltelt időszakban a Dunai Vasmű csaknem megkétszerezte nyereségét. Gazdálkodó egységeink a harmadik ötéves tervben több mint 2 milliárd forintot fordítottak termelő és szolgáltató berendezések bővítésére. Ebben az időszakban kezdett üzemelni a vasmű radiátor-üzeme, a könnyűacél-szerkezeti üzem, megvalósult az oxigénes acélgyártás, létrejött az óragyár, tovább bővült a lé&űsfonoda, a papírgyár, a betonelemgyár és több vállalatnál üzembővítés és egyéb fejlesztés valósult meg. Bővült a szolgáltatások lehetősége is. Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Üzemeinkben a munkaképes korú lakosságot teljes egészében foglalkoztatni tudják, sőt bizonyos területeken munkaerőhiány is jelentkezik. Az elmúlt 5 évben vállalataink minden eddiginél több elismerésben részesültek a kormány és más felső szervek részéről. A beszámoló részletesen foglalkozott a IX. kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtásával Különös gonddal, kiemelten elemezte az új gazdaságirányítási rendszer előkészítését, a legkülönbözőbb , ferde nézetek elleni harcot, valamint a bevezetéssel kapcsolatos feladatok gyakorlati végrehajtását Majd megállapította: "az elmúlt három év igazolta hogy az alapvető célok helyesek voltak és az új gazdaságirányítási rendszer beváltotta a hozzá főzött reményeket. Az 1068. évi gazdasági eredmények kiemelkedőek voltak. A vasmű ebben az évben több mint húsz százalékkal növelte termelését és egymilliárd nyereséget ért el. De jó eredményt produkált ebben az évben a város minden vállalata a termelés és a nyereség vonatkozásában egyaránt Tovább növekedtek a reálbérek és a reáljövedelmek. Javultak az üzemek szociális körülményei. Talán sohasem fordítottak annyit szociális beruházásokra,mint az elmúlt három évben. Jelentősen nőtt a vállalatok önállósága. A pozitív eredmények mellett a beszámoló feltárta azokat a nemkívánatos jelenségeket és hatásokat, amelyek időlegesen kísérték gazdaságpolitikánkat és városunk gazdasági életét. A negatívumok közé tartozott, hogy a munka termelékenysége nem növekedett a kívánt mértékben és a kívánt arányok között. Az elmúlt öt év alatt a termelés több mint 40 százalékos felfutásának nem alapvető forrása, vagy legalábbis nem elegendő mértékű forrása volt a termelékenység, pedig üzemeink újak, és döntő többségükben modernek is. A termelékenységet a létszám függvényében vizsgálva megállapítható az igen nagyfokú munkaerővándorlás. 1968. január 1-től 1960.•• június 30-ig a város legjelentősebb 12 vállalatához, valamint egészségügyi és kulturális intézményeihez 13 ezer fő lépett be és 11 ezer fő lépett ki. Sok helyütt megnőtt az inproduktív létszám, és vállalati túlszervezettség jelentkezik. Ez indokolja,hogy hozzá kell fogni az adminisztrációs munkakörök tudományos felméréséhez. Szélsőséges tendenciákat tapasztalhattunk a műszaki fejlesztés kérdéseiben is. Csak úgy tudunk e téren előrelépni, ha valamennyi vállalat felméri a gépesíthető területeket és ha a rendelkezésre álló fejlesztési alap egyre nagyobb hányadát fordítja gépesítésre. Mert vannak olyan vállalatok, amelyek erejükön felül akarnak fejleszteni, és vannak olyanok, amelyek nem élnek a fejlesztésre fordítható összegek lehetőségével. Sok tennivaló van még a munkafegyelem, a munkaintenzitás, az anyagellátás és a munkaszervezés terén is. Főként a középszintű vezetők számára kellene „fentről” mielőbb leadni a jogköröket, és következetesebb káderpolitikát alkalmazni. A munkaidőcsökkentés bevezetése igen pozitív életszínvonal növelő tényező volt a vállalatoknál. Az előkészítés azonban nem mindenütt volt alapos, és a bevezetésnél több feltételt figyelmen kívül hagytak. Többnyire a termelékenység emelése helyett létszámmal operáltak, a csökkentett munkaidőt pedig ,,túlórával” pótolták. Pártunk és kormányunk álláspontja, hogy a negyedik 5 éves tervben további munkaidő-csökkentést lehet végrehajtani. Ehhez azonban szükséges feltétlenül, hogy változzék a vállalatok magatartása, ésszerű szervező és fejlesztő munkával biztosítsák a valóságos feltételeket. Foglalkozott a beszámoló az anyagi ösztönzés, a differenciált bérezés szerteágazó problémakörével is, hangsúlyozva, hogy a jövedelem a termelékenység legnagyobb mozgató rugója, ha helyesen alkalmazzák a bérezést. A beszámoló ezután az építőipar, a szolgáltató ipar és a kereskedelem helyzetével foglalkozott. A városfejlesztésben meghatározó szerep jutott és jut a jövőben is az építőiparnak — beleértve a tervezőket is. Ismerve az építőipar nehézségeit és gondjait, meg kell mondani, hogy ma a város és a vállalatok építési jellegű erőteljesebb fejlesztését éppen az építőipar helyzete akadályozza. A beruházási kedv — az anyagi lehetőség — nagyobb mint a rendelkezésre álló kapacitás. Ezen a helyzeten változtatni mégis alapvetően az építőiparnak kell. Ha kevesebb huzavonával valósulna meg a házgyári rekonstrukció, s ha a 26. Építőipari Vállalat központi telephelye már készen volna, előbbre tartanánk — jegyezte meg a beszámoló. A szolgáltató iparról azt állapította meg a pártbizottság beszámolója, hogy sok tekintetben egyoldalú. Míg bizonyos ágak szépen fejlődnek, másokban a lakosság számának növekedésével egyre nő a kielégítetlenség. S bár a szolgáltató tevékenység gyarapodott, az ütem lassú, ágazat tekintetében pedig még szegényes. A kereskedelmi szervezet és ellátás jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben. Jelentősen bővült az üzlethálózat és hasznosnak bizonyult a többcsatornás felvásárlási rendszer bevezetése, az iparvállalatok mintaboltjainak megjelenése, a szövetkezeti ABC áruházak és a Csemege Vállalat belépése, s ez egészséges konkurrenciát teremtett. Az élelmiszer-ellátásban érezhetően erőteljes javulás állott be, de jelentős előrelépés történt az iparcikkek ellátásában is. Az eredményekkel párhuzamosan több gond is jelentkezett a kereskedelemben. Problémák voltak az árak körül, a hiánycikkek köre nőtt, és bátortalanul kezelték az áruhitel igénybevételt. Sikerült azonban e gondokat áthidalni, megoldani és minden remény megvan arra, hogy az új ruházati-műszaki áruház megépülésével és kereskedelmi hálózatba kapcsolásával tovább nő az ellátás színvonala és nagyobb lesz a választék. Foglalkozott a beszámoló a szocialista brigádok szerepével, a káderpolitikai tevékenységgel a termelésben és körvonalazta azokat a feladatokat, melyeket a gazdasági munka frontján az elkövetkező időszakban meg kell oldani. A IX. kongresszus által megjelölt pártpolitika lényegében megvalósult Dunaújvárosban A pártbizottság beszámolója ezután ideológiai és kulturális tevékenységünket összegezte. Megállapította, hogy e téren a tevékenységet azok a gazdasági és társadalmi folyamatok határozzák meg, amelyek a szocializmus teljes felépítésének időszakában előtérbe kerültek mind a politikai, mind a gazdasági élet, mind a tudomány és a kultúra különböző területein. S az elméleti tevékenységgel párhuzamosan több gyakorlati feladatot is meg kellett oldani. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés sürgető feladattá tette a közgazdasági szemlélet kialakítását. Nagy eredményként könyvelhetjük el, hogy ez sikerült. Hatékony segítséget nyújtott az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos téves nézetek, helytelen álláspontok elleni harcban. Sajnálatos viszont, hogy nagyon sok ideológiai kérdésben, problémakörben megmaradtunk az elméletieskedés vonalán, s így azok széleskörű megértése veszített tervezett hatékonyságából. Bővült a pártbizottság Információs munkája. Eredményesnek mutatkoznak a szabad pártnapok, ahol a résztvevők igen sok nemzetközi kérdésre, belpolitikai kérdésre vagy éppen a várospolitikai problémákra kaphatnak választ. A város lakosságának politikai érdeklődését, az érdeklődés fokozódását mutatja, hogy többszörös a túljelentkezés a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre és középiskolára. De erre utal a sajtó olvasottságának emelkedése, a tv- és rádióelőfizetők száma. A tájékoztatás további lépéseként időszerű a Dunaújvárosi Hírlap esetleg napilappá szervezése is. Az ideológiai és kulturális munka területeit sorra véve a beszámoló elismeréssel szólt oktatási intézményeinkben dolgozó pedagógusaink, óvónőink munkájáról, és azokról a körülményekről, amelyek között nehéz munkájukat végzik. A hátrányos helyzetűek számára mind égetőbb kérdés kollégiumot létesíteni a városban. Városunk rangját emeli, hogy főiskola létesült falai között. A felnőttoktatás figyelmeztető felkiáltójele, hogy háromezer embernek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Foglalkozott a beszámoló a városban folyó népművelő tevékenységgel, a Népművelési Tanács pozitív munkájával, az anyagi források koncentrálásával, a zeneiskola és a múzeum végleges helyére településével és a munkás művelődési otthon megépítésével, mely negyedik ötéves tervünkben valósul meg. Elismeréssel szólt a beszámoló a városban folyó egészségügyi tevékenységről, a kórházbővítéjS egygé,sürgetőbb feladatáról, a j. számú, rendelőintézet és a szociális otthon létesítésének kérdéseiről, az egészségügyi társadalmi szervezetek és aktívák munkájáról, a Vöröskeresztről, és a Polgári Védelem egészségügyi szervezetéről. Végül pedig a városunkban élő művészekről és művészekhez szólt a beszámoló, amikor azt kérte tőlük: nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a város közéletébe, mint eddig, szorosabb kapcsolatban legyenek a munkásélettel, maradandó alkotásokkal örökítsék meg az egyszerű emberek munkáját. A továbbiakban a párt belső életének időszerű kérdéseivel foglalkozott a szónok. Hosszasan időzött a pártegység gondolatánál és megállapította: a pártegység érdekében is meg kell várni az anyagi előnyüket hajhászóktól, az ügyeskedőktől, karrieristáktól. Az aktívákról szólva adatokkal bizonyította, hogy a város (Folytatás a 3. oldalon)