Dunaújvárosi Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-8. szám)

1972-01-14 / 4. szám

Technikai feltételek: igen Személyi feltételek: nem Milyen időbeosztással dolgoznak a Dunai Vasmű vasutasai? A Dunai Vasmű vasútüzeméből 1971 decemberében 11 munkás leszámolt és a kilépést kérő papírra valamennyien ezt írták: a műszakváltozás miatt. Tizenegyen már kiléptek, mozdonyvezetők, fűtők, kocsirendezők, két felmondás folyamatban van, és gyakorlatilag még további hatszázan tiltakoznak, sőt fenyegetőznek a műszakváltozás miatt. Január 12-én négyórás, maratoni termelési tanácskozáson csak az elnöki asztaltól érveltek a változás mellett, egyébként mindenki ellene szólt. 12 óra helyett 8 A Dunai Vasmű szállító gyárrészlegének vezetői már évek óta foglalkoznak a gondolattal, hogy átszervezik a vasútüzem munkarendjét és a 12 óra szolgálat, 24 óra pihenés rendjéről áttérnek a nyolcórás műszak-beosztásra, amely mint tudvalevő, általános a kérésünkre Dunai Vasműben. Kulinyi Tibor, a vasútüzem vezetője összefoglalta a változás indokait és feltételeit: — Az első és legfontosabb indok és feltétel, hogy e hét végétől már mindenütt, ahol lehet, Diesel-masinával dolgozunk. Ezek a gépek gyorsabbak, nem lehet mellettük 12 órát szolgálni a kocsirendezőknek, hiszen aránytalanul fáradtságosabb lenne. A dieselesek nem szenelnek, nem állnak le kezelni és a pályán is gyorsabban járnak. A másik, hogy végre felszámolhatjuk az ésszerűtlen átfedéseket. Eddig huszonnégy órában négy alkalommal állt a munka műszakváltás miatt. Háromszor 6 órakor, 14 órakor és 22 órakor váltottak az üzemek és kétszer, 6 órakor és 18 órakor váltottunk mi. Négy helyett most csak háromszor szakítja meg a folyamatos munkát a műszakváltás. Többek között ez is lehetővé teszi, hogy kevesebb géppel szolgáljuk ki a gyárrészlegeket. Gond volt a partnerek változása is. Nálunk egy-egy műszak a gyárrészlegek kétkét műszakjával volt kapcsolatban. Hattól tizennégyig mondjuk az A műszakkal, 14-től 18-ig a B műszakkal, aztán a gyárrészlegi B műszakhoz 18 órakor mi adtunk egy másik partit. A munka rovására ment. — Ezek az indokok és úgy vélem a feltételek is megérettek ahhoz, hogy változtassunk. gozni, ők tiltakoznak a leghevesebben, de a városban lakók is hallatják hangjukat — számukra is kényelmesebb volt a 12 óra munka, 24 óra pihenés. A vasútüzem vezetője a szerdai termelési tanácskozáson is csak azt tudta mondani: a feltételek megérettek a változtatásra. Nos, ezen nem lehet vitatkozni, már ami a technikai feltételeket illeti. A személyi feltételek azonban korántsem ilyen érettek. Tavaly májustól decemberig a vasútüzem szinte nem is használt fel túlórát. December hónapban viszont nem kevesebb, mint 3796 túlórát számoltak el a vasútüzemnél és ezért körülbelül 75 ezer forintot fizettek ki, mint ismeretes a nyereség terhére. A túlóráztatás elsőrendű oka a kilépés. Eredménye pedig, hogy a vasútüzem dolgozói a 12 órás műszak helyett visszatérően 8 + 8 órát, tehát 16 órát dolgoztak. A bérlisták mutatják, hogy a közelmúltban ilyen magas kereset nem is volt a gyárrészlegnél, de igaz, ennyit nem is dolgoztak az utóbbi időben. A létszámhiánnyal küzdő vasútüzem további létszámhiányok elé néz. Valaki azt mondta: „Ezek vidéki gyerekek, ha ezek elmennek, aligha tudjuk őket pótolni, mert a városi fiatalok már szakmát tanulnak és nem bújkálnak a vagonok közé ...” A városból nincs utánpótlás. És a vidéki sem tud másokat küldeni. Statisztikai adat bizonyítja, hogy egy esztendő alatt semmit sem változott a Dunaújvárosba bejárók száma és feltételezések szerint az ötéves tervben nem is fog változni. Megélhetésiét sajnálják Az érdekek szenvedélyesen a összecsapnak. Nem kétséges: nyolcórás műszakra való átállás indokolt és nem is abszurd, hiszen a gyár 12 ezer dolgozója, és egyáltalán, az egész ország ilyen munkarenddel dolgozik. (Igaz a vasút nem.) Népgazdaságilag is jó, ha az emberek nem utazgatnak munkahelyükre 40— 50 kilométereket, ha mindenki helyben, netán a falvakban is talál munkát. A vasútüzem azonban megsínylené, mint ahogy már sínyli is a vidéki munkavállalók kilépését. És a vasutasok sem szívesen válnak meg a biztos megélhetést, sőt rangot adó Dunai Vasműtől. Bálint Ferenc térfelvigyázó így fogalmazott: ezt — Ne hagyják szétzülleni a kollektívát, amelyik már olyan sok nehéz feladatot megoldott együtt... Görög József, a termelési tanácskozás egyik felszólalója azt mondta: n, — Mi itt akarunk dolgozóbból akarunk megélni amit a vasműben keresünk. Mi a megélhetésünket sajnáljuk. Most megvárjuk, amíg kitavaszodik, aztán majd meglátjuk... És sorra, minden felszólaló szóba hozta, minden felszólaló ellenezte a műszakváltozást. Pedig, annak idején a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottságához érkezett javaslat az üzem társadalmi szervezeteinek egyetértő véleményét tartalmazta. A társadalmi szervek hallgatnak A gyárrészleg gazdasági vezetői kikérték a vasútüzem szakszervezeti bizottságának és pártszervezetének véleményét. És ez a vélemény, ha nem is túl lelkes, de mégis igen, tehát beleegyező volt. A szerdai termelési tanácskozáson azonban az NSZB és a pártalapszervezet részéről egyetlen mellette érvelő felszólalás, a közhangulatot befolyásoló egyetlen érvelés sem hangzott el. Állítólag belefáradtak az érvelésbe és magánbeszélgetések alkalmánal azt is elmondják, hogy tulajdonképpen maguk sem értenek egyet a műszakváltozással, szerintük is jobb volt a régi. Ilyen szituációban érthető, hogy a másfél hónapja dúló vihar, a termelési tanácskozáson kirobbant égzengés „villámhárítója” az üzemvezető és a gyárrészleg-vezető. És nemcsak ők, mert a vasútüzem középvezetői, a főművezetők, a művezetők is hallgattak. S ha munka közben kérdőre vonták őket, legfeljebb elirányították a kérdezőt: „menjen az üzemvezetőhöz, majd az elmagyarázza .. !” Így aztán érthető, hogy a termelési tanácskozáson az üzemvezető megint csak azt tudta mondani, hogy: megértek a feltételek a változtatásra. Ezzel szemben a termelési tanácskozás négy teljes órán keresztül bizonyította, hogy legfeljebb a technikai feltételek vannak meg, a személyi feltételek hiányoznak. Az üzemvezető végső érve: — Akit majd ezután veszünk fel a vasútüzemhez, azt sem fogja tudni, hogy mi volt a 12—24. Annak már természetes lesz a nyolcórás munkarend. Csak az a kérdés, hogy lesz-e, mikor és honnan lesz új munkavállalója a vasútüzemnek, azok helyett, akik most 10—11 éves munkaviszony után, sértetten távoztak, vagy távozni készülnek? Miskolc, Miklós „Ezek vidéki gyerekek...” A vasútüzem hatszáz főnyi létszámából kétszázharmincan vidékiek, akiknek rendkívül kedvezett a 12^24-es munkarend, hiszen egy hónapban nem 27-szer, hanem csak 16—17-szer kellett munkába jönniük. . A kétszázharminc vidéki közül harmincöten a legtávolabbról, Paksról, Madocsáról, Kömlödről, Bölcskéről járnak dől MA: CSALÁDI EBÉD HÁROM MŰSZAKBAN A GYERMEKINTÉZMÉNYEK DOLGOZÓINAK VÉLEMÉNYE... TAKARÍTÓNŐK ÉJSZAKÁJA A SOR HOSSZA: 20 PERC MÉRLEGEN: AZ ASZTALITENISZ ÉS A BIRKÓZÁS Új sütöde Nagykarácsonyban A Mezőföldi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet valamint a Nagykarácsonyi Kossuth Termelőszövetkezet közös összefogással sütödét létesített Nagykarácsonyban egy régi épület átalakításával és berendezésével. Az új sütödét — amely Mezőfalva és Nagykarácsony kenyérellátását lesz hivatott megjavítani — január 13-án adták át ünnepélyes keretek között. Robotember készül A MŰM 316. Iparitanuló Intézetében robotember készül, amely sétál és beszél majd. Ruháját lakatosok lemezből szabják, mozgó szerkezetét és hangját villamos szakemberek A robotember szerkesztették, feladata az lesz, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára tanácsokat adjon. A robot nemcsak fejét és szemét, de kezét-lábát is mozgatja majd, s járni is fog. Életrehívásában a tanári munkaközösségeknek a diákok szakkörei is segítenek különböző alkatrészek elkészítésével. A dunaújvárosi mémösök egyébként tavaly már készítettek egy robotot, egy robot katicabogarat. Ezzel az országos politechnikai kiállításon első díjat nyertek. A katicabogár, amely most is ..él”, nemcsak érintéssel, de fénnyel is irányítható. Hangra, sípjelre pedig egy percre megáll. Szerelik az öntőpódiumot A Dunai Vasműben a folyamatos öntőmű építkezésénél a Kohászati Gyárépítő Vállalat végzi az öntőpódium összeszerelést. Most kezdték meg az 5800-as pódium acélszerkezetének összeállítását. Ma délután ülést tart a KISZ városi bizottsága Ma délután 15 órakor ülést tart a KISZ Dunaújvárosi Városi Bizottsága. Sikeres tíz nap a hideghengerműben A Dunai Vasmű hideghengerművében sikeresen kezdték az új esztendőt. Az év első tíz napjában a tervezettnél háromszáz tonnával több, összesen 8300 tonna finomlemezt hengereltek. Elsősorban az anyagellátás volt zavartalan. A hengerlést semmiféle géphiba, vagy gépállás nem nehezítette, vagy zavarta. A hengerelt lemezek átlag vastagsága egy milliméteres volt. Programszerűleg megfeleltek és minőségileg is a követelményeknek. megrendelők A hengerészek a kívánságainak megfelelő lemezt hengereltek. Január első dekádjában nyolcezer tonna finomlemezt szállítottak ki a raktárakból. A készáruraktárban az év végi zárókészlet jóval alacsonyabb volt a megengedettnél. A hideghengerműnek az idén a tavalyinál hat százalékkal több, összesen 380 000 tonna hidegen hengerelt finomlemezt kell adnia a népgazdaságnak. A hengerészek teljesíteni is fogják ezt a felajánlást, ha folyamatos és zavartalan lesz az anyagellátás. Két hétig szünetel a palackos tej árusítása A székesfehérvári tejüzem palacktöltő gépének évi nagyjavítása jövő hétfőn kezdődik. Ezért szünetel az üveges tej és kakaó árusítása január 17 és 29 között. A tejüzem felhívta az élelmiszerboltok vezetőinek figyelmét, hogy a zavartalan tejellátás érdekében a palackos tej átmeneti hiánya miatt a szokásosnál több kimérten árusítandó tejet rendeljenek. műanyag flakonokban árusított „iskolatej” és szállítása nem szünetel kakaó az említett két hét alatt. NEB vizsgálat Dunaújváros és környéke fűtőolaj-ellátásáról A dunaújvárosi NEB-hez panaszok érkeztek, hogy elsősorban a járásban akadozik a fűtőolaj-ellátás, amit sem az enyhe időjárás, sem a közlekedési viszonyok nem indokolnak. A NEB vizsgálata megállapította, hogy elsősorban vidéki fűtőolaj-ellátás folyamatában vannak zavarok és kiesések. A dunaújvárosi ÁFOR-telep csak egykétnapos készlettel rendelkezik. Pedig tíz napra elegendő tartálykapacitása van. Megállapítás szerint két ok, a szállítási kapacitáshiány és hordóhiány nehezíti az ellátást. A MÁV ugyanis egyéb feladatai miatt, az ősszel megszüntette a ciszternás szállítást. Azóta az ÁFOR maga szállítja három tartálykocsival Százhalombattáról az olajat Dunaújvárosba és a környékre. Ez a kocsipark ehhez nem elegendő. A másik ok az, hogy a lakosság nem rendelkezik tartályokkal, hordókkal, amelyeket többnyire nem lehet kapni. A vizsgálat befejeztével NEB azt javasolta a járási a tanácsi hivatalokon keresztül a az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek, hogy saját szállító eszközeikkel és tartályaikkal segítsék saját dolgozóik fűtőolaj-ellátásának folyamatosságát. De szükségesnek tartja azt is, hogy a lakosság is több tárolóedénnyel, hordóval rendelkezzék azért, hogy a hagyományos tüzelőanyagokhoz, fához, szénhez hasonlóan otthon fűtőolajból is több hétre elegendőt tárolhassanak. 500 tonna só szállításra vár A Dunai Vasmű gázkondenzációs üzemében kőszéngázból naponta értékes nitrogén tartalmú műtrágyát vonnak ki. Az üzem raktára félig megtelt „sóval”. A múlt évről is hoztak át 1972-re csaknem kétszáz tonnányi készletet. A vasmű az idén az Agrokomplex vállalattal szerződött a több mint húsz százalék nitrogént tartalmazó műtrágya értékesítésére. Innen azonban szállítási diszpozíció nem érkezett, pedig az idő alkalmas lenne a kiszállításra. A kohászati nagyüzem a kokszolómű üzembehelyezése óta, 1956 júliusától már 136 000 tonnányi enyhén kénsavas, nagy nitrogén tartalmú műtrágyát adott a mezőgazdaságnak.