Dunaújvárosi Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1971-01-22 / 7. szám
P izerp a toronydarun Az ember csak egy bizonyos határig érzékeli a magasságot. — legalább is az űrhajósok beszámolóiból ez derül ki - s ha már eléggé eltávolodtak az anyaföldtől, akkor már nem magasságról, hanem távolságról beszélnek. S nemcsak beszélnek róla, hanem így is érzik. Ami a magasságot illeti, azt általában a „földi” repülők szokták emlegetni — hozzájuk képest még mindig eléggé közel, s mégis eléggé távol van a Föld ahhoz, hogy érzékeljék és érezzék az alattuk tátongó mélységet. Ám egy repülő — különösen manapság, amikor a sebesség nevetségesen megrövidül a távolságokat — nem sok időt tölt levegőben, mindenesetre nem nyolc-tíz-tizenkét órát, s megfelelő műszerei és automatikus berendezései vannak, amelyek megkönnyítik műnkéját sőt, ha kell, teljesen helyettesítik is. A darusnak sem műszer, sem automatika nem áll rendelkezésére, még telefonja sincs — rádióról ne is beszéljünk — s centiméterre precíz munkát kell végeznie a behemót daruszörny segítségével. Negyven-ötven méter magasan a föld felett végzi ezt a munka, s ez már elég nagy magasság ahhoz hogy szinte idegeiben érezze a gravitációt, ami, ha markába kerítené támaszték nélkül, másodpercenként harminc méteres végsebességgel rántaná le a darupálya sínjére. Több mint tíz éve dolgozik Nagy Sándor az MB 80-as lengyel darun, és maga sem tudná megmondani, hány emelés, hány panel, hány emelet, vagy hány teljes épület van már a háta mögött. — A Barátság-városrészben kezdtem, dolgoztam a Ságváriban, a Castrumban, igaz, előbb még a Dózsa lakótelepen is. Én nem számoltam, de sok házat összeraktam már. — Hányan dolgoznak itt, ilyen óriásdarunál ? — Négyen-hatan ... Mi nem az építőkhöz tartozunk, bennünket a mi pesti vállalatunktól bérelnek ki darustól. De azért én is dunaújvárosinak érzem magamat, tíz éve itt az állandó lakásom. És azt hiszem, nyugdíjig lesz itt emelni való. Ezt komolyan mondja, pedig még csak harmincnyolc éves. A gép, ami öt méter nyomtávú pályán gurul előre-hátra, egyszerre négyféle mozgást végezhet, és van úgy, hogy szükség is van rá. pontos Hihetetlenül szemmérték, és valami megmagyarázhatatlan érzék kell ahhoz, hogy leggazdaságosabb a úton kerüljön a panel pontosan a helyére. Az nem jó darus, aki csak a lentiek integetése után tudja helyére tenni azt a hattonnás darabot. Ha nincs lent senki, akkor is úgy kell azt odahelyezni, hogy egy centiméterrel se kelljen odébb rángatni. — Mennyi energiát fogyaszt egy ilyen daru? — összesen harminc kilowatt, ez a legnagyobb terhelhetősége. Itt a győri panelépitkezésnél csak egy épülethossznyi a sínpálya, és nyílegyenes. A következő ház alapja egy kicsit lejjebb esik az «oviién lejtő domboldalon, s az előtt nincsen sín. — Hát igen ... — kissé habozik. p mandiae, de azután nem talál benne restellni valót, végre is: ez van. — Szóval az a helyzet, hogy csak egyenes síneket kapunk a cégtől, itt nincsen mód meghajlítani, tehát minden egyes házhoz külön pályát kell építeni. Ígérik, hogy majd kapunk ívben hajló síneket is. Mondom, ígérik . .. Pedig az ember azt gondolná, hogy sokkal több pénzbe kerül egy teljesen új szakasz kiépítése és a daruval való ráállás, mintha mondjuk, megrendelnék itt helyben a vasmű vasszerkezeti üzemében az ívbehajlítást. Nem? A darus egyetértően bólogat, dehát végre is ez nem rajta múlik. S neki elsősorban az a dolga, hogy ha nincs emelni való, karbantartsa a jura-kori hüllőkre emlékeztető gépet. Legalább olyan gondosan kell dajkálni a kicsikét, mint ahogyan egy motoros a motorját dajkálja. Az Ö 9-es épületen egyszer baj is történt. — szerencsére csak a daruban esett kár. — A gémemelő végálláskapcsolója rossz volt, és a motor teljesen felhúzta a gémet. Össze is törött. Most egy pár éve volt, azóta minden szabad percet karbantartással töltök. — Milyen felülről a világ? — Megszokás dolga. Nagyon erős rövidülésben látok mindent, de a munkatársaimat megismerem így is. Kezdetben nagyon furcsa volt felülről látni a világot. — Tériszony? Szédelgés? — Kérem, nálunk sokkal szigorúbb orvosi vizsgálat van, mint a gépkocsivezetőknél. Abszolút jó szem, szédílésmentesség, jó gyomor, — a tanfolyam kezdete előtt azt hittem, szuperszonikus pilótának képeznek ki, úgy megvizsgáltak. — Meddig szándékozik ég és föld között dolgozni? — Nyugdíjig. És ha lehet, ha a szemem, szívem bírja, akkor tovább is, ameddig lehet. — Ott fent, nem érzi egy kicsit úgy, mintha több volna az embereknél, azoknál, akik odalent mozognak? Nem érzi valahogyan jelentéktelen apró hangyáknak? Egy pillanatra elgondolkozik, aztán megrázza a fejét. — Tudj' isten, azt hiszem nem. Talán, ha mindig fent volnék, de műszak után le kell jönnöm. És lent pontosan ugyanolyan kicsi, vagy ugyanolyan nagy vagyok, mint a többi ember. k. n. 1T Tervimxikan (5.) Szerkezeti változások A negyedik ötéves tervről szóló törvénynek alig van olyan paragrafusa, amelyik valamilyen formában ne szorgalmazná a termelés, az ipar szerkezetének átalakítását, korszerűsítését. E feladat lényege az, hogy a termelés mennyiségi növekedése ne a meglévő állapotokat konzerválja, vetítse előre, hanem lényeges arányeltolódásokkal, minőségi változásokkal párosuljon az iparban, az építőiparban és az élelmiszergazdaságban. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a terv határozott súlypontokat képezve eleve számol bizonyos fokú egyenlőtlen fejlődéssel. Azok az iparágak, gyártási eljárások fejlődnek gyorsan, megkülönböztetett módon, amelyek népgazdasági mértékben leginkább hozzájárulnak a dinamikus gazdasági növekedéshez, a műszaki halalodáshoz, a társadalmi munka hatékonyságának növeléséhez. Az ipari termelés belső arányai különböző tényezők hatására változnak. Közülük a leglényegesebbek: 1. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően fejlődik a termelés technológiája, s új, korszerű, jobb minőségű termékek jelennek meg. 2. A szükségletek maguk is szüntelenül változnak, s az igények alakulását követnie kell a termelésnek. 3. Gyors ütemben növekszik a gazdaságos termékek kivitele, fejlődő behozatal pedig lehetővé teszi mind több, kevéssé gazdaságos hazai termék gyártásának csökkentését, megszüntetését. Az a körülmény, hogy közepesen fejlett gazdaságunkat a gazdaságilag fejlett országok szintjére kívánjuk emelni, meg is követeli a termelés szerkezetének határozott átalakítását, a gazdasági növekedés új tartalékainak feltárását. Lehet is, szükséges is tehát mind a népgazdasági, mind a vállalati ötéves tervek kidolgozásánál bátran, kezdeményezően, kockázatot is vállalva a műszaki és gazdasági optimumok elérésére törekedni. A központi fejlesztési programok végrehajtása sok vállalat, és szövetkezet, számára ad konkrét feladatokat. A központi programok példájáéra egyébként a vállalatok maguk is súlypontokat képezhetnek, s egykét fő feladat végrehajtására összpontosíthatják anyagi és szellemi erőiket. Az a cél, hogy növekedjék a korszerű, keresett, idehaza és külföldön egyaránt előnyösen, az átlagosnál nagyobb nyereséggel értékesíthető cikkek termelése. Ezzel párhuzamosan szűnjék meg az elavult termékek gyártása, feltéve, hogy a szükségletek magasabb szinten olcsóbban és zavartalanul elégíthetők ki importból vagy más hazai forrásból. A gyártmányösszetétel korszerűsítése a népgazdasági tervben előirányozott nagyarányú szerkezeti váltásokkal együtt sok milliárd forinttal növelheti évente nemzeti jövedelmünket, a fogyasztás és a felhalmozás növelésére fordítható új értékeket. K. J. 1971. január 22., péntek Három kérdés a Gelkához A három kérdés tulajdonképpen csak egy — miért, hangzik el itt is, ott is panasz a Gelkára? — a Gelka vezetője azonban, Pál Zoltán, három választ adott rá, valahogy úgy, mintha a mesék tündérkéjének jóindulatából három kívánsága teljesülhetne. — Előbb-utóbb mind a három kívánság teljesülni fog, — mondja — de az volna jó, ha most egycsapásra lehetne mind a három kívánságot valóra váltani. Az első és legfontosabb:a helyiség kérdése. Négy éve húzódik a felépítendő szolgáltató ház dolga; most már ott tartunk, hogy minden van hozzá, még pénz is, de kivitelezőt még nem sikerült találni. • Pedig nagyon fontos volna. — itt úgy élünk már évek óta, hogy a jelenlegi helyzetet provizóriumnak tekintjük, nem korszerűsítjük, nem cseréljük a helyiségben beépített műszereket, vagy például az antennát, mert az új helyen amúgy is újra kellene kezdeni. És nagyon-nagyon rossz, hogy a tv és a kisgépszerviz nem egy helyen van, ez a szétszakítottság nagyon akadályozza a munkát. — Megoldaná-e valamennyi gondjukat az új helyiség, illetve csak az oldaná-e meg? — Igen is, meg nem is. Tizenegy emberre) dolgozunk, ebben benne vannak a tv-,‘ rádigműszerészek, de a hűtőgépműszerészek is. A nagyobb helyiség lehetővé tenné, hogy növeljük a létszámot: itt, a mostani helyünkön egyetlen embert nem tudnék már leültetni, fiát ennyit még a helyiség kérdésről. Ami azonban a létszámot illeti — ez már a második kívánsághoz tartozik. Sajnos, nem’, tudunk védekezni a nagyvállalatok szívó hatásával: 11 nálunk darabbérrendszerben dolgoznak az emberek, a munka nagy szaktudást kíván, s a nálunk darabbérben megkeresett pl*ízt egyszerű üzemi villanyszerelőként is megkeresik másutt. És nekem nagyon meg kell válogatnom az embereimet, szakemberre van itt nem pedig szükség, szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező emberre. .Tudom, hogy ez nagyon kemény kijelentés, de így van. Tanulóinknak nagy része egy-két év után itthagy bennünket, vagy pedig le kell mondanunk róluk, mert nem felelnek meg a kívánalmaknak. Mindenesetre a jelenleg itt dolgozó tizenegy ember valamennyire kitűnő szakmunkás, ha az új helyen megduplázhatnám ezt a létszámot, ugyanolyanokkal mint ők, akkor semmi baj sem volna. Tehát akkor harmadik kívánságra nincs is szükség? — De van. Csakhogy ez a vállalat központjára vonatkozik. Az alkatrészellátás nagyon gyenge — ezt az ügyfelek is jól tudják. Vonatkozik ez a tv-készülékekre, a rádiókra, de a hűtőgépekre is. Néha hónapokat kell várnunk, és az ügyfél természetesen minket szid, mert itt mi vagyunk a Gelka. — Tehetne-e a közönség, az ügyfelek tömege valamit azért, hogy zökkenőmentesebb legyen a Gelka szolgáltatása? — A garanciális javításokkal igen. Tessék elképzelni: kimegy az emberünk mondjuk Nagykarácsonyba, elmegy tíz-tizenöt helyre. Négy-öt helyen valóban szükség van rá, elvégzi az alkatrészcserét, ha van alkatrésze, de a többi helyen kiderül, hogy hálózati zavarok vannak, hogy a szecskavágó motorja összetöri a képet, és így tovább. Az emberek egy kicsit a „garanciális” szó bűvöletében élnek, és mert ingyenes szolgáltatás, akkor is igénybe veszik, amikor semmi szükség rá, így lett tehát a három kívánságból négy. A negyediket, ami ránk, megrendelőkre vonatkozik, megszívlelhetjük, és van is mód beváltására. Az első hármon segíteni mi sajnos nem tudunk. De szívből drukkolunk a Gelkának, hogy azok is mielőbb megvalósuljanak, hiszen végeredményben ez a szolgáltatás, ha hibátlan, a mi napi apró bosszúságainkat Számok a népszámlálás adattengeréből t A statisztika, az egymás mellé sorakoztatott számok sokat mondanak mindazok számára, akiket érdekel a számok mögött megbúvó tartalom. Érdemes végiglapozni a népszámlálásról kiadott előzetes értesítőt. A gyakran előforduló mínuszjelek arról beszélnek, hány fővel, hány százalékkal csökkent egy egy község vagy járás (esetenként alföldi város) lakossága az elmúlt tíz év során. Másutt természetesen a fogyás ellentételeként gyarapodásról ad számot a közreadott könyv. A változások nemcsak a születésekről és elhalálozásokról, hanem a költöző családokról, az életüket másutt kezdő fiatalok elvándorlásáról is hiteles, számszerű képet adnak. Az emberiség városokba áramlása világfolyamat. Hasonlóképpen alakul ez hazánkban is. Baranyában, Borsodban, Szabolcsban és Zalában a kis falvak többségében apad a lélekszám. Csupán a csökkenés üteme és mértéke változó, néhol egy két százalék, másutt a lakosság ötödrésze is búcsút mondott a szülőfalunak. Erről, a tíz év alatt lezajlott településszerkezeti változásról ad számot a statisztika nyelvén az idézett kiadvány, melyből az olvasókat régióidban érdeklő adatokat közöljük. Dunaújváros lélekszáma — az összeírás időpontjában — 44 200 volt. Tíz évvel ezelőtt, 1960-ban városunkban 30 976 személyt írtak össze. A népesség gyarapodása több mint tizenháromezer fő. A népesség számát alapul véve az utóbbi tíz év során Cegléd, Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza, Orosháza és Ózd elé került Dunaújváros és ezzel az ország 76 városa között a Székesfehérvár pedig tizennyolcadik. Nyíregyházát megelőzve 72 490 lakossal a nyolcadik lett. A statisztika közli a nemek közötti arányt is. Eszerint Dunaújvárosban háromszázzal több nő él, mint férfi. Ez a negyvennégyezer, lakoshoz viszonyítva elenyésző nőtöbblet. A lakások száma Dunaújvárosban 11 042 volt, szemben az 1960 évi 7 125-tel. A lakások megoszlása pedig a következő: egyszobás 2 439. kétszobás 7 279. háromszobás, vagy ennél nagyobb 1 924. Székesfehérvárott az egyszobás lakások száma 3 843, a kétszobásoké 9 858, a három, vagy több szobával rendelkező lakások száma pedig 2 898. Az összehasonlító számítások végeredménye az, hogy egy szobára átlagosan 1,94 (tehát nem egészen kettő) személy esik mind Székesfehérvárott, mint Dunaújvárosban. Ez a budapestinél , jobb arány, de az országos átlagnál kedvezőtlenebb. A Dunaújvárosi Járás lélekszáma 53 014 fő, a gyarapodás tíz év alatt mindössze másfél százalék. A járás községei közül erősen csökkent Adony, Baracs és Perkáta lakossága, ezzel szemben Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Nagyvenyim és Pusztaszabolcs növekedése meghaladja az öt százalékot is. Járásunk legkisebb községe Kisapostag 931 lakossal, a legnagyobb Ercsi és Pusztaszabolcs, ahol 8 456-an, illetőleg 5 850-en laknak. A lakosság száma Budapesten millió és 940 212, Miskolcon 172 952, Debrecenben 155 122, Pécsett 145 307, Szeged 118 490. Érdemes megjegyezni, hogy a közigazgatásilag különálló, de Szegeddel összeépült Gyálarét, Kiskundorozsma. Tápé és Szőreg községekkel a szegedi településegyüttes 140 ezer főt jelent. Győr a hatodik, százezer lakost éppen meghaladó városunk. Százhalombatta pedig a legkisebb magyar város 5 974 lakóval. A városok közt legjobban — több mint öt százalékkal — Hajdúböszörmény lakossága csökkent. Erősen duzzadnak viszont a pestkörnyéki települések. Itt található az ország legnagyobb községe, Érd — több mint 31 ezer lakossal. Pest, Komárom, Borsod és Fejér megye lakossága erőteljesen gyarapodott. Tíz megye — köztük legjobban Békés megye — lakossága csökkent. Fejér megyében a növekedés 8,4 százalék, a népszámláláskor megyénkben 388 910 főt írtak össze. Érdemes még megjegyezni, hogy a dunaújvárosi járás és városunk lakóinak együttes száma kereken százezer fő. Csongor György